Dunántúli Napló, 1986. június (43. évfolyam, 149-178. szám)

1986-06-11 / 159. szám

1986. június 11., szerda Dunántúlt napló 3 A város rendje közős gondunk Üj jogosítványok a közterület­felügyelőknél Sok az illegális szemétlerakó Időben kérjük az engedélyeket Bővül a rédicsi határállomás Divat és minőség Javul a cipőellátás Túlkínálat a piacon — árubőség a boltokban r Árucsere, import és termeltetés Új jogosítványokat kapott a közterület felügyelet. A pécsi autósok ne lepődjenek meg, ha a felügyelők a KRESZ sza­bályainak megsértéséért is bír­ságolnak. A Minisztertanács rendeletben adta a jogot, mert országos tapasztalat, hogy a közlekedők nem veszik figye­lembe a KRESZ táblák utasí­tásait. A megállás, várakozás és ezek minősített eseteit, sér­tő autósok tehát számíthatnak a felügyelők fellépésére is, és különösen a sétálóutcákban igyekeznek rendet teremteni. A közterületen engedély nél­kül tárolt üzemképtelen jármű­veket elszállíttatja a felügye­let. ötszáz forintos büntetés jár ezért a szabálysértésért, és fizetni kell a hatósági gépjár­műmegőrző telep tárolási dí­ját is. Érdemes a műszaki vizs­ga előtt időben kérni a közte­rületfoglalási engedélyt, a vá­rosi tanács vb. műszaki osztá­lyától, és azt jól látható he­lyen kirakni a kocsiban. A rendszámmal rendelkező gép­kocsikról fényképet készítenek, amelynek -alapján megküldik a felszólítást a tulajdonosnak. A rendszám nélküli autókat jó­részt elszállították, ha nem je­lentkezik gazda értük, árverés­re kerülnek. Érzelmektől fűtött a vita az állattartók és a kóbor kutyák miatt szenvedők között, sajnos időnként a tettlegességig fajul a düh. Szinte valamennyi ta­nácskozási központban felve­tették — 13 központ munkáját 6 felügyelőpáros segíti, mert négy fővel bővült a felügyelet létszáma — nem elég szigo­rúak a szabályokat sértő ku­tyatulajdonosokkal szemben. Érthetően az ebtartók a ha­tározott és gyakori fellépést sérelmezik. Fontos tudni, hogy készül az új kutyarendelet, amely első ízben meghatároz­za, hogy milyen fajtákat, ho­gyan lehet a közterületen sé­táltatni. A mérges fajtákat ki­zárólag pórázon és szájkosár­ral. Azt is kimondja a ren­delet, hogy az ürüléket a tu­lajdonos köteles a járdáról el­takarítani, érdemes a sétára nylonzacskót és kislapótot is vinni. Idézzünk a korábbi rende­letből: (1/1975. KPM—BM 69. § 2. bekezdés) „állatot csak olyan személy vihet közterület­re, aki irányítani képes és meg tudja akadályozni, hogy a személy- és vagyonbiztonságot ne veszélyeztesse." Ehhez kap­csolódik az a tény, hogy tulaj­donképpen sétáltatni bárhol lehet a kutyát pórázon, míg futtatni a külterületre kell vin­ni. Viszont tiszteletben kell tar­tani a játszóterek gyepét, kü­lönösen a gyermek homokozót. A közterületfelügyelők közül egyébként öten kutyatartók, személyes tapasztalataik is vannak az ebtartásról . . . Szóljunk a közterületfoglalá­si engedély másik oldaláról is. Nem árt időben megkérni an­nak, aki építkezni, átalakítani kíván, mert elkésik, ha már az anyagszállításkor megy a mű­szaki osztályra. Sok vita adó­dik a 'szemétszállítás körül is, ugyanis a kukákba csak kony­hai hulladékot lehet dobni. Az építési törmeléket a tulajdo­nos, vagy ha az átalakítást a PlK végzi, akkor ő köteles el­szállíttatni. A szemetelésnél, takarításnál, maradva. Az épületek körül a takarítás az OTP társasházak­nál a közös képviselő gondja, az már más kérdés, hogy a la­kóközösség hogyan osztozik az esetleges bírságon, de közös gondjuk a házak környezeté­nek tisztasága. Igaz az is, hogy a szemétszállító dolgozóknak viszont kötelessége a gépkocsi után elhullott szemetet elta­karítani. Ezért van a kukás­autókon a söprű és a lapát. Sajnos a tavasszal megnőtt az illegális szemétlerakók szá­ma is, főleg a kiskertek felé vezető utak mentén. A város­nak pedig csak az idegenfor­galom szempontjából szem előtt levő helyek tisztántartá­sára van pénze. így aztán van­nak egészen elhanyagolt kül­területi városrészek. A Pécsi Köztisztasági és Útkarbantartó Vállalatnál lehet szemétjegyet venni, és felvilágosítást kapni, hol helyezhetik el a hulladékot. S ha már a város tisztasága fontos, közös ügyünk, a válla­latoknak illene jobban ügyelni a szállítmányaikra. Tehergép­kocsin ugyanis csak lefedve lehet szállítani. Akik ezt a sza­bályt sértik, sok bosszúságot okoznak például a Tolbuhin úton lakóknak, ahol lassan mindent ellep a szálló fűrész­por. Nő a közterület felügyelők feladata, és ezzel együtt nö­vekszik a felesleges adminiszt­rációjuk is: sok a szomszéd­bosszantó alaptalan bejelentés, és sok jogos ügy megoldatlan amiatt, hogy a bejelentő nem vállalja a tanúskodást. Tudni kell azonban, hogy a felügye­lők csak akkor intézkednek, ha maguk érik tetten az elkövetőt. Egyéb esetben két tanú igazo­lására van szükség. A magyar-jugoszláv közúti szervek közötti megállapodás szerint a határ mindkét olda­lán bővítik a Rédics és a ju­goszláviai Hosszúfalu közötti határállomást. A bővítést a nö­vekvő személy- és kaminfor- galom tette szükségessé. A magyar oldalon korszerűsítik a fogadóépületet, pénzváltóhely;- séget és büfét alaktíanok ki, az érkező kamionok részére pedig külön útsávot építenek, ahol egyidőben négy jármű Baranyában idén is megszer­vezik a nyári napközis táboro­kat. A megyében öt helyen —, Pellérden, Sikondán, Szigetvá­ron, Mohácson és Szentlőrin- cen fogadják a gyerekeket. A pellérdi általános iskolát június 23-tól augusztus 15-ig pécsi diákok veszik birtokukba, Acs Béla táborvezető gondnok­sága alatt. Reggel autóbusszal érkeznek a napközisek, s dél­után négy óra felé utaznak vissza. A kéthetes turnusváltás­ban mintegy ezer gyerek fordul majd meg a táborban. Az is­kola öt tantermet és a könyv­tárat biztosította a foglalkozá­sokra, az étkezésekre pedig a napközi ebédlőjét. Az ételt mindennap Pécsről szállítják Pellérdre. A városi gyermekek­nek már maga a falusi környe­zet is sok szórakozási lehetősé­get nyújt, de természetesen útiokmányait ellenőrizhetik. Az útépítés megkezdődött. A mun­kát úgy szervezték, hogy az nem zavarja a határforgalmat. A megállapodás szerint a határ másik oldalán korszerű fogadóépület és négysávos ka- mionleálló-útszakasz és állat­egészségügyi állomás épül. A rédicsi határállomás a bővítés után jelentősen tehermentesíti a nagy forgalmú letenyei ha­tárátkelőt. szervezett programokat is ösz- szeállítottak számukra a pécsi DOZSO Művelődési Ház patro- nálásával. A közművelődési program keretében fellép a Szélkiáltó együttes, bűvészek adnak műsort, cselgáncsbemu­tatót, játszóházat terveznek, énektanulásra, különböző ma­nuális tevékenységekre — gyöngyfűzésre, agyagformázás­ra — van lehetőség. Hetente egy nap az olvasó szaktáboré. Testnevelő tanárok játékos sportfoglalkozásokat állítottak össze a kisdiákoknak. Bizonyára unatkozásra nem jut majd idő. A komlói iskolásoknak Bara­nya megye kedvelt fürdőhelyén, Sikondán alakítottak ki nap­közis tábort, június 23-tól augusztus 23-ig. A nyár folya­mán körülbelül háromszázötven főre számítanak. Autóbusszal szállítják a gyerekeket, a fog­lalkozások reggel nyolc órától délután négy óráig tartanak. A táborvezető Szukics Károly lesz. Az Úttörőszövetség nyári programja a „Vakáció-akció”, amely a szórakozási lehetősé­geken kívül kisebb munkákat is ajánl a lányoknak-fiúknak. A tábor nevelői e programból is válogattak a foglalkozások ösz- szeállításakor. Érdeklődés sze­rint csoportokra osztják a ta­nulókat, s így mindenki azt csi­nálhatja, amit szeret. Úszások­tatás, különböző sportjátékok, zenehallgatás, diavetítés, film­vetítés, bohóc- és bábműsorok, agyagozás, gyöngyfűzés, olva­sás, és természetesen strando­lás szerepel a programban. Szigetváron két iskolában szervezték meg a nyári tábort. Július elsejétől 25-ig Tolnai Im- réné vezetésével a Lenin Lakó­telepi Általános Iskolában, és július 28-tól augusztus 22-ig az 1. sz. Általános Iskolában. Sze­gény Ferenc gondnoksága alatt. Nyolc órától délután há­rom óráig várják a diákokat a „Vakáció-akció” programjai. A A Dunántúli Cipőkereskedel­mi Vállalat az ország lábbeli­forgalmának 22-23 százalékát bonyolítja. Működési területük főleg a Dunántúl, ahol Győr­től Kaposvárig számos város­ban vannak lerakataik, minta­termeik. A pécsi székhelyű nagykereskedelmi vállalat 60 televízió kedvelt műsorait néz­hetik meg a napközisek, zene- hallgatásra, mozi-, könyvtárlá­togatásra lesz lehetőség, a szi­getvári vár időszakos kiállítá­sait látogathatják meg, vala­mint a helyi művelődési ház ál­tal szervezett ifjúsági előadá­sokon vehetnek részt. Bizonyá­ra kedvelt lesz a sportnapközi, ahol főállású edzők foglalkoz­nak a mozgást kedvelőkkel. A mohácsi napközisek a vad­regényes Mohácsi-szigeten töl­tik nyári napjaikat Gál Pál ve­zetése alatt. Június 23-tól augusztus 23-ig tart a tábor. Idén először a kisegítő iskola diákjai is birtokukba vehetik a szigetet. Tőlük húsz-harminc fő­re számítanak, egyébként na­ponta körülbelül százötven gyer­meket tud befogadni a mohácsi nyári napközi. A helyi Bartók Béla Művelődési Házzal szoros együttműködésben alakították ki a programokat a nevelők. Együtteseket, bábosokat hívtak meg, színházi előadásokat szer­veztek. Úszásoktatásra, hajóki­rándulásra is számíthatnak a tanulók. Tízezer forint értékű játékkészlet várja őket: sport­szerek, lengő tekék, pingpong­asztal, — és gondolva a rossz időre — társasjátékok, tv-foci. Szentlórinc három általános iskolája közösen hozta létre a nyári tábort. Júniusban és jú­liusban Kovács Nándorné és Illés Antalné vezetésével foly­nak a programok. Heti beosz­tással naponta két-két nevelő foglalkozik a diákokkal, reggel nyolc órától délután öt óráig. Minél több időt szeretnénk a természetben tölteni, a helyi sportpályán, és strandon. Ki­rándulások, sportversenyek, ve­títések tarkítják a nyári napo­kat, de a nevelők igazodnak a gyermekek megvalósítható kéréseihez is. Óvári Zsuzsanna hazai és külföldi szállítótól szerz1 be áruit és 400 kiskeres­kedelmi partnerrel áll kapcso­latban. 6,3 millió pár lábbelit hoz­nak forgalomba. Bár a beszer­zés az ipar és a kereskedelem érdekellentétei miatt továbbra sem egyszerű, a jelek szerint sokat változott a helyzet. Míg korábban a belföldi cipőpiacot áruhiány jellemezte, most in­kább túlkínálat van. Szakemberek véleménye sze­rint ez csak átmeneti jelenség, aminek kialakulásához jelentő­sen hozzájárult, hogy csökkent a hazai gyártók ‘ exportlehető­sége. Tulajdonképpen ugyan­annyi lábbelit készítenek, mint korábban, de mivel külföldön nehezebbé vált az értékesítés, a felesleget megpróbálják bel­földön eladni. Most tehát több divatos és jó minőségű termék kerül a boltok polcaira. A nagykeres­kedelem már az őszi-téli mo­dellek kiválasztásánál tart, kí­nálatuk a jelek szerint bősé­gesnek ígérkezik. A kedvelt ha­zai márkák mellett idén távol­keleti áruval is bővül a kíná­lat. Kínából például 6 millió dollár értékű cipő érkezik az országba, amiből természete­sen jut a Dunántúlra is. A cipőkereskedelmi vállalat - mint Petőházi Szilveszter igazgató elmondotta - éves forgalmának 15-20 százalékát szerzi be importból. A határ menti árucsere keretében Ju­goszláviából Yassa sportcipő­ket hoznak be 20 millió forint értékben. A gyermekcipő-Víná- latot pedig tajvani lábbelikkel színesítik. Az import biztosítása érdekében egy, a hazai vi­szonylatban nem túl gyakori megoldást is igénybe vettek, váltót bocsátottak ki. A megfelelő árualapok biz­tosításának másik, újabban al­kalmazott módszere a termel­tetés. A pécsi nagykereskedel­mi vállalat ebben is élen jár, több gyártóval kötöttek hosszú időre szóló megállapodást. Új vonása ennek az együttműkö­désnek, hogy a kereskedelem nemcsak a pénzt adja, de részt vesz a piacképes, a jó minőségű áru kifejlesztésé­ben is. A hazai gyártók által produ­kált minőség nem egyenletes, a termékek sem mindig kelen­dőek. Ezen a gondon kíván se­gíteni a kereskedelem, amikor rendelkezésre bocsátja ismere­teit a piacról, a vevők igényei­ről és tanácsot ad, milyen le­gyen, a lábbeli tulajdonsága, külső megjelenése. A cipőelőállítók és a -for­galmazók együttműködésétől a fogyasztók nagyobb szervezett­séget és az árok emelkedésé­nek megállítását várják. Az utóbbi öt év alatt ugyanis mintegy 60 százalékkal nőtt a lábbelik ára, miközben a kü­lönféle cipők, csizmák minősé­ge meglehetősen hullámzó. A Dunántúli Cipőkereskedel­mi Vállalatnál árzsűri működik és szakemberek végeznek rend­szeres árellenőrzéseket. A vál­lalat a lehetséges árrés alatt forgalmaz, sőt arra is ügyel­nek, hogy az import termékek forgalmazásánál egyeztessék az árakat a kiskereskedőkkel. F. D. Gáldonyi M. Illem erlern... I*I*I*I*!***.*»*•*♦*•'•*-*-**“*I''*I*CN*I*'*t*I'.*•***•'-'•l»t%I*I*'*I'^'**»*»*«!*!*!»I*I*I***I*t*I*!**,**»****!*I*!*!»r*!*! Nem értem az autósokat! Pedig ott van az utca mind­két végénél az ismerni kö­telező KRESZ-tábla: piros karika, belül féhér mezővel, s azt jelenti - ugye tudjuk? —, hogy „mindkét oldalról behaitani tilos.” S mégis vannak — nem is kevesen —, akik megpróbálnak 40-50 kilométeres sebességgel (néha többel is) átslisszol- ni. A rendőrök újra, meg újra kimérik a néhónyszáz forintos helyszíni bírságot, a KRESZ előírásának a meg­szegéséért. A pécsi Bem utcáról van szó, ahol hosszú időn át megszokhattuk a gyalogosok és az autósok „békés együttélését” az úttesten. De néhány hete új helyzet van itt. A Pécsi Építő és Tatarozó Vállalat hozzáfo­gott a páratlan oldal hom­lokzatainak a felújításához, ezzel megszűnt a - járda, kirakták az említett KRESZ- tpiblákat, és a náluk is ki­sebb tekintélyű feliratot, hogy „gyalogos közlekedés a túloldalon”. Az ismételten látottak alapján nyugodt lelkiisme­rettel ki merem jelenteni, hogy a „mindkét oldalról behajtani tilos" jelentésű KRESZ-táblának elhanyagol­hatóan csekély a tekintélye az autósok egy részének a szemében, amit fölöttébb félelmetesnek tartok. Sokszor értetlenül állunk közúti tragédiák előtt, amik­nek a józan ész szerint nem kellett volna bekövetkezni­ük, azok pedig a szabá­lyok nyilvánvaló megsértése: előzés a tiltott helyen, a megengedett legnagyobb sebesség be nem tartása, stb. Gondolom, ezeknek az előzménye is ilyesmi lehe­tett: behajtani valahol - jelen esetben a Bem utcá­ban — a tilosba, büntetle­nül megúszni a dolgot és rászokni a szabálytalanko- dósra .. . Ezért is indokolt­nak tartom a hatósági szi­gort. Nem tartom azonban in­dokoltnak a szombat dél­utáni, vasárnapi szigort. A házakon nem dolgoznak, az üzletek bezártak, tehát nincs már áruszállítás, a ti­lalom pedig, amit éppen az említettek érdekében és védelmében vezettek be, mégis él. Vajon nem le­hetne-e engedékenynek len­ni, s feloldani a hétvégi másfél napra, a hétfő haj­naltól szombat kora dél­utánig indokolt és szüksé­ges tilalmat? H. I. Baranyában öt Helyen A komlói iskolák nyári napközijét hagyományosan Sikondán rendezik meg. Fotó: Läufer László Nyári napközik Játék- és sportprogramok

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom