Dunántúli Napló, 1986. június (43. évfolyam, 149-178. szám)

1986-06-10 / 158. szám

1986. június 10., kedd Dunántúli napló 5 Kerékasztal Eszéken Hosszú távú üzletekre, magasabb fokú együttműködésre van szükség a határ menti árucserében (Munkatársunk telelonjelen- tése) Az utóbbi években folyama­tosan csökkenő értéket mutat a magyar—jugoszláv határ­menti árucsere, így nem vélet­len, az érdekeltek mindkét ol­dalon riadót fújtak, hogy meg­állítsák ezt a kedvezőtlen fo­lyamatot, s újabb lendületet adjanak a gazdasági együtt­működésnek, ha kell, új formák és ösztönzések bevezetésével. A párbeszéd minderről már korábban megkezdődött, ezek sorába illeszkedett az a kerek- asztal-konferencia, melyet teg­nap az Eszéki Gazdasági- Ka­marában hívtak egybe a vá­rosban zajló magyar árubemu­tató alkalmával. A szakmai napon a határ mindkét olda­láról szép számmal jelentek meg szakemberek, meghallgat­va a felkért előadók helyzet- elemzéseit, s fejtegetéseit a hogyan továbbról. Már az áprilisban Szabad­kán tartott kereskedelmi ka­marai találkozón megállapítot­ták, a forgalom csökkenésére sok tényező hatott ki, így az egymás közötti fizetések elhú­zódásai, a dollár árfolyamának növekedése a nemzeti valuták­kal szemben, továbbá hogy csökkent az érdeklődés az olyan áruk iránt, melyek ha­gyományosan részt vettek az egymásközti árucserében, s végül közrehatott az engedé­lyek kiadásának lassúsága is. Megállapították azt is, a határ menti forgalomban az árak a normál árucsere áraihoz viszo­nyítva magasabbak voltak, és így mind jobban korlátozó té­nyezőjévé válnak a további si­keres üzletkötéseknek. Mindezeket az akadályozó tényezőket a tegnapi kerek- asztal-megbeszélésen is föl­emlegették, őröm azonban, hogy nem ezen lovagoltak, a két fél a gazdasági kapcsola­tok és együttműködés szoro­sabbra fűzésének erős óhajá­tól vezéreltetve a kiutat keres­te. így Alekszander Bresjanac, Jugoszlávia Gazdasági Kama­rájának tanácsosa egyebek mellett azt szorgalmazta, a két' ország bankjai minél ha­marább írják alá az új fizeté­si módra való áttérésről szóló megállapodást. Fontos a ha­tár menti csere magasabb együttműködési formákkal! (ter- mejési kooperáció, szakosítás) való gazdagítása, hosszabb távra szóló üzletek kötése a vállalatok Irözött, amire leg­újabb törvényeik nemcsak le­hetőséget, de külön ösztönzé­seket is a^lnak. Dr. Kéri István, a Magyar Kereskedelmi Kamara dél.-du- nántúli bizottságának titkára is ebben" látta a kiutat: a terv­szerű, hosszabb távú termelési együttműködés kialakításához kedvező feltételeket nyújt a határ menti egyezmény módo­sítása, aktualizálása, és a pénzügyi elszámolás biztonsá­got jelentő banki megállapo­dások létrejötte. Felhívta a fi­gyelmet, a gépiparban és fa­iparban az együttműködés fo­kozható, s hogy a termékszer- kezetéváltásban ki lehetne használni a vegyes vállalat alapítás, illetve a gépbérletek adta lehetőséget. Dr. Nórái Péter, a Külkeres- •kedelmi Minisztérium főosz­tályvezető-helyettese a libera­lizálódó magyar külkereskede­lem szervezeti rendjéről adott áttekintést, mely kedvezően fog kihatni a magyar-jugo- szláv határ menti árucserére is. Krammer Józseí, a Konsu- mex vezérigazgató-helyetese az árucsere-forgalom visszaesé­sének okait elemezve - egy­szersmind előre nézve — rá­mutatott: a magyar kivitel 80-90 százaléka alapanyag, nyersanyag, félkésztermék, mi­közben a jugoszláv szállítások zömét késztermékek teszik ki. Az áruk választékának ésszerű cseréjére van szükségr vagyis ; hogy olyan — a mienkével azo­nos — feltételeket kell terem­teni, hogy a magyar készáruk jóval nagyobb arányban ex­portálhatok legyenek. A tegnapi kerekasztal-meg- beszélésen elhangzott meg­nyilatkozások végső kicsengé­se: fontos a határ menti áru­csere, ezt a lehetőséget mesz- szemenően kj kell használni, de további erőfeszítéseket kell tenni, amire a hajldndóság mindkét oldalon megvan. Vár­juk a folytatást — a .magyar és jugoszláv áruházak és üzletek polcain. Miklósvári Zoltán r Uj utak Hímesházán és a társközségekben < Új utakat adtak át tegnap Hímesházán, valamint a hozzá tartozó társközségek közül, Szé- kelyszabaron, Szűrön, és Erdős­márokon. Ez összesen 40 ezer négyzetméter, vagyis 12 kilomé­ter hosszúságú, elsőosztályú minőségű aszfalttal burkolt utat jelent. Jogosan büszkék erre a hímesháziak, hiszen ezeknek az utaknak az elkészültével, min­den egyes házhoz, sőt ami ed­dig gond volt, a temetőhöz is szilárd burkolaton lehet eljutni. Az utak gyorsan, három hét alatt készültek el. Az alapozást a községi tanács készíttette el, kétmillió forint értékben, a fe­dőburkolatot a Pécsi Közútépí­tő Vállalat, amihez a 12 millió forintot pedig a Baranya Me­gyei Tanács adta. Baranya me gyében 1975-ben indult az a program, ami azt célozta meg, hogy minél több falu, minél előbb és minél olcsóbban jus­son szilárd, és jó minőségű utakhoz. Az aprófalvas telepü­lésszerkezetből adódik, hogy a megyében sok a körzetesített intézmény — iskola, orvosi ren­delő — alapvető követelmény tehát, a közlekedés feltételei­nek megteremtése. Baranya megye ebben országosan az élen jár. S. Zs. Megkezdődtek a szóbeli érettségik Közeik Ildikó (középen) mondja a magyarvizsga tételét. Fotó: Läufer László Pécsi sikerek a 12. Zalai Kamaratánc Fesztiválon Két pécsi néptáncegyüttes, a KISZÖV és a Baranya is meghívást kapott az idén 12. alkalommal megrendezésre ke­rülő Zalai Kamaratánc Feszti­válra. A 15 induló csoport — köztük külföldi résztvevők is voltak - közül a pécsiek szere­peltek a legjobban és a nem­zetközi zsűri elismerő szavait hallgatva számos díjat vehet­tek át az együttesek tagjai va­sárnap, a fesztivál zárásakor. A Fesztivál Nagydíját nyerte el a KISZÖV Csoóri Sándor-Zsu- rászky Zoltán Hidegen fújnak a szelek című számával, ugyanezért Zsurászky Zoltán koreográfusi díjat is kapott. A Baranya táncegyüttes Háry Ba- lázs-Bognár József Tisztelet Rejtő Jenőnek című számát táncolta el. Ezért a produk­cióért Bognár József koreográ­fusi díjat, Háry Balázs pedig a legmagasabb összegű zene­szerzői díjat vehette át. A szá­mot előadó hat táncos, Fqrkas Valéria, Mészáros András, Sá­fár János, Heil Helmut, Saro- sácz György és Bognár József előadói díjat kapott. szoktak, nem szokhattak hozzá a tanulók, hogy hosszabb ideig „feleljenek” — szóban. Nem beszélve arról, hogy most egy­szerre több tárgyból, néhány óra leforgása alatt kell szá­mot adniuk tudásukról. Ered­ményükről, az érdemjegyekről a tegnap vizsgázottak szerdán ér­tesülhetnek. De, mint hallottam nincs ok az izalomra . .. Van egy negyedikes fiú a szigetvári Zrínyiben, akinek kü­lönösen nincs oka izgulni. Pá­ratlan teljesítmény fűződik Tóth Zoltán nevéhez. Nem fizika­szakosként első lett Magyaror­szágon az országos középisko­lái tantárgyi tanulmányi fizika verseny legnehezebb, harmadik kategóriájában, és hetedik lett az országos matematikaverse­nyen is. így egyik tárgyból sem kell felvételiznie. Tóth Zoli nagyon szerény fiú. Elmondja, nem számított a si­kerre, de mikor a harmadik' fordulóba bejutott, érezte, hogy jól fog szerepelni, fizikából kü­lönösen. Sokat készült, régóta van otthon számítógépe. Prog­ramozó matematikus szakra je­lentkezett az ELTE-re, de távlati tervein még gondolkozik. Nem beszélünk sokat, mert még haza akar menni pihenni 'egy picit. A szóbeli érettségin rá csak délután került sor. El- menet két izgatott negyedikes­sel találkozom, a szigetvári in­tézmény folyosóján. Egy hét múlva kerül rájuk a sor. Kere­sik tanárukat, úgy érzik, van még néhány „sötét folt" az anyagban. Addig jó, míg ér­dekli őket. . . Bozsik L. iá közélet Ül Híreim Lvovi delegáció érkezett teg­nap a Pécsi Orvostudományi Egyetemre. A szovjet város or­vosegyetemének küldöttsége a két felsőoktatási intézmény tu dományos és oktatási együtt­működésének további feladatai­ról egy hétig tárgyal Pécsett. Panaszjuk Evgenyij Nyikofaje- vicset, a lvovi egyetem tudomá­nyos rektorhelyettesét, Zerbino Dmitri'] DeniszoVicsot, a kór­bonctani intézet vezetőjét és Kolenjuk Pétért a kórbonctani intézet docensét fogadta Bauer Miklós, a POTE rektora is. Werner H. Dieter, az NSZK- beli Mannesmann konszern igazgató tanácsának elnöke Marjai József miniszterelnök­helyettes meghívására június 5—8. között látogatást tett Magyarországon. Ennek során áttekintették a konszern és a magyar vállalatok közötti együttműködés időszerű kér­déseit. A nyugatnémet üzlet­embernek Beck Tamás, a Ma­gyar Kereskedelmi Kamara el­nöke az eddigi hatékony együttműködés elismeréséül átadta az MKK emlékplakett- jét. Werner H. Dieter több magyar külkereskedelmi és iparvállalat vezetőivel is tár­gyalásokat folytatott. * Losoaczi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke táviratban fejezte ki jókívánságait dr. Kurt Waldheimnek, az Osztrák Köz­társaság szövetségi elnökévé történt megválasztása alkal­mából. * Veress Péter külkereskedel­mi miniszter meghívására hét­főn Budapestre érkezett Jermu iaine finn külkereskedelmi mi­niszter. A minisztert elkísérte útjára több finn nagyvál­lalati vezető is. A hivatalos tárgyalások hétfőn, plenáris üléssel megkezdődtek a Kül­kereskedelmi Minisztériumban. * Békemozgalmi küldöttség utazott hétfőn Moszkvába Darvasi Istvánnak, az Orszá­gos Béketanács elnökségi tag­jának vezetésével. A küldött­ség részt vesz azon a tanács­kozáson, amelyet a szocialis­ta országok képviselőinek rész­vételével június 10—11-én tar­tanak a békemozgalmi pro­paganda és tájékoztatás kér­déseiről. r Érdekképviselet, érdekegyeztetés, közvetítés * Közgyűlés előtt a Magyar Kereskedelmi Kamara Közelíteni a gazdaság­irányítók és a vállalatvezetők látásmódját Fokozni a területi munkát (Munkatársunk telefonjelen­tése) Az 1985-ben törvényerejű rendélettel társadalmi szervezet státuszt kapott Magyar 'Keres­kedelmi Kamara további de­mokratizálására utal, hogy még 1981-ben VI. közgyűlésüket kö­vetően tartották meg testületéi a tisztújító gyűléseket, addig a június 21-én sorra kerülő VII. közgyűlésük már a testületek megelőző munkájára, gyűlései­re épülhet. Mint a Kereskedel­mi Kamara budapesti székhá­zéban tegnap megrendezett sajtóbeszélgetésen Lőrincze Pé­ter főtitkár elmondta, a Buda­pesti Kongresszusi Központban jövő héten megtartandó köz­gyűlésükön jól átgondolt, de­mokratikus vitákban, fórumokon született határozati javaslatot terjeszthetnek a küldöttek elé. A vállalati érdekképviselet­ben, érdekegyeztetésben — és közvetítésben, a nemzetközi ke­reskedelem fejlesztésében egy­re nagyobb szerepet vállaló szervezetünk határozati javas­latában a következő főbb fel­adatokat jelöli ki maga számá­ra. Az érdekközvetítésben olyan gazdálkodási környezet kiala­kításának kívánnak részesei lenni, mely jobban elismeri és honorálja a valóságos teljesít­ményeket. Továbbra is intenzí­ven részt vesznek a gazdaság- irányítás döntésének előkészí­tésében, a gazdálkodói érde­kek képviselőjeként, ^.vélemé­nyükkel a döntések körültekin­tő megalapozását, a gyakorla­ti hatások megítélését kívánják elősegíteni. A kamarai munkában erősí­teni kívánják a tagság rész­vételét, és részükről elvárják, hogy érdekeik egyeztetésére kölcsönösen előnyös megálla­podások létrehozására hasz­nálják fel a kamara biztosítot­ta lehetőségeket, fórumokat. Népszerűsíteni kívánják a korszerű vezetési, szervezési módszereket, ismertetni, a bel­ső mechanizmus fejlesztés ta­pasztalatait. Javítani kell a gazdálkodók tájékoztatásának színvonalát, mind a gazdasági döntésék indokai, mind a ka­marában folyó testületi tevé­kenység tartalmi elemeit illető­en. Céljuk, a gazdaság dina­mizálásához szükséges szerve­zeti mobilitást, a vállalkozó készség, és képesség növeke­dését biztosító gazdálkodó szervezetek fejlődésének előse­gítése. Tovább kívánják erősí­teni. kereskedelemfejlesztő ak­cióikat, nemzetközi kapcsola­taikat. Mind Lőrincze Péter tájékoz­tatójában utalt rá, az öt év alatt 480-ról 1200-ra felduzzadt taglétszám megkívánja a to­vábbi decentralizálást, a terü­leti irodák tevékenységének szélesítését. Célként jelölte meg, hogy a kritikán túl minéi több konkrét, végrehajtható .ja­vaslattal segítsék a gazdaság- irányítás munkáját, hogy köze­lítsék egymáshoz az irányítók és a . vállalatvezetők látásmód­ját. B. N. Megkezdődött a második fel­vonás. A korábban lezajlott írásbeli megmérettetések után tegnaptól a szóbeli érettségi vizsgákon bizonyíthatják felké­szültségüket a gimnáziumban tanulók és a szakközépisko­lások. Csendesek a folyosók a szi­getvári Zrínyi Miklós Gimná­zium és Szakközépiskola épüle­tében. A fizika-előadóban azonban nagy az izgalom. Teg­nap kezdődtek itt is a szóbeli érettségik. A két gimnáziumi és az egy egészségügyi szakközép­iskolai osztályban összesen nyolcvankilencen vizsgáznak az elkövetkezendő napokban. — A elmúlt évtizedben sem tapasztaltam, hogy bárki is fél­vállról vegye az érettségit ná­lunk, annak ellenére sem, hogy sajnálatos módon a továbbta­nulás szempontjából semmi je­lentősége nincs- — mondja Vas István, az intézmény igazga­tója. És hallom a felvételivel kap­csolatos imponáló adatokat, a gimnáziumra vonatkozóan. Az elmúlt években mindig az or­szágos átlag felett vettek fel a szigetvári iskolákból jelentke­zők közül, a legkülönbözőbb felsőoktatási intézményekbe. 1984-ben például a 35 pályázó közül harminc tett sikeres fel­vételi vizsgát, és amíg az orszá­gos átlagban 13,8 volt a -kü­lönbség a vitt és a szerzett pontok között, addig ez a szi­getváriaknál mindössze 5,4 szá zalékot mutatott. . . A szóbeli érettségi komoly megterhelés. Hiszen a középis­kolai évek alatt egyáltalán nem Nincs ok az izgalomra

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom