Dunántúli Napló, 1986. június (43. évfolyam, 149-178. szám)
1986-06-08 / 156. szám
Negyvennégyezer utas Budapest és Amszterdam között állatokat, egy méhcsaládot, s harminc évvel ezelőtt a KLM volt az első nyugati légitársaság, mely megindította budapesti járatát. Ma a társaság gépei valamennyi földrészre eljutnak, 125 városba repülnek rendszeresen. Sikerük alapja a világ ismerete, az igények helyes felmérése, az alkalmazkodóképesség, s nem utolsósorban a biztonság. Ez utóbbinál Vigh Gábor, a KLM budapesti irodájának kereskedelmi igazgatója megjegyzi: KLM-gép emberemlékezet óta nem zuhant le, balesetük is mindössze egyszer volt a Kanári-szigeteken, ahol a pontatlan földi irányítás miatt gépük összeütközött a kifutópályán egy PanAm járattal. Hatvannégy gépből álló repülőflottájukhoz Boeing, DC, Airbus- és Fokker-gépek különböző típusai tartoznak, de parkjuk mindig a legkorszerűbb gépekkel bővül. Földünk különböző részein több mint 200 irodájuk van: a budapesti nem a legnagyobb, de hogy a KLM vezérkara fontosnak ítéli Magyarországot, bizonyítja: a közelmúltban felújították a Vörösmarty téri irodát, melynek jegykiadási joga is van. Említést érdemel, hogy Amszterdamban magyarul is beszélő utaskísérő foglalkozik az utasokkal, s igény szerint ingyenes szállodai elhelyezést, idegenvezetést is biztosítanak a továbbutazóknak. Hosszú-hosszú évekig a KLM volt a nyugati légitársaság Magyarországon. Rokonlátoga- tósra szinte kizárólag velük repültek a tengerentúlra. Most mór egyre inkább az üzletembereké és a turistáké a főhely. A KLM és partnere, a Malév, évi átlagban 44 000 utast szállít Budapest és Amszterdam között. Idén eddig 40 százalékkal több utast és 10 százalékkal több árut vittek, mint az elmúlt év hasonló időszakában. A KLM gazdag programmal ünnepli harminc esztendős magyarországi jelenlétét. Júniusban a fővárosban közös kiállítást rendeznek a közlekedési múzeummal. Roszprim Nándor KLM 30 éve Magyarországon A hollandok — hajós nemzet, évszázadok óta jelen vannak a világtengereken. így egyáltalán nem meglepő, hogy a repülés térhódításakor elsőként fedezték fel: repülőgépeken nemcsak bombát lehet szállítani... és Albert Plesman repülőhadnagy, 1919. október 7-én megalapította a világ első polgári légiközlekedési vállalatát, a KLM-et. Egy évvel később mór menetrendszerinti repülőjárat kötötte össze Amszterdamot és Londont. A Királyi Holland Légitársaság volt az első, melynek gépei eljutottak egy másik földrészre. Batáviába, a mai Dzsa- kartába 12 napig tartott a 14 000 kilométeres út, melynek során 18 repülőtéren, köztük a mátyásföldin kellett leszállniuk. Elsőként fuvaroztak a légben Áttekinthetetlen sokféleség A lézer szétrobbantja a tusszemcséket AI katrészm izéria a CB-k körül Bizományi raktárhoz hasonlít Baranya egyetlen CB-készülék- javító műhelye Pécsett, a Rókus utca 7-ben. A Ramovill-szerviz- ben évek óta porosodó CB-ket, — japán Jaws Mark-ot, Stalker IX-et — láthatunk. Vagy tíz nagyértékű különlegesség hever a polcokon. A tulajdonosok 1984 óta abban bíznak, hogy egyszer csak megérkeznek az integrált áramkörök. Hasonló a helyzetkép a kisiparos CB-sze- relőknél is. A mohácsi Tóth Gyula még állja a sarat, de már ő sem túl optimista, hisz felesége híradástechnikai boltjában épphogy 4—5 típushoz biztosítani tudják a belső tartozékokat. Cégeknél és magánszemélyeknél legalább 250 féle CB található. Zömük USA-beli, délkoreai, japán és tajvani gyártmány. Keserves dologba fog az, aki hazai üzletekben akar vásárolni mikrofont, betétet, zsinórt, dugót, csatlakozót, kijelzőt, végfoktranzisztort és IC-t. Reménytelen vállalkozás. Marad Bécs és Eszék. Csakhogy drága az utazás, s az alkatrészárak kúsznak felfelé. Néhány cég mégis megpróbálja a lehetetlent. Az Emo Alkatrészkereskedelmi és a Ramovill Kereskedelmi Vállalat — ki-ki a szűkös keretei között — igyekszik mérsékelni az ellátási gondokat, de a beszerzés hosszadalmas és az ő kínálatuk sem olcsó. A Ramovill, amely korábban több készülékkél kereskedett, már csak a Stalker IX-et forgalmazza és ehhez szállítja az alkatrészeket. A Rókus utcai szervizbe mindezek ellenére jönnek a bajbajutottak még a Balaton-parti településekről is. Trinn Csaba szervizvezető úgy véli, némi javulás állna be, ha a posta menedzselné a belső tartozékbeszerzést. Baranya, Somogy, Tolna megyében — egy decemberi adat szerint — az 1600 magánszemélynél 2500, míg a csaknem félezer közületnél 3600 CB-t tartanak nyilván. Elősorban a taxisok vásárolnak újabbakat. Csuti J. Eltüntethető a tetoválás? Már a kőkorszaki ember festette bőrét. Kedvelték a tetoválást az óceániai, az ázsiai népek is. Neve a tahiti tatau szóból ered. Harci bátorságot, varázserőt, megrontás elhárítását, betegségtől való megszabadulást jeleztek vele. A tetoválás ma is divat. Általában a fiatalok követik el — meggondolatlanul. Hosz- szabb időre összezárt közösségben — katonaság, intézetek — • utánozzák egymást, rábeszélik társaikat, esetleg kényszerítik, vagy kivagyiságból kérik a tetoválást. — Vajon eltüntethető nyom nélkül a bőrbe vésett rajz és szöveg? — érdeklődtem dr. Hrabovszky Tamástól, a pécsi Bőrgyógyászati Klinika adjunktusától. — A tudomány mai állása szerint nem. Tetováláskor a tű végét kínai tusba mártják, és bejuttatják a bőr alsóbb irharétegébe. Nemcsak egyszínű fekete tust használnak — ez kéknek látszik, hanem higany- vegyületekkel pirosat, kadmi- ummal sárgát, krómoxiddal zöld színt állítanak elő. Mindez veszélyes, mert a festékkel egyidejűleg fertőzéseket — tuberkulózist, szifiliszt, hepatitist — is lehet közvetlenül kapni. — Mégis, milyen módszerekkel lehet megszüntetni a tetoválást? — Maradéktalanul és nyom nélkül nem tudjuk eltüntetni. Kis helyről a tömött mintákat legegyszerűbb kimetszeni. Heg marad utána. Nagyobb rajzokat végtagokról, hátról, mellkasról, hasról csak plasztikai műtéttel. Ezt úgy lehet megoldani, hogy a megfelelő testrészekről bőrt fejtenek le, és átültetik a kimetszett részek helyére. Mindkét területen heqek maradnak. Hasonlóan maradandó nyomai lesznek az „eltüntetésnek" akkor is, ha sós „törlőkkel" próbálják a tusszemcséket kidörzsölni, vagy citromsavval lemaratni. Gyors fordulatszámú csiszológéppel egészen az irhában fekvő tusszemcséig csiszolják le a bőrt. Ez is heggel gyógyul. — Nyom nélkül nem lehet megszabadulni a „bőrrajztól"? — Régi törekvés az, úgy tüntessük el a tetoválást, hogy ne maradjon nyoma. Biztatónak látszik a külföldön már kipróbált, és eredményesnek bizonyult lézerkísérlet. Működése olyan, hogy elszínteleníti, szinte szétrobbantja a tusszemcséket. Várhatóan eljut hozzánk is. Adóm Erika Sírhelyet előre megváltani nem lehet Mire vigyáz a temetőőr? A temetkezési szokások változnak. A sírhelyek egy idő után elévülnek. így foglalható össze az információcsokor, amelyet Szabó Mihályné, a Baranya Megyei Temetkezési Vállalat igazgatónője gyűjtött össze kérésemre. 499 temető van a megyében, ebből 430 a működő. A temetők 47%-a állami, a többi egyházi. A pécsi nagy, köztemető 1904. óta üzemel, hozzávetőlegesen annyi sírhely van benne, ahányon ma Pécsett élnek. A pécsi köztemetőben három temetőőr vigyázza a rendet, egymást váltva ügyelnek arra is, hogy a temető nyitvatartási ideje alatt senki ne lophasson virágot vagy mást a sírokról. A lopások mégis igen gyakoriak. Pécsett nem különül el a sírásó és a temetéseken szolgáltató munkásként beosztották feladatköre, összesen tizenöten látják el ezeket a funkciókat. Egyre többen választják temetkezési formaként a hamvasztást. Baranyában 28 százalékos ez az arány, de például Budapesten, a halottak több mint felétől igy vesznek ma már búcsút. Megyénkből Szegedre szállítják a hamvasztandókat. Ott fél éve működik a hamvasztó, így lényegesen rövidébb ezekben az esetekben a várakozási idő. A halál napjától számított 3-4 héten belül temethetnek. Ezenkívül Budapesten és Debrecenben van még hamvasztó, a pécsi építésének földmunkáit elkezdték. A hamvasztás iránti igény növekedésével két újabb szolgáltatást is bevezettek a temetkezési vállalatok. Az egyik szerint, amelyet Baranyában is megvalósítanak, a hamvakat haza lehet vinni. A másik, a hamvak szétszórása, csak Budapesten megoldott eddig, de vidékről is igényelhetik. Ebben az esetben a hamvakat nem teszik urnákba, hanem egy e célra készített zó- róurnából, az ezt övező szö- kőkútrendszer vízfüggönyén automatizáltan szétszórják. Pécsett ez év márciusától, a déli bejáratnál lévő új urna- sírkertbe is~ lehet temetkezni. Ezt a részt hamarosan különböző, futónövényekkel is díszítik. Tervezik a hamvak szétszórásának megoldását is. Valamennyi működő temető kisebb-nagyobb parcellákra van osztva. A parcellák első sorában lehet sírbolthelyeket venni. Pécsett, de másutt a megyében is jellemző, hogy sokan, előregondolva megcsinálják maguknak és családjuknak a közös sírboltot. Az egy-egy lezárt parcellában lévő sírok 25 év után elévülnek. Ekkor a hozzátartozók sírhelydíjat fizethetnek újra, a következő negyedszázadra. Az érintettek 80—90%-a él ezzel a lehetőséggel. Jelenleg is több parcellára érvényes az elévülés. Kizárólag gondozott sírok esetében lehet a díjat meghoszabbítani. A Baranya Megyei Temetkezési Vállalatnál 1983. óta jegyzik az egyes sírokban fekvők hozzátartozóit. Továbbra is érvényben van az a szabály, bogy sírhelyeket csak halálesetkor adnak, ezeket előre megváltani nem lehet. Bozsik L. A világnap árnyékában Emlékszem egy idős emberre — valószínűleg vidékről, vagy kertes házból költözött akkor még új részére a pécsi Kertvárosnak —, aki nap nap után ott könyökölt az emeleti ablakban és harsány hangon szidta a gyerekeket, akik egy lejtős terület frissen ültetett, kelő gyepén átkelve akarták lerövidíteni útjukat. Hiábavaló küzdelem volt ez a fűért. Hamarosan kopasz is lett a terület, s maradt azóta is az. Ez a bácsi csak a gyerekekkel kiabált. Nyilván valamilyen bátortalanság tartotta vissza attól, hogy rárászóljon a gyepen átgázoló felnőttekre. Lett volna éppen elég alkalma ennek az öreg, s talán nem is a gyepesített területbe fektetett munkát féltő, hanem magát a gyepet megőrizni akaró embernek. S ebben ez az érdekes! Érdekes? Inkább elképesztő. Hasonlatos á dohányzáshoz. Nem érti — hallottam a közelmúltban egy orvostól —, hogyan létezhet ilyen: tudatosan mérgezik magukat az emberek .. . Hogyan lehet tudatosan rombolni a környezetet — ez is érthetetlen. Óhatatlanul, véletlenül, készakarva — márpedig romboljuk. Nem új a felismerés. Mint ahogy az sem: ha teszünk is ellene, csak a magunk megnyugtatására toldjuk hozzá: a huszonnegyedik órában. Mert hogy az még nem léső: De: mert nincsen huszonötödik óra. Mindez a környezetvédelmi világnap kapcsán jutott eszembe. Mit számít itt — világnap! - a kertvárosi kis öreq 60—80 négyzetméteres, hiába védett, tönkrement gyepe? Kit érdekel? Hiszen ha nem tapossák le, kipusztult volna télen - mert ez a szánkópálya. A „Jiivatásos" szánkópálya, amit kifejezetten erre a célra alakítottak ki, ugyanis fél kilométerrel arrébb van. És ki gyalogol ma csak úgy fél kilométert? Bekerül-e a statisztikába - a Földön ennyi és ennyi zöldfelület- van, ebből ennyi a mesterséges gyep, ebből ennyi Pécsett, ebből ennyi kipusztult —, amikor olyan léptékű dolgokkal foglalkoznak, hogy ha az Amazonas medencéjének őserdeiből elpusztulna X százalék, akkor azt meg- senyvedné az egész világ oxigénkészlete. Meg hogy a szármilliónyi spray-ből ki- srabdüló gázok a légkört szennyezve - milyen hatást idéznek elő. És akkor 60- 80 négyzetméternyi kertvárosi gyep? . .. Jól tudom: a termőterület csökkentésének megállítása, a talaj védelme, a rekultivációs munkák, a felszíni vizek minőségének megőrzése, a kommunális szennyvizek ártalmatlanítása, a levegő szennyezettségének mérséklése, s védett természeti értékek óvása, számuk gyarapítása — ha mindezt és remélt vagy elért eredményeit összevonjuk: nagylélekzetű környezetvédelmet jelent. Engem azonban legalább ilyen mértékben izgatnak ezek a 60-80 négyzetméterek. Amelyek közvetlenül az emberek szeme előtt vannak. Ezeket lehetne a legkönnyebben megőrizni. Mégis ezeket pusztítjuk el elsősorban. Mert láb alatt vannak. Holott a fáknak, a virágoknak, a •madaraknak, a tiszta vizű patakoknak és tavaknak, a 60-80 négyzetméteres gyepeknek a tudatunkban is élniük kellene. M. A. vasárnapi 3
