Dunántúli Napló, 1986. június (43. évfolyam, 149-178. szám)
1986-06-07 / 155. szám
Szenrvyuízfögyüjto és útépítés Munkák a Nagyárpádi városrészért Két komplett autóbuszmegálló már elkészült — 2292 lakás /990-/g A Bányászati Aknamélyitő Vállalat dolgozói vezetik át a Bolgár Néphadsereg útja alatt a szennyvízvezeték védőcsövét. Csendes vasárnap délelőtt. Pihenő munkagépek légiója tolong szemben az Egri Gyula úttal, a születő új út már lebetonozott torkolatánál. Keményre döngölt homokon, majd mellette, a PÉTÁV foltozgatott szervizútján baktatok — az egészből így formálódik az 57-es és az 58-as utat összekötő új út. Ott, ahol ez az út-kezdemény erőteljesen lejteni kezd Nagyárpád felé, két komplett autóbuszmegálló és egy dél felé nyíló útcsonk késztet megállásra. A csonkon -túl, talán tíz méterre zsenge kis kukoricák hajladoznak a szélben. Bizonyára utoljára kukoricaföld ez az elektromos távvezetékekkel keresztül-kasul szabdalt terület, hiszen itt, a csonkon túl kezdik jövőre építeni Pécs legújabb lakóterületét, a Nagyárpádi városrészt. Kisvártatva a lejtő aljából, a Postavölgyi útról pillantok visszafelé. Lvov*Kertváros tízemeletesei innen már csak deréktól fölfelé láthatók, sa legszélső ötszintesek is éppen csak kikandikálnak. Megpró bálom elképzelni, hogyan is lesz az, amikor itt, a most még épülő úttól délre már házak sorakoznak, a buszmegállóknál emberek várakoznak, vagy onnan éppen az otthonuk felé igyekeznek ... Kétezrelékes lejtés E helytől vagy két kilométerre nyugat felé, a Megyeri úttól innen, a Pécsi víz mentén a DÉLVIÉP pécsi főépítésvezetőségének a munkásai és munkagépei dolgoznak — a Nagyárpádi városrész érdekében. Mély árok mentén vákuumszivattyúk szippantják át a vízfolyásba a talajvizet, az árok mélyén ilyenformán nyugodtan helyezhetik el az ezres szelvényű csöveket - ezeken érkezik majd a szennyvíztelepre az új városrész szennyvize. Egyed Róbert főépítésvezető mondja el, hogy a közelmúltban kezdődött munkával 1987. október 15-ig kell elkészülniük, összesen 4400 méter szennyvízfőgyűjtő csatornát megépítenek, s ezt 73 millió forintból kell kihozni — így vállalta a Dél-dunántúli Vízügyi Építő Vállalat a versenytárgyaláson megnyert munkát. A szennyvíz gravitációs úton halad végig a közel négy és fél kilométernyi vezetéken — a 2 ezrelékes, azaz 8,8 méteres lejtés ehhez elegendő. E szempontból az építés kritikus pontja a Bolgár Néphadsereg úti csomópontnál lesz, ahol néhány hete ott ásítozik már egy mély, hosszúkás árok: innen fogják majd^átsajtolni az út alatt 2,5 méter mélyen az idáig 600, innen tovább pedig 700 mm átmérőjű vezeték védőcsövét. Hogy miért kritikus pont? Hát a mélységet roppant kiszámítottan pontosan kell megállapítani, s majd a rmlnka során betartani, nehogy a gravitációs lejtést megszakító törés keletkezzék itt. Az új városrész születésének tehát ez az első gyakorlati megnyilvánulása, az út a második, jóllehet ez valójában tágabb, vagyis az egész megyére szóló érdeket szolgál, lehetőséget teremtvén a Felszabadulás úti sorompó elkerülésére. A 4,5 km hosz- szú útból az 58-astól a nagyárpádi Kemény Zsigmond utcáig terjedő szakasz június végéig készül el, a többinek jövő évi határideje van. „Hagyományos” panelből A Nagyárpádi városrész építésének az előkészítése, tervezése évek óta folyik, (iDTV-építészek, Getto József Ybl-díjas és Müller Mária) valójában azonban közben még folyt a meditáció afölött, hogy Lvov-Kertváros tovább dél felé vagy ez az újabb városrész. Emellett döntöttek. A tanács végrehajtó bizottsága március 14-i ülésén hagyta jóvá a városrész ún. IV. tömbjének a beruházási programját, amely 1988 —89—90-ben 690 tanácsi bérlakás és 1602 OTP-lakás megépítését irányozza elő, erre a tanácsot terhelő költségek- az infrastruktúrával együtt- 1,1 milliárd forintot tesznek ki. Az épülő lakások fele 2, 37 százaléka 2,5, a többi 1,5, ill. 3 szobás lesz. Egyéb részletekről ma még nem nagyon érdemes beszélni, hiszen messze van még a jövő első félévre tervezett indítás, nem is szólva az 1988- ban esedékes első beköltözésekről. Mégis szót kell ejteni néhány dologról. így pl. arról, hogy a IV. tömböt 12 építési ütemre osztották, az építkezés az első hárommal indul, ezekben pedig az építendő 19 ház — mai szóhasználat szerint — a hagyományos pécsi panelból készül. A „hagyományos” szó itt azt jelenti, hogy a jelenleg élő panelcsalád elemeit használják fel, az ehhez mérten némileg módosítandó új, ún. fejlesztett paneltípus a 4. ütemben jelenne meg, az épületek feltehetően magastetősek lennének, adva a lehetőséget a tetőtér beépítésére. Ez bizonyára összefügg. a július 1-jén életbe lépő új Országos Építésügyi Szabályzat azon előírásával is, miszerint a jövőben a 4 lakószint (azaz földszint + három emelet) a határ, amikor még nem kell lift a házban. A jelenlegi határ az öt lakószint, ezért is épülnek tömegével a négyemeletes házak. A 4—12 ütem beruházás' programját ennek megfelelően módosítani kell még, az első háromét nem, ha június 30-ig megtörténik az engedélyezés. A KAF jövője? Az új városrész is KAF (közműalagút és .folyosó) rendszerrel épül, ebből következik, hogy az épületek telepítése hasonlatos a Ivov-kert- városiakéhoz (a házak kígyózó vonalban következnek egymás után). A rendszer ugyanis üzemeltetés tekintetében — a költségigényesebb építés ellenére — eddig gazdaságosnak bizonyult. A megyei Területrendezési és Építészeti Bizottság a nagyárpádi városrész beruházási programjának a véleményezése alkalmával azonban úgy foglalt állást, hogy egy következő fázisban szükségesnek tartja a KAF-érték elemzéses vizsgálatát, a rendszer esetleges elvetését ennek az ismeretében tartaná elfogadhatónak. Ha az értékelemzésnél figyelembe veszik a KAF sok évtizedes, úgyszólván költségmentes működtetését, akkor bizonyára fel sem merül, hogy megkondítsák a lélekharangot a korszerű köz- művezetési módszer* fölött. A beruházási program szerint a IV. tömbben e tervidőszakban helyet kell biztosítani az orvosi rendelőnek és a gyógyszertárnak, s a korábban a III. tömbbe tervezett 16 tantermes iskolát is itt kell majd megépíteni. Mindez azt jelenti, hogy az első években beköltözők mindenfajta igényét — üzlet, bölcsőde, óvoda stb. — Lvov-Kertváros meglévő intézményei fogják kielégíteni.' Hársfai István Az Egri Gyula út folytatásaként épül az 57-es és 58-as utakat összekötő út. Cseri László felvételei Pécsett is útba esik jövet, menet... r Uj pénzintézet Lvo v-Kertvá rosba n Konkurencia az OTP-nek? A pécsi Városi Tanács és a Siklós és Vidéke Takarék- szövetkezet között gazdasági megállapodás jött létre április 24-én arról, hogy a Kodolányi János utca 35— 37. sz. alatti üzlethelyiséget 4,5 millió forintért átveszi a pénzintézet, s ott takarékszövetkezeti kirendeltséget fog nyitni. Tegyük hozzá: az első nem OTP lakossági „bankfiók" jelenik meg ezáltal Pécsett. Konkurencia a több évtizedes múltú OTP-nek? Miben akarnak többet adni, hogyan akarnak közelebb kerülni a lakossághoz? Ezeket a kérdéseket tettük fel dr. Dobay Gábornak, a Takarékszövetkezet fiatal elnökének. Mindenekelőtt azonban a várható nyitás felől érdeklődtünk. — A Baranya Megyei Élelmiszer-kereskedelmi Vállalat már kiürítette a helyiségeket, mi pedig az átalakítás tervezésére és kivitelezésére megállapodtunk a Mecseki Szénbányákkal. Az a szándékunk, hogy október végén, november elején nyissunk; az előbbit a takarékossági világnaphoz, az utóbbit a SZÖVOSZ kongresszusához köthetnénk. Nem árt némi tájékoztatást adni a majdani pécsi ügyfeleknek: milyen pénzintézetbe is viszik a pénzüket? Nos, az I. kategóriájú Siklós és Vidéke Takarékszövetkezet tíz esztendeje jött létre a harkányi és beremendi takarékszövetkezet fúziójából, jelenleg 14 500 tagot számlál, a betétállománya 240 millió forint, kölcsönállomá- nya 45 millió, a működési területen 11 kirendeltsége van. A pécsi megjelenést az tette lehetővé, hogy országos tendencia: legyen választási lehetősége a lakosságnak abban is, hogy mely takarékpénztárnál' akarja a pénzügyeit intézni, s ezért sorra jelennek meg a kisebb és nagyobb városokban — újabban mór Budapesten is! — a takarékszövetkezeti egységek. Pécsett az elsőt éppen a siklósi nyitja, a Pénzügyminisztérium engedélye szerint a működése kiterjedhet Pécs egész területére. Lvov-Kertvárost — a helyiség kínálta lehetőségen túl — azért is választották, mert ott van ugyan OTP- fiók, de a városrész nagy lakosszáma és kiterjedtsége miatt megélhet a második pénzintézet is, különösen, ha iparkodik minél jobban a kedvében járni az ügyfélnek. — A kölcsönös bizalmon alapuló személyes jellegű ügyintézési stílusunkat, akarjuk meghonosítani a pécsi fiókban is — mondja dr. Dobay Gábor. — Azt a teljes körű betét- és kölcsön- szolgáltatást nyújtjuk, mint az OTP, vagyis mindazt, amivel versenyképesek lehetünk. Beruházással egyelőre nem akarunk foglalkozni, bár az elképzelések csírája már él bennünk, s ez a betétállomány függvénye. — Milyen többlettel akarnak konkurálni az OTP-vel? — A takarékszövetkezeti kirendeltségek általában szélesebb hatáskörrel rendelkeznek, mint az OTP-fió- kok, nekünk ezt az adottságot kell Lvov-Kertvárosban is kihasználnunk. Ezért az alaptevékenységen kívül az Állami Biztositó megbízásából (de már a születő Hungária Biztosító is megkeresett ilyen célból) vállalunk biztosítási ügyintézést, az IBUSZ és a Cooptourist megbízásából utaztatással, ezzel összefüggésben pedig valutavétellel és -eladással is foglalkozunk, átutalási betétszámlát is nyithatnak nálunk az ügyfelek (fizetés- átutaltatással együtt), és a számláról nálunk, a fiókban is fel lehet venni pénzt. Ez is a helybeli ügyintézéshez tartozik, hiszen mi komplex módon foglalkozunk az ügyfeleinkkel. — Az önöknél elhelyezett betétből csak helyben lehet felvenni? — A takarékszövetkezetek sajátossága, hogy az egyiknél elhelyezett betétből az ország bármely más takarékszövetkezeti egységénél fel lehet venni pénzt, ez így lesz a Lvov-Kertvárosban vezetett betétszámláknál is. A Ivov-kertvárosi fiók esetében érdemes a nyitvatar- tásról is szólni. Az biztos, hogy szombaton is nyitva lesz a fiók, a hétközbeni nyitvatartás még a gondolkodás szakaszában van. Szó van a későbbi — 10 óra körüli — nyitásról, és az ennek megfelelő 6 óra körüli zárásról, ami a helybeli lakosság igényeinek jobban megfelel. H. I. Nyugdíjas védőnő Jeddy Viktória hetvenéves nagymama. 1972-ben, harmincévi munka után ment nyugdíjba. Gyermekei, unokái mindig találnak nála frissen készített finom falatokat. Most, hogy már itt a jó idő, sokat kertészekednek férjével. A ház körüli kis terület csaknem minden 'négyzetméterén virágok nyílnak. Erdélyből, Rugonfalváról származik. Szegeden kapta meg oklevelét az Állami Ápolónő- és Védőnőképző Intézetben. 1944 őszén Zakariás Jár nos, a későbbi férje egy ötszáz ágyas kórházat szervezett Balatonlellén. Hét ápolónőt 4. HÉTVÉGE kért, Jeddy Viktória lett a vezetőjük. Nehéz 'körülmények között dolgoztaik az ápolónők. Nem volt kórházépület, kórtermek, műtők. Házakat igényeltek ki erre a célra, minden talpalatnyi helyen sebesült katonák feküdtek. 1945 augusztusában Pécs- szabolcsra került, mint védőnő. Októberben összeházasodtak Zakariás Jánossal, de lakásuk nem volt. Külön-külön laktak, a város két pontján. Neki naponta két órát kellett gyalogolnia a munkahelyére. Télen is. De mégis szervezte az MNDSZ-csoportot, csecsemőgondozási tanfolyamot, főzőtanfolyamot vezetett. 1947 januárjában helyezték Újme- csekaljára. Azóta az Úttörő utcai gyermekrendelő szobakonyhás szolgálati lakásában élnek férjével. övé volt a legnagyobb körzet: Cserkút, Kővágószőlős, Kő- vágótöttös, Bakonya, Petőc- puszta, Patacs, örög, Szentkút, Istenkút, Kovácstelep — összesen ötezerötszáz emberét volt felelős. Ki tudja, ihány gyereket oltott be himlő, skarlát, tífusz ellen? Keddi napokon úgynevezett „kőrútokra" jártak az orvossal. Tizenöt-húsz kilométert gyalogoltak, amíg bejárták □ körzetet. Nagy munkájába 'került, míg rászoktatta az embereket a rendszeres tisztálkodásra. 1949- ben, Pécsett, az Úttörő, utcában létesítette az első iskola- fürdőt. A helyiséget korábban lóistállóként használták. Hat zuhanyozót helyeztek ide, egy alkalommal harminc-negyven gyereket tudtak fürdetni. A saját törülközőit adta nekik. Amikor kinevezett járási vezető védőnő lett, további négy iskolafürdőt hozott létre Baranyában. Az Úttörő utcai óvoda és iskola alapításában is részt vett. Ehhez az időszakhoz fűződik egy nagyon kedves élménye, amely akár munkája mottójául is szolgálhat. Volt egy kisfiú, aki nem mert a zuhanyozó alá állni, félt tőle. A .kádba is csak úgy tudta belecsalni, hogy előtte beleültette a saját fiát. Amikor a félős kisfiú látta, hogy a másiknak semmi bája sem lett, akkor ő is bemerészkedett. Egy idő után pedig ő is rászánta magát a fürdésre. Aztán a szüleivel elköltözött a körzetből, de egyikét év múlva ismét találkoztak, odament hozzá az utcán, és azt mondta: „Védőnéni, én azóta is mindig tiszta vagyok". Óvári Zsuzsanna
