Dunántúli Napló, 1986. június (43. évfolyam, 149-178. szám)

1986-06-04 / 152. szám

1986. június 4., szerda Dunántúlt napló 3 A Szársomlyó Cseri László felvétele A Szársomlyó - a másik oldalról Lelki beszélgetések Utazni jó! w Éberá lom-utazások" Az utóbbi 1—2 évben termé­szetvédelmi kérdések kapcsán kiéleződtek a Szársomlyó hegy (a Villányi-hegység egyik ré­sze) körüli viták. Ez önmagá­ban véve nem hiba, sőt, a kol­lektív gondolkodás és felelős­ség szép megnyilvánulása len­ne, ha... És itt van a problé­ma. Véleményünk szerint azon­ban nem megengedhető, hogy egy-egy probléma kapcsán a közvéleményt helytelenül tájé­koztassák. Ez történt ugyanis több alkalommal a Szársom­lyó hegy és az ott működő kőbányaüzem vonatkozásában. Kirívó példák erre a HVG 1986. II. 8. (349.) számában, valamint a Népszava 86. II. 24. számában közölt cikkek. Előbbi „Kármérleg”, utóbbi „Egy sziget megszűnik?” címet visel. Mindkét cikk az OKTH és a Baranya Megyei Tanács megbízásából a PÉCSITERV ál­tal készített „A Szársomlyó hegy és környéke hatásvizsgá­lata” című tanulmányra, illet­ve az abban foglaltakra hi­vatkozva hangulatkeltő és részben valótlan megállapítá­sokat, kijelentéseket, adatokat tartalmaz. Folytatják (részben ismétlik) ugyanezt a Magyar Nemzet április 12-i számában megje­lent „Veszélyben a Szársomlyó bioszférája” című, a Magyar Hírlap április 14-i számában „Maguk alól a hegyet” című cikkek, sőt, ironizál a témával kapcsolatban a NÉPSZAVA „Kikerics” címszó alatt április 19-én megjelent írása is. A hi­vatkozott cikkek és a különbö­ző (részben elfogult) szakértői vélemények alapján összeállí­tott „Hatásvizsgálat” a „PAN- NOLIT" (volt DÉLKÖ) Kőbá­nyászati Vállalatot, sőt minden felügyeleti és hatósági szervét (ÉVM, KFH, MÁFI, Bányaha­tóság, OKTH, KÖJÁL) az elő­írások, törvények megszegésé­vel vádolják. A vállalati kol­Az elmúlt évi vízi tragédiák­ról, azok okairól, s e balesetek megelőzésére tett, illetve terve­zett intézkedésekről tájékoztat­ták a sajtó munkatársait a Bel­ügyminisztérium Országos Rend­őr-főkapitánysága közbiztonsá­gi osztályának képviselői ked­den a Dunai Vízirendészeti Rendőrkapitányság budapesti rendőrőrsén. Leyrer Richárd rendőr őr­nagy, a közbiztonsági osztály szakszolgálati alosztályának vezetője elmondta: bár 1984-hez képest csökkent a vízibalesetek száma, a könnyelműség, a felelőtlen­ség, a szabályok ismeretének hiánya miatt tavaly is 316-an vesztették életüket vizeinkben. Közülük 137-en fürdés közben fulladtak vízbe, 100-an baleset, 79-en pedig egyéb okok miatt lelték halálukat. A gyermektra­gédiák száma, ha csekély mér­tékben is, de növekedett; tavaly •negyvennégy 14 éven aluli gyer­lektívával egyetértésben szük­ségesnek tartom az alábbiakat kijelenteni és a közvélemény részére nyilvánosságra hozni: — A „PANNOLIT” Kőbányá­szati Vállalat Nagyharsányi üzeme jogszerűen, a vállalat alapítási okiratában meghatá­rozott feladatként, törvényes keretek között végzi tevékeny­ségét, fontos népgazdasági igények kielégítésére. A műkö­dés során (mint sok más ipari tevékenységnél is) óhatatlanul vannak egyéb érdekeket zava­ró, bizonyos követelményeket kevésbé vagy egyáltalán nem kielégítő jelenségek is. Ezeket a vállalat soha nem vitatta, megszüntetésükre lehetőségei mértékéig mindent elkövetett és a továbiakban is mindent megtesz. — Szó sincs arról, hogy a „Szársomlyó megsemmisül", hi­szen a bányatelek a hegynek csak kb. 20%-át érinti. — Nagyharsány lakosságá­nak képviselői nem tartják tűr­hetetlennek a bánya működé­sét (1986. márc. 19-én tartott tanácskozás), sőt a község szá­mos előnyt élvez a bánya jó­voltából. A falut érő hatások­ról írtak túlzóak és részben va­lótlanok. — A vádaskodásoktól füg­getlenül az arra illetékes szer­vek és a vállalat intézkedései folyamatban vannak, a környe­zet, a természeti értékek kí­mélése, megmentése érdeké­ben a népgazdasági érdekek figyelembevételével megoldást fognak eredményezni. — A probléma megoldásá­nak nem az a módja, hogy más érdekeket, illetve újabban felmerült szempontokat előtér­be helyezve korábbi döntések, intézkedések helyességét meg­kérdőjelezzük. Egy intézkedést csak az adott időszak környe­zetébe helyezve lehet érté­kelni. — A hegy élővilágának élet­inek vesztette életét, közülük 17-en a 6. életévüket sem töl­tötték be. Az áldozatoknak csak­nem a fele a fürdésre csábító, de arra alkalmatlan, kiismerhe­tetlen mélységű bányatavakban lelte halálát. Mintegy 700-ra tehető azoknak a száma, akik közvetlen életveszélybe kerültek, mert saját képességeikkel sem voltak tisztában, vagy mert fel- hevült testtel ugrottak a vízbe. E fürdőzőknek több mint a fele a segítőkész embertársak lélek­jelenlétének köszönheti, hogy a felüdülést kereső szórakozás nem végződött tragédiával. Fi­gyelmeztető tény az is, hogy 44 alkalommal a halálos tragédia közvetlen oka az alkohol volt. A víziközlekedés szabályai­nak megsértése miatt százan vesztették életüket. Az okok kö­zött szerepel a csónakok túlter­helése, a csónakvezetési gya­korlat és a mentőeszközök hiá­nya, illetve azok használatának elmulasztása. A Balatonon és a tere a bányászat következté­ben bizonyos mértékben szű­kül, ez nyilvánvaló. Az a meg­állapítás viszont egyáltalán nem helytálló, hogy ez az élő­világra végzetes mértékű. Ezt az eddigi vizsgálatok sem tá­masztják alá. Sőt, ezek a vizs­gálatok a korábban ismeretlen egyedszámok és élőhelyterüle­tek pontosításával, feltárásával éppen azt bizonyították, hogy a század eleje óta üzemelő bánya szerepe az élővilág szempontjából nem döntő. — A táj képe némileg és nem alapvetően változik meg. Ez minden külszíni bányászko­dás velejárója. Megfelelő táj­rendezéssel és rekultivációval ez a kép teljesen elfogadható­vá tehető. Az OKTH elnöke által veze­tett és azokra épülő egyezteté­seken meghatározott feladatok következetes végrehajtásához tartja magát a „PANNOLIT” és az illetékes szervek. Szűcs János igazgató * Szívesen helyt adunk a Pan- nolit igazgatójának, Szűcs Já­nosnak: nyilvánosan is el­mondhassa, mi az 5 vélemé­nyük a Szársomlyó körüli, tel­jes mértékben környezet- és természetvédelmi szemponto­kon alapuló vitában. Hozzá­tesszük azonban — í látja en­nek fontosságát Szűcs János is, hiszen Írása címéül válasz­totta -, hogy ez csak az egyik oldal véleménye. Azaz: a Pan- nolité. Elfogadjuk mi is, hogy nemcsak az egyik, vagy csak a másik „léinek" lehet igaza. Tény: van min vitatkozni, s az is egyértelmű: megfelelő meg­oldást kell találni. Ez utóbbi­ban a vélemények tolmácsolá­sával lapunk is - szívesen - közreműködik. (A szerkesztőség) Velencei tavon a viharjelzést számos esetben nem vették ko­molyan, s ez okozott balesetet. A figyelmeztetés különösen most, a nyári hónapok kezdete­kor fontos, mert a balesetet szenvedők többsége az üdülés­kor feledkezik meg a legele­mibb óvatosságról. Erre mutat az is, hogy tavaly 33-an fullad­tak a Balaton vizébe. Sajnos, ebben az évben is mór 60-an vesztették életüket, s csupán májusban 30-an, kö­zöttük 12 gyermek fulladt fo­lyók, tavak vizébe. Ez is indo­kolja, hogy a tragédiák elkerü­lésére fokozni kell a tájékozta­tást, és széles körűen szükséges ismertetni a fürdési, a víziköz­lekedési, a viharjelzéskor köve­tendő szabályokat. A rendőr-fő­kapitányságok a területükhöz tartozó tanintézményekben, a vízi-sportegyesületekben és a vízparti üdülőkben ismertetik a vizek veszélyeit és a vonatkozó szabályokat. Pályázatok, fejlesztések, továbbképzés Rehabilitációs alap Baranyában Centralizált pénzek a szociális foglalkoztatásra Közös érdek, hogy azok, aki c veleszületett vagy foglalkozta­tási károsodást szenvedtek, megváltozott, illetve megma­radt munkaképességüket hasz­nosítani tudják. A gyakorlat azonban azt mutatja, bár a rehabilitációval foglalkozó jogszabályok egyértelműen vállalati feladatnak tekintik a rehabilitált dolgozók foglalkoz­tatásának megoldását, nem si­került az érdekeket egyeztetni. A munkáltatót nem ösztönözte anyagi érdek a munkahelyek létesítésében, vagy az átkép­zés megszervezésében, míg a munkavállalónak maradt a biztonságosabb ellátásnak tű­nő rokkantnyuqdíj, illetve más szociális járadék. Egyértelmű, hogy komoly értékeket tékozlunk el, ha nem keressük a foglalkoztatás más lehetőségeit is. Baranyában új utat találtak: a megyei tanács végrehajtó bizottsága az el­múlt év őszén fogalmazta meg, hogy az érintett — munkaügyi, pénzügyi, egészségügyi — osz­tályok bevonásával kezdemé­nyezzék a megyei rehabilitá­ciós alap létesítését. Az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal, valamint az egészségügyi mi­nisztérium egyetértő támogatá­sával a Pénzügyminisztérium az országban elsőként Bara­nyában kísérleti jelleggel en­gedélyezte a megyei rehabili­tációs alap létrehozását. A vállalatok jövedelemsza­bályozását megthatározó ren­deletek eddig is lehetővé tet­ték, hogy a gazdálkodó egysé­gek éves 'bértömegük egy szá­zalékát, a megváltozott mun­kaképességű dolgozók évi munkabérének harminc száza­lékát, valamint a foglalkozta­tásért juttatott központi dotá­ció harminc százalékát az ér­dekeltségi alapjukba helyez­hetik a megváltozott munkaké­pességűek számára létesítendő munkahelyek fedezetének biz­tosítására. A tapasztalatok azt mutatják, hogy egy-egy nagy- vállalat kivételével nemigen éltek ezzel a lehetőséggel a cégek. Járható út, ha ezeket a fel nem használt, és szétapró­zott pénzeket összevonják és megyei szinten teremtik meg a foglalkoztatás bővítésének alapjait. Az alap: a vállalatok, szö­vetkezetek önkéntesen ajánl­hatják fel az éves bértömeg egy százalékát, valamint a megváltozott munkaképességű dolgozók évi munkabérének harminc százalékát. A cégek önkéntes befizetéseiből létesült megyei rehabilitációs alapot a megyei tanács pénzügyi osztá­lya elkülönített számlaszámon kezeli, és ezt az összeget kizá­rólag foglalkoztatási rehabili­tációs célú fejlesztésekre hasz­nálják fel. (A megyei tanács V. B. letéti számlaszáma: 581-330004-0653.) Az előzetes elképzelések szerint szeretnék a Pécsi Szo­ciális Foglalkoztatót bővíteni, és ezzel száz embernek mun­kalehetőséget adni. A már meglévő ötmillió forinthoz nyolcmillió forintos kiegészítés­re lenne szükség. Pályázatot is hirdetnek rehabilitációs mun­kahelyek fejlesztésére ez év második felében, illetve várják a javaslatokat a pénzek okos felhasználására. Rendkívül jó hír, 'hogy meg­történt az első befizetés: a Szigetvári Áfész 26 000 forintot utalt át a rehabilitációs alap számlájára. Gáldonyi M. Szokatlan meghívót találtam asztalomon a minap. Az uta­zást, amire invitál „Éberálom- utazások” cím alatt hirdeti, amelyet egyetlen hétvégén — igaz, „maratoninak” nevezett csoportban lehet lebonyolíta­ni. Mit takarhat ez a mágikus­titokzatos túra? A meghívóból az is kiderül, hogy Rácz La­jos pszichológus lesz az „ide­genvezető", így őt kérdezem.- Sok ember úgy érzi, hogy élete kényszerpályán mozog, sorsa szűkre szabott, legyűrik a •körülmények. Való igaz, hogy bizonyos mértékig már a gén­jeink is meghatározzák éle­tünket, és az sem mindegy, milyen kultúrába, milyen csa­ládba születtünk. Ám ezek kö­zött a valóban meglévő, mond­hatni szükségszerű korlátok között is sokkal több lehetőség adott egy ember számára, mint iamivel élni próbál.- Miért van az, hogy az emberek eleve lemondanak ezekről a lehetőségekről?- Mert olyan visszajelzése­ket, „sugallatokat" hallanak életük során szülőktől, bará­toktól, tanáraiktól; olyan min­tákat, sablonokat vesznek át öntudatlanul, amelyek észre­vétlenül beépülnek személyisé­gükbe és kényszerpályák felé sodorhatják. Ennek természe­tesen nem mindig vannak tu­datában, sorsszerűnek érzik helyzetüket és előbb-utóbb konfliktusba kerülhetnek ön­magukkal, környezetükkel. Vannak emberek, akiknek a tudatos, ill. tudattalan énjük szinte szüntelenül 'hátat fordít egymásnak. Nos, ezen a cso­porton lesz alkalom a szem­benézés re.- Kiknek ajánlható akkor ez az „utazás"?- Akik túl merevek, szkepti­kusak, mindent csak a ‘józan ész felől akarnak megközelí­teni, s akik a fantáziavilágot, érzelmeket alacsonyrendű lelki tartalmaknak tekintik, azoknak semmiképpen. Mindannyiunk­ban működnek olyan pszichés szűrő- és torzítóerők, amelyek a hozzánk érő ingerekből sok fontosat visszatartanak, módo­sítanak. Ahhoz, hogy jó irány­ban mozdulhasson el a fejlő­dő személyiség, nyitottnak, nyíltnak, és aktívnak kell len­nünk, vállalni kell a szembe­nézést még a kellemetlen, ve­szélyes helyzetekkel is! A mé­lyen átélt élmények, helyzetek tudnak igazán rádöbbenteni •Korszerű tetőtéri ablakok hazai gyártására vegyes válla­latot alapított a Fertődi Épí­tőipari Szövetkezet és a dán V. Kann Rasmussen Industri szerkezetgyártó cég. Ez az újonnan alakult vállalkozás, a Ferbau Fertődi Építőkompo­nens Kft megvásrolta az ugyancsak dán^ Velux ablak­gyártó cégtől a tetőtéri abla­kok technológiai eljárását, és beszerzi azokat a gépsorokat, amelyekkel Fertődön beren­dezkednek a termékek nagy­üzemi gyártására. Az év má­sodik felében kezdődik az új üzemcsarnok építése, s a ter­vek szerint 1988 elején indul a tetőtéri ablakok sorozat­gyártása és a hazai forgal­mazás. Az épületek tetőterének be­építésére eddig is sokezer ilyen ablakot szállított Ma­gyarországra a dán Vélux cég; tavaly mintegy 2 millió dollárért 18 ezer darabot vá­sárolt tőle a Lignimpex Kül bennünket valódi személyisé­günkre, rejtett értékeinkre.- A tréning során is ilyen „megpróbáltatások" várnak a résztvevőkre?- Gyakori tapasztalat, 'hogy önismerethez is szórakozva szeretnének eljutni az embe­rek. Ez egy olyan program, amely bővelkedik 'izgalmak­ban, érdekességekben, 'humor­ban. A fő cél: olyan feltáró és feldolgozó módokat, techniká­kat adni a résztvevők kezébe, amelyeket később önállóan is tudnak használni önismeretük szüntelen mélyítéséhez.- Hogyan érhető el ez ilyen rövid idő alatt?- Az „Éberálom-utazás" bár játék, olyan intenzív tré­ning, amelynek eredménye­képpen a résztvevő impulzuso­kat kap további életviteléhez, önkéntelenül, sőt nagy élve­zettel képes folytatni önállóan is önmaga felfedezését. Ta­pasztalatai hozzásegítik ah­hoz, hogy az életében előfor­duló helyzetek 'lehetőségeit felfedezze, kiaknázza, okosan befolyásolja. Tervezzük továb­bá az akarati működések, ill. a megsejtő képesség kibonta­koztatását is.- Ez bizonyára azért lehet­séges, mert pozitív adottsá­gainkra döbbent rá, egyúttal képessé tesz arra, hogy hibá­inkat valamelyest leépítsük? ...- Pontosan! A kíinikum el­sősorban a hibákat, bajokat keresi. A pszichoszintézis — •mert erről a módszerről van szó - az értékek, adottságok hasznosításának lehetőségeit veszi célba — de nemcsak a meglévőket. Hatása éppen abban rejlik, hogy a lappan­gó, az eddig ki nem aknázott értékeket próbálja felszínre hozni.- Akkor már csak annyit kérdeznék, milyen „járműre" van szükség ehhez az utazás­hoz?- A fantázia szárnyán suha­nunk majd. Különféle 'irányított ill. szimbolikus éberálom-uta- zások vezetik majd be a lélek­tani munkát. Az életben vagy az a bajunk, hogy túlságosan földhöz ragadtak, nehézkesek, túlszabályozottak vagyunk, vagy az, hogy állandóan a föld felett lebegünk. Időnként tudni kell elrugaszkodni, vagy mélyen alámerülni, hogy biz­tosan járhassunk a földön. (Jelentkezés, információk: 41-233/48) K. M. kereskedelmi Vállalat. A ha­zai gyártás tehát importot pó­tol, s miután a fertődi új üzem évi 60 ezer tetőtéri ab­lak gyártására készül fel, nemcsak az itthoni szükségle­teiket fedezi, hanem termelé­séből jut exportra is. Az Építésügyi és Városfej­lesztési Minisztérium felméré­se szerint a műszakilag arra alkalmas tetőterek beépítésé­vel nyert helyiségek létesítése általában 40 százalékkal ol­csóbb, mint ha teljesen új szerkezetekből újonnan építe­nék. A dán gyártási eljárás szerint 'készülő fertődi tetőtéri ablakok korszerű szerkezete jól megfelel a beépítés mű­szaki követelményeinek. A fa­keretű ablakot kívülről el- oxált alumíniumlemez borítja, s a bukó ablakszárny hőszi­getelt üvege, valamint az il­lesztési hézagok szigetelése is azt szolgálja, hogy jóf el­lenálljon az időjárás viszon­tagságainak. Tragédiák a vízben Idén már hatvanon vesztették életüket Magyar-dán társulás tetőtéri ablakok hazai gyártására

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom