Dunántúli Napló, 1986. június (43. évfolyam, 149-178. szám)

1986-06-23 / 171. szám

1986. június 23., hétfő Duncmtmi napló Ö Gázbetontéglából falak Gulyás István, ha néhány percre megpihen a tetőn, ha­zalát a pécsi Lvov-Kertvárosba. Odahaza a kéthetes Julika várja, néki épül a saját otthon a kozármislenyi új lakóterüle­ten. A házigazda az egyik culá- ger a kőműves mellett, édes­apja, apósa segít a betont ke­verni, az anyagot feladni, fa­lazni. A tetőtér válaszfalait építik be most, télire tető alá hozzák az épületet, jöhetnek a szakiparosok. Jövő nyárra sze- retnénék költözni a fiatalok. Feltűnő a ház a benépesülő lakótelepen, a falait több tég- lányi szürke elemekből rakták össze. — Gázbetontégla. A BNV-n láttam meg, és én voltam az első baranyai, aki a gyöngyösi gyártól megrendelte. Jókor mentem érte, mert tizenöt szá­zalékos kedvezménnyel adták — mondja a fiatalember, és édesapja helyesel hozzá, mondván, rengeteg múlik a fo­lyamatos anyagszállításon. Ké­szültek jóelőre, és kihasználtak minden lehetőséget. A nyílás­zárókat a Pécsi Ipari Vásáron rendelték egy bajai cégtől, a cserepek szintén a BNV-n nyer­ték meg a házigazda tetszését. — Ha összeszámolom a ked­vezményeket, legalább száz­ezer forintot takarítottam meg az anyagbeszerzésen - mond­ja Gulyás István. - Ez a gáz­betontégla már megfelel az új hőtechn'ikal szabványoknak. Hosszú távon olcsóbb a keve­sebb hőveszteség miatt. Az igaz, hogy a felrakása precíz munka, itt a milliméter a mér­tékegység. Nagyon pontosan kell ragasztani, viszont nem igényel faiazóanyagot.- Mekkora lesz a ház? — 110 négyzetméter. — Miből építkeznek?- Szüléinktől kaptunk száz- ötvenezer forintot. A munkahe­lyünktől 80, illetve 90 000 forin­tot, ez elég volt ahhoz, hogy az OTP-től 300 000 forint köl­csönt igényeljünk, és a felesé­gem ifjúsági takarékbetétjére felvehettünk 90 000 forintot, ehhez hozzátesszük a 80 000 forintos szociális támogatást, mert két gyermeket vállaltunk.- Mennyi lesz a részlet? — Tíz évig 3200 forint havon­ta. Ha a telket kifizettük, 35 évig kétezer havonta. Nem ke­vés, de csak így lehet ezt csi­nálni, no meg a kamatok is kedvezőek, három százaléko­sak. A fiatalember siet vissza a tetőre. Édesapja mondja, a két család megosztozott a fiatalo­kon. Először náluk laktak, az­tán ahogy szerezték be az építkezéshez szükséges anya­gokat, átköltözhettek a fiatal­asszony szüleihez, mert e régi szobából bizony raktár lett. A telken ott a gázvezeték, bíznak abban, hogy a télre megindul a gázszolgáltatás is. A fiatalember kiszámolta, ha elkészül az új út — az 57-es és az 58-as összekötése -, akkor mindössze öt kilométerre lesz­nek a szülőktől. G. M. Új ház családi vállalkozásban Az anyagbeszerzésen százezres megtakarítás Fejezetek a pécsi polgári repülés történetéből Magyar származású rablók Vadnyugati történet az osztrák- NSZK határon „Egyszerre száll- a két- Colt-" A jobb vadnyugati regények­ben is ritkán olvasható olyan krimi, ami péntekre virradó éj­jel történt az NSZK hátán men­ti osztrák falunak, Dürrnberg- nek a kocsmájában: valameny- nyi szemtanú szerint egyetlen lövéssel 2 embert leterítettek. Az osztrák és NSZK határőr­ség, valamint vámhivatal nyo­mozói régóta figyeltek meg egy magyar származó bankrabló családot. A 43 éves Béres Ká­roly és fia, a 23 éves Kari Bé­res 5 millió forintnak megfelelő értékű pénzt rabolt egy NSZK- beli bankból. A nyomozók tud­ták, hogy a két férfi búvóhely­nek megvett egy tanyát az NSZK-beli határ menti Prinz- gau erdejében. Nem csaptak le rájuk, mert meg akarták fi­gyelni, hogy kikkel állnak kap­csolatban. Hosszú hónapok után egy lehallgatott telefon- beszélgetés révén megtudták, hogy Béresék Ausztrián át egy titkolt helyre indulnak. Előbb azonban a család leánytagját, a 19 éves Heidelinde Bérest küldik a határállomásra, s ha ő simán átjut, akkor tiszta a levegő, az osztrák hatóságok nem is sejtenek róluk semmit, s ők is indulhatnak át — a pénzzel. Heidelinde Béres hófehér Ford Granada kocsival hajtott a határállomásra. Az osztrák határőrség tökéletesen színész- kedett: udvariasan tisztelegtek, és néhány unalmas formaság után továbbengedték a bank­rablócsemetét. Apa és fia vet­te a — természetesen lehall­gatott — telefonüzenetet, jöj­jenek nyugodtan. Odahajtottak a dürnnbergi kocsma elé, egy üdítőt és egy sört kértek, mire az asztaluk mellett lazán elsé­táló Ewald Ramsauer nyomo­zótiszt hirtelen revolvert rántott eléjük és rájuk kiáltott: — Rendőrség! Földre! A két Béres meglepetésé­ben nem vágta magát a föld­re. De a következő másodperc­ben látták, hogy kissé odébb- ról, revolverrel a kezében lép feléjük a Ramsauert biztosító másik nyomozótiszt, Felix Kölle- rer. Erre az apa földre vetette magát, a fiú viszont Ramsauer felé ugrott. Ekkor dörrent a lö­vés és Ramsauer is, a Béres fiú is összeesett. Csak pénteken reggel derült ki: két lövés dördült egyazon másodperc alatt. Egyet Ram­sauer lőtt ki Kari Béresre, a másikat Köllerer — ugyanarra. Csakhogy a másik golyó az ug­rásban lévő Kari Béres fejét csupán érintve Ramsauert ta­lálta el. A gyors műtét a nyo­mozó és rabló életét egyaránt megmentette. Arról nincs adat, hogy Béres Károly mikor és melyik magyar helységből disz- szidált az NSZK-ba. A két rab­lóra mintegy 12—14 évi börtön vár. (Földessy) Volt egyszer egy légitaxi is Azok a régi szép idők... Amikor még légitaxit is igény­be vehetett a pécsi polgár, kilométerenként 4 forintért. Mindez nem tréfa akar lenni, a pécsi repülés történetéből idézünk. Segítőnk dr. Pagáts Pál, a Magyar Nem­zeti Bank Baranya Me­gyei Igazgatóságának fő­előadója, oki a pécsi sport- és polgári repülés történeté­nek feldolgozására vállalko­zott. Korábban egyszer már megszólaltattuk lapunkban, fölvillantatva vele a kezdete­ket, az 1929-1944 közötti leg- érdekesébb eseményeket. Most elkészült egy újabb ta» nulmánya, melyben korabeli dokumentumok alapján a fel- szabadulás utáni tíz év törté­néseit foglalta össze. Ebből szemezgettünk, a polgári re­pülés múltját megidézve. A pécsi repülők már az első békeévben elhatározták, a megrongált repülőgépeket, motorokat, alkatrészeket ösz- szegyűjtik és felújítják, hogy mihamarabb ismét a levegőbe emelkedhessenek gépeikkel. A sportrepülés újjáéledésével egyidőben napirendre került a belföldi légiforgalom megindí­tása is. A helyi sajtó 1947 elején jelentette be, hogy a Magyar-Szovjet Légiforgalmi Rt. néhány vezetője Pécsett tartózkodott az előmunkálatok céljából, s az újságok már arról is hírt adhattak: a gép vasárnap kivételével naponta közlekedik Pécs és Budapest között, onnan indul 13.40-kor, ide érkezik 14.30-ikor, majd innen 15 órakor indul vissza, a menetidő 50 perc, a jegye­ket az IBUSZ árusítja, az egy­szeri utazás 90 forintba kerül, a retúrjegy ára 162 forint. Az előkészületek után 1947. február 9-én, vasárnap érke­zett meg az első gép buda­pesti vendégekkel, Bebrits Lajos államtitkárral az élen, akiket dr. Boros István fő­ispán üdvözölt. Az ünnepélyes megnyitó után a pécsiek a vendégekkel együtt körrepülé­sen vettek részt a város fe­lett, majd a gép visszatért Budapestre. Ezt követően né­hány napon belül megindult a rendszeres légiforgalom. A járat igen közkedvelt lett osztja be az idejét. A részt­vevők elkalauzolásáról két idegenvezető gondoskodik, a jó hangulatról pedig a Pé­csi Nemzeti Színház művé­szei. A vonaton és a kisha­jókon az Utasellátó árusítja az enni-, innivalót, a szige­ten a részvételi jeggyel együtt váltott étkezési jegy­gyei lehet ebédelni. A Matrózcsárdában nyolc éve ugyanaz a szakács ké­szíti a halászlevet, aki kós­tolta már főztjét, aligha vonja kétségbe tudását. A hétvégi kirándulóvonatok történetében először fordul elő, hogy a szervezők az ebédről is gondoskodnak. Természetesen/ aki akar, to­a pécsiek körében, hiszen ha­marabb juthattak el Budapest­re, mint vonaton. Augusztus­ban már arról írt az Új Du­nántúl, hogy jubilál a járat, mert az utat 150-szer tette meg, és 4931 utas vette igény­be, ami azt jelentette, a gé­pek általában 80 százalékos kihasználtsággal repültek. _ E gy késő őszi délutánon - 1949. november 19-én repülő- baleset történt. A MASZOV- LET LI-2-es típusú, HA—LIK jelű utasgépe, rossz látási vi­szonyok miatt, repülés közben a Jalkab-hegynek ütközött és lezuhant. A pécsi újságokban erről nem jelent meg tudósí­tás. A légiforgalmi vállalat a következő ‘év tavaszán 30 szá­zalékos díjszabáscsökkentést jelentett be, így a repülőjegy vábbra is maga gondoskodik az étkezéséről. Részvételi jegyet váltani jövő héten szerdán—csütör­tökön 10-től 18 óráig, pén­teken 10-től 14 óráig lehet a MÁV Rákóczi úti elővételi irodájában. Jegyváltáskor fel kell mutatni az itt közölt és az újságból kivágott szel­vényt, amellyel legfeljebb egy öttagú család utazhat kedvezménnyel. Akik többen vannak — például egy né­pes brigád — több szelvényt kell kivágniuk. Fontos tudnivaló, hogy a részvételi jeggyel a vonaton és a sétahajón kívül, a kom­pon is lehet egyszer utazni és a vonat 19.20-ra érkezik vissza Pécsre. ára olcsóbb lett a gyorsvonati másodosztályú jegy áránál. Az utasforgalom tovább emelke­dett. Ezzel egyidőben a válla­lat tovább bővítette szolgálta­tásait, légitaxi-szolgálatot lé­tesített, erre a célra új, AERO 45 típusú gépeket állított üzembe, melyek három utast szállíthattak, kilométerenként 4 forint volt a tarifa. A légiforgalom fölött a hat­vanas évek elején kezdett be­borulni az ég. A Malév bel­földi járatainak nagy részét 1963Jban, a LI-2-es gépek tí­pusselejtezésével sajnála­tos módon felszámolta, ámbár a Pécs-Budapest közötti vonal egy ideig még működött. M. Z. A siklósi fúvós­zenekari fesztivál díjai A 16. Siklósi Fúvószene­kari Fesztiválon négy kül­földi és három magyar együttes vett részt és ver­senyzett a két fődíjért, amelyet tegnap osztottak ki. A külföldi együttesek között az Ostravai „Vitko- vák" Koncert-fúvószenekar (karnagy: Jiri Sindel), a magyar együttesek közül pedig a Mecseki Szénbá­nyák Koncert-fúvószeneka- ra (karnagy: Gyurkó Ist­ván) nyerte el a kitüntető díjat. VDN-vonatok, 19Q© Mohácsra megy a VDN-vonat ,E szelvény érvényes az 1986. július 29-i, vasárnap Pécs—Mohács útvonalú VON kirándulóvonatra. Felmutatásával a MÁV Rákóczi úti elővétel iro­dájában megváltható a részvételi jegy. Mához egy hétre, vasárnap reggel 8 órakor, útjára indul a pécsi állomásról a Vasár­napi Dunántúli Napló és a Mávtours nyári kiránduló vo­nata. Az idei első út célja Mohács, ahova 9 óra után pár perccel érkezik a szerel­vény. A Duna-parti városban a Bendegúz és a Pannónia ne­vű sétahajó várja a látogató­kat. A délig tartó vízi út után a program a szigeten foly­tatódik, ahol ki-ki kedve sze­rint válogathat a lehetősé­gek között, strandolhat, vagy kisebb kirándulást tehet pél­dául a városba. A visszaindulásig, 17 óra 50 percig, mindenki maga Egy régi fénykép: megindul az utasforgalom, a Ll 2-es start előtt, háttérben a Mecsek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom