Dunántúli Napló, 1986. június (43. évfolyam, 149-178. szám)

1986-06-23 / 171. szám

1986. június 23., hétfő Diinontüii napló Mától világkongresszus Egerben Szép sikerei és fontos fel - adatai vannak ma a gyermek fül-airr-gégészetnek. Magyar- ország lakosságának húsz- huszonöt százaléka 14 éven aluli, és az utóbbi évek ta­pasztalata az, hogy nőtt a gyermekkori középfülgyulladá­sos megbetegedések száma. A sok koraszülés következ­ménye, hogy több a nagyot­halló, vagy hallássérült gyer­mek. Ezzel együtt felkészült a gyermek fül-orr-gégészet, idő­ben felismerik és gyógyíthatják a bajt. A hazai fejlődés jelentős el­ismerése, hogy július 23—27. között Egerben rendezik meg öt világrész ötszáz tüdósának részvételével a gyermek fül-orr- gégész világkongresszust. A nemzetközi szervezet európai munkabizottság elnöke dr. Hirschberg Jenő, a budapesti Heim Pál Gyermekkórház főor­vosa, a rendezvény házigazdá­ja tájékoztatott a programról. A kongresszus a teljes gyermek fül-orr-gégészetet felöleli, ám a legfontosabb területek a cse­csemő- és gyermekkori közép­fülgyulladások, a nagyothal- lás, illetve annak idegi erede­tének vizsgálata, valamint a műtéti hallás- és beszédjaví­tás, a felső légúti szűkületek onkológiája és traumatológiá­ja. A ma kezdődő világkong­resszus három pécsi résztvevő­je dr. Bauer Miklós, a Pécsi Fül-, Orr-, Gégeklinika igaz­gató professzora, valamint dr. Pytel József és dr. Czibulka Ágnes adjunktusok. * Az Audiológiai és Hallás­rehabilitációs Állomás az el­múlt év októberében szervező­dött Pécsett, a Gyermekkórház épületében, amelynek vezetője dr. Czibulka Ágnes adjunktus, összeállította azt a módszer­tani levelet, amely alapdoku­mentuma a gyerekek szervezett szűrésének Baranyában, amint megkapták az érintett orvosok, megkezdődhetnek a vizsgála­tok annak érdekében, hogy időben felfedezzék a legap­róbb rendellenességet is. Esze­rint minden újszülöttet meg­néznek a születéskor, a követ­kező állomás az egyéves kori, majd a három-, a hatévesek vizsgálata, és cél, hogy min­den továbbtanuló diák megje­lenjen a hallásvizsgálaton is. A legveszélyeztetettebbek az óvo­dások. A sok gyermekkori fer­tőzés gyakori következménye a középfülgyulladás, amelynek olykor nincs tünete, és csak mikroszkópos vizsgálattal fe­dezhető fel — az audiológiai állomás ma már két speciális mikroszkóppal rendelkezik —, s ha nem kezelik időben, életet veszélyeztető agykárosodáshoz vezethet. A helyes kezeléssel, hangsúlyozzuk, időben felis­merve, az esetek sikerrel gyó­gyíthatók. Hogyan és kik vizsgálják a gyerekeket? Czibulka adjunk­tusnő kiváló partnereket lót a védőnőkben, akik egyszerűen alkalmazhatják a szubjektív módszereket, de a komlói óvo­dások például már ismerik a Medicor audiométerét, amely- lyel játékosan otrjektivebb diagnózis kapható. Jelentős, hogy kilenc év után ismét lehe­tőséget kaphattak a pécsiek az audiológus asszisztensképzés­re. Kilencen végeztek tanfolya­mon, amelyet az audiológiai állomáson rendeztek, jó ered­ménnyel. Év végére várható az az ob­jektív audiométer, amelynek se­gítségével rendkívül pontos vá­laszokat kap az orvos a kér­déseire, mert a vizsgálat a be­teg közreműköűdése nélkül tör­ténik. S lehetőséget ad a me­gyehatárok átlépésére, mert Dél-Dunántúl négy megyéjéből fogadhatják majd a betegeket. G. M. 218 telephely, 640 forrás Új levegőtisztaság- védelmi szabályok Szigorúbb előírások Progresszív büntetés Teljesítőképességének határán dolgozik a Pécsi Vízmű A Pécsi Vízmű diszpécserközpontja Bartos Sándor, a Környezet­védelmi Intézet pécsi állomá­sának vezetője lendületes vo­nalakkal rajzolja: — Ezek itt a helyhez kötött, emezek pedig a mozgó lég- szennyező források. Kémények, épületek, salak- hegyek, gépkocsik, vonatok, hajók és repülők az ábrán. És nyilak, amelyek jelzik: a ha­tárokon túlról is érkSzhet szennyezett levebő, Magyaror­szág esetében mintegy 40 szá­zaléknyi. Majd hozzáteszi: — Baranya megyé-lben 240 telephelyről, 640 forrásból szennyezik a levegőt. Ez sok. A jövő év január 1-én életbe lépő új levegőtisz­taság-védelmi szabályok indok­lása nem véletlenül fogalmaz így. „A légszennyezés — rend­szerint kis koncentráció elle­nére — bizonyítotton káros az egészségre.” Vagyis: a levegő minőségének javításához ki­emelten fontos társadalmi ér­dek fűződik. Természetes te­hát, hogy az új szabályozás szigorúbb lesz, kiiktatva egy­úttal a korábbi előírások hi­báit. Például a jelenleg hatá­lyos szabályok túlságosan „ké- ménycentrikusak", a légszeny- nyezettségi határértékék nem kellően differenciáltak, az ez miatt kiszabott bírság ne n serkenti a cégeket aktív véde­kezésre.- Számos új eleme van az új szabályozásnak — mondja Bartos Sándor. — Például: dif­ferenciáltabbak a levegőminő­ségi határértékék, a levegőmi­nőségi normák köre a jelenle­gi 31 anyagról közel 300-ra bővül, a jogszabály a hang­súlyt a megelőzésre helyezi és sorolhatnám tovább. Fontos és ezért én is kiemelem: a jog­szabály a mozgó légszennyező források — mint amily:nek pél­dául a járművek — esetébei megteremti a káros légszeny- nyezést okozó joai személy üzemeltetőkkel szemben a bír­ságolás lehetőségét. Ha már a bírságolásnál tar­tunk: a jelenlegi tételek vi­szonylag alacsonyok, s nem ösztönzőek a szennyező forrás kiküszöbölésére. Az új szabá­lyok szigorúbbak: a szankció alapbírságból és progresszív bírságból áll, vagyis évente emelkednek. A megnövekedett bírságoknak köszönhetően az ebből befolyó és a súlyosan légszennyezett térségek leve­gője minőségének javítására fordítható összegek is emel­kednek. M. A. Szomjas információ Négy tározót építenek Pécsett Nem lesz nagyobb gond Pécs vízellátásával a nyáron, ha nem jön hosszan tartó száraz­ság, ha nem lesz áramszünet, iha a villámlás nem okoz zavart az elektronizált rendszerben . . . Sok a kiszámíthatatlan feltétel, ami nem a szolgáltató vállala­ton múlik. Tény, hogy a telje­sítőképességének határán dol­gozik a Pécsi Vízmű. Szombat- vasárnaponként éjjel igyekez­nek valamennyi tározót feltöl­teni és a tartalékokat használ­juk a csúcsidőben. Pécsett ma 51 135 lakást lát el a vállalat vezetékes ivóvíz­zel, az udvari, kerti csapok száma 358. A város tározóinak össztartalma 39 252 köbméter, míg az ivóvízvezeték hossza 547 kilométer, hozzátéve a 80 kilo­méternyi házi bekötést. A me­gyeszékhely vízfogyasztása most 80 000 köbméter, évente másfél-kétezer köbméterrel nő. A vízkészlet: a pécsieknek még ma is igazi pécsi víz a Tettye- forrás jelentéktelen, naponta 800-1000 köbmétert, a tortyo- gói víznyerő terület 14—15 000 köbméter, a peIlérdi 20-22 000 köbméter vizet ad, a további 40 000 köbmétert a dunai víz­vezeték szállítja. Ez a mennyi­ség pontosan annyi, amennyit csúcsidőben elfogyaszt a város. A biztonságos ellátás gond­ját az okozza, hogy az utóbbi években nem növekedtek a víz­készletek: a tortyogói-pellérdi területen fúrt új mélyfúrású ku­tak nem jelentenek bővítést, csak a 'korábbi elöregedettek pótlását. Kísérleteznek a Tettye- forrás hozamának növelésével is: a forrásküszöböt süllyesztik le, így próbálnak többletvízhez jutni. Az aknamélyítők most ké­szítik elő a munkát, amelyhez a hegy belsejében egy tározót is építenek. A Duna-vízvezeték 1988 második felétől ad jelen­tős többletet, 30 000 köbméter ivóvizet naponta. Addigra fel­készülnek a víz fogadására. Egy hete kelt a Pécs Városi Tanács megrendelő levele, mi­szerint négy víztározó tervezé­sével, majd kivitelezésével bíz­za meg a Pécsi Víz- és Csa­tornamű Vállalatot. Ismert, hogy a város domborzati viszo­nyaiból adódóan vízellátási zó­nákra osztották Pécset, az új víztározók jelentősen javítják az ellátást a magasabban fek­vő belvárosi területeken, vala­mint azokon a városrészeken, ahol a szűkös vízkészlet és a tározókapacitás hiánya miatt nem bővíthető a vezetékrend­szer. Tározó épül Potacson, a pe­remterületet, illetve Grogot lát­ja el, a Makártetőn, ameíy a Jakabhegyi úton lekanyarodva kapcsolódik az ürögi vezeték­hez, a Damjanich utcában, a belváros magasan fekvő ré­szeit szolgálja majd, és Mesze­sen, a Kénes út térségében, ahonnan Pécsbánya és Újhegy felé ágaznak majd vezetékek. A megbízás alapján a terveket egy év alatt készíti el a Vízmű, a kivitelezés kezdete függ az anyagi háttértől, mert a nagy­szabású program mintegy 100 millió forintba kerül. A vízminőségről: elsősorban az Üjmecsékalján lakókat érinti, hogy egyre gyakrabban elszíneződík a víz, a cső falára lerakodott vasszennyeződés miatt. Bár ez csupán szépség­hiba, egészségre nem ártalmas, érthetően zavarja a fogyasztó­kat. Amíg — s ez hosszú távon valósul meg — nem épül meg a pellérdi vastalanító, a Vízmű többszöri tisztítással próbálko­zik: ez év második felében a PÉTÁV-val közösen tisztítják ki a rendszert. Gáldonyi M. .. .„Köhög a harcsa, reumás a mókus" ... énekelhetnénk mi is, akár a tv-ben dr. Bubó ren­delésén. Mert itt, a pécsi Kis­állatkórházban szintén a leg­különbözőbb „páciensek" — hörcsögök, kutyák, macskák, tengerimalacok, papagájok — várnak a sorukra. Na nem egyedül, hanem gazdikájuk Beteg kisállatok gyógykezelése ölében, kosárban, vagy épp mellettük állva. — Mindig ekkora a tolon­gás? —• kérdeztem dr. Baktay Józseftől, a Kisállatkórház ál­latorvosától. — Naponta húsz—ötven ál­latot hoznak a legkülönbözőbb panaszokkal. Nézzük például az elmúlt napokat. Megoperál­tuk a POTE Élettani Intézetének majmát — olyan nagy volt benne a magzat, hogy nem tudta világra hozni — az anya él, a magzatja halott volt. Hoztak döglött díszhalakat — pusztul az akváriumban vala­mennyi. Mi a laboratóriumban megnézzük, hogy mi okozhatja. Egy akvárium csak sok hallal benépesítve mutatós — egy is elég drága —, ezért igyek­szünk megakadályozni a teljes pusztulást. Hoznak teknősbé­kákat — az aprócska ékszer- teknőstől a kilós példányig — kötőhártyagyulladással, megpu­hult páncéllal, a folyadékvesz­teségüket bőr alá juttatott in­fúzióval gátoljuk meg. Érdekes páciensünk volt a malomvölgyi tavakról több hattyú is: aprócs­ka horgokat ettek — a nyelő­csövükből kellett kioperálni. Nagyon sok a hörcsög és a tengerimalac. Nem esznek, bá­gyadtak, cérnák csavarodnak a lábukra, vagy kötik rójuk. Van, mikor már majd leesik a lábuk, akkor hozzák ... Soknak külön­böző baja van. Nem igen bír­ják a mi klímánkat. Most ope­ráltunk egy hörcsögöt, a hátsó lábaira lebénult, úgy tűnik, si­kerül megmenteni, már érez a lábaival. A gazdája minden­nap hozza ... Került ide páva, amely nem tudott tojni... — Melyik kedvtelésből tartott állatból adódik a legtöbb be­teg? — A legtöbb a kutya és a macska. Az utóbbiról például kevesen tudják, hogy könnyen elkaphatja a gazdik inflúen- záját, azaz fertőző orr- és lég­csőhurutja lehet. Kérhető rá védőoltás idejében. Ugyancsak kérhető a vírus okozta emész­tőszervi elváltozások megaka­dályozására védőoltás. Sokan hozzák petefészek lekötésére a macskájukat — nem akarnak kismacskákat. Megfigyeltük, hogy egyik állat sem alultáp­lált, újjnyi háj van a hasukon. A kutyákat nemcsak gyógyíttat- ni, szépíteni is ide hozzák. Kör­möket „manikűröznünk", fülü­ket, farkakat, kurtítunk meg a divatnak megfelelően. És per­sze rengeteg a papagáj, a pinty. Colis fertőzöttek, hasme- nésesek. Bírósági ügyek is vol­tak már a betegségükből: leg­utóbb egy 15 000 forintos Nymp- ha-papagáj döglött meg. Már a vásárlás előtt beteg volt, így a vevő hiába hozta gyógykezel­tetni, nem lehetett megmente­ni. Persze, hogy perelte vissza a pénzét. — Mennyibe kerül a kezelés egy alkalommal? — Bármilyen kedvtelésből tar­tott állat megvizsgálása, injek­ció adása, gyógyszer felírása 110 forint. Ha műteni kell — akkor a műtéti tarifák szerinti fizetés. Adóm Erika Horgokat ityelt n Hattyú, hurutot a papagöi

Next

/
Oldalképek
Tartalom