Dunántúli Napló, 1986. június (43. évfolyam, 149-178. szám)
1986-06-21 / 169. szám
12 Dunántúli napló 1986. június 21., szombat A LEMP X. kongresszusa élőit Öt év távlatából Állandó tendencia vagy véletlen A LEMP X. kongresszusa a betetőzése lesz annak a hosz- szan tartó, példa nélkül álló ideológiai és szervező munkának, amelyben a LEMP tagjainak és a párt szimpatizánsainak százezrei vesznek részt, s amelyet különösen a munkások körében végeztek. A párt és vele együtt az egész nép felmérést készített az 1981 júliusától, a LEMP IX. rendkívüli kongresszusának emlékezetes napjaitól máig megtett útról. Vészterhes napok voltak azok. Ahhoz, hogy sikerüljön megvédeni az élet mélyreható megújhodásának lehetőségét, és valóra is váltani azt, meg kellett védeni az alkotmányos rendet, a szocialista építés vívmányait, a szocialista államokhoz fűződő szövetségi kapcsolatokat. Most, teljes meggyőződéssel megállapítható, hogy mindezt sikerült megvalósítani. A Lengyel Egyesült Munkáspárt újjáépítette és konszolidálta sorait. A párttagjelöltek sorában többségében vannak a fiatalok, elsősorban a munkások. 1985-ben a LEMP alapszervezetei 62 ezer 999 tagjelöltet vettek fel. A tagjelöltek többsége saját kezdeményezéséből kereste a pártszervezettel való kapcsolatot. így például a szczeczini vajdaságban az újonnan felvett párttagok több mint fele 29 évesnél fiatalabb munkás és paraszt. A gdanski vajdaságban is emelkedő tendencia érvényesül a LEMP soraiba felvett új tagok és tagjelöltek terén. Hasonló jelenség tapasztalható az alsó-sziléziai rézmedencében, Poznanban és a többi nagy munkásközpontban. A LEMP és a köréje tömörülő hazafias erők sikerét hozták az 1984. évi tanácsi választások, és az 1985. október 13-i parlamenti választások is. Stabilizálódott a népgazdaság, amely az 1980—1982. években válságos időket élt át. Sikerült túlteljesíteni a 3 éves tervben (1983-1985) meghatározott célkitűzéseket. A nemzeti jövedelem a tervezett 10 százalékkal szemben 15 százalékkal emelkedett. Szembetűnő eredményeket értek el a termelés anyagigényességének csökkentésében, és a mezőgazdaságban. Ugyancsak emelkedett a lakossági fogyasztás (a 9-10 százalékos tervezettel szemben 13 százalékos növekedést sikerült elérni.) A IX. rendkívüli pártkongresszus döntése a LEMP hosszú távú programja kidolgozására alapvető fontosságú. 2000-re Lengyelország több mint 40 millió lakosú ország lesz. Egy ilyen népes országnak lényeges szerepet kell betöltenie a kontinens gazdasági és politikai életében. A pártprogram előirányozza, hogy az elkövetkező 15 évben el kell érnie a nemzeti jövedelem legalább 75 százalékos növekedését. Ezt a célt mindenekelőtt a munkatermelékenység legalább 65 százalékos emelése biztosítja. Mivel kevés a rendelkezésre álló energia és nyersanyag, ezért a szóban forgó időszakban az energia- és anyagigények 30— 40 százalékos csökkentése szükséges. Ily módon valósítható meg az életszínvonal 50 százalékos emelése. A gazdasági és tudományos-műszaki haladás meggyorsításában nagy lehetőség a KGST tagországokkal folytatott szorosabb együttműködés. Ezért a legfontosabb alapelv a szocialista államok közösségének sokoldalú megszilárdítása. Wlodzimierz Piotrowski (INTERPRESS—KS) A lengyel népgazdaság nem sok ága mutathat fef olyan szép eredményeket, amilyeneket a lengyel mezőgazdaság az utóbbi években elért. 1983. és 1985. között a mezőgazdasági termelés 7,3 százalékkal növekedett. Ugyanebben az időszakban a gabonahozam mintegy 15 százalékkal emelkedett, az állattenyésztés eredményei pedig csupán 15 százalékkal maradtak el az 1978. évi rekordszámok mögött. A mezőgazda- sáq eredményei tükröződtek a piacon is, lehetővé tették a jegyrendszer fokozatos korlátozását. Tavaly, a húsjegy kivételével az élelmiszerjegyek túlnyomó többségét megszüntették. A kétségbevonhatatlan eredmények láttán felvetődik a kérdés: vajon a mezőgazdaság pozitív tendenciája tartós-e, vagy csupán a pillanatnyi kon- juktúrának köszönhető, amelyet nagy mértékben segített a kedvező időjárás is? Való igaz, hogy az utóbbi években az időjárás kivételesen jó volt, ám önmagában nem lett volna elegendő ezekhez a sikerekhez. Nagy szerepe volt a munkatermelékenység növekedésének. Az egy dolgozóra jutó teljesítmény 1983-1985- ben 12 százalékkal emelkedett. A lengyel mezőgazdaság jövője szempontjából döntő jelentőségű volt a LEMP IX. rendkívüli kongresszusa.- A válság időszakában az élelmiszergazdaság helyzete és fejlődési programja azoknak a problémáknak a sorába tartozott, amelyek megoldásától minden más gazdasági ágazat eredménye, a társadalom életminősége függött. A IX. kongresszus határozatában olvassuk: ,,A lengyel mezőgazdaság oszthatatlan, jóllehet több szektora van. Valamennyi szektornak biztosítjuk a tevékenység és fejlődés azonos társadalmigazdasági feltételeit. A kongresszus állást foglal a mező- gazdasági termelés állandó és megfelelő kif izetődési elvének sérthetetlensége mellett.” A szocialista szektor termelőeszköz-ellátási előjogainak megszüntetése, a családi gazdaságok tartósságának alkotmányos biztosítása, a felvásárlási árak évi szabályozása, a növénytermesztés és állattenyésztés kifizetődésének fenntartása, egyáltalán a gazdasági reform meghozta az eredményt. A politikai és gazdasági megoldásokon kívül a mezőgazdaság helyzetére kihatott a termelőeszköz- és beruházási alapellátás is. Ezen a téren azonban nem sikerült a tervet teljes mértékben teljesíteni. 1985- ben a mezőgazdaság termelőeszköz-ellátása 3,3 százalékkal nőtt, de továbbra is hiányzott például a műtrágya, s főként gépalkatrész. Az 1983—1985-ös időszakra előirányzott mezőgazdasági beruházási feladatokat 98 százalékban, az élelmiszer- gazdasági beruházások 1985. évi tervét viszont csak 60 százalékban teljesítették. A lengyel mezőgazdaság termelésnövekedési lehetőségeit a termelékenyséa fokozása és az anyagigényesség csökkentése révén teljes mértékben kiaknázták. A hozamok további emelése most már kizárólag a termelőeszköz-ellátottságtól függ. Az ezzel kapcsolatos döntések minden bizonnyal a mezőgazdaságról folyó vita homlokterében állnak majd a Lengyel Egyesült Munkáspárt közelgő X. kongresszusán. Marek Kluczek (Interpress—KS) Hz 1985-ös mérleg * fl lengyel műemlékvédelem sikerei Képünkön: a krakkói Piactér Az 1985-ös év gazdasági mérlege általában kedvezően alakult. Az ipari termelés 3,8 százalékkal nőtt. A feldolgozó iparban 4,2 százalékos volt a fejlődés. Szép eredményeket mutathat fel a villamosgépipar, az élelmiszeripar, a fafeldolgozó és papíripar. A villamosgépipar a következő cikkek termelésében mutatta a legjelentékenyebb évi növekedést: elektronikus digitális vezérlésű fémipari szerszámgépek — 17,4 százalék, elektronikus félvezető elemek — 17,9 százalék, számítógép-berendezések és -rendszerek — 27,9 százalék, ezeken kívül rádiók, hűtőgépek, fekete-fehér televíziós készülékek. Más ágakban is lényeges volt a növekedés, Így például a bútorgyártásban, gyógyszeriparban, húsok és állati zsiradékok előállításában. A kőszénkitermelés a tavaly év szintjén maradt (191,6 millió tonna), a barnaszénkitermelés 14,6 százalékkal volt magasabb (elérte az 57,6 millió tonnát), a villamos energia termelése 2,2 százalékkal növekedett (138 milliárd kWó). Kis mértékben csökkent a vas- és acélkohászat, ellenben növekedett a színesfémek: réz-, cink-, ólom- és alumíniumkohászat termelése. Az elmúlt év egyéb előnyös jelenségei között kell megemlítenünk a sorrendben negyedik jó termést hozó évet, amelynek eredményeként a mezőgazda- sági termelés 4,1 százalékkal volt magasabb (az állattenyésztésé ezen belül 5,8 százalékkal) az 1984. évinél, amikor a gabonatermés minden addigi rekordot megdöntött. Javult a piac ellátottsága, növekedett a városi és falusi lakosság fogyasztása. Karol Rzemieniecki (Interpress—KS) A lengyel műemlékvédelem európai hírnévnek örvend. Az 1954 óta működő Állami Műemléki Vállalat, amely rekonstruált és újjáépített számos műemléket Lengyelországban, húsz év óta exportra is végez szolgáltatásokat. Lengyel restaurátorok dolgoznak a többi között a Szovjetunióban, az NDK-ban, Csehszlovákiában, az NSZK- ban, Algériában, Franciaországban, Hollandiában és Egyiptomban. Az Állami Műemlékvédelmi Vállalat 13 részlege kilencezer különböző munkaágat képviselő szakembert foglalkoztat: építészeket, régészeket, építész- mérnököket, művészettörténészeket, műtárgy-konzervátoro- kat, kisiparosokat és építőipari munkásokat. A lengyel műemlék-konzerválás! iskola jellemző vonása a legújabb tudományos vívmányokon alapuló szakmai véleményezés és kivitelezés. Képünkön: az Állami Műemlék- védelmi Vállalat dolgozója a Wawelben végzi munkáját. Nem egészen két évvel ezelőtt nyitották meg a látogatók előtt a varsói Királyi Várat, amelyet a náci megszállók a szó szoros értelmében a földig romboltak, s melyet újjáépített a lengyel nép. Ma a- város egyik legszebb idegenforgalmi látványossága. A turistacsoportok nagy érdeklődéssel látogatják, berendezésének több eleme külföldi kormányok, államférfiak és magánszemélyek ajándéka. A varsói vár nem csupán múzeum. Gyakran tartanak itt kiállításokat és hangversenyeket, állami és társadalmi ünnepségeket. Krakkó, Lengyelország hajdani fővárosa igen sok műemlékkel büszkélkedhet. Néhány évvel ezelőtt a várost felvették a világ legértékesebb kultúrem- lékeinek UNESCO-listájára. A különböző korokból származó műemlékek, a gazdag múzeumi gyűjtemények tömegével vonzzák Krakkóba a hazai és külföldi turistákat. Krakkó Varsó mellett a legszívesebben látogatott lengyel városok közé tartozik. Krakkó műemlékei gyökeres felújításra és konzerválásra szorulnak. Létrehozták a krakkói műemlékek felújításának nemzeti alapját, tevékenykedik a Krakkó műemlékvédelmével foglalkozó társadalmi bizottság is. Kulturális afanlö Film... Film... Film... Összedől? Nem dől össze? Dilemma a Földrengésben Szép és az idealizmushoz közelítő történet nézői lehetünk a VÁLASZTÁS című csehszlovák film megtekintésekor. Frantisek az ötvenes években munkáskáderként végez egy vegyipari egyetemen. Professzora tanársegédi állást kínál neki, de a fiatal mérnök egy északi kisvárosban vállal munkát. Noha közvetlen környezetében széthúzással találkozik, igyekszik hű maradni választott céljaihoz. Testvérei csak egyéni boldogulásukkal törődnek, egyedül Frantisek segít a szülőknek felépíteni családi házukat. A fiú megismerkedik egy árva lánnyal, akivel a családi veszekedések elől menekülve, kettesben tervezgetik a jövőt. .. És ismét egy katasztrófa! Még ki sem hevertük Berhidát, máris itt a FÖLDRENGÉS igaz, csak filmeiH, és nem a Ealaton csücskében, hanem a világszép Los Angelesben. Hát, kérem, lehet borzongani, csak tessék, tessék ... Rádió A primadonna titka Kovács Imre, a ma reggeli magazin szerkesztője, a következőket ígéri a műsor előzeteseként: — A szokásos információk és a lapszemle után riportot sugárzunk a Kereskedelmi Kamara üléséről. Megtudakoljuk, mi lesz a megszűnő Hamerli-féle vasbolt helyén, Pécs belvárosában. Körülnézünk a pécsi strandokon is. Tudósítást várunk a Zalában rendezett úttörőolimpiáról, a siklósi fúvószenekari fesztiválról és a két osztályozó mérkőzés között álló Kaposvári Rákóczi labdarúgócsapatáról. Róth Antal, a PMSC válogatott hátvédje folytatja mexikói beszámolóját, amelyet a szerdai sportmagazinban kezdett el. A 9 órai hírek után a zenés nyári mellékletben Bárdos Anna, a Pécsi Nemzeti Színház nyugalmazott magánénekese beszél pályájáról, legnagyobb sikereiről. Szó lesz férjéről, Faulusz Elemérről is, a színház zeneiqazqatója volt. Legven a műsor mealeoetése, hol dol- aozik ma nyugdíjasként a hajdani, népszerű primadonna. Nyári Színház-nyitány Június 23-án, hétfőn kezdődik a Pécsi Nyári Színház idei évadja. Az első esemény: a Pécsi Szimfonikus Zenekar hangversenye, szép programmal, neves és népszerű karmesterrel. Rossini: Teli Vilmos-nyi- tányával kezdenek, majd Richard Wagner: Wesendank dalciklusát adják elő Pánczél Éva közreműködésével. A koncert záró műsorszáma Dvorak: IX., Új világ szimfóniája lesz. A zenekart Medveczky Adóm vezényli. Néptáncest Szép gesztus a Nyári Színház műsorszerkesztői részéről, hogy hosszú évek után s a rendezvénysorozat történetében először, közös műsorban szerepeltetik Pécs három legjobb néptáncegyüttesét, a Baranyát, a KISZÖV-öt és a Mecseket. S még szebb gesztus az együttesek részéről, hogy el is vállalták a szereplést, így az összehasonlításon felül alkalmunk lesz látni egy — a műsorfüzet alapján — ígéretes, kerek, autentikus néptáncműsort. Az előadások helyszíne a Szabadtéri Táncszín, június 26-án és 27-én este 9 órakor. A Bolgár Néphadsereg útján áll dr. Komáromy Lászlónak, a POTE biológiai intézete docensének családi háza, ahova a vasárnapi magazin szerkesztője, László Lajos látogatott el. Hogyan él, miként gondolkodik napjainkban egy modern nagy család, s egyáltalán lehetséges-e a generációk békés egymás mellett élése mai rohanó világunkban? Erről vallanak a családtagok a vasárnap reggel ? órakor kezdődő magazinműsorban. Pécsiek, baranyaiak a rádióban Jobbágy Valér vezényli a Szekszárdi Szövetkezeti Madrigálkórust a pécsi Nemzetközi Kamarakórus Fesztiválon rögzített felvételen, amelyet 23-án, hétfőn 15.30-kor sugároz a Kossuth-adó. Ugyanezen a napon s adón 20.07 perces kezdettel Kersics Anka népdalokat énekel. Csütörtökön, 26-án 21.30-kor a Petőfi adón megismétlik a drávasztá- rai délszláv együttes műsorát. Pénteken 15.05-kor a Petőfin a siklósi áfész könyvesboltjából közvetítik a Könyvről könyvért című irodalmi rejtvényműsort. Televízió „A pécsi Tabán” A pécsi Tabán címmel június 27-én 16.10-kor az MTV Pécsi Stúdiójának filmjét láthatjuk az 1-es programban. A cim ugyan nem a legszerencsésebb, hiszen kinek jutna eszébe a Tabánról ,,A budai Tettye” címmel filmet forgatni, mindenesetre Gombár Jánostól bizonyára még a pécsiek is sok újat megtudhatnak (majd erről a régi, a török idők után a bosnyákok által benépesített városrészről. Francia plakátok Alain Le Quernec francia plakáttervező munkáiból nyílik kiállítás június 27-én 16 órakor a Pécsi Kisgalériában. Jelentős művészről van szó, tehát érdemes lesz megnézni az anyagot, ám a szabadságra utazók megnyugtatására közöljük: a kiállítás szeptember 7-ig tart nyitva. Rovatszerkesztő: HAVASI JANOS
