Dunántúli Napló, 1986. június (43. évfolyam, 149-178. szám)

1986-06-19 / 167. szám

Dunántúli napló 1986. június 19., csütörtök írn—m—mmmmmMmnmmmmmMm 5 Befejeződött a juhnyírás Tegnap a gyapjúátvételt a szentlőrinci Mezőgazdasági Szakiskola tanulói is megtekintették, Pé- . esett, a Tímár utcában. Koncertfúvós hétvége Siklóson Tizenhatodszor rendezik meg a siklósi fúvószenekari fesztivált június 20—22. kö­zött, vagyis hét végén. A fesztivál verseny jellegű. Résztvevői: 11 hazai — öt úttörő- és ifjúsági zenekar s hat felnőtt —, valamint négy külföldi együttes: Veliko Ternovo (Bulgária), Ostrava (Csehszlovákia), Waden-Bu- weiler (NSZK) egy-egy városi koncertegyüttese és az Ag- der Megyei Ifjúsági Fúvósze­nekar Norvégiából. Hagyományok szerint júni­us 20-án, pénteken délelőtt a szakemberek az országos fúvószenekari mozgalom idő­szerű kérdéseiről tanácskoz­nak a siklósi várban. Dél­után az úttörő-fúvószenekarok felvonulása és hangversenye szerepel a programban. A pécsváradi-geresdlaki, a sik­lósi, a pécsi, valamint a be­rettyóújfalusi úttörőegyütte­sek; este a Zeneakadémia kamarafúvósai szerepelnek a vár udvarán. Szombaton délelőtt 10 órakor a fesztivál szereplői bevonulnak a vár­ba. Az ünnepélyes megnyitót követően a négy külföldi együttes ad koncertet. Dél­után isjnét úttörőfúvósok; es­te 6 órakor a XV. fesztivál két díjnyertese, a Pécsi Vas­utas, valamint a MÉV kon­certfúvószenekar hangverse­nyét hallhatja a közönség. Este 10 órakor a várkápolná­ban lesz kamarakoncert. Június 22-én, vasárnap délélőtt 10-kor a hazai együttesek mutatják be ver­senyműsorukat a fesztivál fő- díjáért. (A Budapesti Ganz- MÁVAG, a Mecseki Szén­bányák együttese, valamint a Soproni Fúvószenekar). 15 órakor a magyar fúvósmuzsi­ka doyenjét, Eördög Jánost köszönti két pécsi koncert­együttes szerzői műsorral, majd a két együttes és a Magyar Néphadsereg Köz­ponti Fúvószenekara új mű­veket mutat be. Délután 5 órakor a fesztiválon részt ve­vő zenekarok ismét bevonul­nak a várba, a díjkiosztó záróhangversenyre. Szombaton a déli órákban s délután 4-kor, illetve va­sárnap délelőtt és 13 órakor térzenét adnak fesztivál! együttesek Harkányban, a Zsigmondy-sétányon. Pécsett szombaton, délután fél 5-kor a sétatéren szerepel az NSZK-beli, a csehszlovák és a bolgár koncertzenekar. A norvég együttes hétfőn este a Liszt Teremben önálló hangversenyt ad. W. E. Eddig 200 tonna gyapjút vettek át 1fan jövője az együttműködésnek Terjed a zselici merinó Hosszabb szál - magasabb ár A hazai gyárak kedvelik Áprilisban kezdődött és a napokban fejeződött be a juhok nyírása Baranyában. A tizenkét fős gépesített endrődi nyíró brigád, amely évek óta visszajár Baranyába, hétfőn a szentlászlói termelőszövetke­zetben még meg nyírta az idei kisbárányokat, hogy bunda nélkül könnyebben viseljék a nyári kánikulát, aztán vissza­utazott az Alföldre. Itt-ott fő­ként a maszek juhászoknál még csattogtak a kézi ollók, a nagy juhnyírási szezon lé­nyegében befejeződött. Pécsett a Gyapjú- és Textil- nyersanyagforgalmi Vállalat Tímár utcai átvevőhelyén teg­nap már utószezoni volt a for­galom. Múlt szerdán még 2 vagon gyapjút vettek át, teg­nap már csak Sellyéről és Szentlászlóról érkezett be egy- egy kisebb tétel, Nagyárpád­ról pedig angóra gyapjút hoz­tak átvételre. Egyébként a vál­lalat 10 év szünet után az idén ismét megkezdte az angóra- gyapjú átvételét a kistermelők­től. Erre még szerződést sem kell kötni az állattartóknak, 'bárkitől minden mennyiséget átvesznek a szerdai napokon. Eddig 550 kiló angóra gyapjút vettek át. Az I. osztályúért je­lenleg kilónként 2300, a II. osztályúért 2000 forintot fizet­nek. Mivel az angóra gyap­jú exportcikk, az árakat a vi­lágpiaci ármozgásokhoz iga­zítva negyedévenként változtat­ják. A birkagyapjúval más a helyzet, ez csaknem egészében a hazai gyárakba kerül. Bara­nya idei gyapjútermeléséről Feliinger Józseftől, a GYTV pé­csi kirendeltségének vezetőjé­től érdeklődtünk. Elmondta, hogy a tegnapi napig 200 ton­na birkagyapjút vásároltak fel és továbbítottak a vállalat győri gyapjúmosójába. A fel­vásárlást dktáber végéig foly­tatják. Az idén összesen 280— 290 tonna gyapjúra számíta­nak, ez 30-40 tonnával keve­sebb a tavalyinál. Néhány nagyüzem ugyanis pl. Kátoly, Abaliget tavaly óta felszámol­ta juhászatát. A másik ok, hogy az idei hosszú tél miatt kevesebb takarmány jutott a juhoknak, így az egy anyára eső nyírósúly sem éri el a ko­rábbi 4,5—5 kilót. A gyapjú minősége és tisztasága jó. A szál hosszúság azonban épp az említett takarmányozási okok miat általában nem éri el a tavalyit. Kivétel ez alól a szentlászlói tsz-ben kinemesí­tett Zselici merinó. Az Angliá­ból hozott Kent kosok hatásá­ra itt a szálhosszúság megha­ladja a 10 centit, olykor meg­közelíti a 14—15 centimétert. Míg a gyapjú kilónkénti átlag­ára 120 forint volt az idén, addig a szentlászlói tsz átlag 200 forintos árat ért el, de vol­tak 240 forintos gyapjú téte­leik is. örvendetes, hogy egyre több maszek juhász, kistenyésztő is vásárol a tsz-től keresztezett kosokat. Ez azért jelentős, mert az állomány 50 százaléka Ba­ranyában is háztájiban van nagyüzemek 30 000 darabos ál­lománya mellett kb. 30 000 a kistermelői juhlétszám.-Rné— elmúlt év óta üzemel Taurus márkaboltként a pécsi Vásárcsarnokkal szemben a gumiszak- üzlet. Fotó: Läufer László Pécsi minta­filss -■ ' ■:€ Sikeresnek tűnik a vállalko­zás, amelyben a kereskedelem üzlethelyiségekkel, különféle eszközökkel és szakképzett el­adókkal, a gyártók pedig sa­ját termékeikkel vesznek részt. Országszerte kialakult a min­ta- és márkaboltok hálózata, Pécsett például közel félszáz ilyen üzlet működik. A közös boltok előnye, hogy a gyártók közvetlen informáci­ót kapnak termékeik kelendő­ségéről, lehetőségük van ala­posabb és jóval pontosabb piackutatásra. Ugyanakkor jól jár a kereskedelem és a fo­gyasztó is, hiszen megfelelő­en működő hálózaton belül Egymásra talált az ipar és a kereskedelem jelentősen lerövidül az áru út­ja. A Kossuth Lajos utcai Hó­diköt mintabolt vezetője ha­vonta kétszer megy vásárolni. Bencze Józsefné szerint az együttműködés előnye, hogy a hódmezővásárhelyi gyár visz- szaveszi a hibás, a kevésbé kelendő árut és márciusban már a nyári holmikat árulták. Az évente mintegy 6 millió forintos forgalmat lebonyolító üzlet ugyanakkor csak egy a MERUKER több hasonló boltja közül. Az ugyancsak a Kos­suth Lajos utcai Revü-márka- boltban évente 14 millió fo­rint értékű áru talál gazdára, a Dunántúli Cipőkereskedelmi Vállalattal közösen üzemelte­tett Kip-kop üzletekben mint­egy 86 millió forint az éves forgalom. A kereskedelmi vállalótoknál általában kedvező tapasztala­tokról beszélnek, de nem titkol­ják azt sem, hogy a monopol­helyzetben lévő gyárak szállí­tásai időnként nem elég üte­mesek. Sőt, időnként az is elő­fordul, hogy nem azt kínálják, amit a fogyasztók szívesen vá­sárolnának. Például pamut alapanyagú női blúzokból jó­val kevesebbet dobtak piacra a készítők, mint a kereslet volt. A Baranya Kereskedelmi Vállalat minta- és márkabolt hálózata mintegy 400—450 millió forintos forgalmat bo­nyolít évente. Többek között a BÉTEX-el, a Tiszai Vegyi Kom­bináttal, a Budalakk Festék­és Műgyantagyárral, a Ravil- lal, a Viliérttel, valamint a Do- mus Vállalattal állnak partneri kapcsolatban, üzleteik között van, amelyik a szerszámok, a bőrruhák, a színesfémek, vagy a csapágyak eladására szako­sodott. A vásárlók legkevésbé talán a formatervezett áruk boltját ismerik. Pedig az itt kapható áruk többsége valóban az elő­állítók jó ízléséről tanúskodik. Budányi Éva, jelenlegi bolt­vezető szerint kevesen térnek be az üzletbe, forgalmuk még a napi 10 000 forintot sem éri el. Pedig árukínálatukban jó- néhány olyan termék szerepel, amit közvetlen a gyártóktól szereztek be és máshol hiába is keresnénk. Szakemberek szerint jó do­log, hogy az ipar és a keres­kedelem egymásra talált és létrehozta a közös boltokat. Néhány . dologban azonban változtatni kell az eddig ki­alakult gyakorlaton. Az együtt­működés fő célja a jövőben méginkább az árukínálat bő­vítése, az együttműködés ki- szélesítése. Magyarán a keres­kedők szeretnék, hogyha a gyártók nem tudnak megfele­lő mennyiségű és jó színvona­lú terméket biztosítani, más­honnan pótolhassák a hiányt. A BARANYAKER-né! már ki­dolgozták az új szerződéseket, sőt a partnerek mintegy felé­vel idén új megállapodást kö­töttek. F. D. Több mint ötven pályamű aztán remek, teltházakat vonzó előadások Pécsett és Komlón. Siker volt a Diákka­baré első felvonása, amelyet a Dunántúli Napló ikezdemé- nyezésére, a pécsi Ifjúsági Ház, a Pécsi Városi Tanács és a KISZ Pécs Városi Bi­zottsága támogatott. Most új pályázatot hirde­tünk, amelyen az MTV Pécsi Körzeti és Nemzetiségi Stú­diója és más szervek támo­gatásával életkorától függetlenül bárki részt vehet Baranya, Somogy és Tolna megyéből. A cél nem válto­zott: középiskolásoknak szó­ló, őket érdeklő, elsősorban az ő mindennapjaikkal, ta­nulmányaikkal kapcsolatos humoros írásokat várunk. Olyan 2—5 gépelt oldal ter­jedelmű humoreszket, paró­diákat, jelenetet, anekdota­gyűjteményt, monológot stb.. két szakértőkből álló zsűri bírál el, részei lesznek a tervek szerint december má­sodik felében a megyeszék­helyeken bemutatandó Diá'kka'baré műsorösszeállí­tásnak. A nyertes munkák további felhasználásának jogdíja a pályadíjak része. A Diákkabaré műsorát a Ma­gyar Televízió is felveszi. A pályázat beküldési ha­tárideje 1986. október 31. Cím: Dunántúli Napló Szer­kesztősége, Pécs, Hunyadi út 11. 7601. A borítékra kérjük, írják rá: „Diákkabaré". A pályázathoz csatolják nevü­ket, lakcímüket, személyi szá­mukat és írják meg, ragasz­kodnak-e ahhoz, hogy saját maguk adják elő a produk­ciót a majdani műsorban. Pályadíjak: I. díj 5000 fo­rint, II, díj 4000 forint, III. díj 3000 forint, valamint ezer forintos különdíjak. amelyek eddig — az iskola­újságban és iskolai előadá­sokon kívül — nem jelentek meg sehol. Zenés programo­kat is beküldhetnek kazet­tán vagy kottával együtt. Kész, videóra felvett jelene­teket, magánszámokat is el­fogadunk. A legjobb írások, amelye­Ítélethirdetés a paplak- fosztogatók perében A Sárvári Városi Bíróság szerdán ítéletet hirdetett a nyugat-dunántúli paplakfosztogatók ügyében. A bűn­szövetség tagjai 1985 májusától de­cemberéig tíz paplakot és egy csa­ládi házat fosztottak ki a nyugat- dunántúli megyékben, A rendkívül nagy társadalmi ve* szélyességű, bűnszövetségben, vál­tott személyekkel elkövetett betörés­sorozat elsőrendű vádlottját, Dömö­tör Tibor 26 éves zalaegerszegi la­kost halmazati büntetésül, főbünte­tésként 4 év 2 hónapi börtönre, és a közügyektől öt évig tartó eltiltás­ra, a másodrendű vádlottat Tököli Károly 36 éves bánokszentgyörgyi la­kost, többszörös visszaesőt pedig 4 év 4 hónapi fegyházban végre­hajtandó szabadságvesztésre ítélte az elsőfokú bíróság. További tizenöt tettestársukra 1 évtől 3 év 4 hóna­pig terjedő szabadságvesztést, illet­ve közügyektől való eltiltást, egy személyre pénzbírságot, egy másik vádlottra pedig javító-nevelő munka büntetést szabott ki a bíróság. 1» MIKSÁMrja.i»fKSO Városi NEB- vizsgálat Hogyan alakult az elmúlt öt évben Pécs város zöldfelületi gazdálkodásának gyakorlata? Ezt vizsgálja a Pécs Városi Né­pi Ellenőrzési Bizottság a má­sodik félévben. A vizsgálat cél­ja annak megállapítása, hogy az 1980. évi alapvizsgálatot követően tett intézkedések mi­lyen eredménnyel jártak. A vá­ros zöldfelületi rendszere meny­nyiben felel meg a követelmé­nyeknek, a lakossági igények­nek, az üzemeltetés és fejlesz­tés terén hogyan érvényesülnek a szakmai és gazdasági köve­telmények. Az ellenőrzés kiter­jed a Pécs Városi Tanács V. B. építési és közlekedési osztályá­ra, tervosztályára, igazgatási osztályára és mezőgazdasági osztályára, valamint hivatalára. Továbbá tájékoztatást kérnek a Déldunántúli Tervező Vállalat­tól és a KSH Baranya Megyei Igazgatóságától. Megvizsgálják, hogy a város új rendezési terve milyen fej­lesztési, rendezési elképzelése­ket tartalmaz hosszú- és nagy távra, összhangban van-e a lakosság számának növekedé­sével a szolgáltatások iránti fokozódó igényekkel. A zöldfe­lületi rendszer kialakításában kellő hangsúlyt kaptak-e a környezetvédelmi szempontok, tájrendezési igények. A „hul- ladékterületek" felszámolására milyen intézkedéseket tettek. Eredményes volt-e a közterü­letfelügyelők munkája. A város zöldfelületi rendszerében a gondozás, fenntartás személyi, anyagi feltételei biztosítottak-e. Milyen intézkedéseket tettek a város zöldterületeinek megvé­désére, az építési munkákból a közműfektetések és javítások­ból, valamint az útjavítási mun­kákból eredő károk megelőzé­sére, illetve megtörténtek-e a hiánypótlások, javítások. Mi­lyen nagyságrendűek voltak a rongálásokból, elsajátításokból származó károk, és hogyan áll­nak összhangban a behajtott bírságokkal.

Next

/
Oldalképek
Tartalom