Dunántúli Napló, 1986. június (43. évfolyam, 149-178. szám)

1986-06-18 / 166. szám

1986. június 18., szerda Dunántúlt napló 3 Munka- biztonság a mező- gazdaságban — Hazánkban tartja 16. nemzetközi kollokviumát a Szociális Biztonság Nemzet­közi Szövetségének (IVSS) me­zőgazdasági munkabiztonság­gal és üzemegészségüggyel foglalkozó szekciója - jelen­tették be kedden az MTESZ székházában megrendezett saj­tótájékoztatón. A Magyar Agrártudományi Egyesület közreműködésével — június 24—25-én Balatonfüre- den — már második alkalom­mal rendezik hazánkban az IVSS kollokviumát. A tanács­kozás célja, hogy a szakem­berek közreadják tudományos és gyakorlati tapasztalataikat, ezzel is hozzájárulva a mező- gazdasággal foglalkozók egészségének védelméhez, a mezőgazdasági üzemek bizton­ságos működéséhez. A balatonfüredi kollokviu­mon 23 országból több mint kétszáz szakember cseréli ki tapasztalatait. A résztvevők mintegy fele külföldről érkezik, 5 szocialista, 14 fejlett tőkés és 4 fejlődő országból. A kol­lokvium résztvevői egyebek között azzal foglalkoznak majd, hogyan lehet gépesíteni a ve­szélyes és nehéz fizikai mun­kákat a mezőgazdaságban, miképpen lehet elhárítani a baleseteket a hűtőházi tárolás során, s hogyan lehet csökken­teni a zajt egyes mezőgazda- sági munkaterületeken. Egyedül Válás után nagyon egyedül maradhat az ember. A kapcso­latok nagy része megszakad, sokan önmagukba süppednek. Mások kapkodni kezdenek ital és partner után. Az Egyedülélők Kertvárosi Baráti Körének tagjai szeretné­nek segíteni. Kirándulnak, szín­házba mennek, beszélgetnek. Szakembereket is meghívnak, kik a válással kapcsolatos anyagi, jogi és pszichés prob­lémákról beszélnek. A kört a Nevelési Központ Művelődési Háza támogatja, a programokat közösen tervezik. A tagdíjakból önállóan gaz­dálkodnak. Céljuk egy önszer­vező, független közösség ki­alakítása, mely támaszt nyújt amíg egy új, tartós kapcsolat ki nem alakul. A kör alapszabálya szerint tag lehet bárki, ki egyedül él és elfogadja a kör szabályait. Ezek közé tartozik a kulturált szórakozás. Minden második szombaton tartják összejöveteleiket, de a körbe csütörtökön is lehet je­lentkezni délután 5—7-ig az NK Művelődési Háza informá­ciójánál. P. E. Egyedülálló kísérlet: családmodell Felújítják a Pécsi Nevelő­otthont Szeptemberre elkészül az új szárny Az új déli szárny előtt festik a játszótéri mászókákat A pécsi Megye utcai Állami Nevelőotthon 1961-ben kezdte meg működését. A beköltözés után tíz évvel — 1971-ben — az utcai épületfrontot felújították, emeletet is húztak rá. Három éve megkezdődött az udvari épületrész korszerűsítése. A nevelőotthon zsúfolt, ját­szóudvar sincsen. Az udvari szárnyból kiszorult kis lakókat az emeleten és az utcai föld­szinti hálókban helyezték el. Itt kapott helyet 100 háromtól 18 éves korú gyermek. A család- modellen alapuló 18—20 fős csoportközösségekben nevelőd­nek a testvérek, féltestvértek, barátok. Az otthonnak önálló iskolája, óvodája nincs, így a város különböző iskoláiban, óvodáiban nyertek elhelyezést. Miközben életük a meghatáro­zott napirend szerint zajlik — „lakásukban" szinte megállás nélkül dolgoznak a munkások, [gy javították ki a teljesen tönk­rement elektromos-, víz- és szennyvízvezetéket, cserélték a korszerűtlen fűtést központi fű­tésre, és átalakították a föld­szinti vizesblokkot. És szinte az alapoktól építették újjá az ud­vari szárnyat. Pillanatnyilag annyira jó ütemben haladnak az iparosok, hogy megígérték: augusztus végére átadják a kész épület­részt. Természetesen nem han­gozhatott volna el az ígéret, ha menet közben felmerülő munkák elvégzésére nem bizto­sított volna pénzt a Baranya Megyei és a Pécs, Városi Ta­nács. Az újjávarázsolt szárny föld­szintjén kapnak helyet a fog­lalkoztató helyiségek, az eme­leten a családias csoportszo­bák. A padlástér is hasznosít­va lesz: ott egy óriási közös játszóterem, a mosoda, és kü­lönböző műhelyek nyernek vég­leges elhelyezést. A nevelőott­hon dolgozói elvállalták, hogy társadalmi munkában segítik a parkettákat lerakni, és a fes­tés-mázolást is elvégzik. Mind­ezek mellett kérik azoknak a vállalatoknak a támogatását — főként a MÁV és a Bőrgyár szocialista brigádjainak mun­káját, akik eddig is sokat se­gítettek — a teljes befejezés­Társasjátékot játszanak a gyerekek a megosztott teremben. Fotók: Erb János hez. Ezek után pedig az 1986 —87-es tanévben megkezdődik az utcai fronton is a családias blokkok kialakítása, és az eme­leti fürdőhelyiség azonnali fel­újítása, valamint a volt Neve­lési Tanácsadó épületének az otthonhoz csatolása és átalakí­tása. A Művelődési Minisztérium gyermek- és ifjúságvédelmi osz­tálya az országban ' elsőként a pécsi Állami Nevelőotthon­ban teremti meg a családias nevelés feltételeit. Az elképze­lés szerint a gyermekek szemé­lyiségének fejlesztése egyénre szabottabban oldható meg a jelenleginél kisebb létszámú csoportban, önálló élettér ki­alakításával. Milyen is az el­képzelés? A családias blokko­kat (új szárnyban) egy buda­pesti gmk tervezte meg társa­dalmi munkában. Lényege, hogy két csoportnak — tíz-ti- zenkét gyermek — közös kony­hája, fürdőszobája, aardrob- szc.bája és külön lakószobáia legyen. A lakószobát ketté vá­lasztják: tanulószobának és hálónak is lehet használni. Eze­ket a gyermekeket a családmo­dellre képzelt apa, anya és nagymama — az két nevelő­tanár (férfi, nő) és a gondozó­nő — az életbe induláshoz, az általános tudnivalók megszer­zésének és elsajátításának, az önálló életvitel megkezdésé­nek apró, de szükségszerű fo­gásaira. A nevelőotthon vezetői úgy látják, hogy a jövő útja — a családias nevelés. Ezért elha­tározták, hogy az illetékesek segítségével ugyanígy alakít­tatják át a régi, jelenleg még hagyományosan üzemelő épü- lelszárnyat. Előbb a földszinti, majd az emeleti rész kerülne sorra. Ugyanazt a tervező gmk-t kérték meg a kiviteli tervek elkészítésére. Amint ez megvalósult — az irodai blok­kokat is beleértve — a régi épület teljesen megszépülve, modernizálva szolgálná a hasz­nos pedagógiai munkát. Adóm Erika lelki beszélgetések Június 6-án Budapesten tartott előadást Viktor Franki, akit a pszichológiában a freu- di pszichonalízis és az adleri individuálpsziehológia után a Bécsből kiinduló harmadik pszichoterápiás iskola, az eg- zisztenciálanalizis vagy logo­terápia (logosz = értelem) meg­alapítójaként tartanak számon. A most 81 éves világhírű pszi­chiáter könyvei minden világ­nyelven olvashatók, a kon­centrációs táborban átélt él­ményeit leíró könyve Ameri­kában több mint hatvan ki­adást élt meg. Szinte „beleszületett" a pszichoanalízisbe, első cikkei Freud és Alder lapjaiban jelen­tek meg, de mór korán a ma­ga útját kezdte járni. Emberi és szakmai érdeklődésének igazi mélységét azonban nem az egyetemi stúdiumoknak .^köszönihette", hanem az őt ért egyéni veszteségeknek, és a több éves koncentrációs tá­bornak, amely annak a felis­meréséhez vezette, hogy az ember képes a szenvedést életértékként átélni, önmaga igazabbá tételében felhasznál­ni. Franki korunk emberének fő problémáját a dolgok értel­mének elvesztésében látja. Szerinte az ember csak akkor tud kiegyensúlyozottan élni, ha látja valamilyen értelmét az életének. A dolgok, az élet értelmének keresése az ember nagykorúvá válásának jele, igazi hajtóerő. De vál­hat lelki bajok forrásává is, ha az egyén kínzóan érzi a hiányt és nem tud semmilyen fogódzót találni. Egzisztenciá- lis-vákumnak nevezi ezt, melyet az unalom és a közöny jel­lemez. A mai fiatalok nem szexuális problémákkal küz­denek, mint Freud idejében, és nem is kisebbrendűségi ér­zések állnak a gondolkodásuk előterében, mint Adler állítot­ta, hanem az élet élelmessé­gének vagy értelmetlenségé­nek kérdése. Ezzel hozza ösz- szefüggésbe a fiatalok emel­kedő öngyilkossági arányszá- mát, agresszív cselekedeteiket és kábítószerezésüket. Az ön- gyilkosság az élet értelmessé- génék a tagadása. így sze­rinte nem azzal kell foglal­kozni a pszichiátereknek, hogy mi késztette az adott embert az öngyilkosságra, hanem av­val, hogy bizonyos esetekben mi tartotta vissza attól. Mi volt az, amiért vállalta az éle­tet. Megtalálhatja valaki az éle­te értelmét valamilyen tevé­kenységben a fizikai munká­ban ugyanúgy, mint a tudo­mányos vagy művészeti alko­tásban. Kitöltheti életét a sze­retet is valaki vagy valami iránt. De még a szenvedés is értelmet adhat az életnek, mert vannak helyzetek, amikor a szenvedés elől nem lehet kitérni, mert a szituációt ne n tudjuk megváltoztatni. Ilyenkor a beállítódásnak megváltozta­tásával tudunk értelmet adni a szenvedésnek. Minél inkább át­adja magát az ember a világ valóságának, minél inkább belemerül egy tevékenységbe, vagy egy más ember szerete- tébe, vagy jobb választási le­hetőség híján a szenvedést is minél inkább elfogadja, annál inkább ember, annál inkább megvalósítja önmagát. Nem ezáltal, hogy önmegvaló­sításra törekszik, hanem úgy, hogy teszi a dolgát: dolgo­zik, szeret, szenved. Előadásának második felé­ben a nevével legszorosabban összekapcsolt terápiás eljárás­ról az úgynevezett paradox in­tencióról beszélt, aminek a lé­nyege bizonyos tünetek ad ab­szurdum vitele, amitől az egész helyzet az ellenkező­jébe fordul. A páciensnek be­le kell gondolnia, át kell él­nie, sőt akarnia kell azt, ami­től addig télt. Például az az ember, akinek elalvási nehéz­ségei vannak, azt az utasítást kapja, hogy egész éjszaka nem hunyhatja le a szemét, vagy az aki szégyellj a tenye­re izzadását, és állandóan rejtegeti a kezeit, akarja, sőt legyen büszke arra, hogy senki másnak nem izzad úgy a keze, mint neki. A fenti paradoxon által megszakítható az a kó­ros kör, melyben a tünettől való félelem tartósítja, a tü­netet. Nemcsak ilyen egyszerű esetekben, hanem súlyosabb bajok esetén is hatásos mód­szernek bizonyul a paradox intenció módszere. Ez - Franki szerint két fontos emberi tulaj­donsággal függ össze. Az egyik az, hogy az ember ké­pes arra, hogy túllépjen ön­magán. A másik dolog az ember önmagától való távol­ságtartásának, saját maga kí­vülről látásának képessége. A paradox intenció a fenti ké­pességeket hozza mozgásba, ami által nézőpontváltás kö­vetkezik be az egyénben, aki szinte „rálát" önmagára, meg­érti félelmeinek eltúlzott, szin­te komikus voltát. Képessé vá­lik arra, hogy ne vegye ma­gát túlzottan, egocentrikusán komolyan (önmagát! — nem pedig a dolgokat és a töb­bieket). Sok embernek éppen az a baja, hogy túlságosan komolyan tekint önmagára (pozíciójában, munkájában, tu­dományában, stb.), és nem tud a humor segítségével ki­kacsintani az álarcai mögül. „Minden ember számára, minden időben és minden helyzetben mégvan az a fel­adat — lehet nagy, de lehet egészen kicsi és konkrét is, amelyet ha külső segítséggel is, de neki magának kell fel­ismernie és betöltenie" mon­dotta Viktor Franki. Dr. Parádi József Bolti változások Pécsett % Vásárlói vélemények szerint, ha valaki arra vállalkozna, hogy feljegyzi, hányszor rende­zik át évente a különböző üz­leteket, igencsak elkopna a ceruzája. A kereskedők viszont azt állítják, hogy a legtöbb mai vevő túl konzervatív, mert1 nagyon is ragaszkodik a meg­szokotthoz. Tény, hogy a fogyasztók az utóbbi időben sokkal többet panaszkodnak a boltokban ta­pasztalt változások miatt. So­kan a példák özönét sorolják, hogy amikor itt, vagy ott volt ez vagy az, akkor sokkal jobb volt. Lehet, hogy van benne igazság? — Az első időben, amíg a vevő meg nem szokja a válto­zást, nálunk is gondot jelent az átszervezés — mondja Hő­gye Istvánná üzletvezető. — Pedig a Centrumnál működik a vásárlók tanácsa, amelynek tagjai gyakran kifejtik vélemé­nyüket, mi hova kerüljön az áruházban. A kereskedők szerint mindig az adott bolt forgalma, a ta­pasztalat dönti el, hogy az árut hol kell elhelyezni, hol fogy jobban. Ha egy új ter­mék megjelenik a piacon, an­nak megfelelő helyet kell ta­lálni. S ez gyakran az egész bolt képét felboríthatja. Az, hogy milyen legyen egy nagy áruház belső képe az esetek többségében az ipa­ros, a dekoratőr és a kereske­dő határozza meg. Nem ritka, hogy a belső átszervezést ösz- szekötik a bolt korszerűsítésé­vel, felújításával. Az idén pél­dául közel 3 millió forintot költenek a Mecsek Áruház mo­dernizálására, amelyből nem­csak a fűtés, az elektromos hálózat korszerűsítését oldják meg, de a földszinten kulturál­tabb eladóteret is kialakíta­nak. Az egész épület felújítása több év munkája, a vásárlási körülmények javítását részletes tervek alapján fokozatosan szeretnék megvalósítani. A boltok, a különféle üzle­tek eladóterének változásai mögött néha gazdasági okok is húzódhatnak. Például a gya­kori leltárhiányok, nem fogy az áru, kicsi a forgalom, de ugyanilyen ok lehet a sűrű ve­zetőcsere. A vásárló az esetek többségében magát az „üzem­zavart" nemcsak a következ­ményeket, a gyakori átszerve­zést és a vele járó kényelmet­lenségeket érzékeli. F. D. Idegenforgalmi munkabizottság a PBB-on Elméleti és gyakorlati szakemberek részvételével alakult meg a Pécsi Akadé­miai Bizottság idegenforgal­mi munkabizottsága. Az or­szágban elsőként létrehozott szakmai tudományos testület célul tűzte ki Tolna, Somogy, Zala és Baranya idegenfor­galmi lehetőségeinek tudo­mányos feltárását és a ha­zai turisztikai szakember- képzés fejlesztését. Az idegenforgalmi mun­kabizottság tagjai főként a négy dél-dunántúli megye, valamint a főváros elismert szaktekintélyei, akik között van orvos, közgazdász, pe­dagógus, pénzügyi, gazda­ságföldrajzi és természetesen idegenforgalmi szakember is. — Gyakorlati és elméleti szakemberek segítségével szeretnénk feltárni és még jobban hozzáférhetővé tenni Dél-Dunántúl idegenforgalmi lehetőségeit - mondja dr. Takács József, a munkabi­zottság ügyvezető elnöke. — A hazai idegenforgalom egyik legnagyobb gondja a programszegénység. Ezért van az, hogy a hozzánk ér­kező turistáknak európai vi­szonylatban Magyarországon legrosszabb a költése. Ha ezen változtatni tudunk, az a népgazdaságnak is sokat jelent.- Miért kellenek ehhez tu­dományos szakemberek? — Nem biztos, hogy ez idegenforgalomban dolgozók eléggé ismerik a megyék, az egyes tájegységek érté­keit. A tudomány abban se­gíthet, hogy felhívja a figyel­met az újabb lehetőségekre. Mindez szerintünk merőben új idegenforgalmi szemlélet kialakítására is lehetőséget nyújt. — Ehhez azonban képzé­sükön is változtatni kellene! — Valóban, jelenleg nincs egyértelműen megoldva az idegenforgalomban dolgozó mintegy 160 000 ember kép­zése, továbbképzése. Pedig sürgős feladat lenne például a felsőfokú képzés lehetősé­geinek megteremtése. A Pé­csett tanuló nyelvszakos ta­nárjelöltek, népművelők má­sodik szakként felvehetnék az idegenforgalmat is. A PAB idegenforgalmi munkabizottsága - röviddel a megalakulása után — két pályázatot hirdetett. Az egyik témája a hazai utazá­sok, a belföldi turizmus, míg a másik a falusi üdültetés jobb lehetőségeit szeretné feltárni. Ferenci D. |Ai elet ' értelme

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom