Dunántúli Napló, 1986. június (43. évfolyam, 149-178. szám)
1986-06-17 / 165. szám
1986. június 17., kedd v Dunántúli napló 3 Hogyan korszerűsíthető a beruházási folyamat? a versenyfeltételek megteremtéséért naponta meg kell küzdeni Hozzászólás a vitához (5.) Baksai számítástechnika Teljes gazdasági kivonat 40 perc alatt Számítógépen a készletek, a bérszámfejtés Naprakész információ a háztáji integrációról Mikor tanulunk meg jól és gyorsan beruházni? Május 9-én megjelent közgazdasági élet rovatunkban ezzel indítottuk útjára Pécs város tanácselnökével készített interjúnkat, vitára kérve és ösztönözve az érdekelteket. Folytatjuk a hozzászólások közlését azzal, hogy készséggel adunk helyet minden, a beruházási és felújítási folyamatok korszerűsítésével kapcsolatos véleménynek, elgondolásnak. M. Z. A Dél-dunántúli Tervező Vállalat évek óta nyílt vállalkozás- politikát követ. Vállalkozik mindenfajta műszaki tervezési, beruházási, kutatási, fejlesztési stb. tevékenységre, amelyre jogosultsága van. A nyitott kapuk vállalkozás- politikájára inspirálta kezdetben a vállalatot a nehezedő gazdasági helyzet és környezet, ma pedig már természetes számunkra, hogy szívós piacfeltáró és megtartó munkával lehet csak eredményesen működni. Közhely, de szinte napról napra újra fogalmazzuk magunknak is: a leghatékonyabb piacszerző és megtartó erő a határidőre, kiváló minőségben, gazdaságosan előállított termék, esetünkben a tervdokumentáció, de még inkább a terveink szerint megvalósult létesítmény. Szigorú alaptörekvésünk érdekében a lehetőségeink határáig kockázatot is vállalunk (belső erőinkre támaszkodó fejlesztések, pályázatok, ajánlati tervek készítése stb.). Vállalatunk mindenfajta törvényes vállalkozási formában fő- vagy társvállalkozóként partner lehet. Azt, hogy milyen minőségben veszünk, vehetünk részi a beruházási folyamatban, nem kizárólagosan a szándékainkon múlik. A tervező szerepe a résztvevők között meghatározó azzal, hogy a kezéből kikerülő tervek esztétikailag, műszakilag és gazdaságilag milyen értékűek. Nagy jelentősége van tehát annex, hogy a tervező szakértelmét ■milyen módon és mértékig hasznosítják. A tervező valós gazdálkodó szervezetként működik, eladja a szaktudását, éppen olyan szállítási-vá llalkozási szerződéssel, mint más vállalatok teszik. Tudását a megrendelő megveszi, a tervező pedig felvállalja megrendelője érdekeinek képviseletét. Ez így van a világon mindenhol, és feltehetően ebből kiindulva adódik, hogy az építtetők a tervezői munkát rendszerint a maguk érdekeinek képviseletéhez kötik le. Teszik ezt nyilvánvalóan azért is, mert hivatásszerűen mással foglalkoznánk, és máshoz értenek. Szükségszerűen csatlakoztatják magukhoz a beruházási folyamatban professzionista módon járatos tervezőt. A tervezői szerepkör sajátos vetülete a versenyeztetésben, a versenytárgyalásban •való részvétel. Az építtetői érdeket képviseli az a forma, ha az építtető a tervezővel a kivitelezői versenytárgyalás meghirdetését megelőzően versenytárgyalási-ajánlati, kiírási tervet készíttet. Ez a tervfajta azt a műszaki-minőségi tartalmat rögzíti, amire az építtetőnek szüksége van, egyértelmű 'követelményszint a vállalkozó ajánlatadásához és szabatos módszer az ajánlatok összehasonlító értékelésére. A tervezőt az építtető ebben a formában bizalommal, referenciák alapján vagy meghívott körből bekért ajánlatadással választja ki, vagy tervezőt verseny alapján tervpályázat hirdetésével és annak kiértékelésébő'l adódó választással). Ez a forma a kétlépcsős versenyeztetés első lépcsője, amikor is a tervezők versenyeznek a beruházó igényének magas színvonalú kielégítéséért. A második lépcsőben versenyeznek a kivitelezők, az előző fázis legjobb terve alapján. Itt eldől a kivitelezői vállalkozás költsége, határideje, a technológia. A tervezői szerepkör tovább bővül abban az esetben, amikor az építmény kötött vagy speciális funkciója, környezeti vagy részletképzési igénye, kötött költségvetése, vagy egyszerűen biztonsági-bizalmi alapokon a megbízó az előkészítő tervfáz'isök után a komplett kiviteli tervet is elkészítteti a tervezőjével, majd erre a ko nkrét és végleges dokumentációra kér fel kivitelező vállalatokat ajánlatadásra, verseny- tárgyalásra. Az ajánlatok értékelésébe, majd a kivitelező kiválasztásába, a költségvetés körüli észrevételek elbírálásába, az árvitákba és azok lezárásába is bevonhatja a tervezőt. A másik gyakorlat az egylépcsős versenyeztetés, amikor a beruházó versenytárgyalási kiírást hirdetve tervet és kivitelezést együttesen kér megajánlani. A tervező és kivitelező ebben az esetben együtt pályázik, s közös ajánlatukká1 együtt nyerik el a munkát. Ez a forma szükségképpen a tervező és kivitelező érdekazonosságát hordozza magában. Ebben az esetben az ár és műszaki színvonal felelőssége elmosódik, szinte tisztáz ha táti a n, A tapasztalatok azt mutatják, hogy az egylépcsős versenyeztetés a következő hibalehetőségeket rejti magában: £ A jó színvonalú terv alulmarad kedvezőtlen kivitelezői ajánlat miatt, esetleg el sem készülhet. f A rossz színvonalú terv nyertes lehet kedvező kivitelezői ajánlat mellett. A népgazdasági, a beruházói érdek mindenképpen a magas színvonalú emberi környezet létrehozása — megfelelő, ellenőrizhető áron, megfelelő határidőre. Ezt pedig véleményünk szerint a kétlépcsős versenyeztetés tudja leginkább biztosítani. A vállalkozásokat ma a rendelkezések szerint zömében versenyhelyzefben lehet elnyer- ni. Lehet, de a mai gyakorlat alapján inkább úgy kell fogalmazni, hogy lehetne, ha a verseny a legtöbb esetben nem álverseny lenne. A korrekt versenyzésnek a sporthoz hasonlóan feltételei vannak. Ilyenek: # A verseny tisztaságát, eredményességét biztositó versenyszabályzat. 6 Legyenek versenyzők, akik a rajthoz állnak. % Legyen megfelelő erkölcsi, gazdasági elismerése a győzteseknek. 9 Legyenek szakmailag jól felkészült versenybírák. 0 Legyen fórum, ahol a tisztázatlan, a bundameccseket meg lehet óvni, ahol az etikai és egyéb szabálytalanságokat tárgyilagosan kivizsgálják és döntenek. Ma olyan alapvető bajokkal küszködünk, hogy egyszerűen rajthoz sem állítják sok esetben a versenyzőket. Valamiféle ,,védelmi ernyőt" vonnak a helyi beruházói fórumok védenc vállalataik és szervezeteik I fölé. Már pedig ugye, aki a j rajthoz sem állhat oda, az semmiképpen nem győzhet, I még akkor sem, ha egyébként j ő a legkiválóbb versenyző . . . • Közben pedig a kórus változat- ! Ionul dúdolja a verseny szükségszerűségéről szóló dallamot . . . Mindezekkel a gondokkal együtt élünk, de bele nem törődünk. A versenyfeltételek megteremtéséért és gyakorlati megvalósításáért naponta meg kell küzdeni. Bízunk abban, hogy az élet belátható időn belül kikényszeríti a valós versenyt, amelynek legfőbb értelme és célja az, hogy jó minőséget biztosítson megfelelő áron, határidőre. A legélesebb verseny mellett is alapvető követelmény a beruházási folyamatban részt vevő partnerek közötti kooperáció. Erdélyi Zoltán, a Dél-dunántúli Tervező Váll. igazgatója A termelés költségérzékenysége napról napra növekszik. Már senki előtt nem vitás, hogy a gazdálkodás megítélésénél ma fontosabb a mennyiért, mint a mennyit. A hatékonyságjavításban alapvető szerepet kell kapnia a számítástechnika széles körű alkalmazásának. A mezőqazdasági nagyüzemek jelentős részében a magas termelési színvonal mellett a számviteli-ügyviteli munka hagyományos, kézi rendszerű. Az adatfeldolgozás lassú, jellegénél fogva utólagos, a nyert információk szűk körűek és a gazdasági döntések alakítására már érdemben nem hasznosíthatók. Alapos előkészítés A baksai tsz 1984-ben fogalmazta meg az addigi — elavult mechanikus, ASCOTA könyvelőgépekre alapozott — számviteli adatfeldolgozásának korszerűsítését és a számítás- technika alapjainak lerakását. Döntésünket alapos információszerzés előzte meg. Ezek közül legfontosabb volt az elektronikus feldolgozással szembeni üzemi igények megfogalmazása és olyan géptípus kiválasztása, amely széles körű alkalmazói programmal rendelkezik, ráépül a meglevő alapbizonylatolási rendre, alkalmas fokozatos és szakaszos kiépítésre, illetve tárgyi és személyi feltételei megteremthetők. Döntő szempont, hogy más feladat a számviteli-elszámolási folyamat számítógépes feldolgozása és merőben más a termelést közvetlenül szolgáló gyakorlati optimalizáció. Az üzemi fogadókészség kialakítását is igen fontos tényezőnek tartottuk. így már az előkészítés időszakában a gazdálkodás minden területéről kijelölt 40 dolgozónk részére a TIT B, M. Szervezete alapfokú számítástechnikai tanfolyamot rendezett. Az elektronikus adat feldolgozásra NDK Robotron mikro- számítógépes rendszerrel a MÜSZI-nek adtunk megbízást, a termelési folyamatot közvetlenül szolgáló számitógépes megoldásokra a Commodore 64 géptípust választottuk. Szervezeti változások kapcsán az indulástól kezdve a gyakorlati alkalmazást a MOSZI-böl kivált SZÁMCRG Kisszövetkezet irányítja. Mai ügyviteli gépparkunk két R—5110 32 Kbyte és egy R—1715 64 Kbyte mikroszámítógép, továbbá két Commodore 64-es személyi számítógép. Adatfeldolgozás Az elektronikus adatfeldolgozás bevezetését három lépcsőre terveztük. Egyidejűleg szervezeti rendszerünket is módosítottuk. A funkcionális feladatokat ellátó számvitelipénzügyi és az üzemgazdasági osztály mellett létrehoztuk az önálló adatfeldolgozási osztályt, mely előkészítésre és adatrögzítésre tagozódik. Dolgozói továbbképzés keretében szervezetten elsajátították a szükséges ismereteket. Jelenlegi adatfeldolgozási rendszerünkben az alábbiak működnek: 1. Pénzügyi és könyvelési alrendszer A hagyományos főkönyvi könyvelés és a pénzügyi analitika egységbe kívánt mélységben gyűjti és halmozza a gazdasági eseményeket. Egy menetben végzi a szállítók, vevők és egyéb pénzügyi elszámolások nyilvántartását. Bármely időszakra — akár naponta is - 40 perc alatt teljes körű gazdasági kivonatot készít. Újszerűsége, hogy bármely ágazat, termék vagy tevékenység költségeinek alakulásáról terv- tény vagy bázis-tény összehasonlítást ad 108-féle kérdésre. Kisegítő programjai: a tartozások és követelések egyenlegének számlánkénti kirészletezése, az értékesítés jogcím szerinti bontása és a kiemelt ráfordítások gyűjtése (pl. gépjárművenként). Ezen túl bármely gazdasági számlához 28- féle jogcím szerinti külön megfigyelési lehetőséget teremt. 2. Készletgazdálkodási alrendszer Kódszámrendszerbe foglalva törzsadatokra alapozva biztosítja a gazdálkodáshoz szükséges összes készlet mennyiségi és értékbeni nyilvántartását. Előnye, hogy kiiktatja az elszámoló ár alkalmazásának gyakorlati gondjait, mert minden készletmozgást súlyozott beszerzési áron automatikusan számol. Az utolsó készletmozgást követő 6 hónap után listát ad az elfekvő, nem mozgó eszközökről. Szerves részét képezi a készletek leltárkiértékelése. 3. Bér-munkaügyi alrendszer Kétirányú feladatot ötvöz azzal, hogy minden dolgozórói felfektetett törzsadata biztosítja a munkaügyi-személyzeti nyilvántartást és a dolgozó létszámról 20-féle lekérdezési lehetőséget. Elvégzi a bér- számtejtést, annak ágazati felosztását, a levonások elszámolását, a kifizetési jegyzéket és cimletjegyzéket. Jelenleg folyik a nagyüzemi keresetadóztatás feltételeinek rendszerbe építése. Az adatfeldolgozásban ma áll bevezetés alatt az egyedi fogyóeszköznyilvántartás, továbbá a számlázó és szerződésnyilvántartó program. A termelési folyamatot közvetlenül elősegítő számítógépes megoldásokat az adatfeldolgozással párhuzamosan, de külön szerveztük. Elsődleges igényként merült fel a kiterjedt háztáji integrációs termeltetés megbízható, naprakész elszámolása. A háztáji termeléselszámolási programok 800 kistermelő partner elszámolását biztosítják a szerződés megkötésétől a termelési ciklus végéig. Folyamatos információt adnak a szerződéses kötelezettség gazdánkénti állásáról, mutatják a késedelemben levőket, előre programozzák a tápkiszállítás ütemét, kifizetési jegyzéket adnak. A háztáji elszámoltatáson kívül személyi számítógépre szerveztük a gépjármüvek menetlevél-feldolgozását, a nagyüzemi keresetadózás kimunkálását, az állóeszközök nyilvántartását és értékcsökkenés-elszámolását, a takarmánykeverék-összeállítást és táprecep- iúra-kidotgozást. Adatfeldolgozásunkban a Robotron gépek beváltották az elvárásokat. Elfogadható érv, hogy műszaki színvonalban a hazai VT—20 gépcsolád korszerűbb mikroszámítógép, de a TESZÖV társulás példája és eddigi eredményei is azt mutatják, hogy még ma sem képes felhasználói szoftverrel egy-egy nagyüzem teljes gazdálkodási keresztmetszetét lefedni. Részmegoldásainak hasznpsítható eredménye pedig nem több. A baksai elektronikus adat- feldolgozás nem a legkorszerűbb lehetőség, csupán egy a gyakorlatban is könnyen és rövid idő alatt megvalósítható forma, olyan alap, mely állandóan bővíthető és az üzemi igénnyel párhuzamosan fejleszthető. A megbízható, gyors elszámolás, a sokrétű és folyamatos információ mellett, új. gazdálkodási szemléletet teremtett, javította a bizonylati rendet, minden területen óhatatlanul növelte a számok rangját és a forintban gondolkodást. Lehetőség A számítástechnika mezőgazdasági terjedését ma sok tényező hátráltatja Zavaró a sokféle géptípus, a legkülönbözőbb nagyságrendek és konfigurációk, a széttagolt és elkülönült szervezőhálózat, a számítástechnikához értő üzemi szakemberek hiánya. Nem segíti a fejlesztést a jelenlegi felhalmozási adó, mely csupán a lízingelésre berendezkedett, üzemi alkalmazásban többnyire érdektelen ,,kölcsönző” szervezeteket ösztönzi. De célszerű lenne újrafoqalmazni a felügyeleti, érdekképviseleti és ellenőrző szervek ez irányú lehetőségeit is, mert e területen nagyobb koordinációra van szükség. Mindezeken túl, a legnagyobb lehetőség az érdekelt nagyüzemek szemlélete és fogadókészsége. Az üzem döntéseit nemcsak az motiválhatja, hogy a számítástechnikára fordított kiadások hány hónap alatt térülnek meg, hanem az a követelmény, hogy a gazdálkodás mai követelményrendszeréhez szükséges információk mikor és milyen mélységben biztosíthatók. Baksán úgy véltük, tényleges előnyt elsősorban az jelent, hogy nem kerülünk behozhatatlan lépéshátrányba. Farkas István közgazdasági elnökhelyettes • • Ont is szeretettel várjuk a Baranya Megyei Tanács, a Baranya Megyei TESZÖV és a Migért Vállalat közös szervezésében megrendezésle kerülő A korszerű iroda és ügyviteltechnika című kiállításon PROGRAMBEMUTATÓ, SZAKTANACSADAS. A kiállítás helye: a Baranya Megyei Tanács székháza, Pécs, Rákóczi út 34. A bemutatók időpontja: június 18-19 20. 18- án 14 órától MEZŐGAZDASÁG! NAP, 19- én 10 órától IPARI NAP, 20- án 10 órától ÁLLAMIGAZGATÁSI, ÁFÉSZ NAP. MIGÉRT A baksai Ezüstkalász Termelőszövetkezet számítóközpontja Fotó: Proksza László
