Dunántúli Napló, 1986. június (43. évfolyam, 149-178. szám)
1986-06-16 / 164. szám
1986. június 16., hétfő Dunántúlt napló 3 Növekvő kereslet — ritkuló szakembergárda... Szolgáltató cipészek A minőségi cipőjavítás az emberek jogos igénye Gyorsjavító szalon a Bajcsy- Zsilinszky úton. Sarkalás a szandálomon, venném át, de némi vitám kerekedik. A szandál sarka nincs elmunkálva; találkozási „vonulata" a talppal, akár a Nyugati Mecsek a babás szerkövekkel . . . Azonfelül néhány milliméterrel alacsonyabb is, mint a talprész. Azaz viselésre alkalmatlan. Vitatkozom a fiatal, mint ké-„ sőbb megtudom: szakképzetlen cipésszel, hiába. Mutogatom az árukiadó hölgynek: ö szakember (föltételezem- legalábbis), nézze: lehetséges ilyesmi? ~ Ű nem szakember, ő részlegvezető — válaszolja büszke öntudattal . . . Na, ebből elég. Megyek reklamálni. * Pécsett 11 főfoglalkozású, 22 nyugdíjas és három mellékfoglalkozású maszek cipész mellett a Baranya Megyei Cipőipari Szövetkezet mintegy 14 „egységéiben jobbára gebines (átalánydíjas) cipészek foglalkoznak javítással. A központban reklamációmat indokoltnak tartják s megnyugtatóan rendezik. Megtudom még: a szövetkezet össz-terme- lésének mintegy 5 százalékát sem éri el a javító szolgáltatás, ez ráfizetéses. (1985-ben kb. egymilliós volt.) Jövedelmüket a készárutermelés, magyarán a cipőgyártás hozza. Cipőjavító embereik jó része nyugdíjba mént; az utánpótlás kevés, a fiatalok ezt a szakmát nem szívesen vállalják. Ha mégis, inkább a gyártás részlegeiben dolgoznak. Cipésznek általában a legrosszabb tanulók jelentkeznek, ők is — sokan — pályát, illetve szakmát változtatnak a jobb kereset re- znényében. Pécsett a szövetkezetnek három, ún. szoros elszámolású (nem gebines) javító részlege működik, ahol szinte állandó a szakemberhiány. Egyedül az átalánydíjasok maradnak a szakmában. Ha maradnak . . . * A Bem utca sarkán néhány hete kitettek egy táblát: a cipőjavító részleg „Szakember hiányában megszűnt" . . . (Valójában átmenetileg szünetek) Ketten dolgoztak itt, egyikük Koósz András. Ö 1985 augusztusában az akkumulátor-javító szakmából tért vissza eredeti szakképzettségéhez, mivel Pécs- úihegven épa akkor „gázosítot- ták" az utcájukat, s emiatt a géokocsik nem tudták megközelíteni. Mint elmondia, ez év februárig nem volt különösebb gondja. Azon túl persz,e, hogy heti 50 60 órai munkával (napi 20—tO pár cioő!) is nehezen bírt havonta mintegy 7000 Ft-ot megkeresni. Februártól viszont állandósult az anyaghiány. Má- ius eleién visszament akkujavító kisiparosnak. Pedig szerette a cioőiavítást, és gyakorlatilag reklamáció nélkül dolgozott. Kollégája, Tahi Béla a Nagy Jenő utcában egymaga dolgozik. Ö is gebines. Csodálkozik a Bem utcai anyaghiányon, neki nincs ilyen problémája. Ö tudja. * A Városi Tanács ipari osztálya szerint a számszerű csökkenés ellenére is a helyzet nem rosszabb, mint korábban. A cipők viszont köztudottan drágák. A javítás iránti kereslet ugrásszerűen ffiegnőtt. Jó lenne a javító szolgáltatás minőségét erősíteni, mivel az emberek igénye tovább növekszik várhatóan ... A szakembergárda meg egyre ritkul . . . A pécsi szövetkezet tervezi egy központi javító részleg kialakítását, szakirányítással, betanított munkásokkal. Talán ez javít a helyzeten (?)... W. E. Adómentes vagy adóköteles? Betartják a rendeltetés szerinti épülethasználatot Több olvasónk kérdezte, miért adóztatják Mecsek- oldalban lévő házukat, mikor az n^m is üdülőhelyen áll, és az épület sem számít üdülőnek. Mint a Baranya Megyei Tanács Pénzügyi Osztályán megtudtuk, a Pénzügyi Közlöny idei második számában is megjelent rendelkezés szerint az épület akkor adómentes, ha mező- vagy erdőgazdasági célra használják. Viszont ha ezeken belül van egy 12 négyzetmétert meghaladó alapterületű helyiség — rendelkezik a végrehajtási utasítás — az épület elveszti adómentességét. Tehát az új rendelet akkor biztosít kedvezményt, ha rendeltetésszerűen használják a gazdasági célú épületeket, illetve azok nem foglalnak magukba az említettnél nagyobb tartózkodót. Utóbbi esetben, vagy másra használva a helyiségeket az adókötelesség tehát akkor is fönnáll, ha az épület mezőgazdasági területen áll. A tanácson fölhívták a figyelmünket arra is, hogy az adóztatás egyéni bevallás szerint történik, de a szolgáltatott adatokat a valósággal egybe vetik, és a meghamisított információk büntetést vonnak maguk utón. Sz. K. I. A Bolgár Néphadsereg útján az Egri Gyula utcával szemben most építik ki a leágazást a keleti irányban. A Közúti Építő Vállalat dolgozói a torkolat kiépítésén dolgoznak. Fotó: Erb János Fal u ház fólia alatt Fóliába csomagokon várakozik ősz óta a továbbépítésre a cegiédpusztai faluház, amelyet - mint korábban már megírtuk - a MakoNa Gmk (Ma- kovecz Imre és Nagy Ervin építészek) -tervei alapján hamburgi világjáró ' ács céhlegények faragtak, ácsoltak majdnem készre. Tavaly ősszel, a-mikor lakatot tettek a műhelyre, azzal búcsúztak cegiédpusztai vendéglátóiktól, hogy márciusban visszajönnek és folytatják a munkát. De márciusba ^ csak ketten jöttek — mentegetőzve: ■a társaságnak Új-Zé!andra kellett utaznia egy ottani munkára, ide pedig úgy jönnek majd a nyáron, hogy október közepéig elkészüljenek a maguk munkáival, s november 7-én megtarthassák az avatást. Mindezt Büki István, a dob- szai művelődési központ igazgatóhelyettese mondta e-1, aki a cegiédpusztai fáluház-épi- építést patronálja. Az is kide- írült, hogy bár fóliába csoma- golt-an szunnyad ó, ház a hatalmas vadgesztenyefák alatt, azért a faluház ügye nem szunnyad. Sőt! Ezekben a hetekben visszatérő téma lesz a ház a környék életében, mint ahogy eddig is az volt a kb. 140 családot számláló Cegiéd- pusztán. Hiszen eltakarították a közelében volt, gazdasági épületből lett régi iskola romjait, amelynek a helyén kis szabadidőparkot szándékozónak maid kialakítani. És látni a, környék más részei rendezgetésének a nyomóit Is. A ,,'lesz" pedig azt jelenti, hogy június 22-én - tehát jövő vasárnap — termelőszövetkezeti és állami gazdasági szocialista brigádok tartanak vetélkedőt Cegiéd*- pusrtán és ezt összekötik egy néhány órás környezetrendező társadalmi munkával. A rákövetkező szombaton az úttörők vándortábor-előkészítő gyalogtúrán vesznek részt Dobszáról Cegléd pusztára, s akkor a gyerekek végeznek majd kétórányi társadalmi munkát. De milyen is a ház? Mint a képen is látható: egy nagy kupola fölött egy kisebb kupola von,'a nagyon a négy égtáj felé egy-egy ajtónyi nyílás, közülük az egyik szolgál majd bejáratul. A félbemaradt külső burkolat: collos vastagságú ke- ményfadeszkából vágott, duplán rakott zsindely, ami a belső faburkolattal együtt 40 cm-es téglafalnak felel, rjieg a szigetelés szempontjából. A ház méretéihez Viszonyítva tágasnak tűnő belső tér pillanatnyilag faraktár, de hogy mi lesz majd ott, azt Büki István sorolja: a galérián könyvtár, lent orvosi rendelő, közösségi klub, helyet kapnak a kesztyűvarró bedolgozó asszonyok, egyszer majd videomozit is szeretnének még berendezni, s az egész úgy, óhogy Van, alkalmas lesz a falunyi puszta nagyobb rendezvényeire, pl. egy-egy bálra, lakodalomra ... És mindehhez a berendezés — az orfűi fafaragó tóbor készítette Kerényi Gábor vezetésével — már a do-bszai tájház csűrjében van. H. I. Kerékpárt javít a sokszoros bajnok Az egykori kertvárosi húsáruházzal szemben, a négy- emeletes alagsorát vasárnap is rendszeresen látogatják a gyerekek. Itt dolgozik ugyanis a város három kerékpárjavítója közül az egyik. A műhelyben néhány zászló, egy terepverseny legjobb időeredményét igazoló oklevél, és pár régi fénykép jelzi csupán, hogy azért a mester itt nem akárki.- Ilyenkor is nyitva tart? — Hivatalosan persze nem. — nevet Dévai János, 19-sze-- res magyar bajnok kerékpáros, a megyei szövetséa elnöke. — De a környékbeli kissrácok már tudják, ha nyitva az ablak, olyankor itt bütykölgetek. Elég sokan jönnek — mondja, és mintegy végszóra tényleg bekukkant egy szőke gyerek fej. — És a sport? ,- Június 26-tól 28-ig tart a Mecsek Kupa, most ennek a szervezése emészti fel a legtöbb időt. A szokásos csapatok mellett idén először várjuk a törököket, görögöket, hollandokat, összesen tíz nemzet bringásait. Aztán itt az olimpiai ötpróba, az orfűi triatlon .. .- Hogy jut így ideje kerékpározni? — Nekem? Sehogy. Csalc ha megcsinálok egy gépet és kipróbálom. Sz. Koncz I. Mire fő a mese? Érzelmi belátást, megkönnyebbülést nyújthatnak a kicsiknek ja élni ezeket a mese segítségével. Mostanában gyakorta hallani, hogy vannak szülők, akik szándékosan kerülik, hogy a klasszikus meséket olvassák föl, vagy mondják el gyermekeiknek. Az olyan közismert mesékre gondolok, mint a Piroska és a farkas, a Jancsi és Juliska — mégpedig azért kerülik e történeteket, mert úgymond borzalmakkal vannak tele. A farkas megeszi a nagymamát, Jancsit és Juliskát meg akarják sütni a kemencében, és így tovább. Vannak olyan vélemények, hogy ezek a történetek rettegést keltenek a gyerekekben. Mások szerint ezek hagyományos, jól bevált mesék, amiket bátran elmondhátunk. E véleménykülönbség adta az ötletet, hogy szakembernél érdeklődjünk: milyen a jó mese, keltenek-e ezek a történetek általában riadalmat, kerüljük-e gyermekktírorunk e közismert meséit. Wessely Anna, a JPTE magyar irodalom tanszékének tanára fejtette ki véleményét a mesékkel, s a meséknek a gyermek személyiségére tett hatásával kapcsolatban. — A pszichoanalitikus koncepció szerint a gyermek olyan erőteljes konfliktusokat él át, amiket nem tud elfojtani, hiszen nincs önfegyelme, s ráadásul ezek a konflikusok olyanok, amelyek ismeretlenek, újak a számára, amikkel még nem találkozott. Hihetetlen indulatok vannak egy gyerekben, amiket még nem tud kezelni. Ezeknek az intenzív konfliktusoknak a föloldásához nagyon fontos a mesék világa. A mesékben nincsenek ambivalenciák, csak jó és rossz van, a mese konfliktusai élesek és erősek, s ezeket egyértelműségük- következtében át tudja élni. — Ez azt jelenti, hogy saját problémáit kivétiti a mesébe, s Így keres magának megoldást? — Tulajdonképpen igen. A gyermeknek különböző félelmei vannak, például ilyen az elválástól való félelem. Mindenki számára ismert a jelenet, hogy amikor reggel beviszik a bölcsődébe, és a szülők indulnak, akkor sokszor sir a gyerek, fél azért, mert otthagyják. Most ennek a szituációnak a modellált földolgozása a mesében az, amikor a legkisebb fiú, vagy akár Jancsi és Juliska útnak indulnak, s megpróbálnak egyedül, a szülők nélkül megküzdeni a természettel. Ilyen szempontból is nagyon fontos szocializációs mintákat nyújt a mese, akár a régi mítoszok. Segít földolgozni a generációváltást, az elszakadást, az önállóságot. A halál, a születés, a szerelem fogalmilag nem világos dolgok a gyermek a számára, de érzelmek, indulatok szintjén át tud- Mindezek szerint a megfoghatatlan dolgoktól való szorongásának tárgyat is tud találni. — Igen, hogyne, hiszen a bizonytalan szorongásnál talán nincs is rosszabb. Félelmét kivetítheti akár a farkasra, akár bárki másra, valamint mindenképpen talál magának, amitől félhet A különböző mesesémák érzelmi belátást, megkönnyebbülést nyújtanak a gyereknek. S a jó meséknek nem kell szájbarágósnak lenniük. Az a fontos, hogy értelmes összefüggést, rendet közvetítsenek, fejlesz- szék az érzelmi kultúrát, adjanak lehetőséget az azonosulásra. Az is jellegzetes dolog, hogy majdnem minden gyereknek van egy kedvenc meséje, amit újra és újra hallani szeretne, amit már szinte kívülről tud. Ez a kedvenc mese rendszerint az ő saját problémájával függ össze. Káros az a mese, ami értelmetlen agressziót közvetít; elrettentő A görkorcsolyázó kígyó igazán egyik bájos illusztrációja példával nem lehet azonosulni, s az ilyen mesék nem is vezetnek erkölcsi megoldáshoz. Maga a mese nem rettenti el a gyereket, de az mór káros és ijesztő, ha félelmetes illusztrációkkal van tele a könyv, vagy amikor filmre visznek egy mesét, ott még esetleg külön nem kelt félelmet. Richard Scarry meg kell küzdeni egy-egy borzalmat közvetítő jelenettel. A lényeg: az intenzív szorongást fel kell oldani, fel kell dolgozni, erre ad egy keretet a mese, hiszen ott mindenre van megoldás, s ez biztonságérzetet nyújt a gyereknek. Dücső Csilla
