Dunántúli Napló, 1986. június (43. évfolyam, 149-178. szám)

1986-06-15 / 163. szám

Fogyókúrázók klubja Diétás étel rotyog a bográcsban Egyedül nem megy... Tegnap és ma szokatlan ven­dégei vannak az orfüi . sport­tábornak. Eddig jobbára csak sportoló gyerekek, fiatalok for­dultak meg falai között, most pedig ugyancsak középkorúak és nem is éppen sportos' alka- túak vették birtokukba. Ám ez a tény mit sem zavarja őket, tornáznak, túráznak és bogrács­ban diétás, de fölöttébb jóízű ételeket főznek. A fogyókúrá­zók klubja tartja itt zárófoglal­kozását. Februárban alakult a fogyó­kúrázók klubja. Amikor a szer­vezők -— a városi tanács egész­ségügyi osztálya, a KÖJÁL egészségnevelési osztálya, a Magyar Vöröskereszt pécsi szer­vezete — meghirdették a Du­nántúli Napló hasábjain, tán maguk sem számítottak ekkora sikerre. A jelentkezők mintegy hetvenen voltak és harminc kö­rüli azok száma, akik rendsze­resen végig is csinálták. A klubtagoknak komplex programot állítottak össze. A diétán kívül rendszeres tornát biztosítottak, túrákat szervez­tek, pszichológus tartott elő­adásokat, kozmetikus adott szaktanácsokat. Akik végigcsi­nálták és betartották az előír­takat, jelentős súlyfeleslegtől szabadultak meg. . Háner Lászlóné 13,5 kilo­grammot fogyott. A DN-ben ol­vasta, hogy indul a klub. — Már évek óta próbálkoz­tam fogyókúrázni, gyógyszert is szedtem, de hiába. Egyedül nem ment. A klubnak, a közös­ségnek olyan húzóereje volt, hogy ennek köszönhetem, tíz centiméterrel karcsúbb lett a csípőm. A foglalkozások jó hangulatban teltek. Csak az el­ső két hét volt nehéz, aki ezt kibírta, utána már nem jelen­tett problémát a diétózás, a mozgás. Azt még hadd említ­sem meg, hogy dr. Körösztös Valéria körzeti orvos nélkül, aki a klubvezetőnk volt, nem lett volna ilyen sikeres ez a kezde­ményezés. ö fáradhatatlanul tett meg mindent, hogy mi jól érezzük magunkat, és eredmé­nyeket is elérjünk. Balogh Béla az egyetlen férfi, aki a zárófoglalkozásig állta a sarat. Induláskor többen voltak, aztán csak ketten ma­radtak az erősebbik nemből, a célszalagig azonban csak ő jutott el. — Én is a Naplóban olvas­tam, hogy indul a klub. Az or­vosom már régóta mondogatta, fogyni kéne. Magas volt a vér- cukorszintem is, ami miatt rendszeresen gyógyszert kellett szednem. Amikor elkezdtem ezt a programot, abbahagytam a gyógyszer szedését. Most el­mentem orvosi vizsgálatra, és képzelje, a vércukor normális lett. Gyógyszer nélkül is. Nem tudom, hogy ez most csak a diétának köszönhető-e, vagy annak is, hogy rendszeresen mozogtam és 12 kilót fogytam. Most nagyon örülök, de az biztos, hogy egyedül ezt nem tudtam volna végigcsinálni. Manapság egyre többet hangoztatják az egészségügyi szakemberek: baj van! Egész­ségtelenül élünk! Azonban — lóm, bebizonyosodott — nem elég csak mondani az embe­reknek, éljetek egészségeseb­ben, kulturáltabban, mozogja­tok, hagyjátok el a kóros szen­vedélyeiteket. Ez egyedül csak keveseknek megy. A jövő útja ennek érdekében mindenképp az ilyen jól szervezett, jó han­gulatú klubmozgalmak. S. Zs. Hétfőtől Pécsett is Telefonok kötvényből Hétfőtől Pécsett is telefon­kötvényt bocsát ki a Magyar Posta. A befolyt összegből és a posta fejlesztési forintjaiból a baranyai megyeszékhelyen 5000 új készülék bekötésére nyílik lehetőség a Pécsi-víztől északra eső területeken. A kötvény nyújtotta gyorsabb telefonhoz jutási lehetőségek­kel elsősorban azok élhetnek, akik már hosszabb ideje vára­koznak telefonra. A közeli na­pokban valamennyiük részére levelet kézbesít a posta, de ha nem élnek a lehetőséggel, helyükbe új jelentkezők léphet­nek. A kötvényjegyzéshez szüksé­ges nyomtatványokat az igény­lők — a Pécsi Postaigazgató­ság tájékoztatása alapján - valamennyi postahivatalban megtalálhatják. Sőt, a kitöltött lapokat is elfogadják a hiva­talok, nem kell postára adni. Kötvényeket jegyezni Pécsett június 16. és szeptember 15. között lehet. A jegyzés elfo­gadásáról az érdekeltek értesí­tést kapnak, ezután kell a dí­jat befizetni, ami magánsze­mélyek esetében 25 000, gaz­dálkodó szerveknél viszont 100 000 forint. A posta a kötvényekre 7 százalékos kamatot fizet, ha nem teljesíti vállalt kötelezett­ségét — tehát 1989. június 30- ig nem szereli fel a megígért telefont - kötbért. Azokon a területeken, ahol a kötvény- jegyzés sikerrel zárult, a ké­sőbbi igénylők már csak meg­emelt belépési díjért juthatnak új készülékhez. F. D. A Szekszárdi krónika Az idén 925 éves Szek- szárd egész történelmét vé­gigkísérő könyvet adott ki a Tolna Megyei Könyvtár. A város, amely ma az ország legkisebb megyeszékhelye, há­romszor is teljesen elpusztult a kilenc évszázad alatt, viszont az 1945-ös felszabadulást harc nélkül élte át. Az ér­dekes dokumentumkötet - Töttős Gábor helytörténész munkája - az első jelentős eseményként a várossá nyil­vánítást említi: I. Béla király 1061-ben bencés apátságot alapított és városi rangot adományozott kedvenc tar­tózkodási helyének. Három évvel később az általa épít­tetett monostorban, Szek- szárdon temették el a királyt. Idén augusztus 20-án szob­rot állítanak a városalapító­nak, a róla elnevezett főté­ren. A feljegyzések szerint sok tragikus esemény színhelye volt a dél-dunántúli telepü­lés, ahol pedig már a ró­maiak is letelepedtek szőlőt művelni és Alisca.-nak nevez­ték el. A török időkben két­szer felégették a várost, így 1696-ban a királyi adóössze- írók mindössze 12 családot találtak Szekszárdon. Az 1738-tól pusztító pestisjár­vány is csaknem elnéptele- nítette a helységet, s még negyven évvel később is csu­pán hatezren lakták. Hatal­mas tűzvész volt 1794 nyarán, amikor erős szélben néhány óra alatt leégett a mezővá­ros. De újra meg újra föl­építették és 1820-ban már ipari tevékenységről is szól a krónika: selyemgombolyító működött Tolna megye szék­helyén. Gemenci József Megindult a forgalom a mohácsi vízitaxisnál Az első vízitaxis Magyar- országon Gondolára vagy vaporettó- ra várni Velencében, motor­csónakost leinteni Amszter­damban: ugyan ki csodálkoz­na ezen, ám alaposan meg­lepődik az, aki végigsétálva Mohácson a Dana-parton egyszeriben a víz felé mutató hatalmas nyílon olvassa: VÍZI­TAXI. Jó viccnek, avagy ép­penséggel rossz tréfának (?) vélné az ember, ha a nyíl 'irányát követve, valóban nem botlana tekintete a vízen öböl- szerűen kialakított motorcsó­nakstégbe. A nyílon feltün­tetett szöveg igazat mond. Magyarországon először Mo­hácson jelent meg a vízitaxi. — Hajdan a mohácsiaknak nem jelentett gondot, ha munkába vagy horgászásra, fürdésre akartak átkelni a szi­getre. Alig akadt ház - külö­nösen a folyó melletti utcák­ban -, ahol ne létt volna egy-egy ladik, csónak, vagy a fiataloknak, a jobban egyen- súlyozáknak: egy szandolin (egyenes fenékdeszkával ren­delkező, keskeny csónak) — emlékezett vissza a hajdani időkre Kiss Cellért, az első magyar vízitaxis, aki maga is a Dunához közeli Korsós ut­cában lakik. — Igaz, sokat javult a fél­óránként induló kompjárat színvonala, ám egy-egy mele­gebb nyári napon mégis több mint százan izzadnak a tűző napon azért, mert várni kell a kompra, no és többszáz métert kell gyalogolniuk a ki­kötőtől mind távolabb került szigeti strandra, a még távo­labb levő kertekbe, vagy a ta­valytól üzemelő naturista napozóhoz'. Egy évtizede még nem - volt gond, hogy valaki­vel ' átvitessük magunkat a Sokác-névből a túlsó partra, ma már azonban mind keve­sebben vannak helybeliek, akik megengedik maguknak, hogy ladikot vagy motorcsó­nakot tartsanak lenn a Du­nán. Ezért is jutott eszembe, hogy megpróbálkozom vízi­taxival. Ezzel alig 10 percre csökken a különben órában mérhető átrándulás a folyó túlsó partjára.- Az elmúlt két évben na­gyon megnőtt az érdeklődés a mohácsi Duna-szakasz kí­nálta üdülési, pihenési lehe­tőségek iránt. A szigeten, de a Mohács-Bár—Dunaszekcsö vonalon is százával ,építettek hétvégi házakat, alakítottak ki szőlőket. A B$da kínálta horgászhelyek mellett idén Dunaszekcsőnél megnyitotta kapuit az Aréna kemping. — Nos, igen. Lényegében ezek is hozzájárultak ahhoz, hogy megvalósítsam régi ter­vemet,.. Mit mondjak? Hosszú időbe, no és nem kevés pénz­be került, hogy ma már el­mondhatom: Kiss Gellert az első vízitaxis nemcsak Mohá­cson, de az országban is. Per­sze nincsenek túlzott álmaim, mégis azt mondom: megéri a beruházást és a2t, hogy há­rom hónapra szabadságoltat­tam magamat munkahelyem­ről — intett búcsút a vízitaxis, mert már türelmetlenkedtek utasai. S hogy hol is található a vízitaxis állomása? Az MTE csónakház mellett, míg a szi­geten a közelmúltban kijelölt szabadstrand déli csücskénél. A menetidő 6 perc, de ha va­lakinek vagy valakiknek ked­vük támad kirándulni, az első magyarországi vízitaxis azt is vállalja. K. L. Balatoni program­ajánlat A hét végén Szántódpuszta* kisállattenyésztési bemutatónak és vásárnak ad otthont. A pusztára, látogatók figyelmébe ajánljuk a múlt héten megnyí­lott „Szántód partjainál" című kiállítás megtekintését, melyet a SIÓTOUR és a Nemzeti Ga­léria közös rendezésében állí­tottak össze. A kiállítás mottó­ja és a képek közös témája a táj és ember bemutatása a- Balaton déli partján. Láthat-- iuk többek között Csók István, Deák Ebner Lajos, Iványi Grün- wald Béla, Mészöly Géza, Ber- nóth Aurél, Szinyei Merse Pál, Vaszary János alkotásait, a Ba­laton festői megragadásának legszebb vásznait. A héten már sok helyen ke­rül sor kulturális programokra is. Kedden a SIÓTOUR siófoki szabadidőklubjában 19 óra 30' perckor kezdődik a Somogy Táncegyüttes műsora. Szerdán- este a tihanyi apátsági temp­lomban Ulrich Bremsfeiler nyu­gatnémet művész orgonahang­versenyére kerül sor. Pénteken délelőtt 10 órától' a siófoki Dél-balatoni Kulturá­lis Központban az „Elvarázsolt egérkisasszöny" című bábjáté­kot láthatják a legifjabbak. Ezen a napon indulnak ugyan­itt a Balaton-partra leköltözött Lézerszínház előadásai. Au­gusztus 19-ig — szerda kivé­telével mindennap — két elő­adásra kerül sor: 19 óra 30-tóT a Lézerock II., 21 órától a Mike Oldfield programot mu­tatják be. Pénteken a balaton- földvári SIÓTOUR Üdülőhelyi Klubban 19 óra 30-tól Koncz Gábor előadóestjét rendezik meg. Verebics János * A kaposvári rekonstrukció ENSZ-fórumon Kaposvár belvárosának központja a Kossuth térrel és a sétáló­utcával Kampis Miklós felvétele Jelentős nemzetközi fórumon szerepeitek Kaposvár rekonst­rukciós tervei Genfben, az ENSZ építés- és településter­vezési szekciójának legutóbbi ülésén. Hazánkból a kaposvá­riak tervét tartotta bemuta­tásra érdemesnek az Építési és Városfejlesztési Minisztérium. Kelet-Európábái az NDK és Lengyelország szerepelt Gerti­ben, és a nyugat-európaiak meg a fejlődő országok jelen­tették a további résztvevőket. Az ENSZ-szakbizottság által ki­adott szempontok alapján el­készített kaposvári esettanul­mány érdeklődést keltett, s mi annak eredtünk nyomába, va­jon miért figyeltek fel a ka­posváriakra. Kaposvár általános rendezé­si terve ezeroldalas dokumen­tum, egy nagyobb team mun­kája: az előzetes vizsgálatokat Lörincz Ferenc vezette, Szabó Tünde készítette a várostörté­neti felmérést, Kampis Miklós volt a program tervezője - mindhárman a SOMOGYTERV építészei. A terv lényegét s jellegét Kampis Miklós mutat­ta be számunkra:- Rendkívül alapos előzetes vizsgáltatokkal indítottuk a ter­vezést, hogy megismerjük a kétszáz hektáros belvárosi te­rület múltjának minden egyes szeletét. A terv készítésekor mindvégig a somogyi tájban gondolkodtunk. Sem a tájat, sem a házakat nem tekintettük egyszerűen dolognak, hanem az egykor itt élt emberek üze­netének, mely üzenet elmond­ta, hogyan kell továbbélnünk a meglévő régi falak között. Ép­pen ezért bátrabban nyúltunk a meglévőhöz, a belváros szá­zadfordulón kialakult tömbjei­hez, amelyek megnyithatóak, belsejükben tömbönként átlag 50-100 különféle nagyságú la­kás alakítható ki.- Hogyan tud majd együtt élni, a régi és az új a belváros tömbjeiben?- Kaposvár specifikuma, hogy igen sok lakást kell lét­rehoznunk a városmagon be­lül, a mai udvarokban, kertek­ben. Ügy érezzük, az 50—100 lakás azt a minimumot és maximumot jelenti, amit ez a város -elbír anélkül, -hogy zsú­folttá válna, és elvesztené zöldterületeit. Ezekbe az új ré­szekbe is odaterveztük például a Kaposvárra jellemző fasoro­kat, zöldterületeket. Kaposvári ötlet a kapuház, azaz a szá­zadfordulón épült, nagy bel­magasságú házak megnyitása kapu által, hogy be lehessen jutn a tömb belsejébe. Ilyen itt eddig nem volt, de a kapu­ház logikusan kapcsolódik a meglévő épületekhez. Terveink­től nem változik meg a város jellege, léptéke, és figyelünk a már meglévő építészeti motí­vumokra.- Mitől volt mindez érdekes Genfben? — Nem is annyira a terv színvonala, mint inkább mód­szerének érdekessége és érett­sége keltett figyelmet. A múlt továbbgondolása a mába, a jövőbe, s ugyanakkor a tole­rancia, amely megengedi, hogy a város úgy fejlődjék, ahogyan azt fakóinak igényei követelik, s anyagi helyzete megengedi. Nem egy-egy tömb rehabilitá­ciója a cél, hanem a tervek szerinti építkezések megkezdé­se több tömb belsejében. Az ilyenfajta beépítések valahol a középutat jelentik a kulturált városi életformához. A közép­utat a panel- és a családi ház között. Hiszen e két véglet kö­zött igen sokféle igény létezik, ha azokat eddig nem is mér­tük fel igazán. Gállos Orsolya vasämapi3 Miért figyeltek fel o somogyiakra ?

Next

/
Oldalképek
Tartalom