Dunántúli Napló, 1986. június (43. évfolyam, 149-178. szám)
1986-06-14 / 162. szám
Csak a jó vállalatok lesznek versenyképesek Wcillailcozo építőipart! Oldódtak a jogszabályi kötöttségek - Mérséklődött a koncentráció - Versenytárgyalások Beszélgetés dr. Kádár Józseffel, az ÉVM államtitkárával Az utóbbi néhóny évben gyökeresen megváltozott gazdasági környezetünk. Az építőipar előtt .nem kisebb feladat áll, minthogy szerkezetében megújulva feleljen' meg a piac szigorúbb követelményeinek. Ennek részleteiről, útjáról és módjáról beszélgettünk dr. Kádár Józseffel, az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium államtitkárával.- Közismert, ' hogy a’hatodik ötéves terv éveiben kevesebb pénz jutott beruházásokra, mint a korábbi esztendőkben. Hogyan hatott ki ez az építőiparra? — Az építési igények erőteljesen, 25 százalékkal mérséklődtek. Az előnyös, koncentrált munkaszervezésű nagyberuházások száma 20-ról 8-ra csökkent, viszont a vállalati beruházások aránya az 1980. évi 54 százalékról 1985-re 57,6szó- zalékra növekedett. Az ipar, a mezőgazdaság is kisebb munkára adott megbízást. Ezzel egyidőben 16 százalékkal növekedtek a felújítási feladatok. Jelentősen módosult a lakásépítés struktúrája: a fizetőképes keresletnek megfelelően csökkent az állami erőforrásból épült lakások aránya, a magánerős lakásépítés pedig emelkedett.- Milyen változásokra vezetett mindez az építőipari vállalatoknál, hiszen ez az ágazat is dinamikus növekedésben bizakodva tervezte saját teljesítményét.- Az építőipar teljesítménye az elmúlt öt évben o fizetőképes kereslethez igazodva évről évre csökkent — egy-egy évben jó esetben stagnált —, és strukturálisan is jelentősen átrendeződött. Az országos építés-szerelés volumene 1985-ben az 1980. évinél 12 százalékkal volt alacsonyabb. A kivitelező építőipar teljesítménye öt év alatt 22 százalékkal csökkent, a nem építőipari szervezetek házilagos tevékenysége 3-4 százalékkal, a magánépftésé pedig 4— 5-teJ emelkedett. A termelés szerkezetén belül a beruházási építés aránya 78 százalékra mérséklődött, a fenntartási építésé 22 százalékra emelkedett. Eközben öt év alatt a tervezett 20 ezerrel szemben több mint 50 ezerrel csökkent az ágazatban dolgozók létszáma. Felerősödött a nem építői házilagos szervezetek, o kisszervezetek és a mezőgazdasági építőszervezetek elszívó hatása.- A gazdálkodás szabályainak szigorodásával egyidőben tehát az ágazaton belül is jelentős átrendeződés történt. Magukra maradtak-e a vállalatok ebben a helyzetben? Mit tehet értük, illetve a beruházások pontos megvalósításáért a minisztérium? — Fejlesztési stratégiánk lényege, hogy széles körű vállalati önállóságon nyugvó, a kereslethez igazodó, a vér- senyhelyzet által motivált vál- .lalkozó építőipart kell létrehozni. Ennek természetesen voltak feltételei, mindenekelőtt az építési piac viszonylagos egyensúlya. A prognózisok szerint ez — elsősorban az igények csökkenése miatt — létrejön. ■ Tisztában voltunk azzal is, hogy az építőipari szervezetek csak akkor tudnak rugalmasan alkalmazkodni a megváltozott igényekhez, ha csökkentjük gazdálkodásuk kötöttségeit, növeljük vállalkozó készségüket. Ezért jelentősen tágítottuk a vállalati önállóságot, a vállalkozási szabadságot, oldottuk a jogszabályi kötöttségeket: megszüntettük például a szervezetek működésének területi korlátáit, a vállalatok gyakorlatilag szabadon alakíthatják tevékenységi körüket. Átalakítottuk a minisztérium szervezetét, és kerültük a közvetlen beavatkozást a vállalati életbe. A gazdasági szabályozás átalakítására törekedtünk, és megkezdtük olyan ár- mechanizmus kialakítását, hogy a vállalkozási árakat a kereslet-kínálat szabja meg. Nagy jelentőségűnek tartom a bér- szabályozás kötöttségeinek oldását. Amint ismeretes, kezdetben a bérszínvonal korlát nélküli bértömegszobályozással folytak kísérletek, majd megkezdődött annak a vállalatgazdálkodási modellnek a kialakítása, amely megalapozta az 1985-ös népgazdasági szabályozórendszer módosítását. A modell megszüntette a jövedelemszabályozástól elkülönült bérszabályozást, kiküszöbölte a bázis-érdekeltséget, növelte a vállalati önállóságot, annak érdekében, hogy a minimális szintre csökkentsék az összrá- fordítást.- Hogyan reagált a megváltozott környezetre az építőipari szervezet? — Jelentős változások következtek be az építőipar szervezeti rendszerében: 1980—85. között mérséklődött a koncentráció. Ezt jelentős, részben a vállalatok által létrehozott új szervezetek, illetve a létszám- | ■csökkentés, valamint a házila- t gos építőipar és a magánszek- ; tor bázisán létrehozott új szer- ; vezetek eredményezték. Az ága- ! zati szervezetek száma 70 szó- j zalék'kal emelkedett, a kivitelezőknél 77 százalékkal. Anégy- I ezer feletti dolgozót foglalkoztató, „mammutvállalatok1’ száma tizenötről hatra csökkent, a náluk foglalkoztatott létszám 57 százalékkal visszaesett. A kis- és közepes méretű szervezetek számának jelentős gyarapodása főleg az ÉVM és a tanácsi vállalatokra jellemző. A szövetkezeti kivitelezők száma a kis- szövetlcezeti forma térhódítása révén közel megduplázódott.- Mi jelentette a legnagyobb fordulatot a beruházási rendszerben? — A népgazdaságban elsőként bevezettük a versenytárgyalásos vállalkozást, ennek eredményeként jelentősei) javult az építési piac egyensúlya. A versenytárgyalások útján ‘kötött szerződésállomány aránya az összesen belül 16 százalék fölé emelkedett. A korábbi gyakorlattól eltérően a legalkalmasabb vállalkozók kiválasztásánál a legalacsonyabb árajánlat mellett egyre többször veszik figyelembe az építtetők a határidőt, a fizetési feltételeket és a garanciát, a vállalkozó alkalmasságát és megbízhatóságát. Másfelől még mindig indokolatlanul sok o zártkörű versenyeztetés, a kötelezettség alóli kibúvás. Egyik kiemelt feladatunk a versenytárgyalásos vállalkozási rendszer folyamatos figyelemmel kísérés se, a tapasztalatok értékelése, a kedvezőtlen folyamatok megváltoztatása.- Mit várnak a felsorolt intézkedésektől? — Azt, hogy az építőipar megtalálja új helyét a magyar gazdaságban. Célunk, hogy az ország minden építési feladatára legyen vállalkozó, amelynek az a piactól vezérelt érdeke, hogy a határidőket betartva, jó minőségű munkát végezzen. A valóságos verseny azt jelenti, hogy csak a jól működő, gazdaságosan és jó minőségben teljesítő vállalatok lesznek versenyképesek. Tovább keressük azokat az eszközöket, amelyek segítik a vállalati alkalmazkodást a megváltozott ‘körülményekhez. Elképzeléseiket az országgyűlés tavaszi időszdka is megerősítette — mondotta befejezésül dr. Kádár József, az ÉVM államtitkára. Szikora Katalin Európaivá lenni Európa erdeiből Érettségi- Nem lesz már háború - mondja Mari néni, Kuti Ibolya nagymamája. Hogyan is lehetne, ha maholnap rokonságban lesz az egész világ. S a rokonok nem háborúznak. Itt van legkisebb unokája. Ereiben bolgár, magyar és cigány vér folyik. Godisán meg egyébként is gyakori, hogy magyar fiú cigánylányt vesz feleségül, s arra is van példa, magyar lány megy férjhez cigánycsaládba. Szóval, nem lesz már háború, ha ez így folytatódik,'S ha háború nem lesz, akkor ez jó dolog. Kuti Ibolya csillogó szemű, mosolygós lány. Hosszúmezőről már alig tud valamit, „Hosszí- mezít” nem ismeri, a cigányfalut benn az erdőbén Godisa és Sósd között, ahol nagyanyja él, ahol édesanyja született. Ö már nem „erdei" cigány, ahogy magáról nagyanyja szólt ném: büszkeséggel a^hangjá- ban. S büszkeségre jő oka van, -azzal, hogy az erdei vályog- házból maguképítette falusi kőházba volt .erejük költözni, hogy nemcsak alkalmi, de rendszeres munkára is eljárt, még a vó- lyogházból, szinte a férfiakkal egyidőben. Beilleszkedés? erdőszél csipkebogyóból font szögesdrótjait. -Belülről is. kívülről is. Ő még takarított, lánya már betanított munkás a Carbon- üzemben, undkája már szakmunkásnak fahul Pécsett. Ibi bátyja, Peti ács lesz, Ibi nemrég még történész szeretett volna lenni, most nem is .tudja. Igaz, tavaly a 'tanulás is jobban ment, most fizikából becsúszott egy kettes, Matekból hármasai-négyesei vannak, de matékszakkörre is jár, mert szereti a számok világát. A történelmet is. A biológiát is, melynek csodáit mostanában magán észleli. Ezért talán, hogy' most az egészségügyi szakiskola vonzaná. Nagylánnyá serdülőben, hatodikoson honnan is tudhatná, mi akar lenpi? Hiszen a Világ tele érdekességgel, szépségé gél. Ezért járni kell énekkarra is, irodalmi szakkörre is. A gimnázium kitolná a döntési határidőt, az érettségiig szerzett élmények, tudás, pedig segítene az elhatározásban. Milyen esélye van egy godi- sai cigánylánynak, szépnek, tehetségesnek, érdeklődőnek’ az érettségire? Waats® Nem jó szó. Talán más igekötővel: átilleszkedés. Mert Hosszúmezőnek is megvolt o maga rendje, amibe beilleszkedtek az oda születettek: ott is lehetett szokást, erkölcsöt, fegyelmet sérteni. Az erdőn kívül másik világ volt, amihez igazodni lehetett, s’ az igazodást konorálta az erdőn kívüli világ — elcserélte egy bögre avas zsírért a gombát, alig többért a napszámot: a férfiak hosszúfokú fejszét akasztottak a vállukra, ez hirdette, hogy favágásra, hasogatósra készek, az asszonyok a hátukra vetett- puttonyból szedték elő a vargányát, s oda tűnt el a szelet szalonna. — Nekem nem volt puttonyom — mondja Mari néni most, aki talán már akkor is tudta, hogy nem beilleszkedni, átmenetileg igazodni kell, hanem európaivá lenni Európa erdeiből. S ebhei lebontani az A mintszentdogisai általános iskolában a gyerekek harmada cigányszármazású. A szülők legtöbbje, dolgozik; az apók, a férfiak zöme a bányában Komlón. Az anyák, a nők többsége is keresetet visz- haza a kishertelendi Carbonból, a tsz- bői, a kishajmási kerámiások- tól. Mintszentgodisa falvaiban nincs különbség a lakosság rétegei, csoportjai között. Házat is épít cigány szebbet, mint akár a „magyar". , 'A cigánygyerekek közül a nyolcadik után a legtöbb jelentkezik középfokú tanintézetbe. Két dolgot tesz még ehhez az iskola igazgatója: „aki eljut nyolcadikig", a „szakmunkás- képző intézetbe, természetesen”. A továbbtanuló mintszentgo- disai cigánygyerekek közül eddig egy jelentkezett szakközép- iskolába, de kimaradt. Igaz, hogy nem képességei miatt, hanem a szerelem szólt közbe, de már hivatásos gépkocsivezető, s folytatni akarja c szak- középiskolát, le akar érettségizni. Másodikként idén egy kislány jelentkezett a szentlőrinci szakközépiskolába. Gimnáziumban még nem folytatta sem fiú, sem lány ő tanulmányait, ho a mindszentgodisai iskolába jár' s ha cigány, S a mindszentgo disai iskolába járnak a nagy hajmási gyerekek is, a goá’- saiak, a f elsőm! n d sie n ti e k- góricaiak, a kisbeszterceiek. Évente előfordul, hogy egy - egy, lány az iskolapadból meg szinte szülni, egy-kettő csal azért marad kf, mert férjöez- ment, s van -más okokbói is lemorzsolódás. De azok, akik így nem végzik el a nyolc általánost, magyarok is, cigányok is. Sok a szülő, aki a kocsmában hagyja a pénzét. Kuti Ibolyóék közelében lakik a lány, aki Szentlőrincre jelentkezett. A termelőszövetkezettel kötne ösztöndíjszerződést. **- Dehogy megyek férjhez! Akkor hogyan tanulhatnék — s ahogy összenevetnek az ösz- szegyűit környékbeli lányok, csak azt mutatja, bakfisok még.’ Kutiéknál a családi pótlékkal, a férj és féleség fizetésével összejön havonta tízezer forint. Péternek ugyan félévkor felemelték az ösztöndíját, most 670-et kap havonta az első félévi 400 helyett, de azért némi segítség ' neki is elkét. Öccse hetedikes, Ibi hatodikos, a legkisebb lány is iskolás már, de asztmás. Ha otthon kell vele maradni, csökken a kereset. Ibi várja már a nyarat, s nemcsak a diákok szokásos sóvárgásával a vakációt. Várja a tóbort, mely hivatalosan a tehetséggondozó nevet viseli. Ott volt Siklóson, ott volt Komlón, s idén nyáron ott szeretne lenni Mohácson is.- Mehet, persze, hogy mehet, ha akar — mondják a szülők, mint ahogy mehet Ibi'gimnáziumba is, ha akar. — Ha már mi nem tanulhattunk — gondolják hozzá a telepről a kunyhóból faluba, házba áttelepülők, az élet érettségijével 'megküzdők. Bodó László Műszaki fejlesztés - társadalmi haladás Befejeződött a székesfehérvári elméleti konferencia Pénteken plenáris üléssel befejeződött a Műszaki fejlesztés-társadalmi haladás címmel Székesfehérvárott rendezett országos elméleti konferencia. A kétnapfls eszmecserén öt szekcióba«* negyvennél több előadás hangzott el a műszaki fejlődéssel kapcsolatos kérdésekről, a műszaki fejlesztés fő irányairól és feladatairól, társadalmi, gazdasági feltételeiről, s az innovatív emberi tevékenységgel való kapcsolatáról. A résztvevők egyetértettek abban, hogy a műszaki fejlesztés a fejlődés motorja, s ennek felgyorsítása társadalmi, gazdasági előrelépésünk elengedhetetlen feltétele. Radics Katalin, az MSZMP Központi Bizottsága tudományos, közoktatási és kulturális osztályának vezetője a kowferencia zárszavában arra hívta fel a figyelmet, hogy a műszáki fejlesztés nem technológiai, technikai probléma, hanem a társadalmi haladás komplex kérdése. Fel- gyorsítása érdekében hatékonyabb és fokozottabb együttműködésre van szükség a témában érdekeltek, a kutatóbázisok, a különböző intézmények, vállalatok között, s o jövőben nagyobb mértékben kell kihasználni a nemzetközi együttműködésben, elsősorban a KGST-országoköoz fűződő kapcsolataikban rejlő lehetőségeket is. Meg kell oldani, fel kell számolni a fejlődésünket gátló tényezőket. A műszaki fejlesztés — társadalmi baladás kérdéseivel, összefüggéseivel foglalkozó országos elméleti konferenciát a résztvevők rendkívül hasznosnak, eredményesnek ítélték. HÉTVÉGE 3. A malomi domboldalon épülő Jakótelep első házaiba már az idén beköltözhetnek a lakók
