Dunántúli Napló, 1986. május (43. évfolyam, 119-148. szám)
1986-05-23 / 140. szám
e Dunántúlt napló 1986. május 23., péntek Hagyomány Tallózás egy középkori egyetem múltjában A krakkói „Collegium Maius MM Közelmúltunk történelme Interjú Berecz Jánossal Több mint 620 esztendeje annak, hogy Nagy Kázmér lengyel király Krakkóban egyetemet alapított, hogy „ ... szabadon és biztonságban gyűljenek Krakkó városába királyságom és a szomszédos országok polgárai, azonlelül a világ minden részéből jöjjenek mindazok, akik a tudomány drágagyöngyét kívánják megszerezni", mondja az 1364. május 12-én kelt alapítólevelében. Európa középkori egyetemeit királyok alapították ugyan, de az alapító levelet a pápa hagyta jóvá, ill. engedélyezte, így az egyház fennhatósága alatt működhettek, szabad szellem nem érvényesülhetett. Az egyetem kancellárja a helybeli püspök volt, aki éberen őrködött, hogy csak az egyház által megszabott ideológián nevelődjék az egyetemi ifjúság. Nem így alakult a kérdés Krakkóban. Miután V. Orbán pápa hosszasan halogatta a iengyel király egyetem engedélyezése iránt benyújtott kérelmét, pápai jóváhagyás nélkül alapította meg egyetemét. Mindeddig példa nélkül álló alapítás volt ez a 32 egyetem történetében. Az egyetem fenntartója a királyi kincstár lett, élére a király nevezett ki kancellárt, de nem a krakkói püspököt. Az alapító Kázmér király halála után Jagelló Ulászló és felesége, Hedvig királynő fejeztette be a máig fennálló egyetemi épületet, a Collegium Maius-1, mégpedig a magyar származású Hedvig roppant értékű ékszereiből, melyeket az egyetemre hagyott végrendeletileg. 1400-ban kezdődött el az oktatás az új épületben. XI. Bonifác pápa engedélyezte, hogy a teológiát is előadhassák, így a jogi, orvosi, bölcsészeti és teológiai fakultással teljessé lett az egyetem. A XV-XVI. században virágkorát éli a krakkói egyetem. A kor legkiválóbb tudósai ülnek a katedráin: Skalmierz Sztaniszláv lengyel jogász, az angol Leonard Cox, az olasz Giovanni Amato és honfitársa Ludovico d' Alippio, a német Agricola, a magyar Eck Bálint. Itt írták a kor legjobb földrajzkönyvét, itt készült a legmegbízhatóbb térkép; már 1510-ben ismerték és tanították az új földrészt, amelyet nem sokkal korábban fedeztek fel. Az egyetem különösen kitűnt a matematika és a csillagászat terén. Tudós tanárait számos külhoni egyetem hívta meg, így Bolognában három A Collegium Maius cimere csillagász és két lengyel matematikus adott elő. 7574-ben a Julianusz naptár reformvitájában krakkói tudós is szerepelt; Miechow egyetemi tanár. Értekezés a két Sarmatiá- ról c. munkája 7577-től húsz kiadást -is megért latin, olasz, német, holland és lengyel nyelven. Nem csoda hát, ha idesereglett megannyi lengyel, cseh, morva, osztrák, holland, angol, spanyol tanulni vágyó ifjú, az egyetemi matrikulák tanúsága szerint. A reneszánsz felszabadultabb szelleme talán egyetlen középkori egyetemen sem virágzott ki oly mértékben mint a krakkóin. Egyetemének hallgatója volt (1492—1494 között) Mikola j Kopernikusz; itt tanult a magyar humanista Erdősi János és Honter János. A XV-XVI. század folyamán 2300 magyar diák fordult meg a hírneves főiskolán. Könyvtára töredékében is példázza a XV-XVI. századi egyetem aranykorát. Nyomdájában állították elő í527-ben az első magyar nyelvű könyvet, s a XV. századtól megszakítás nélkül működik... Áz egyetem átmeneti pangása a skolasztikus szellem térhódításával magyarázható. A XVIII. századi felvilágosodás újabb virágzást fakaszt, amelyet nyomban megérez és átvesz Krakkó. Az eddigi latin előadási nyelv helyett az egyetemen bevezetik a nemzeti nyelvet, a lengyelt; felvilágosult szellemű tanárok ülnek katedráira, Krakkóban nevelődött értelmiségiek kerülnek a lengyel szellemi élet élvonalába; a Jagelló Egyetem jótékonyan érezteti hatását a politikában is. 1939 őszén azonban minden eredményt rombadönt a Lengyelországot lerohanó hitlerista német támadás. Az egyetem tanárai és diákjai közül igen sokan koncentrációs táborokban végezték életüket. Csak a világháború befejeztével virradt föl az ősi krakkói egyetem igazi fénykora. Kovács András A XXVI. Miskolci Tévéfesztiválon Miskolc város nagydiját nyerte el a film. Nagyhatású filmsorozattal ünnepelte a televízió felszabadulásunk 40. évfordulóját. A fiatalokat, az öregeket, a szemtanúkát és a közelmúlt történelmét csak könyvből ismerőket emlékezésre, továbbgondolásra, vitára ösztönözte. Iskolások, gyerekek, kezdték a film láttán kérdezgetni szüleiket. Felnőtt fiatalok forrásmunkákat kerestek, középkorúak, idősek életük epizódjait idézték fel. A sorozat címe is telitalálat: Velünk élő történelem. Közelmúltunk, megélt,' átélt történelmünk. Lelkesedésünk és kiábrándulásunk, megtorpanásunk kora. Apáinké, nagyapáinké és a mi korunk. És tények, adatok. Jól ismert, tudott, alig hallott, vagy éppen most először publikált dokumentumok. A sorozatot szerkesztő Berecz János ma az MSZMP Központi Bizottságának titkára. Most is sajátjának érzi e jelentős változást, a Velünk élő történelem címí^ sorozatot. — Miért tartotta fontosnak ezt a témát? Miért vállalkozott arra, hogy Írója, szerkesztője legyen, s hogy a képernyőn is megjelenve kommentálja, értékelje, értelmezze az elmúlt évek történelmét? — Amikor a Népszabadsághoz kerültem, felvetődött bennem, hogy a negyvenedik évforduló jó alkalom az elmúlt évek nagyobb szabású áttekintésére. A megvalósításhoz a tévé kínálkozott, mint leghatásosabb eszköz. A televízió is készült ilyen történelmi visszatekintésre, de még nem volt tervük. Megírtam a szinopszist, az ötlettárat. Alkalmasnak tartottam az időt, 1957-ig részle- letesebben, tematikuson, majd azt követően kronológia szerint tárgyaljuk az eseményeket, ügyelve arra, hogy mindenkit, aki tevékeny részese volt a korszaknak, megidézzük. A történelmi hűségre történész csoport vigyázott, minden résznek külön felelőse volt. — Hogy szükség van ilyen, a közelmúlttal foglalkozó filmre, sorozatra, arra éppen korábbi miskolci zsűrielnökségem idején döbbentem rá. Amikor is egy, az ötvenes évekről szóló film vetítésén (a talán mulatságosnak szánt) vastapsot, lelkesedést, a mai fiatalok egyáltalán nem nevették meg, inkább érdeklődéssel, vagycso- dálkozássaT nézték. — Hogyan válogattak a bőséges anyagból? — Sok volt az anyag, legalább 2—3 órányi film minden részhez, s aztán élő szereplők, az interjúk, a memoárok. Igyekeztünk a legjellemzőbb, a legtöbbet mondó képsorokat kiválogatni. Néhány villanással a hangulatot felidézni. Például Sztálin halálát a moszkvai ravatal és a budapesti utcákon álló tömeg képével. Láthatták Rákosit és Nagy Ferencet, Hegedűs Andrást, amint a Varsói Szerződést javasolja, olimpikonjaink megérkezését. Megannyi átélt, megélt pillanatot. Amelyekre még jól emlékeznek az idősebbek, és amelyek megdöbbentik a fiatalokat. A sorozat részei egy-egy órányi időt töltöttek ki. Természetesen egy korszakot ennyi idő alatt nem lehet teljességgel tárgyalni, csak jelezni, vázolni és újabb kérdéseket felvetni. A néző érdeklődését egy sor kérdés iránt felkelteni! — A miskolci fesztiválra az 1953—56-os időszakkal foglalkozó válság és kibontakozás című részt nevezték. Miért éppen erre a részre esett a választásuk? — Személyesen nem vettem részt a döntésben. De egyetértek a választással. Magam is ezt, a sorozat ötödik, vagy a megelőző negyedik részét javasoltam volna. — Miért? — Az ezekben a részekben tárgyalt időszakról volt a legnehezebb szólni. Hiszen annyi jót és rosszat elmondtak már róla. A felszabadulás, az újjáépítés, a fényes szelek korszakának lendületes, jó hangulata máig hiteles. Épült az ország, Dunaújváros, a Népstadion. A sorozat negyedik részében az ötvenes évek a téma, amikor még épült az ország, de már feszültségekkel volt terhes a levegő. Az ötödik részben 1953-tól 1957. május elsejéig tárgyaljuk az eseményeket. Mindezt úgy kellett feleleveníteni, hogy meglássák a válságot, a robbanást, s azt, hogy szükség volt a forradalmi ellentámadásra. — Gondolnak a sorozat folytatására, egy-egy téma, korszak bővebb kifejtésére? — Most készül egy több részes sorozat, amely 1956-tal foglalkozik, ugyancsak a Velünk élő történelem feleimmel. — ön is részt vesz benne? — Mint eszmei irányító. Nem jó, ha egy téma egy emberhez kötődik. De minden héten ott vagyok a tévében a megbeszéléseken, most olvasom az első forgatókönyvet. Kádár Márta SZÜLETTEK: Panta Katalin, Mayer Anita, Auth Richard, Mihálszky Gergely, Meisz- tér P^ter, Darányi Csaba, Mészáros Donáta, Árvái Tünde, Schauermann Gábor, Freifogl Stella, Pászti Brigitta, Mihályka Dalma, Szilvási Erika, Szin Marianna, Kirchner Tímea, Hajdú Zsolt, Nyaka Gergely, Csutorás Balázs, Balázs András, Rigó Bálint, Kárpáti Gábor, Romolicz Anikó, Romolicz Marianna, Kuthy Noémi, Majorlaki Lívia, Rédai Renáta, Kasik Anett, Kovács Zsófia, Puskás Tarján, Németh Csilla, Tarkó Márta, Tóth Beáta, Tamás Andrea, Trábert Éva, Kelemen Zoltán, Czine- ge Balázs, Zsinkó Balázs, Pohl Gábor, Gedővári Ádám, Lórenc Tibor, Ignácz László, Cserveni Tamás, Bischof József, Német Anett, Szűcs Adrienn, Szűcs Gábor, Koklács Enikő, Maracsik Krisztián, Báksa Anikó, Bogárdi-Mészöly Andrea, Zsoldos Krisztina, Juhász Judit, Tompos Anita, Sütő Gábor, Kovács László, Plósz Sándor, Rácz Henrietta, Sterr Kinga, Bácsalmásy Dóra, Schaub Adrienn, Aranyosi Tímea, Háttá Zsuzsanna, Wágner Petra, Mester Ágnes, Orbán Szabina, Németh Mariann, Szántó Viktória, Szerémy Péter, Kretz Zoltán, Darabos Gábor, Bene Zsolt, Rescsik Dávid, Szabó Gábor, Bakó Bence, Takács Gábor, Németh Balázs, Piszmán Anita, Trencsák Viktória, Németh Ilona, Mitzinger Tímea, Bertag Róbert, Szüts Zsolt, Kal- lenberger László, Labricz Attila, Hoffmann Enikő, Páva Anasztázia, Papp Gyöngyi, Orsolics Péter, Dunai Sándor, Gubán Péter, Pala Gábor, Aracs Antal, Dobos Péter, Atárdics Gábor, Harangozó Dóra, Bach Katalin, Jancsi Krisztina, Seres Noémi, Harmat Eszter, Ferenci Szilvia, Sólymos Ildikó, Spengler Marianna, Szalontai Roxána, Márkus Adrienn, Bodonyi Norbert, Orsós Zsolt, Gá- lyár Szabolcs, Rózsa Zsolt, Budavári Károly, Fazekas Béla, Németh Zoltán, Németh Balázs, Horváth Donna, Böröcz Izabella, Papp Beatrix, Hernádi Kitti, Németh Klaudia, Hornyák Krisztina, Vámos Szabolcs, Kőszegi Balázs, Ritter Ádám, Kiss Alexandra, Hetsch Krisztina, Kollár Brigitta, Krámos Renáta, Pécsi Ágnes, Kaponyi János, Ivasivka Máté, Nagy Gábor, Szabó Vivien, Mozsgai Petra, Novotni Dominika, Bogdán Zsuzsanna, Lukács Edit, Guth Norbert, Horváth Zoltán, Winkler Zsolt, Mihályi ..Csaba, Király Szandra, Haszon Andrea, Csonka Laura, Bus- say Dorottya, Schaub Anita, Horváth Tímea, Kozsahuba Eszter, Mészáros Ágnes, Balatincz Zsuzsanna, Hantosi Zsolt, Czakó Csaba, Balogh László, Futó Tamás, Osztromok Milán, Bogdán Balázs, Herold Gergő, Kis-Szabó Eszter, Szendrődi Zsanett, Karászi Judit, Tálas Nikolett, Dibusz Zoltán, Gémei- Dávid, Palkó Péter, Walczer Kitti, Mester Irén, Gasz András, Ábrahám-Ködmen Péter, Sin- kó Csenge, Réti Andrea, Szomor Gergely, Potkovács Zsolt, Gábor Sándor, Szauer Viktor. HÁZASSÁGOT KÖTÖTTEK: Horváth Viktor és Rónaszéki Mónika, Kópé János és Molnár Sára Te? rézia, Cseka Dénes István és Kovács Zsuzsanna, Király Ernő László és Földes Rozália Ilona, Kól Imre és Búzás Ágnes, Kardos Ferenc és Zsédeiy Ilona, Grofsits Tamás és Vas Mária, Holub Károly és Varg Szilvia Erzsébet, Gyurkó József és Hanzli Katalin, Puskás Tibor és Kővár Gyöngyi, Lukácsi László és Horváth Katalin, Gál Jenő és Tamás Anikó, Sándor Zoltán Róbert és Balogh Emese, Kovács Gábor és Tóth Gabriella Mónika, Lődör Jenő és Biró Zsófia, Sándor?! Zoltán és Divják Erika, Varga Károly és Lcnte Erika, Dráva- völgyi Zsolt József és Bere Gyöngyi Zsuzsanna, Homola László Viktor és Teszárik Ingrid, Grabecz Gábor és Páfitt Olga Éva, Kozma István és Virág Magdolna, Gadó György Mihály és Árpád Tímea. Mátrai Géza Károly és Mérő Zsuzsanna. Virágosi Ferenc és Wolf Erzsébet, Kis János és dr. Fülöp Márta Mária, Heisen- berger Viktor és dr. Oszetzky Éva, Piszér József, és Dohó Mária, Há- ber Tibor és Török Marianna, Varga Zsolt és Klemm Zsuzsanna, Horváth Árpád és Nagy Ágnes Erzsébet, Vörös Dezső és Törgyéki Ilona Ibolya, Czine László és Kalkó Klára Erika, Hortobágyi Gyula István és Laczó Éva, Kiss László Zoltán és Fe- renczi Edit Márta. Megnyílik a Szemlő- hegyi barlang A budai hegyvidék új természeti látványossággal gazdagodik. Az évekkel ezelőtt felfedezett Szemlőhe- gyi barlang kiépítése rövidesen befejeződik, a természetjárók már a nyár folyamán látogathatják a cseppkövekben gazdag járatokat. A képen: A barlang bejárati homlokzata. Madarak és fák napjára emlékezünk! A május hónapjára esik a madarak és fák napja. A természet megújulása. Az idősebb nemzedék emlékszik arra, hogy május hónapnak egyik hétköznapja az elemi iskolások tanítási szünete volt. Népi szokás volt, hogy az iskola tantestülete és a község elöljárósága megszervezte ezt a kedves tavaszi ünnepséget. A gyerekeket lovaskocsikkal kivitték az erdőbe. A lovakat és kocsikat virággal vagy fák zöld gallyaival díszítették fel. A gyerekek egész úton tavaszváró dalokat énekeltek. E napon a múltban a szegény és a gazdag, jómódú gyerekek együtt voltak az erdőben. A majális minden egyes tanuló részére kötelező volt. A gyerekek a madarak és a fák napjának megemlékezésére verseket szavaltak, tréfás műsort adtak elő. Harmadik elemista koromban többször is mondta Kosztolányi Irén tanítókisasszony: „Gyerekek! Védjük, szeressük a madarakat!" Azt hallottuk otthon a családban és az iskolában, hogy kedvesek, szépek a szabadban élő madarak, védjük őket! A fákat gondozzuk, ápoljuk! Nélkülük üres fenne az életünk! Az ünnepélyen részt vevők gondoltak az otthonmaradt családtagokra is. A kis testvéreknek bábcsikót, lovat, babát, mézespuszedlit vásároltak. így mondták, hogy „madárlátta”. Azt a pogácsát, amelyet nem ettek meg, hazavitték, mert úgy gondolták, hogy az jobb, mint az otthoni, mert madárlátta. A napjainkban is hagyomány, hogy az általános iskolások május hónap egyik köznapján az úttörőmozgalom gondozásában megrendezik a madarak és a fák napját kint a szabad természetben. A pécsi Fábián Béla úti általános iskolások, 1980. év óta a HNF, ez iskola szülői munkaközösség és az úttörők szervezik és irányítják a fásítási mozgalmat. A gyakorlat az, hogy az első osztályosok a szülők, nevelők segítségével ilyenkor fákat ültetnek, és azokat gondozzák is. Erre o nemes célra alkalmas az iskolának a 4 holdas területe. Jeli József Pécs, Éger-tető természetvédett erdőrész. Kedvelt kirándulóhely. A MECHANIKAI LABORATÓRIUM HÍRADÁSTECHNIKAI KÍSÉRLETI VÁLLALAT PÉCSI GYÁREGYSÉGE felvételre keres ♦ csőszerelőt, ♦ hegesztőt, ♦ villanyszerelőt, valamint ♦ segédmunkást. JELENTKEZÉS: PÉCS-KERTVÁROS, SZILVA U. 1-3., MUNKAÜGY.
