Dunántúli Napló, 1986. május (43. évfolyam, 119-148. szám)
1986-05-12 / 129. szám
1986. május 12., hétfő Dunántúlt napló 3 Reluxa, Arnyika Redőnyök, árnyékolók Közeleg a nyár, egyre melegebben süt a nap és szemet kápráztató a fényözön. Jó annak, akinek az ablakait, erkélyét valamilyen árnyékoló szerkezet védi. Aki még nem szerzett be ilyet, azt egyre inkább foglalkoztatja a gondolat: jó lenne védeni a tűző napsugaraktól a lakást, az erkélyt, a teraszt. A jó idővel tehát beköszöntött az árnyékoló szezon. A pécsi Apáczai Csere János Nevelési Központ aulájában egy hete megnyitott és május 18-ig megtekinthető árnyékoló és térelválasztó berendezések bemutatót egy kicsit szezonnyitónak is szánták. Szép számmal jöttek érdeklődők, akik már eljutottak a felismerésig, hogy érdemes ilyesmire költeni a várható előnyük miatt. A sztár a kiállításon mindenképpen a Reluxa és az Arnyika és annak továbbfejlesztett változata, de jó hő- és fényvédelmet ígér az új rendszerű, könyökkaros napellenző, valamint az ablakra kívülről felszerelhető napellenző is, míg a belső terek elválasztására hivatott műanyag és műbőr harmoni- kaaitók is sok érdeklődő figyelmét felkeltették. A Redőnygyártó Vállalat piackutatója Pauló Tamás készséggel ad felvilágosítást és szaktanácsot. A legnagyobb ilyen profilú hazai cég 400 dolqozója éves szinten 200 milliós termelési értékben készít árnyékoló és térelválasztó berendezéseket, redőnyöket, reluxákat, házgyári sötétítő függönyöket, nagyobb színházaknak és művelődési intézményeknek függönyrendszereket, tornatermi térelválasztókat, napellenzőket, ismét gyártják a hagyományos rolett'arudakat (ezekre a régi lakások felújítása miatt ugrott meg a kereslet). Gépeikkel és berendezéseikkel fémet, fát textilt és műanyagot tudnak megmunkálni —, így termékeiknek ezek az alapanyagai. Hogy a Redőnygyártó Vállalat is érzékenyen reagál a piaci helyzetre, azt a sötétítő- függöny gyártásuk visszaesése is fémjelzi. Visszafogott az állami, célcsoDortos lakásépítkezések üteme, így a korábbi kapacitásuk évi 4—500 ezer m’-rel csökkent. Elkezdték a profiltisztítást. Rövidesen már kapható lesz új termékként a külső szekrényes, midi redőny. A legkeresettebb két ségtelenül a reluxa, melynek lamellái a tévhittel ellentétben nem műanyagból, hanem alumíniumötvözetből készülnek. A 35 mm-es lamellaszélességű reluxák krém, pasztellzöld, fehér, ezüst és borsózöld színben kaphatók, de rövidesen barna színnel is megjelennek. A reluxa hazai kifejlesztéséi: és gyártását két évtizede vezette be Lukács István, a vállalat nemrég elhunyt igazgatója. Átlagos (és nem kíméletlen) használat mellett 20—25 óv a reluxa élettartama. Most kezd divatba jönni az 50 mm- es lamellaszélességű reluxa is a lakásokban, a dolgozó-, a háló- és az étkezősarkok leválasztására. A műbőr harmonikaajtót is 20 éve gyártják, jelenleg 7 féle színben, egy- és kétszár- nyas változatban. A műanyag harmonikaajtó két éve készül olasz licenc alapján, fehér, barna és kékes áttetsző színben, egy- és kétszárnyú változatban, fürdőszoba, konyha, zuhanyfülke és gardrób elválasztására a legalkalmasabb. A teljesen új rendszerű, könyökkaros napellenző a legújabb termékük. Az alumínium szerkezetre feszülő, impregnált műszálas ponyva jelenleg 10 féle színben készül, rövidesen a csíkos is beszerezhető lesz. Ezt főleg üzletek, kirakati portálok, teraszok és nyaralók fényvédelmére és csinosabbá tételére ajánlják. A Redőnygyártó Vállalat tei- mékei a házgyári típusméretekben készen is beszerezhetők, de a gyáriak egyéni kívánság és méret szerint is elkészítik bármelyik termékükből azt, amelyiket megrendelik tőlük. M. L. Valóban feltűnő ellentmondás: történelme során az ember mindig tartott a tűztől, ahogy tudott, védekezett ellene, emlékezetében a sok áldozatot követelő, városokat pusztító vészek megmaradtak — s mégis: ha éppen úgy adódik, az erdő száraz avarjába dobja a még izzó cigarettacsikket. A tűz is a dolgoknak abba a körébe tartozik, amelytől nagyon félünk — ha van, de jószerével semmibe vesszük, ha nincs . . . Tűzmegelőzési csoport — a Baranya Megyei Tűzoltópa- rancsaokságnak az a ,,résziege", amelynek feladata: a rendelkezésre álló eszközökkel kizárni a tüzek lehetőségét. Eszközök alatt érthetünk szabályokat, érthetünk szankciókat. Az utóbbiakkal foglalkozunk most. Dr. Horváth Endre, a csoport vezetője szerint fölöttébb ritka az olyan eset, amikor a tűz keletkezési okát objektív körülményben lehet megjelölni, például villámcsapásban. Vagyis: rendszerint az emberi felelősség, a mulasztás, vagy éppen valami mei^ nem engedett cselekmény a tűz okozója. Ennek pedig - természetesen - következményei vannak. A tüzek megélőzését- szolgáló szabályok megszegőivel szemben a tűzoltóságnak többféle szankcionálási lehetősége von. Kezdeményezhet szabálysértési feljelentés alapján eljárást, kiszabhat helyszíni bírságot, illetve — közvetlen tűzveszély esetén — joga van bármilyen munkafolyamatot leállítani. Sőt, és ezt talán Díszelőadás pénteken Pécsiek a színházukért Május 16-án — pénteken - este 7 órakor — pár nappal azelőtt, hogy a Pécsi Nemzeti Színház most tervezetten öt esztendőre becsukja a kapuit a kezdődő felújítás miatt — a színpadon felmegy a függöny és Piti Zoltán városi tanácselnök köszöntő szavai után megkezdődik a díszelőadás, amelyet a Pécsi Városszépítő és Városvédő Egyesület rendező színház felújításának a segítésére. A tanács végrehajtó bizottsága a közelmúltban hagyta jóvá a Lang Antal és Steinhardt Antal tervezte, 1895. október 5-én ünnepélyesen megnyitott színház rekonstrukciójának a célokmányát, amelyben azt is rögzítették, hogy a 650 millió forintos program végeztével a felújított és korszerűsített színházat 1991 októberében üzembe kell helyezni. A Pécsi Városszépítő és Városvédő Egyesület úgy vélte, hogy a legcsekélyebb támogatás is segítheti a program sikeres megvalósulását, s ezért határozta el, hogy a zárás előtti utolsó esték egyikén díszelőadást rendez, amelynek a teljes bevételét felajánlja a felújításra. A szándék lelkes fogadtatásra talált mindazoknál, akiket az egyesület felkért a közreműködésre. Mindenekelőtt természetesen a színháznál, amelynek a vezetői és a művészei egyaránt megértették: Pécs színházszerető közönségének a gesztusa ez a díszelőadás. Ingyen vállalták a fellépést a művészek, akik közül az egyik Faludi László, a Pécsi Nemzeti Színház örökös tagja ezt mondta:- Nagyon sok szép emlék fűz ehhez a színházhoz, ezért is megtisztelő számomra, hogy mielőtt búcsút mondunk neki öt esztendőre, felléphetek ezen az előadáson. A pécsieknek ez a segítsége is reményt jelent arra, hogy a tervezett időben újra megnyithatjuk a színházat. Ezt az eseményt én is nagyon szeretném megérni. S hogy most mivel lépnék fel? Van egy magánszámom, egy kisemberről szól, aki elmondja az ő hányatott életét. Hát ezzel .., Ugyancsak ingyen, a színház iránti szeretettől vezetve működik közre az esten a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola pécsi tagozatának a zenekara, a Nevelők Háza kórusa, a Baranya Táncegyüttes, a Mecsek Fúvósötös és a Szélkiáltó együttes. Az előadást Jeney István rendezi. Az egységesen 50 és 100 forintos jegyek árusítása több mint egy hete, nagy érdeklődés mellett folyik, s a színház pénztárában még kaphatók. A jegyekhez mellékelik az egyesület emléklapját, ami a felújítás pénzbeni támogatását igazolja. Az emléklapok ellenében a belépti díjon felüli támogatás is megváltható, s ezt az egyesület köszönettel fogadja. H. I. Belépő a műszaki egyetemre Nyári ajánlatok A mélyépítő tanulmányi verseny győztesei Felvételünkön (balról jobbra) Bach Adóm, Csizi Zoltán tanár, Fodor József és Blaskovits László (Proksza László felvétele) Három fiatalember belépőt szerzett a műszaki egyetemre. Bach Ádám, Blaskovits László és Fodor József, a pécsi Építőipari Szakközépiskola negyedikes diákjai a második, harmadik és negyedik helyen végeztek a közelmúltban Pécsett megrendezett országos mélyépítő középiskolai tanulmányi versenyen. Bár három megyét képviselnek, Bach Ádám Somberekről, Blaskovits László Szekszárdról, Fodor József a Bács-Kiskun megyei Sükösdről jött a pécsi iskolába, közös hitvallásuk a mélyépítő szakma tisztelete és szeretete. — Honnan indultak? Bach Ádám: — Az általános iskolában szerettem a humán tárgyakat, de nem akartam gimnáziumba menni. Szegedre készültem kémia tagozatos osztályba, végül itt kötöttem ki, és a második évtől megszerettem a szakmai tárgyakat, mert ekkor már önálló szerkesztéseket csináltunk, alkotó munkát. A műszaki egyetemre készülök, érdekel az építőipar. Talán én is tehetek valamit, hisz nehéz helyzetben van ez a szakma. Jó lenne, ha emelkedne a tudásszint, a technológiai fegyelem. Blaskovits László: — Szerettem rajzolni. Tervezgettem épületeket is, ma már tudom, hogy elképesztő tervek voltak. Bár a magasépítő szakra jelentkeztem, nem bánom, hogy a mélyépítésre kerültem. Fodor József: — Én már negyedikes általános iskolásként eldöntöttem, hogy építő leszek. Az édesapám munkahelyén, a hosszúhegyi mezőgazdasági kombinátban láttam terveket, műszaki rajzokat és nagyon megtetszett ez a munka. Nemcsak ebben a tanévben, harmadikosként is készültek a szakmai versenyre. Mondják, szerették volna megmutatni, hogy osztályuk, amelyet nem a legjobbként tartottak számon az iskolában, jóval többre képes. Hiszen jó közösség volt ez alatt a négy év alatt: közösen vállaltak munkát a kirándulásokra, de társadalmi munkában is részt vettek, például a pécsi úttörőház építésén. A felkészülés időszakában sok időt töltöttek Csizi Zoltán tanár úrral, akit azért tisztelnek, a tananyagnál jóval többet tanultak tőle. Fodor József fogalmazta meg: szerencsések, mert a szakmai tárgyakat olyan szakemberektől tanulták, akik munkahelyükön, a gyakorlatban is elismertek. A versenyen is hasznát vették a gyakorlati ismereteknek, mert több olyan kérdésre kellett válaszolni, amihez a tankönyvek anyaga kevés, s mint mondják minden feladatban volt egy kis fejtörő huncutság. A versenyt kilenc éve a pécsi iskola kezdeményezte, mérje össze szakmai tudását az öt - pécsi, győri, szegedi, budapesti, nyíregyházi — intézmény, így lett Pécs az otthona a ma már tanulmányi verseny rangú vetélkedésnek. Az idei év hozta a legnagyobb sikert a három fiatalember szép szereplésével, bár az elmúlt évben is sikerült egy második helyezést szerezni a pécsieknek. Gáldonyi M. kevesebben tudják: a tűz- és rofcfoanásveszélyes munkahelyen dolgozókat — ha nincsenek tisztában a szabályokkal, vagy nem tudják kezelni a tűzoltóeszközöket -, akár el is tilthatja a munkavégzéstől. A múlt évben 136 esetben indult a megyében tűzrendészed szabálysértési eljárás (ennek lefolytatása a helyi tanácsok feladata), amelynek során 106 esetben szabtak ki pénzbüntetést, összesen 160 000 forint körüli összegben. Ez több mint 1500 forintos ótlagbüntetést jelent, ám előfordultak 5000 forintos, a felső határt jelentő büntetések is. Természetesen nem minden esetben végződik az ügy ily módon: a kárértéktől füaaően büntetőeljárás is indulhat a kárt okozókkal szemben, erre a múlt évben a megyében 20 esetben volt példa. Emlékezetes ezek közül az az eset, amikor egy anya gyújtotta rá a házat kisgyermekeire, s ha nincsenek ébren szomszédok, ha nem mentik ki a gyerekeket a tűz- ből, - amelyről a szakértő megállapította, hogy megölte volna a gyerekeket —, szomorú irányba tolódott volna el a statisztika. Az anyái, egyébként 5 év szabadság- vesztésre ítélték. Ügy tűnik, a helyszíni bí.- Ságoknak van erősebb hatása. Tudniillik az a tapasztalat, hogy akit tetten érnek ebben az esetben lehet azonnal bírságolni —, legközelebb alaposan meggondolja, hogy megszegje-e a tűzvédelmi előírásokat. Bár - tette hozzá dr. Horváth Endre tűzoltó főhadnagy —, a bírságok összege nem minden esetben fejezi ki a cselekmény társadalomra veszélyességét, magasabb bírság jobban szolgálná a megelőzést. Valóban hihető, hogy ha valakit 500 forintra büntetnek, mert nem megengedett helyen dob el égő cigarettacsikket, legközelebb nem teszi meg. A múlt évben egyébként 141 esetben szabtak ki helyszíni bírságot az állami tűzoltók, rendszerint helyszíni ellenőrzéseik során, összesen 41 000 forintot. Külön szót érdemelnek azok, akik szándékosan megtévesztő tűzjelzést adnak. Ez is tűzrendészed szabálysértésnek minősül. Ma már koránt sem ritka, hogy leleplezik őket - súlyos ezreket fizetnek ostoba viccükért. M. A. Úticél: Magyarország Az NSZK és Ausztria legnépszerűbb két utazási magazinja — a Horizont Reise Journal és az Urlaubstip az idén tavasszal is magyar külön- számmal lépett olvasói elé, amelyekben átfogó képet adnak a magyarországi üdülési lehetőségekről. A szállodák, idegenforgalmi hivatalok, utazási irodák kínálják szolgáltatásaikat. A Balaton mellett ajánlják az ország szép gyógyfürdőit, kényelmes vidá.i és fővárosi szállodáit, az átalakított vadászkastélyokat és kúriákat. A Horizont kétoldalas, . színes írásban tekinti át Baranya idegenforgalmi látnivalóit, külön is megemlékezve Mohács, Siklós, Harkány. Szigetvár szerepéről. A külföldi turistáik figyelmébe ajánlják a 'felfedezésre váró, egyedülállóan szép ormánsági területet. Fünfkirchen, a kétezer éves Pécs nemcsak építészeti emlékeivel, múzeumaival, de változatos kulturális rendezvényeivel — nem utolsósorban a nyári szabadtéri színpad előadásaival — vívott ki rangot magának a német utazási szakemberek és a hazánkba látogató turisták körében. Verebics János Heg kezdődött az előszezon a Balatonnál A Balatonnál vasárnap, egy héttel a hivatalos idénynyitó előtt már megkezdődött az üdülési szezon. A hét végén mintegy 30 ezer ember érkezett meg az idényelső turnusának beutaltjaként a tópart szakszervezeti és vállalati üdí.lőházaiba. Valameny- nyi üdülőben vasárnap tartották meg az ismerkedési programokat, amelyeket előadó- és zeneművészek tettek hangulatosabbá. A Balaton-parton — felkészülve az előszezon első nagy víkendjéte — a változékony időjárás ellenére több mint százezer hazai és külföldi turistát fogadtak. A szállodák több mint kétharmados kihasználtsággal működnek, s a kempingekben a lakókocsik mellett több ezer sátrat is felállítottak. A tavaszi előszezon első nagyobb víkendforgalmára a tóparton több mint 500 kereskedelmi egységet nyitottak meg, és ügyeletet tartott több min 30 nagyobb állami élelmi- szeráruhóz is. Egy csikk: 500 forint Tűz és pénz
