Dunántúli Napló, 1986. május (43. évfolyam, 119-148. szám)
1986-05-11 / 128. szám
Középhullámú rádióadó Kozármisleny mellett Élesztik a berendezéseket Holt világ lesz: a parabolaantenna veszi a pécsi nagyadó mikrohullámon érkező jelzéseit, információit. Átadja a központi egységnek, amelynek automata rendszere működésbe hozza a berendezéseket, amikor a Petőfi-adón megkezdődik a műsor. Emberkéz nem érinti. Csak a gépek zümmögnek, halvány lámpák jeleznek az alumínium falú épületben, így dolgozik majd. Ma zajos az adó környezete. Munkagépek, teherautók dolgoznak az út építésén, amelyet az MSZB szakemberei készítenek. Ök építették az adó épületét is, amelyet időben, tavaly decemberben átadtak. A BHG alvállalkozói szintén földmunkákat végeznek: a torony körül százhúsz méter sugarú körben réz vezetékhálót fektetnek le, ez lesz az antenna föidrendszere. A budapesti KÖZGÉP szakemberei a száztizenöt méter magas, önsugárzó torony utolsó, tizenkilencedik elemét szerelik, egy speciális emelő segítségével teszik fel a 6 méteres szerkezeteket. Közben rögzítik a torony 6 hatalmas rögzítő-szigetelő kötelét is. Az épületben nemzetközi brigád dolgozik. Michal Stahl, a TESLA cég — tőlük vásároltuk az adóberendezéseket — helyszíni szerelését irányítja, valamint a pécsi Vezetéknélküli Távközlési Felügyelőség munkatársai és a BHG szakemberei dolgoznak. A nyelvismeret hiánya nem akadály köztük, jól boldogulnak a műszaki terveken, az elektronika nyelvén. Bár jól szervezetten dolgoznak, a csehszlovák szakember úgy érzi, sürget az idő, a jövő héten szeretnék éleszteni a berendezéseket, mert a terv szerint június 1-től egyhónapos próbaüzem kezdődik, majd július 1-jén megkezdi a műsorszórást a középhullámú adó. A belső termek kietlennek tűnhetnek a szürke fémfalak miatt, de minden berendezés elhelyezése rendkívül célszerű, s talán éppen ettől lehet szép. S ma már a technikai haladás éppen az ilyen felügyelet nélküli adóknak ad jövőt. Az első kisebb terem fala fémszerkezetű, hogy az adó nagy teljesítményű kisugárzása ne zavarja a készülékeket. Itt van a központi modulációs egység, amely a mikrohullámú összeköttetést biztosítja. A nagy teremben három adó működik: kettő tíz kilowattos teljesítményű, a 873 kiloHertz-en továbbít majd, a harmadik, szintén 10 kilowatt teljesítményű az 1350 kiloHertz-en sugároz, lehetőséget adva a központi és a helyi műsorszórás elkülönítésére. önállóan, nagy biztonsággal működik majd az adó. Például: automata tűzoltó berendezést szereltek fel a Vezetéknélküli Távközlési Felügyelőség szakemberei. Izotópos füstérzékelők hozzák működésbe az oltókat az előtérben elhelyezett központi egység utasítására, amely „értesíti” a nagyadót az oltás tényéről. Az egyik legkorszerűbb hazai középhullámú adót telepítik most Kozármisleny térségébe, elődje ötvenhárom évig a meszesi városrészben üzemelt. Az új adó, amelynek komplex beruházása hatvanmillió forintba kerül, várhatóan nagyobb területen sugározza a Petőfi adó és a pécsi körzeti stúdió műsorait, jobb minőségben és nagy biztonsággal. G. M. Biztosítani a pihenést, szórakozást Szezon előtti gondok Siófokon A héten a balatoni idegen- forgalommal kapcsolatos időszerű kérdéseiket vitatta meg a Somogy Megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága. Tárgyszerűen, kritikusan vizsgálták a szálláshelyekkel, kommunális és környezetvédelmi feltételekkel, kereskedelmi ellátással kapcsolatos problémákat. Dr. Gyenesi István tanácselnök kifejtette, hogy a Balaton mellett ma sokkal több a gond, az ellentmondás, mint amit a külső szemlélők tapasztalnak. 'Kevesen ismerik azonban annyira ezeket a pröblémákat, mint Somogyi Gyula, Siófok város tanácselnök-helyettese. A tanácselnök-helyettes a tavalyi idény tapasztalatait összegezve elmondta, hogy 1985-ben az idegenforgalom mérsékelten - 1-3 százalékosan - növekedett. A külföldi vendégek hosz- szabb ideig tartózkodtak Siófokon, a valutabevételek lényegesen nőttek - csökkent viszont a belföldi turisták száma. Ami a vendégek elhelyezését, kiszolgálását illeti, már több volt a gond, probléma. Főszezonban a szálláshelyek zsúfoltsága, az egész szezonban az élelmiszenkereskedelem kritikussá vált helyzete okozott a város vezetőinek fejtörést. Itt és a lakossági szolgáltatások esetében az érdekeltség hiányát tartják az alapvető bajnak. Megtudtuk, hogy a Koposker 37 Balaton-parti üzletéből mindössze három nyereséges, a többire 12 millió forintot fizet rá a vállalat. Sok üzletet kellett munkaerőgondok miatt szezon közben bezárni, de nagy volt azoknak a száma is, amelyek ki sem nyithattak szakképzett kereskedők hiányában. A szolgáltatósok — személyi és műszaki egyaránt — esetében ma már a szintentartást is nehéz lesz az idén biztosítani, főként a kisipar szerepe egyre csökken. Somogyi Gyula szerint a helyi tanácsok magukra maradtak az infrastruktúra fejlesztésében. A tanácsi erőfeszítések önmagukban már kevésnek bizonyulnak a vendégfogadás feltételeinek biztosításához. A siófoki kereskedelmi ellátást elsősorban Balatonszaba- di-Sóstó területén kell javítani. Itt - a Vasút utcában — az épülő élelmiszerüzlet és vendéglő, valamint több magán- kereskedői bolt jelent majd segítséget. Balatonszéplakon 180 négyzetméter területtel, új üzletsorépület átadásával teljes lesz az Czüstpart-Aranypart üzleti hálózata. A szolgáltatások terén valószínűleg komoly gondokkal kell számolni az idén is. A Balaton-parton a hazai és külföldi vendégek 'pihenni, szórakozni szeretnének. Ennek biztosítása nemcsak a helyi szervek feladata: ma mór nyilvánvaló, hogy az országos szervek segítsége — és anyagi támogatása — nélkül színvonalas, kielégítő balatoni ellátásról nem lehet szó. Verebics János Mintabolt Tabon Sátor - levegőből Eljutnak az alpinisták révén a világ magashegységeibe is a tabiak könnyű, praktikus túrasátrai LUFTSTAR - jól hangzik. Hallom is a kellemes reklám- baritont: bízzon benne, nem bánja meg! Ami a magyar piacot illeti: kicsit majd később vásárolható meg. Mert amikor megérkezett Tabra, a Budaflax Lenfonó és Szövőipari Vállalat Campingcikk Gyárába egy holland üzletember, s meglátta a bemutatóhelyen felállított Luft- starokat, rögtön elvitt magával 300 darabot. Ami — ha meggondoljuk, hogy tulajdonképpen mintakollekcióként került az üzletébe — akár kockázatosnak is mondható, ám a szakember nem tévedett: meglátta a jó üzlet lehetőségét. A Luftstar ugyanis a tabi gyár legújabb sátortípusa, amelynek főbb ismertetőjegyei: lényegesen könnyebb, mint a hasonló nagyságú, „régimódi" sátrak, illetve felállításához nincsen >rükség fémvázra, hanem egyszerűen fel kell fújni. Mondhatnánk némi túlzással: levegőből van. Hogy ennek köszönhető-e, vagy sem, a lényeg: valamiivei olcsóbb is, mint mondjuk a Krisztina. Mindezt annak kapcsán tudtuk meg Feliinger János főkönyvelőtől, hogy a napokban mintaboltot nyitottak Tabon, ahol nemcsak a Campingcikk Gyár, hanem a vállalat teljes termékskáláját árulják — kitűnő forgalomra számítva. Eddig ugyanis — például - senki sem gyártott sátortartozékokat; ha elveszeti egy párforintos cövek, bajban volt a tulajdonos. Itt ezek is megkaphatok, túl persze a kempingfelszereléseken, farmerokon, pólóingeken, egyszóval a Budaflax többi termékén Sőt: közel lévén a Balaton, amelynek partján az igényekhez képest meghökkentően kevés helyen lehet sátrat kölcsönözni, a mintaboltban erre is nyílik mód. Mégpedig egv mindössze 28 négyzetméteres helyiségben, amelyet a tabi gyár saját beruházásában alakított át, rendezett be a kívánalmaknak, s ohol ebben az évben 5 millió forintos forgalomra számítanak, valamint arra, hogy a készletük másfél-két hónap alatt megfordul. A várakozás alapja: az itt megvásárolható kem- pingfelszerelések és egyéb vállalati termékek kevesebbe kerülnek, mint a kereskedelmi hálózat egyéb boltjaiban — az alacsony szintben meghatározott árrésnek köszönhetően. Feliinger János azt is elmondta, hogy tárgyalnak az OTP- vel: a mintaboltban is be szeretnék vezetni az előlegre- részletfizetésre vásárlást. Visszatérve a Luftstarhoz: a modell a múlt évi fejlesztések eredménye — valóban új hát a piacon -, a varratoknál tömlőt építettek a sátorba, felfújva rugalmasan kimerevíti a többféle nagyságban és osztott belső térrel is gyártott Luftstart, amelynek a súlya az új megoldásnak köszönhetően a fele a hasonló nagyságú hagyományos tartozékokkal használandó sátrakénak. S hogy a fejlesztés elindítása, a gyártás megkezdése jó döntés volt: egy legújabb nyugati katalógusban már ott a tabiak remek sátrának színes fotója, s nagy kereskedőcéqek ajánlják a vásárlóiknak. Mint Tabon megtudtuk: rövid időn belül megjelenik a hazai boltokban is. Mészáros A. Gemenc várja a turistákat Gemenoben kirándulóközpontot épített és onnan indítva új turistaprogramo- kat szervez a Tolna Megyei Idegenforgalmi Hivatal. A legnagyobb változást az jelenti a vendégek számára, hogy ezentúl nemcsak kisvasúttal tehetnek erdei sétát, hanem gyalogosan vagy lóháton, sőt lovastaxin, mégpedig százhektárnyi erdőségben, ahol a vadakat is láthatják. Ez a száz hektár ugyanolyan háborítatlan erdő, mint a húszezer hektáros rengeteg többi része, csupán sétautakat alakítottak ki, hogy könnyebb legyen a gyaloglás. Az erdőszéli kiránduló- központban — Szekszárdtól mindössze 7 kilométerre — a tájba illő, szép, kerthelyiséges éttermet építettek, de gondoskodtak a hátizsákban vitt ennivaló kényelmes elfogyasztásának lehetőségről is, a szalon- nasütc helyek környékén. Testmozgáshoz nemcsak az erdei gyalogtúrát ajánlják, hanem a tekézést, az íjászatot és a tollaslabdázóst is. A kirándulóközpontból indul a meghosszabbított vonalú kisvasút, továbbá a lovastúra, valamint hétvégeken a lovastaxinak nevezeti könnyű fogat, amellyel félórás kocsikázást tehetnek a turisták. Az új étterem már megnyílt és megkezdődött a lovaglás is, a lovastaxi pedig legelőször május 17- én reggel hajt ki Szek- szárdról Gemencbe. Gemenci József Eltűnik a mezei nyúl? Nemcsak lőni kell! Milliós vadkárok Igaz, a behavazott erdőkben vaddisznó után járni, egy szép kant terítékre hozni — ez sem utolsó élmény, de az igazi, a sűrűbb vadászszezon mégiscsak akkor kezdődik, amikor megpezsdül a természet, átsuhan a zöld szín a fákon-bok- rokon, felfénylik a nap aranya. És nemcsak az erdőkben-me- zőkön, hanem az egyesületi élet területén is ekkor kezdődik a java munka, sőt: nem véletlenül a napokban tartották a baranyai vadászok küldöttközgyűlését is. Számos, a nimródok sportját nem űzőnek is érdekes dolog hangzott itt el. Például: nyilván kevesen tudják, hogy a vadgazdálkodás szerves velejárója — a vadkár. Azaz az egyesületeknek számolniuk kell azzal az összeggel, amit ilyen címen termelőszövetkezeteknek, mezőgazdasági nagyüzemeknek ki kell fizetniük. S ez ebben az évben — a kemény tél következményeként — várhatóan több lesz, mint volt megelőzően. Hogy pontosabbak legyünk: a múlt évben a vadásztársaságok a termelőszövetkezeteknek, erdőgazdaságoknak 4 millió 200 ezer forint vadkárt fizettek’ ki, s különösen erősen nőtt a kistermelők felé fizetendő kárösszeg, több mint 10 százalékkal. Baranyát — területének 82 százalékát bérlik vadásztársaságok — elsősorban nagyvadas jellegűnek tartják, vagyis őzekből, szarvasokból, vaddisznókból bőven van, de a vadászathoz kicsit is szokott szeműek a tágas mezőinket is kutatják, az apróvadak után — nem sok reménnyel. Nézzük először a szarvasokat: jóllehet megemelték a kilövési tervet, a törzsállomány tovább gyarapodott a múlt évben. Ennek hátránya is van, egyet ezek közül: az elejtett bikák trófeái között már csak 2 százalék volt az aranyérmes — romlott a minőség, a feljavításra azonban reális lehetőség van. Az őzek esetében: a megyei trófeabíráló bizottság 470 bak agancsát véleményezte, ezeknek 1,2 százaléka volt érmes. (Nem szerepel ebben a külföldi vadászok által elejtett őzbakok trófeája.) Mindenesetre ebben az évben — a törzsállomány csökkenése miatt — .300 darabbal kevesebb őzet ejtenek el Baranyában. Végül a vaddisznó: a becslések szerint a törzsállomány meghaladja az 1540-et. ami azt jelenti, hogy 1986-ban bőven lesz lehetőség vaddisznót lőni. Erre már csak azért is szükség lesz, mert a disznók élen járnak a mezőgazdaság károsításában. Néhány szót a megye apró- vad-állományáról is. Nem sikerült előbbre lépni a mezei nyulak számának növelésében, sőt: a kíméletes vadászat ellenére az állomány erősen csökkent. Pedig a megyei intéző bizottság kölcsönnel és támogatással szorgalmazza a telepítést. Mégis 1985-ben több mint 7200-ra, ebben az évben már csak 5300-ra becsülik a törzsállományt. Úgy tűnik: nemcsak a nyúl kevés, hanem a fácán is, legalábbis a küldött- közgyűlés elé terjesztett beszámoló szerint „fácántörzsállományunk és tenyésztéssel bővített szaporulata csak hiányosan biztosítja sportvadászaink vadászati lehetőségét”. Szóljunk a „másik félről”, a vadászokról is. Van miben előbbre lépniük, túl azon, hogy alapvetően megőrizték tevékenységük jellegét: sport és nemes hobbi. Például az intenzíven művelt vadföld 712- ről 660 hektárra csökkent, viszont 398-ról 712 hektárra emelkedett a vadlegelőként nyilvántartott terület. Ami utóbbival nyilván kevesebb a gond, a munka. Pedig az is a vadászathoz tartozik, a vadgazdálkodáshoz, ami legalább olyan fontos — sőt! —, mint a pontos lövés. M. A. vasűmapi 3
