Dunántúli Napló, 1986. május (43. évfolyam, 119-148. szám)
1986-05-06 / 123. szám
1986. május 6., kedd Dunántúlt napló 3 Igazodás a kereslethez Hind több színes cserép Bátaszékről Hőtakarékos falazóanyagokat gyárt majd Mohács Az elmúlt tervidőszakban 35 000 családi Ház megépítéséhez szükséges falazó- és te- tőfedÖanyagot gyártott a Baranya—Tolna Megyei Tégla- és Cserépipari Vállalat, ugyanakkor — kis részben saját erőből — majd 400 millió fotintot ruháztak be. Igyekeztek felkészülni a mind nagyobb igények mennyiségi és főleg minőségi kielégítésére. Megszűnt végre a téglaínség. Igaz, ebben — főleg az elmúlt évben — a kereslet visszaesése is szerepet játszott. — Milyen évet hagytak maguk mögött? — kérdezem Vj- segrády Pétert, a Baranya— Tolna Megyei Tégla- és Cserépipari Vállalat gazdasági igazgatóhelyettesét, és Kiss Róbert termelési igazgatóhelyettest. — A nagy évkezdő hidegek miatt kényszerű nagyjavításokra álltunk le a korszerű gyárainkkal, a hagyományos gyáraink 2 hetes késéssel indultak, így összességében 10 millió kisméretű téglaegységnek megfelelő lemaradással kezdtünk. Ezt pótműszakokkal az első félévben behoztuk. Aztán fordult a kocka, augusztus táján a kereslet nagymérvű csökkenése miatt leállásokra kényszerültünk. Év végére beálltunk az eredeti szintre és nyereséggel, alaphiány nélkül zártuk az évet. — Mindenre számíthattak, csak arra nem, hogy a korábbi hiányt a téglatúlkinálat váltja fel. . . — Éveken át nem győztük kielégíteni az igényeket, ezért az előző tervidőszakban az azt megelőző tíz évinél is nagyobb beruházásokat hajtottunk végre. A Bátaszéki Cserép- és Vázkerámiagyárban 200 milliós beruházással valósítottuk meg a poroton és a földgázprogramot. A poroton falazóanyag-gyártásnál a teljes automatizálás, a kemencerakás gépesítése és az egy- ségrakatképzés kialakításához szükséges csomagológép beállítása valósult meg. A poroton 30-as méretből folyamatban van az átállás a 36-osra, ami már megfelel az életben lévő. k=0,7-es tényezőnek. Megjegyzem, az új, szigorú hőszabvány előírásában nem a téglának, hanem magának a falnak kell hoznia ezt az értéket. Tehát a PF 36-osból éves szinten 5 millió, födémbélés- testből másfél millió, 10-es válaszfalból 800 000 és tetőcse- répből 14 millió darabra képes Bátaszék, ez utóbbinak már majd fele „engobozott”, tehát a piros vagy barna színű tetőcserép. Az olajról a földgáztüzelésre álltunk át, ez a bátaszéki beruházás több mint 50 millió forintos megtakarítást jelent. Az alsómocso- ládi gyárat a százmilliós rekonstrukcióval lényegében egy új, korszerű gyár váltotta fel, célunk, hogy elérje az évi 12 millió kisméretű tömör tégla termelést. Mohácson automati- kacserére és kemencekocsira- kó gép beállítására került sor. Négy hagyományos üzemünknél (Villány, Dombóvár, Sásd és Bonyhád) a szárítókapacitást növeltük. Ezekkel a beruházásokkal a minőség javítása és a nehéz fizikai munka kiküszöbölésével a munkaerő- hiány ellensúlyozása volt a célunk, a mennyiségi növelés mellett.- Hogyan kezdték ezt az évet?- Kedvezőtlen előjelekkel, mert túl csapadékos volt az időjárás, emiatt a nedves agyag megmunkálása sok váratlan nehézséget okozott, a sár, a latyak késleltette, nehezítette a kiszállításokat, a tervezettnél is később indulhatott a termelés, az áprilisi fagy is kellemetlenül érte a gyárainkat . . . Viszont a jobb idő beálltával napok alatt leapadt a tavalyi készletünk — ez mindenképpen biztató.- A jelek szerint tartósnak Ígérkező kínálati többlet milyen lépésekre késztette a vállalatot? — Ez feltétlen rugalmasságot és a korábbiaknál is jobb termékminőséget követel meg tőlünk, profilbővítést és rugalmas profilváltást is, ahol erre lehetőség nyílik. Tudomásul kell vennünk, hogy a mai építkezéseknél mind nagyobb anyagi terhet jelent a fuvar- költség, tehát nem mindegy, hogy aki építkezik, az honnan, milyen távolságból szerzi be az eredetileg tervezett építőanyagot. Elképzelésünk az, hogy valamennyi termelési egységünk teljes kihasználtsággal üzemeljen, illetve, ahol ez nem valósítható meg gazdaságosan, ott más termékekkel jelentkezzünk. Műhelyeink jobb kihasználása érdekében ■külső megrendelésekre is felkészülünk, így acélszerkezetgyártást is vállalunk. Bátaszé- ken földgázmegtakarításra dolgoztunk ki terveket... Korszerű, nagyteljesítményű számítógép beállításával ez évtől kezdjük meg a vállalati termelés, később a megrendelés és értékesítés nyilvántartását. . . — Az energiatakarékos falazóanyagot csakis a poroton 36-os jelenti? És mi lesz azokkal, akik befizették a PF—30- ast, de még nem vitték el, azok már nem is kapják meg? — A PF—36-ra való. átállás nem okozhat ilyen gondot: aki befizette a PF—30-ast, de még nem vitte el, az megkapja a bátaszéki készletből, de átira- tási kérést is elfogadunk a PF-30-asról a 36-osra. Mohácson túlvagyunk a gyártási kísérleteken, ott a II. félévtől ■leállónk a B—30-as gyártásával és helyette hőtakarékos falazóanyagot gyártunk, ami ugyan valamelyest kisebb lesz a PF—36-osnál, de ugyanúgy biztosítja majd a k=0,7-es értéket. Jövőre Mohácson már 34 millió kisméretű téglának megfelelő hőtakarékos falazó- anyagot fogunk gyártani, és reméljük, az az átállás még inkább megnöveli a görcsönyi B-30-as iránti keresletet.- Élesedik a konkurrencia- harc az épitőanyaggyártók között. Mind jobban hódit a gázbeton falazóanyag, a VÁÉV-Bramac és a római cserépi. A piaci verseny feltételeinek hogyan igyekeznek megfelelni? — A minőség javításával, az igényelt termékek gyártásának felfuttatásával és a vevőink kultúráltabb kiszolgálásával. Az új alsómocsoládi gyár kisméretű, tömör téglája most az automata gépsorról szebb, sarkosabb, tehát jobb minőségben jön le. Mind nagyobb a színes tetőcserép iránti kereslet: idén már a bétaszéki cserepeink felét színezzük és a tervidőszak végére az igények szerint akár a cserepek 80 százalékát is képesek leszünk színesen gyártani. Újdonságként mi is foglalkozunk a betoncseréphez hasonlóan a komplett tetőrendszer kialakításával. A marketing tevékenységünket is javítani kívánjuk, hisz nekünk kell megnyernünk a vevőt. Segíteni szeretnénk abban, hogy az építkező előre kiszámíthassa: melyik gyárunkból, milyen termékből, mennyit vegyen egy adott épülethez, illetve az a fuvardíjjal együtt mennyibe kerül. Tovább fejlesztjük a már élő, levele- zőlapos megrendelést, melyet a gyártónak küld el és az ír a vevőnek, hogy melyik napon, hány órára mehet az anyagért. Ebben az évben 190 millió kisméretű téglaegységnyi falazóanyag gyártásával számolunk, ezt nemcsak elkészíteni szeretnénk jó minőségben és gazdaságosan, hanem el is szeretnénk adni. Murányi László Az alsómocsoládi téglagyár új üzemcsarnokában készülnek a kisméretű falazótéglák. Ipari kurzusoka pécsi TIT-nél Ismeretfelújító és továbbképző előadássorozatok Az idei évtől tovább szélesedett és jelenleg is bővül azoknak a tanfolyamoknak a köre, amelyeket ipari témakörökben indít- a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Pécs Városi Szervezete. Szeretnék fejleszteni a tavaly kialakult jó viszonyt a budapesti székhelyű Ipari Szakmai Továbbképző Intézettel. Májusban vizsgáznak az első közösen indított kurzus növendékei, az anyag- és áruforgalmi tanfolyam hallgatói. Eddig az ilyen irányú ismeretek megszerzésére Budapestre kellett utazni. A mostani próbálkozás egyfajta megmérettetés is volt: van-e olyan bázisa a TIT-nek Pécsett, hogy efféle tanfolyamot lebonyolítson. Miután a szervezet bizonyított, munka- kapcsolatuk további 11 oktatási formával bővül, az újítási előadók továbbképzésétől a felsőfokú enérgetikusi tanfolyamon át a szociálpolitikai ismereteket adó előadássorozatig. Minőségileg mást hoznak a kisiparosok számára a közeljövőben induló programok. Ezek életre hívásában a KlOSZ-szal működnek együtt, az első évfolyamban a gumijavítók és a gázszerelők ismereteit bővítik. Újabb ipari nagyüzemeket is bevonnak munkájukba, ennek egyik szerencsés formája volt a Taurus- szal, az Áforral, a Shellel — csak a jelenőtsebbeket említjük — közösen rendezett kenéstechnikai, illetve gumigazdálko- dói tanfolyam. A debreceni Építőgépkezelőket Képző Iskola bentlakásos oktatási formája már csak a távolság miatt sem kedvelt a tanulók körében. Néhány éve tehát jóformán közkívánatra kezdeményeztek együttműködést, és sikerüket mi sem jelzi jobban, minthogy pillanatnyilag is egyszerre öt csoport is tanul a két szakmában. Nem véletlenül használja a szakma szót Molnár Aladár, a városi szervezet titkára, mert bár ezek a hallgatók a két hónapos, heti háromszori elfoglaltságot jelentő képzés végén nem szakmunkásbizonyítványt kapnak, eredményes vizsga esetén mégis speciális munka- területek ellátására nyernek jogot. Az Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság a partnerük a százórás, motoros fűrészgépkezelői tanfolyam lebonyolításánál, de tanulhatnak itt kazánfűtők — négyféle lehetőségük is van a fűtőanyagtól és a hálózatok méretétől függően. Érdekes, ez utóbbi formát szívesen választják nyugdíjasok, akik jövedelmük kiegészítésére vállalkoznak kazánok kezelésére. Bolytól Mázaszászvárig a megye legkülönfélébb pontjain vállalSzentlőrinc, Úttörő Tsz Keresztes Gábor, a TPA/L 32-es kisszámitógépen dolgozik. Fotó: Proksza László Közösen, több lépcsőben A számítógépesítés haszna és gondjai egy termelőszövetkezetben A baranyai termelőszövetkezetek közt az elsők közt kezdett számítógépekkel dolgozni a szentlőrinci Úttörő Tsz. A gép megvásárlása, sőt, már a programfuttatás kezdete óta is eltelt néhány év, van tehát ok és alkalom a visszapillantásra. Milyen tapasztalatokat szerzett a számítógépesítésben a szövetkezet? Ma már egyértelműnek tűnik — állapítja meg Schott József közgazdasági elnökhelyettes és Keresztes Gábor számítóközpont-vezető —, hogy érdemes volt e hasznos munkára vállalkozni, ám nem kerülhették el a buktatókat sem, mert magukra hagyatva, olykor körültekintés nélkül fejlesztettek és dolgoztak. Vonatkozik ez mindenekelőtt arra, hogy a gépek — teljes kiépítettségben - 4 millió forintba kerültek, de nem hoztak annyit - pontosabban: ma már jóval kevesebbet teljesítenek annál —, hogy a tsz- ben egyértelműen azt mondhatnák: megérte. Lássuk ezt kissé részletesebben! A számítógép és segéd- berendezéseket is vehetnének, egy Ascota könyvelőgép és egy Robotron ,,könyvelő-automata" használata után került sor. Akkor a TPA-gép melletti döntés jónak, logikusnak látszott, ám az akkor vásárolt gépeket — és a rendszerek egy részét — azóta túlhaladta az élet, részben úgy, hogy most már fele pénzért kétszeres kapacitású berendezéseket s vehetnének, részben abban az értelemben, hogy az adatok rögzítése nehézkes. Különválik ugyanis — külön lépésekben történik - a rögzítés, az adatok pontosítása koznak a számítógép programozók kihelyezett tanítására. Hasonlóképpen magas a megyei tűzvédelmi tanfolyamok száma is, ezeknek vizsgáit rendszerint helybeli tűzoltók bevonásával szervezik. Vannak azután kifejezetten vállalati érdekeltségi kurzusok, ilyenek a MÉV bányamérnök, geológus mérnök, gépész-villamosmérnök vagy a Pannolit robbantómester képzői. A TIT azokat a területeket öleli fel, amelyek a központi képzőszervek hatáskörén kívül esnek, de szorosan együttműködik ezekkel az intézményekkel. Tanfolyamaik 75-80 százalékát a képző, fennmaradó 20—25 százalékát ismeretfelújító, továbbképző előadássorozatok teszik ki. Felmérik a szórványos igényeket. igyekeznek ezeket kielégíteni. Sz Koncz I. és ellenőrzése; ez utóbbit követi a végleges rögzítés, ami nemcsak megnöveli a gép munkaidejét, de a hibalehetőségeket is fokozza. A rendszer elavulásának ettől eltérő, más természetű oka: csak a szövetkezet ügyvitelének egyes részeit sikerült gépre vinni — igaz, a legfontosabbakat -, ezzel szemben a gazdálkodás más fontos adatait részben nehéz, részben meg fölösleges is programozni. Konkrétabban: a főkönyvi könyvelés, az anyagkönyvelés, a készletgazdálkodás, értékesítés számítógépesítése lényegesen pontosabbá vált — tehát hasznos és megérte. Egy sor más tevékenység „gépesítése" viszont annyi átszervezést, „újra bizonylatolást” és föllöslegesen gyakori adatolást kívánt volna, hogy célszerűbb volt róla lemondani. Nem lényegtelen hibája a kialakult rendszernek a viszonylag lassú információ- áramlás, sok hibalehetőség mellett az is, hogy a programok futtatása renqeteq papírt igényel. Jelenleg 8-10 program fut rendszeresen a szövetkezeti számítógép-központban. Ezek célszerűek, hasznosak: pontosabbá, követhetőbbé teszik az ügyviteli, gazdasági munkát. Részletezésük helyett mégis érdemesebb arra figyelni, visszatekintve mit csinálnának másképp a szövetkezetiek, illetve: „hogyan tovább?" Schott József: Gépünket, berendezéseinket jobban kihasználhattuk volna, ha több szövetkezettel együtt kezdünk és fejlesztünk. A közös program- vásárlás is olcsóbb, biztonságosabb; kevesebb kockázatot vállal így egy-egy gazdaság. Állítom, ha gépünknek nem lennének ilyen korlátái, a szentlőrinci számítógépesítés ma is élenjáró példa lehetne . . . Keresztes Gábor: Ha tehetném, most azt javasolnám: öt szövetkezet adjon össze két- két, összesen tízmilliót, s egy számítástechnikai szervezőintézettől kérjen a közösen olcsóbb munkákra komplex ajánlatot. A párhuzamos fejlesztések híve vagyok; konkrét lépéseinkben együtt kívánunk működni a MüSZI-vel, és a tsz-szövetség fejlesztési programjaiba is bekapcsolódunk. Amit magunk dolgoztunk ki, annak egy része helyett a bérfeldolgozás gazdaságosabb lett volna. Vagyis a tanulópénz nehezen elkerülhető megfizetése után Szentlőrincen is kirajzolódik a követendő út: közös, ellenőrzött, kipróbált, több irányú és több fokozatú fejlesztés a számítógépesítésben. Varga János
