Dunántúli Napló, 1986. május (43. évfolyam, 119-148. szám)
1986-05-29 / 146. szám
e Dunántúli napló 1986. május 29., csütörtök 25 fős zenekar működik a véméndi Általános Iskolában Benedek. Gyula tanító vezetésével. Fellépnek állami ünnepeken, névadókon, öregek napján. Az ifjú zenészek egyúttal a mohácsi zeneiskola kihelyezett tagozatának növendékei. Ha feltesszük a kérdést Sáliéi Rudolf elnökhelyettesnek, vagy Cinder Mihály főkönyvelőnek: melvik a meghatározó ágazat a „Lenin" Termelőszövetkezetben, azt válaszolják: egyenrangúak. S rögvest elkezdenek beszélni — az állat- tenyésztésről. Az alaphang: a legtöbb gondjukat az ágazat szüli. De ne vágjunk a dolgok elébe. Mert ebben az 5000 hektáron gazdálkodó (ebből 3600 hektár a szántó), négy község határát érintő mező- gazdasági nagyüzemben — ha már gondokról esik szó - kemény dolgokkal kell szembenézni. Például azzal: a hatvanas évek végén még 870 volt az aktiv tagok száma, ma már ennek csak a fele, s ha hozzátesszük, hogy minimum 380 emberre van szükség a nagyüzem működtetéséhez, bizony lehet kemény helyzetnek mon1 dani a jelenlegit. És itt van még az elmúlt öt év fokozatosan csökkenő eredményessége, a mind kisebb nyereség. Bár a főkönyvelő ehhez hozzáteszi: az 1985. évi 16,7 milliós nyereség (3 millióval kevesebb, mint 1981-ben) okait természetesen megvizsgálták, az eredmény: elősorban az állattenyésztés jövedelmezőségén kell javítani. Ha igazán jól dolgoznak ezen a területen, akár 10 millióval is több lehet a nyereség. Úgy tűnik azonban, biznak a sikerben: 1986-ra ugyanis 25 milliót terveztek. — Minimum ennyi kell a bővített újratermeléshez, a tagság jövedelmének emeléséhez! — teszi hozzá Ginder Mihály. Meghatározó az állattenyésztés Előbbre kell lépni Az oldalt irta: Török Éva és Mészáros Attila. Fotó: Proksza László Utak... Megszűnt az elzártság Rossz útra tértem: Pécsvá- radnál Nagypall felé, Erdős- mecske helyett. Hímesházánál kaptam észbe, hamarosan segítettek: menjek Szűr felé, Sze- bényen keresztül Véméndre. Tetszett éz a rövid kis út: dombra fel, völgybe le, tágas teknők, mélyükön patak terelte erdősávok, a tetőkön heves szél cibálta gabonamezők. „Hej, ha csak öt-hat évvel korábban elkészül az az út!" — mondták később Véménden. Itt, a helyi „Lenin’! Termelő- szövetkezet központja és a falu között kapaszkodik felfelé a Szeged felől Pécsre vezető sínpár. Motorvonat húzta piros szerelvény, már jó tíz perce várok a sorompónál, mire végre megjelenik a kanyarban, zihálva. „Elaludtak talán a bakterházban?” — kérdi tőlem valaki, mintha bizony helybeli lennék. Később a tsz- központban hallottam: — Most még istenes a helyzet! De amikor nagy a gépforgalom a földek felé és vissza, hosszú sorok állnak ennél a sorompónál . . . Pedig már mikor megígérték: automata lesz a tekerős helyett! Véméndnek nincsen műemlék épülete. Valahogy a múltja úgy alakult, hogy Fekeden van a legközelebbi ilyen érték. Mintha ami századunk néhány felforgatott évének előszeleként nem nőttek volna itt mély gyökerek. Pedig elzárt világ volt, hiszen az előbb említett út - és a másik, Erdősmecske— Feked felől — nem régen készült el. Másfél évtizednyi várakozás után, mert annak idején a hatvanas évek elejére ígérték a véméndieknek, de csak a hetvenesek második felében csinálták meg. Hát persze, hogy sokan elköltöztek! Erre mondták: ha korábban épülnek meg ezek az utak, most több lakója lenne a falunak. Mert jelenleg már nem éri el a kétezret, 10 éve félezerrel többen voltak. Ennek persze vannak vonzatah Kicsit beszélgetünk a tv-ben megismételt „sombereki házas- ság"-filmről, a messziről jöttek első éveiről, egymáshoz puhulásáról. Igen, Véménd eredetileg sváb község volt - „Ki találta ki ezt a Weimend-falu- nevet, el nem tudjuk képzelni?! Állítólag valami régi térkép akadt a kezükbe .. ." —, jöttek , a szerbek azután elmentek, jöttek a székelyek.- Ma már divat a vegyes- házasság! — szögezik le a téma zárásául. Üj házak, fiatal lakók A 48 éves Komáromi István, a tanácstag a legidősebb lakója a község legfiatalabb utcájának, az Engelmann Pál utcának. Ezt az utcát a Tavasz-szol együtt csak ,,Új- véménd”-ként emlegetik a helyben lakók. A 'kettő közül előbb — úgy tíz évvel ezelőtt — a Tavasz utca kezdett formálódni. Négy, kétszintes társasház kivételével, egyszintes, tetőtér-'beépítéses családi házakat építettek a zömmel régóta itt lakó és itt is dolgozó fiatalok. Az Engelmann Pál utcában 4-5 évvel ezelőtt kezdődött a nagyobb építkezés. Mindkét utcában legalább 3 szoba összkomfortos házakat hüztaK fel az építkezők, s nagy részükhöz garázs is épült. A lakók nagy része gazdálkodik. A házakhoz hatalmas sertés- és baromfiólak tartoznak. A jobbára padlásteres ólakban alul disznókat, fölül baromfit tartanak. A hetvenes évek közepétől napjainkig 100-120 új ház épült Véménden. Zenélő iskolások Óra a könyvtárszobában Felújítják a régi iskolát Ha a tanácselnök nem rangsorolna, az ember könnyen azt hihetné, hogy Véménden most minden a földgáz körül forog. De Cruber Ferenc így kezdi a VII. ötéves terv feladatait: a legfontosabbat, a régi iskola korszerűsítését, felújítását már elkezdtük. Látva a község központjában lévő impozáns új iskolát — amely tavaly nyitotta meg kapuit a gyerekek előtt —, kissé meglepően hangzik, hogy a régi iskolára oly égetően szükségük van. — Amíg csak a régiben voltunk, addig reggeltől estig tanítottunk .— mondja a tanácselnök. — Az újjal ugyan megszűnt a két műszak, de nemcsak a hat tanteremben, hanem a könyvtárszobában, a tanáriban, szóval mindenütt oktatnak a pedagógusok. Hát ezért kell nagyon és gyorsan a régi iskola. Szeptemberig csak a belső korszerűsítéssel, felújítással foglalkoznak és az alsó tagozatosoknak már itt akarják megnyitni az új tanévet. A külső szépítésre pedig a jövő évben kerül sor. A nagyszabású munkára az öt évre szóló 13 milliós fejlesztésből 3,5 millió forintot fordít a tanács. Az iskola egyébként még egyszer szerepel az ötéves tervben. Az utolsó évben 1990-ben szeretnénk megterveztetni az új intézmény tornatermét. Erre a célra 400 ezer forintot tartalékolnak. De hogy ezek az évek sem múlnak el gázzal összefüggő munkák nélkül, arra bizonyíték az, hogy évről évre újabb tanácsi intézményeket kapcsolnak rá a vezetékre s hogy a tervben minden' évben szerepel út- és járdafelújítási költség. Elkezdték és hamarosan befejezik az orvosi rendelő és szolgálati lakás bekapcsolását, jövőre az újonnan kialakítandó 20 házhelyhez vezetik el a gázt, a villany- és vízvezetékkel együtt. 1990-ben pedig az óvodába is eljut a földgáz. Az átállítása teljes korszerűsítés, felújítás része lesz. Véménd úthálózatának 94 százaléka köves út. Bizonyára jó lenne ezt az arányt teljessé tenni, vagy a meglévő utakat jobbítani, ám most elsősorban arra kell a pénz, hogy a gázvezeték-fektetés miatt felásott szakaszokon helyreállítsák az utat, járdát. A tervidőszak alatt 3,5 millió forintot fordítanak ilyen célra. Családonként 16500 forint Itt a gáz! A tavaly februári falugyűlésen dőlt el: a község érintett 500 háztulajdonosa közül 370 belép a gáztársulásba. Az előzményekről annyit, hogy a szeged-pécsi földgázvezeték érinti Véménd férségét. A helyi termelőszövetkezet — az energiaracionalizálási program keretében — megpályázta és megkapta a lehetőséget az átállásra. Somberekről hozta el a fővezetéket a Vörösmarty utca végéig. Itt van az elosztó, innét ágazik el az egyik gerincvezeték a tsz telepei felé, a másik a községbe. Ebben az évben aligha tud úgy bárki Véménden átutazni, hogy ne látna feltúrt utcákat, dolgozó munkagépeket. A földgáz bevezetését két ütemben valósítja meg a község. Az elsőn már túl vannak. Ennek keretében a Vörösmarty, a Tavasz, az Engelmann Pál utcák és az új iskola kapta meg a földgázt. Idén a község többi utcájában folytatják a munkát. Áprilisban kezdték, s jelenleg 2300 méter hosszú szakaszon dolgoznak. Aratásig legalább any- nyira akarnak jutni a Kossuth Lajos és a Zrínyi utcában, hogy a kombájnok, a szállító járművek elférjenek rajtuk. Az utcákban kialakítandó gerincvezetékekhez 16 500 forinttal járulnak hozzá a családok. A házakba vezető csatlakozó ág árkait mindenki maga ássa, illetve temeti be. Eddig 30—35 házat kapcsoltak rá a földgázvezetékre, s idén további 100—120 rákötés várható.
