Dunántúli Napló, 1986. május (43. évfolyam, 119-148. szám)

1986-05-29 / 146. szám

'Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli ncroio XLIII. évfolyam, 146. szám 1986. május 29., csütörtök Ara: 1,80 Ft Az MSZMP Baranya Megyei Bizottságának lapja A tartalomból: Ha: Dunántúli Napló-fórum Véménden (6. oldal) Embert könyvtáráról Madarat tolláról? Embert kedves könyveiről? Nagysze­rű találmány a film, a tévé. De társalkodó partnernek már korántsem olyan nagy­szerű. .. Mindig ő beszél. Kihagyás nélkül, folyékonyan, szapo­rán. Nem lehet közben meg­állni, eltűnődni, visszalapoz­ni, visszakérdezni. Voltakép­pen nem is igényeljük a mo­zivászonnal, a képernyővel a társalgást, leszoktunk már ró­la — pereg a kép, pereg a cselekmény. De van itt még valami mps is. Én, a néző, a tévé előtt soha nem választhatom meg a társaságomat. A nézőknek kell körüiülniük a tévét, és eszi, nem eszi, nincs más vá­laszték, csak a mai műsor. (A és B menü). A képernyő, a mozivászon a középpont — a nézők serege: alkalmi körítés. / Fordított a helyzet a könyv­tárban: ott az olvasó a kö­zéppont. Őt veszik ezerszám körül a múlt és a jelen nagy­jai, szellemóriásai: mind ve­le akar társalogni, őt hívo­gatja a polcokról. Kedvére válogathat köztük aznapi társalkodópartnert, titkos ta­nácsost, megvallathatja őket, mindennap a legnagyobbat, a legtapasztaltabbakat, a legbölcsebbeket a világról, az emberről, az életről, de még az éppen szorongató személyes gondjairól is. És nemcsak a legnagyob­bakat. De százszámra olya­nokat a kortársak közül, akik az ő számára itt és most tudnak újat, izgalmasat, ta­nulságosat, szépet mondani. Az irodalom sok lehetséges osztályozását hadd szaporí­tom eggyel: vannak olyan könyvek, amelyekben min-' dennél inkább önigazolást talál az olvasó, és vannak olyanok, amelyek — olykor bizony gyötrelmes — önvizs­gálatra szorítják. Természetesen az olvasó önigazolást keres. Olyan hősöket, olyan történeteket, amelyekbe önmagát, környe­zetét, egész megszokott vi­lágát kedve szerint, könnyen behelyettesítheti. És csudálatos, hogy az ilyen könyvek világában mennyire minden őt, az ol­vasót igazolja: hogy az ő te­hetségét nem méltányolják, az ő igaz szerelmét nem vi- í szonozzák; házasságban ő a meg nem értett fél, az ál­dozat, a mártír; bűnösökkel , szemben ő az ártatlan; fő­nökkel szemben a kiszolgál­tatott. Milyen remek ember az a hős(nő) I S annak a derűs világkép­nek az igazolását is megta­lálhatja a könyvekben, mely szerint az egymáshoz való szerelmesek természetesen egymáséi lesznek, a jó ter­mészetesen megkapja a ju­talmát, a rossz a büntetését; a bűnöst természetesen utol­éri az igazságszolgáltatás sújtó ökle. Kellemes érzés becsukni az ilyen könyvet, jól lehet alud­ni utána. S ezzel korántsem akarom kétségbe vonni, leszólni a könyv esetleges irodalmi ér­tékét; rangos alkotásokban, olykor remekművekben is ta­lálhat az olvasó — ha keres — önigazolást. De igen valószínű, hogy a leghálásabb társalgópartne- rek, „titkos tanácsosok” azok a könyvek, amelyeket olvas­va — nehéz elaludni. Ame­lyek megtagadják az olvasó­tól a remélt, önigazolást, s arra kényszerítik: nézzen szembe önmagával. Hátha nem olyan derék ember ő, amilyennek hiszi magát; hát­ha nem olyan értelmesen él, qhogyan élhetne; hátha ő is tévedhet egyben-másban, és az ellenfeleinek is lehet iga­za; hátha a világ nem úgy van jól, ahogy ő megszokta, lehetne sok minden máskép­pen, jobban is. Mert az igaz- ság elég sokszor alulmarad, a jó nem nyeri el a jutal­mát, a bűnös diadalmasko­dik. Mosolyogni való, ahogyan némelyek temetik a „Guten­berg galaxis-t", a könyv- nyomtatás korát. Mert való- j ban, a szórakozásra, a kelle­mes időtöltésre, a kultúrjavak habzsolására, kényelmesebb, népszerűbb, talán vonzóbb lehetőségeket is kínál a mai technika. De a halhatatla­nokkal naponta egy társa­ságban lenni, a legnagyobb elmék közül a kedvünkre ki- választottal társalogni — ezt ma is, belátható ideig hol­nap is, csak a könyv adhat- ja meg. F. Gy. Magyar—osztrák szerződés a bős-nagymarosi vízlépcsőrendszerről Kállai Gyula (jobbról) tegnap a Zsolnay Múzeumot is megtekintette Läufer László felvétele Kállai Gyula Baranyában Kétnapos munkalátogatásra megyénkbe érke­zett tegnap délután Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke. A HNF megyei bizottságán Krasznai Antal megyei tit­kár tájékoztatta aktuális kérdésekről Kállai Gyu­lát, majd Lukács János, az MSZMP Központi Bi­zottságának tagja, az MSZMP Baranya Megyei Bizottságának első titkára fogadta a vendéget. A nap hátralévő részében először városnézés és múzeumlátogatás szerepelt a programban; Kállai Gyula ellátogatott többek között a Zsol­nay Múzeumba, a Modern Magyar Képtárba és a Helytörténeti és Munkásmozgalmi Múzeumba. Végül a HNF Baranya Megyei Bizottságán me­gyénk életéről, törekvéseiről kapott tájékoztatót, konzultált a népfrontszervezetek képviselőivel-ve- zetőivel. A találkozón részt vett többek között Horváth Lajos, Baranya Megye Tanácsának el­nöke és dr. Adóm Antal, a HNF Baranya me­gyei elnöke. Ülést tartott a megyei tanács végrehajtó bizottsága ‘Az építési piac helyzete Szerdán Bécsben szerződést írtak alá a bős—nagymarosi vízlépcsőrendszer beruházásá­ban történő osztrák részvétel­ről. A megállapodást magyar részről a Magyar Villamos Mű­vek Tröszt és Országos Vízügyi Beruházási Vállalat, osztrák részről az österreichische Elektrizitatswirtschaft-AG és az östereichische Donaukraftwer- ke-AG vezetői írták alá. Az ünnepélyes aláíráson je­len volt Marjai József minisz­terelnök-helyettes és Norbert Steger alkancellár, kereskedel­mi és ipari miniszter, akik ez­után közös nyilatkozatot írtak alá. Ebben megerősítették a két kormány készségét a szer­ződésben foglaltak teljesítésé­nek előmozdítására. Szerdán befejeződött hiva­talos látogatásán Marjai Jó­zsefet fogadta Fred Sinowatz, osztrák kancellár. A magyar kormány elnökhelyettese több négyszemközti, illetve széle­sebb körű megbeszélést folyta­tott Norbert Stegerrel, Leo­pold Gratz külügy-, Franz Vra­nitzky pénzügy-, Heinrich Db- leis építésügyi-, Heinz Fischer tudományügyi és kutatási mi­niszterrel, Ferdinand Laciná- val, az államosított iparért és közlekedésért felelős miniszter­rel, valamint Stephan Koren- nal, az österreichische Na­tionalbank elnökével, Rudolf Sallingerrel, az Osztrák Szö­vetségi Gazdasági Kamara el­nökével, Hannes Androsch-sal, a Creditanstalt vezérigazgató­jával. Marjai József tárgyalt ezen kívül több osztrák bank, ipari és kereskedelmi vállalat veze­tőjével. Találkozott Fritz Marsch-sal, az SPÖ központi titkárával és Bruno Kreisky volt szövetségi kancellárral. Horváth Lajos tanácselnök vezetésével ülést tartott teg­nap délelőtt Pécsett a Bara­nya Megyei Tanács végrehajtó bizottsága. A testület előtt sze­replő napirendek között az egyik legfontosabb: az építő­ipar helyzete, VII. ötéves tervi feladatai. Hogy a téma meny­nyire sokoldalú megfontolást kíván, jól példázza: a vitát kö­vetően a testület kötelezte a megyei tanács építési és víz­ügyi osztályát a jelentés kiegé­szítésére, mert a vb elé ter­jesztett formájában nem adott megfelelő alapot döntés meg­hozatalához. E témán túl tár­gyalta még a vb — többek kö­zött - a Szigetvári Városi Ta­nács V. B. munkáját, beszámo­lót hallgatott meg a megyei ta­nács VI. ötéves tervének telje­sítéséről és döntött személyi kérdésekben is. * Az építési piac helyzetét taglaló előterjesztés .célja az volt, hogy bemutassa az elmúlt időszak változásait, a ma érzé­kelhető főbb feszültségeket elemezze, áttekintse az igények és lehetőségek várható alaku­lását. Mindjárt hozzátesszük Kovács Lajosnak, a megyei ta­nács vb építési és vízügyi osz­tálya vezetőjének szóbeli ki­egészítéséből: az anyagban többet tudtak foglalkozni az építőipar megyei helyzetének bemutatásával, mint a kiút ke­resésével. S jóllehet, az építő­ipar sajátos helyzetben van, több"ok teszi több vonatkozás­ban különlegessé a helyzetét - például: az adózás utáni nyereségből és az amortizáció­ból képződő osztatlan érde­keltségi alap az építőiparban 40 százalékkal alacsonyabb, mint a népgazdasági átlag -, vagyis számos részterületen le­het a körülmények, a teljesít­mények javításával változtatni az ágazat helyzetén, ám az osztályvezető azt is hozzátette: a személyzeti munka, a káder- politika jobbítása ugyancsak eszköz lehet az építőipari mér­leg javításához. Egy jó javaslat azonban ön­magában még nem megoldás. Említjük ezt csak azért, mert már a gyakorlatban is vannak próbált eszközök - ám ezek érvényesülése is döcög, éspe­dig érzékelhetően éppen az építőipari szervezetek maga­tartásán múlóan, A versenytár­gyalásokra gondolunk. Koránt­sem véletlenül említette hoz­zászólásában Jerszl István, a megyei pártbizottság titkára: ügyelni kell ezek tisztességére. A végrehajtó bizottság elé ter­jesztett jelentés szerint: Bara­nyában a versenytárgyalásos munkábaadási rendszer lassú terjedése, illetőleg az eredmé­nyes versenytárgyalások ala­csony színvonala alapvetően arra vezethető vissza, hogy az országos képtől eltérően to­vábbra is kapacitáshiányos te­rületnek számítunk, még akkor is, ha mérséklődött a beruhá­zási kereslet, és nőtt a nem megyei vállalkozók igénybevé­tele. (Ez utóbbi kapcsán idé­zünk egy kérést a végrehajtó bizottság üléséről: indokolt-e, megérte külföldi munkerő al­kalmazása a megyei építőipari feladatok megoldásához? A válasz: mindenképpen, hosszú távon különösen, s számításba keli venni például az így ide­kerülő másfajta munkakultúra, technológia előnyeit is.) Van ennek az ódzkodásnak - ha nehezen is elfogadható — magyarázata: érthető a tartóz­kodás a kivitelezők részéről, ha verseny nélkül is megsze­rezheti a munkát, más oldalról azonban — és hangsúlyozta ezt az előterjesztés is —, egy ön­magáért felelős kollektíva nem engedheti meg magának a vesenytől való tartós távolma­radást. Néhány jellemző adat a versenyhelyzethez: a múlt év­ben 48 volt a versenyfelhívások száma, az eredményesség azonban csak 37,5 százalék, ami alig több, mint fele az or­szágos arányénak. Milyen feladatok állnak a megyei építőipar előtt a VII. ötéves tervidőszakban? Jel­lemző: a nagyberuházások és nagyvolumenű vállalati épí­tési célú beruházások mérsé­kelt színvonala, az állami la­kások tartósan alacsony szá­ma. Ebben az öt évben Bara­nyában mintegy 6600 állami la­kás felújítását és 4500 lakás korszerűsítését kell megoldani. Feladat az anyagi-műszaki fel­tételek, a kisebb mértékű szak­szerelőipari kapacitás biztosí­tása. A műszaki. színvonal megőrzése, a minőség előtér­be kerülése kívánalom, ez pe­dig szellemi erőforrások moz­gósítását igényli. Mészáros Attila A sertés- tenyésztés baranyai gondjai Ülésezett a TESZŐV elnöksége A legnagyobb vitát a ser­téstenyésztés helyzetének ér­tékelése váltotta ki a május 28-ón Pécsett megtartott TESZÖV elnökségi ülésen. A Baranya Megyei Mezőgazda- sági Termelőszövetkezetek Szö­vetségének elnökségi előter­jesztését Szauer Antal főmun- katárs ismertette. Szinte mind­egyik felszólaló 'kitért a felvá­sárlási árak várható emelésé­re, ami lendíthet majd a kis­sé megtorpant tenyésztői ked­ven. Bár a baranyai tsz-ek az elmúlt két-három évben szin­ten tartották ezt az ágazatot, sőt kismértékű növekedést is értek el. A kedvezőtlen ten­dencia még folytatódik, hisz például idén újabb két me­zőgazdasági üzem számolja fel sertéstelepét, de három­négy helyen teleprekonstruk­ciót készítenek elő és ennek révén a kiesést ismét sikerül semlegesíteni. A legtöbb kérdést a Bara­nya Megyei Allatforgalmi és Húsipari Vállalat jelenlévő igazgatójának, Brun Józsefnek címezték. Gaszler, József el­nökségi tag azt kérdezte, hogy a TOT és a Húsipari Tröszt nemrég megkötött egyezségei mikortól érvényesülnek me­gyénkben is, az átvétel bo­nyodalmai miként enyhülnek. A válaszból kiderült, hagy az újszerű termékértékesítési szer­ződéseket messzemenően be­tartja a baranyai vállalat, bár néhány irreális igényt is tá­masztott a TOT. A baranyai húsfeldolgozó cég ajánlásként kezeli az egyezséget, tehát ru­galmasan fogja fel, de nem károsít meg egy termesztőt sem. A vita élesebb fordula­tot vett, amikor a háztájiból érkező élőállat átvétele ke­rült szóba. Nagy mennyiséget fogad a baranyai ÁHV, na­ponta átlag ezer sertést és nem mindegy, hogy milyen ütemben, hisz a nem várt többletmennyiségek többlet- munkával, jelentős kiadással járnak, aligha nyereségesek. Ilyen szempontból időnként a sombereki tsz háztáji sertés­szállítmányai is gondot okoz­nak. Nem véletlen, hogy az igazgató az egyhetes helyett egy-két hónapos szállítási elő­rejelzést kért a tsz-vezetőktől, hogy a gyári munkarend za­vartalan maradjon. Mint kide­rült, nagyobb figyelmet kell fordítani a háztáji integráció­ra, az ezt szervező agronó- musok hatékonyabb premizá­lására van szükség. Brun Jó­zsef annak lehetőségét sem zárta ki, hogy a vállalat is­mét menedzselhesse a háztáji sertéstartást. Ha ez meg is va­lósulna, az állatbegyűjtésre már nem futná az erejükből. Kerner Adóm, a TESZÖV El­nökség elnökhelyettese azt in­dítványozta, hogy a re­konstrukciókhoz, a hígtrágya- kezeléshez nagyobb állami tá­mogatást kapjanak az üze­mek. A sertéstenyésztőket ki­emelt bérezés illesse és leg­alább a hétvégi műszakért (Folytatás a 2. oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom