Dunántúli Napló, 1986. május (43. évfolyam, 119-148. szám)
1986-05-29 / 146. szám
'Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli ncroio XLIII. évfolyam, 146. szám 1986. május 29., csütörtök Ara: 1,80 Ft Az MSZMP Baranya Megyei Bizottságának lapja A tartalomból: Ha: Dunántúli Napló-fórum Véménden (6. oldal) Embert könyvtáráról Madarat tolláról? Embert kedves könyveiről? Nagyszerű találmány a film, a tévé. De társalkodó partnernek már korántsem olyan nagyszerű. .. Mindig ő beszél. Kihagyás nélkül, folyékonyan, szaporán. Nem lehet közben megállni, eltűnődni, visszalapozni, visszakérdezni. Voltaképpen nem is igényeljük a mozivászonnal, a képernyővel a társalgást, leszoktunk már róla — pereg a kép, pereg a cselekmény. De van itt még valami mps is. Én, a néző, a tévé előtt soha nem választhatom meg a társaságomat. A nézőknek kell körüiülniük a tévét, és eszi, nem eszi, nincs más választék, csak a mai műsor. (A és B menü). A képernyő, a mozivászon a középpont — a nézők serege: alkalmi körítés. / Fordított a helyzet a könyvtárban: ott az olvasó a középpont. Őt veszik ezerszám körül a múlt és a jelen nagyjai, szellemóriásai: mind vele akar társalogni, őt hívogatja a polcokról. Kedvére válogathat köztük aznapi társalkodópartnert, titkos tanácsost, megvallathatja őket, mindennap a legnagyobbat, a legtapasztaltabbakat, a legbölcsebbeket a világról, az emberről, az életről, de még az éppen szorongató személyes gondjairól is. És nemcsak a legnagyobbakat. De százszámra olyanokat a kortársak közül, akik az ő számára itt és most tudnak újat, izgalmasat, tanulságosat, szépet mondani. Az irodalom sok lehetséges osztályozását hadd szaporítom eggyel: vannak olyan könyvek, amelyekben min-' dennél inkább önigazolást talál az olvasó, és vannak olyanok, amelyek — olykor bizony gyötrelmes — önvizsgálatra szorítják. Természetesen az olvasó önigazolást keres. Olyan hősöket, olyan történeteket, amelyekbe önmagát, környezetét, egész megszokott világát kedve szerint, könnyen behelyettesítheti. És csudálatos, hogy az ilyen könyvek világában mennyire minden őt, az olvasót igazolja: hogy az ő tehetségét nem méltányolják, az ő igaz szerelmét nem vi- í szonozzák; házasságban ő a meg nem értett fél, az áldozat, a mártír; bűnösökkel , szemben ő az ártatlan; főnökkel szemben a kiszolgáltatott. Milyen remek ember az a hős(nő) I S annak a derűs világképnek az igazolását is megtalálhatja a könyvekben, mely szerint az egymáshoz való szerelmesek természetesen egymáséi lesznek, a jó természetesen megkapja a jutalmát, a rossz a büntetését; a bűnöst természetesen utoléri az igazságszolgáltatás sújtó ökle. Kellemes érzés becsukni az ilyen könyvet, jól lehet aludni utána. S ezzel korántsem akarom kétségbe vonni, leszólni a könyv esetleges irodalmi értékét; rangos alkotásokban, olykor remekművekben is találhat az olvasó — ha keres — önigazolást. De igen valószínű, hogy a leghálásabb társalgópartne- rek, „titkos tanácsosok” azok a könyvek, amelyeket olvasva — nehéz elaludni. Amelyek megtagadják az olvasótól a remélt, önigazolást, s arra kényszerítik: nézzen szembe önmagával. Hátha nem olyan derék ember ő, amilyennek hiszi magát; hátha nem olyan értelmesen él, qhogyan élhetne; hátha ő is tévedhet egyben-másban, és az ellenfeleinek is lehet igaza; hátha a világ nem úgy van jól, ahogy ő megszokta, lehetne sok minden másképpen, jobban is. Mert az igaz- ság elég sokszor alulmarad, a jó nem nyeri el a jutalmát, a bűnös diadalmaskodik. Mosolyogni való, ahogyan némelyek temetik a „Gutenberg galaxis-t", a könyv- nyomtatás korát. Mert való- j ban, a szórakozásra, a kellemes időtöltésre, a kultúrjavak habzsolására, kényelmesebb, népszerűbb, talán vonzóbb lehetőségeket is kínál a mai technika. De a halhatatlanokkal naponta egy társaságban lenni, a legnagyobb elmék közül a kedvünkre ki- választottal társalogni — ezt ma is, belátható ideig holnap is, csak a könyv adhat- ja meg. F. Gy. Magyar—osztrák szerződés a bős-nagymarosi vízlépcsőrendszerről Kállai Gyula (jobbról) tegnap a Zsolnay Múzeumot is megtekintette Läufer László felvétele Kállai Gyula Baranyában Kétnapos munkalátogatásra megyénkbe érkezett tegnap délután Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke. A HNF megyei bizottságán Krasznai Antal megyei titkár tájékoztatta aktuális kérdésekről Kállai Gyulát, majd Lukács János, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, az MSZMP Baranya Megyei Bizottságának első titkára fogadta a vendéget. A nap hátralévő részében először városnézés és múzeumlátogatás szerepelt a programban; Kállai Gyula ellátogatott többek között a Zsolnay Múzeumba, a Modern Magyar Képtárba és a Helytörténeti és Munkásmozgalmi Múzeumba. Végül a HNF Baranya Megyei Bizottságán megyénk életéről, törekvéseiről kapott tájékoztatót, konzultált a népfrontszervezetek képviselőivel-ve- zetőivel. A találkozón részt vett többek között Horváth Lajos, Baranya Megye Tanácsának elnöke és dr. Adóm Antal, a HNF Baranya megyei elnöke. Ülést tartott a megyei tanács végrehajtó bizottsága ‘Az építési piac helyzete Szerdán Bécsben szerződést írtak alá a bős—nagymarosi vízlépcsőrendszer beruházásában történő osztrák részvételről. A megállapodást magyar részről a Magyar Villamos Művek Tröszt és Országos Vízügyi Beruházási Vállalat, osztrák részről az österreichische Elektrizitatswirtschaft-AG és az östereichische Donaukraftwer- ke-AG vezetői írták alá. Az ünnepélyes aláíráson jelen volt Marjai József miniszterelnök-helyettes és Norbert Steger alkancellár, kereskedelmi és ipari miniszter, akik ezután közös nyilatkozatot írtak alá. Ebben megerősítették a két kormány készségét a szerződésben foglaltak teljesítésének előmozdítására. Szerdán befejeződött hivatalos látogatásán Marjai Józsefet fogadta Fred Sinowatz, osztrák kancellár. A magyar kormány elnökhelyettese több négyszemközti, illetve szélesebb körű megbeszélést folytatott Norbert Stegerrel, Leopold Gratz külügy-, Franz Vranitzky pénzügy-, Heinrich Db- leis építésügyi-, Heinz Fischer tudományügyi és kutatási miniszterrel, Ferdinand Laciná- val, az államosított iparért és közlekedésért felelős miniszterrel, valamint Stephan Koren- nal, az österreichische Nationalbank elnökével, Rudolf Sallingerrel, az Osztrák Szövetségi Gazdasági Kamara elnökével, Hannes Androsch-sal, a Creditanstalt vezérigazgatójával. Marjai József tárgyalt ezen kívül több osztrák bank, ipari és kereskedelmi vállalat vezetőjével. Találkozott Fritz Marsch-sal, az SPÖ központi titkárával és Bruno Kreisky volt szövetségi kancellárral. Horváth Lajos tanácselnök vezetésével ülést tartott tegnap délelőtt Pécsett a Baranya Megyei Tanács végrehajtó bizottsága. A testület előtt szereplő napirendek között az egyik legfontosabb: az építőipar helyzete, VII. ötéves tervi feladatai. Hogy a téma menynyire sokoldalú megfontolást kíván, jól példázza: a vitát követően a testület kötelezte a megyei tanács építési és vízügyi osztályát a jelentés kiegészítésére, mert a vb elé terjesztett formájában nem adott megfelelő alapot döntés meghozatalához. E témán túl tárgyalta még a vb — többek között - a Szigetvári Városi Tanács V. B. munkáját, beszámolót hallgatott meg a megyei tanács VI. ötéves tervének teljesítéséről és döntött személyi kérdésekben is. * Az építési piac helyzetét taglaló előterjesztés .célja az volt, hogy bemutassa az elmúlt időszak változásait, a ma érzékelhető főbb feszültségeket elemezze, áttekintse az igények és lehetőségek várható alakulását. Mindjárt hozzátesszük Kovács Lajosnak, a megyei tanács vb építési és vízügyi osztálya vezetőjének szóbeli kiegészítéséből: az anyagban többet tudtak foglalkozni az építőipar megyei helyzetének bemutatásával, mint a kiút keresésével. S jóllehet, az építőipar sajátos helyzetben van, több"ok teszi több vonatkozásban különlegessé a helyzetét - például: az adózás utáni nyereségből és az amortizációból képződő osztatlan érdekeltségi alap az építőiparban 40 százalékkal alacsonyabb, mint a népgazdasági átlag -, vagyis számos részterületen lehet a körülmények, a teljesítmények javításával változtatni az ágazat helyzetén, ám az osztályvezető azt is hozzátette: a személyzeti munka, a káder- politika jobbítása ugyancsak eszköz lehet az építőipari mérleg javításához. Egy jó javaslat azonban önmagában még nem megoldás. Említjük ezt csak azért, mert már a gyakorlatban is vannak próbált eszközök - ám ezek érvényesülése is döcög, éspedig érzékelhetően éppen az építőipari szervezetek magatartásán múlóan, A versenytárgyalásokra gondolunk. Korántsem véletlenül említette hozzászólásában Jerszl István, a megyei pártbizottság titkára: ügyelni kell ezek tisztességére. A végrehajtó bizottság elé terjesztett jelentés szerint: Baranyában a versenytárgyalásos munkábaadási rendszer lassú terjedése, illetőleg az eredményes versenytárgyalások alacsony színvonala alapvetően arra vezethető vissza, hogy az országos képtől eltérően továbbra is kapacitáshiányos területnek számítunk, még akkor is, ha mérséklődött a beruházási kereslet, és nőtt a nem megyei vállalkozók igénybevétele. (Ez utóbbi kapcsán idézünk egy kérést a végrehajtó bizottság üléséről: indokolt-e, megérte külföldi munkerő alkalmazása a megyei építőipari feladatok megoldásához? A válasz: mindenképpen, hosszú távon különösen, s számításba keli venni például az így idekerülő másfajta munkakultúra, technológia előnyeit is.) Van ennek az ódzkodásnak - ha nehezen is elfogadható — magyarázata: érthető a tartózkodás a kivitelezők részéről, ha verseny nélkül is megszerezheti a munkát, más oldalról azonban — és hangsúlyozta ezt az előterjesztés is —, egy önmagáért felelős kollektíva nem engedheti meg magának a vesenytől való tartós távolmaradást. Néhány jellemző adat a versenyhelyzethez: a múlt évben 48 volt a versenyfelhívások száma, az eredményesség azonban csak 37,5 százalék, ami alig több, mint fele az országos arányénak. Milyen feladatok állnak a megyei építőipar előtt a VII. ötéves tervidőszakban? Jellemző: a nagyberuházások és nagyvolumenű vállalati építési célú beruházások mérsékelt színvonala, az állami lakások tartósan alacsony száma. Ebben az öt évben Baranyában mintegy 6600 állami lakás felújítását és 4500 lakás korszerűsítését kell megoldani. Feladat az anyagi-műszaki feltételek, a kisebb mértékű szakszerelőipari kapacitás biztosítása. A műszaki. színvonal megőrzése, a minőség előtérbe kerülése kívánalom, ez pedig szellemi erőforrások mozgósítását igényli. Mészáros Attila A sertés- tenyésztés baranyai gondjai Ülésezett a TESZŐV elnöksége A legnagyobb vitát a sertéstenyésztés helyzetének értékelése váltotta ki a május 28-ón Pécsett megtartott TESZÖV elnökségi ülésen. A Baranya Megyei Mezőgazda- sági Termelőszövetkezetek Szövetségének elnökségi előterjesztését Szauer Antal főmun- katárs ismertette. Szinte mindegyik felszólaló 'kitért a felvásárlási árak várható emelésére, ami lendíthet majd a kissé megtorpant tenyésztői kedven. Bár a baranyai tsz-ek az elmúlt két-három évben szinten tartották ezt az ágazatot, sőt kismértékű növekedést is értek el. A kedvezőtlen tendencia még folytatódik, hisz például idén újabb két mezőgazdasági üzem számolja fel sertéstelepét, de háromnégy helyen teleprekonstrukciót készítenek elő és ennek révén a kiesést ismét sikerül semlegesíteni. A legtöbb kérdést a Baranya Megyei Allatforgalmi és Húsipari Vállalat jelenlévő igazgatójának, Brun Józsefnek címezték. Gaszler, József elnökségi tag azt kérdezte, hogy a TOT és a Húsipari Tröszt nemrég megkötött egyezségei mikortól érvényesülnek megyénkben is, az átvétel bonyodalmai miként enyhülnek. A válaszból kiderült, hagy az újszerű termékértékesítési szerződéseket messzemenően betartja a baranyai vállalat, bár néhány irreális igényt is támasztott a TOT. A baranyai húsfeldolgozó cég ajánlásként kezeli az egyezséget, tehát rugalmasan fogja fel, de nem károsít meg egy termesztőt sem. A vita élesebb fordulatot vett, amikor a háztájiból érkező élőállat átvétele került szóba. Nagy mennyiséget fogad a baranyai ÁHV, naponta átlag ezer sertést és nem mindegy, hogy milyen ütemben, hisz a nem várt többletmennyiségek többlet- munkával, jelentős kiadással járnak, aligha nyereségesek. Ilyen szempontból időnként a sombereki tsz háztáji sertésszállítmányai is gondot okoznak. Nem véletlen, hogy az igazgató az egyhetes helyett egy-két hónapos szállítási előrejelzést kért a tsz-vezetőktől, hogy a gyári munkarend zavartalan maradjon. Mint kiderült, nagyobb figyelmet kell fordítani a háztáji integrációra, az ezt szervező agronó- musok hatékonyabb premizálására van szükség. Brun József annak lehetőségét sem zárta ki, hogy a vállalat ismét menedzselhesse a háztáji sertéstartást. Ha ez meg is valósulna, az állatbegyűjtésre már nem futná az erejükből. Kerner Adóm, a TESZÖV Elnökség elnökhelyettese azt indítványozta, hogy a rekonstrukciókhoz, a hígtrágya- kezeléshez nagyobb állami támogatást kapjanak az üzemek. A sertéstenyésztőket kiemelt bérezés illesse és legalább a hétvégi műszakért (Folytatás a 2. oldalon)
