Dunántúli Napló, 1986. május (43. évfolyam, 119-148. szám)
1986-05-24 / 141. szám
Pécs ötéves városfejlesztési programja 6400—6600 új lakás — Csökken a zsúfoltság az óvodákban, általános és középiskolákban — Javul a telefonhelyzet — Gáz és vezetékes ivóvíz a peremterületeken Faluház épül Oroszlón Oroszló: a Sásdi Nagyközségi Közös Tanács hat társközsége közül a legnagyobb, 3600 lakossal. Az elmúlt években ital- és vegyesboltot kapott a falu, 'idén vezetékes vizet. Kezdték érezni az itt lakók, hogy törődnek velük, odafigyelnek gondjaikra. S amikor egy elöljárósági ülésen szóba került: kapnak 300 ezer forintot, hogy rendbehozzák az ifjúsági klubot, gondoltak egy merészet: nem költik el a pénzt, hanem faluházat építenek. Pontosabban így gondolta Pozsgai Tibor, a -társközség elöljárója, s elképzelése megvalósításához rövidesen társult a falu apraja, nagyja. Egymillió forint értékben ajánlottak fel társadalmi munkát. A Petőfi utcában, a templomkert mellett, hosz- szú kőberakásokkal díszített régi épület. 1934-ben készült. Valamikor itt volt az általános iskola, később a községi könyvtár, az ifjúsági klub kapott itt helyet, valamint az egészségügy és az elöljáróság egy-egy szobát. • - Ezt toldjuk meg tizenöt méterrel — mutatja Pozsgai Tibor a legalább húsz méter hosszú parasztházat -, és átalakítjuk a régi helyiségeket. Az egykori táncteremben színpadot építünk, s végre vendégművészeket is hívhatunk. Itt akár a 3 méteres színfalakat is el lehet majd helyezni. Mellette férfi- és női öltöző lesz zuhanyozókkal, valamint a stúdió rádióval, magnetofonnal. Minden helyiségbe beterveztük a hangfalakat. Az épület alatt pedig egy pincepresszó lesz, ahol csak üdítőitalokat, kávét árusítanak. Ide szeretnénk csábítani a fiatalokat az italboltból. A könyvtár, az ifjúsági klub, az egészség- ügyi szoba és az elöljáróság továbbra is itt marad, természetesen átalakítjuk a helyiségeket. A munkát elkezdték. S amint hallgatom a községi elöljárót, úgy tűnik, alaposan megszervezték. Bevonták a most alakult HNF- a lapszervezetet, a nőbizottságot és a KISZ-eseket. A falut négy részre osztották, s minden területnek megvan a társadalmimunka-felelőse. Iparos értekezletet hívtak össze, ahol harminc helybeli iparos ajánlotta fel segítségét. Festők, ácsok, kőművesek. De felkeresték az innen elszármazott, most Pécsett élő villanyszerelőt, a Komlóra, Dombóvárra költözött rokonokat, egykori helybelieket. Az anyag- szállítást oroszlói magán- fuvarozó vállalta, s a művezetésre is találtak szakembert az otthoniak között. Csupán a tervezőért kellett a ,,szomszédba 'menni”, aki a tervezőirodák által ajánlott költségek feléért vállalta a munkát. A tervek május végére elkészülnek. S a pénz is megvan. A megyei tanács 600 ezer forintot adott, a nagyközségi tanács pedig 500 ezret. A melléképületeket lebontották, a bővítést szeretnék az idén befejezni, o régi helyiségek rendbehozatalát és a külső vakolást pedig 1988 szeptemberéig. M. Gy. 4. HÉTVÉGE Pécs Megyei Város Tanácsa legutóbbi ülésén tárgyalta a VII. ötéves terv programját, s ennek keretében ellátási formákra értelmezve, városrészekre és időbeli ütemekre bontva meghatározta a város fejlesztésének konkrét -tennivalóit. A döntést hosszas előkészítő munka - több menetes lakossági párbeszéd — előzte meg, ami alapján a program véglegesítő munkája már szervesen épülhetett a korábbi várospolitikai döntésekre, a mennyiségében és minőségében formálódó lakossági igényekre, valamint a reálisan számításba vehető anyagi erőforrásokra. A városfejlesztés és -üzemeltetés gondjait, a városon belüli különböző érdekek létét, s érvényesítésük ellentmondásait — a korábbi időszak rendkívül dinamikus fejlődése ellenére - jelzik az alapellátás meglevő mennyiségi hiányai, a hátrányos helyzetű peremterületek fokozódó -feszültségei, a meglévő értékek (történeti emlékek) védelmének halaszthatatlan feladatai, az energiaellátás biztonságossá tételének igénye, a város és környéke erősödő egymásrautaltságának hatosai, a regionális szerepkör érvényesítésének kényszere, a halmozottan jelentkező környezeti ártalmak csökkentésének szükségessége, s mindemellett az az igény: gondjainkat úgy oldjuk meg, hogy közben ne feledkezzünk meg a legfontosabbról, a termelés infrastrukturális feltételeinek javításáról. A városfejlesztés és üzemeltetés középtávú tervidőszakra számolható forrásai a korábbinál bonyolultabb mechanizmus alapján képződnek. Meghatározó elem továbbra is a gazdálkodás biztonságát szolgáló, és létszámarányosan juttatott állami támogatás (4,3 milliárd forint), amit kiegészít a pályázat alapján elnyert, de csak meghatározott feladatra fordítható céltámogatás (1,2 milliard forint). A gazdálkodó szerv eredménye alapján képződő és helyben maradó befizetések - becslés alapján — várhatóan a jelenlegi 4 milliárd forint érték körül alakulnak. A korábbi helyzethez viszonyítottan emelkedik a tanácsi intézmények térítési díjainak, valamint működési bevételeinek jelentősége - ezek együttes nagyságrendje másfél milliárd forint -, és a helyi fejlesztés lehetősége a korábbinál nagyobb mértékben múlik a lakossági ádó- és illetékbefizetéseken, a különféle jellegű (például társulás) önkéntes településfejlesztési hozzájárulásokon. összességében azzal számolhatunk, hogy a különböző csatornákból származó tanácsi bevételek az előttünk álló öt évben elérik, talán valamivel meghaladják a 14 milliárd forintot. A lehetőségek és a feladatok egybevetése jelzi: ha forrásaink nem is nőttek számottevően, arra mégis elégségesek, hogy összefogással érzékelhető haladást érjünk el az itt élő lakosság életkörülményeinek további javításában. Javuló alapellátás Nézzük azonban sorjában a célokat és a megvalósításukat szolgáló konkrét tennivalókat: a) Városfejlesztési és városüzemeltetési programunk fontos törekvése a lakossági ellátás kialakult színvonalának megőrzése, valamint az alapellátás „induló” mennyiségi szükségleteinek a kielégítése. A szándék elfogadásához két dolgot kell pontosítani: egyrészt azt, hogy mit tekintünk, ma alapellátási feladatnak, másrészt azt, hogy miként tudjuk az adott ellátási formát fejleszteni. Társadalmi, gazdasági fejlettségünk jelen helyzetében alapellátási formák közé tartozik a lakás, az alapfokú oktatás, az egészséges ivóvízellátás, az általános jellegű orvosi ellátás, a postai szolgáltatás, a napi- cikk-értékesítő kereskedelmi hálózat, á tömegközlekedés, az energiaellátás, valamint az idős korúakról való gondoskodás. Az előbb felsorolt célok megvalósítását szolgálja a lakásépítési ütem közel szinten- tartása, a kiemelt kategóriába tartozók körének bővítése, és a program folytatása, valamint a meglévő lakásállomány felújítási programja. Középtávú tervünk 6400-6600 új lakás építésével (ebből megközelítőleg 1600 állami lakás), és 2200-2300 meglévő lakás elmaradt, illetve időszerű felújításával számol. Ezek ösz- szességében mintegy 25 ezer Városkép — 1986 család lakáskörülményeit ' javíthatják. Az alapfokú oktatás feltételeit az óvodai bővítések (375 férőhely), és az általános iskolai tantermi fejlesztések szolgálják: Az újonnan épülő 46 általános iskolai tanterem átadásával (Kertváros 7. szerkezeti egység, Nagyárpád, Fábián Béla Központ) a tervidőszak végétől kezdődően mérséklődhet az iskolák zsúfoltsága, s csökkenhet a tanulócsoportok utaztatásának az igénye. Az egészséges ivóvíz- ellátás Pécsett mennyiségi és minőségi változásokat igényel: egyrészt növelni kell a víztermelő-kapacitást és a vezetékes vízhálózatot, másrészt egészséges ivóvízzel kell ellátni a város peremterületeit is. Ügy gondoljuk, hogy a lakossági kedvezmények anyagi támogatásával és a műszaki feltételek megteremtésével (például tározók) nagymértékben enyhíthetők a jelenlegi feszültségek. A tömegközlekedés városon belüli feltételeit javítják az új közlekedési csomópontok (Lenin tér, Ivov-kertvárosi végállomás, Budái városrész, Uránváros), valamint a forgalomszervezési intézkedések, amelyek remélhetőleg a járatsűrűséget is növelni engedik. Az utak és járdák ma már tarthatatlan helyzetén közel fél - milliárd fórint felhasználásával kívánunk változtatni. A postai szolgáltatások legkritikusabb pontja a telefonhelyzet, amelynek korszerűsítése elérhető közelségbe kerül. A meglévő központ 7000 állomás bővítésével és a Ivov-kertvá- rosi új telefonközpont 8000 állomáskapacitású üzembe helyezésével, valamint szervezési intézkedésekkel mintegy 16 ezres teljesítménynövekedés valószínűsíthető. Az általános orvosi ellátás — az új városrészek kivételével — elsődlegesen nem mennyiségi, hanem minőségi fejlesztést igényel, s ennek személyi és tárgyi feltételeit ütemezni tudjuk' az 1986—90. évekre. Szorosan idetartozó program az öregek napközi otthonos hálózatának fejlesztése, új nyugdíjasház építése, valamint a málomi szociális otthon további 150 férőhelyes bővítése. A napicikkeket értékesítő kereskedelmi hálózatban a mennyiségi és minőségi fejlesztés igénye együtt jelenik meg: mennyiségi fejlesztésre van szükség az új városrészeken és a peremterületeken, s az áruválaszték bővítését kell igényelni a város egyéb egységeiben. Ennek realizálása érdekében' pályázni kívánunk a központilag támogatott szakmai programokra, így kezdeményezzük egy új bevásárló- központ építését. Fejlődő peremterületek b) Várospolitikai szemléletünk fontos jellemzője a különböző városrészek területileg arányos fejlesztésének, illetve az elmaradott térségek fokozatos felzárkóztatásának igénye. E feladat egyrészt megköveteli a fejlődésben elmaradt térségek pontos behatárolását, másrészt igényli az érzékelhető és értelmezhető ellátásfejlesztő programok konkrét meghatározását, s az ehhez elégséges anyagi eszközök biztosítását. Be kell vallani, itt a felismerés előbb jár, mint a gyakorlat. A tervező munka jelenlegi szakaszában az alapellátó intézmények és kereskedelmi létesítmények pótlását, a vezetékes vízhálózatra való csatlakozás feltételeinek megteremtését, valamint a közlekedési feltételek javítását látjuk a legfontosabb feladatnak. így a korábbinál nagyobb figyelmet kívánunk fordítani Pécs- Somogy-Vasas és Hird térségére, Pécsbánya és Pécsszabolcs ellátási körülményeinek javítására, Patacs és Rácváros elmaradt közműveinek pótlására, a meszesi városrész fejlesztésének újbóli beindítására, valamint Pécsújhegy és Málom adottságainak jobb hasznosítására. Említést érdemlő, hogy ■ a peremterületek földrajzi behatárolásával és az ellátásjavító programok konkrét meghatározásával a tanács testületé 1987. évben önálló napirendként kíván foglalkozni. c) Részben a korábbi program folytatását, részben az új igényekhez való alkalmazkodást elégíti ki a belvárosi rehabilitáció ütemének gyorsítása, valamint a városközpont átfogó javításának szándéka. Alapvető törekvés a Széchenyi térhez kapcsolódó kelet-nyugati gyalogos tengely (Kossuth és Sallai utcák), valamint az észak-déli megközelítés (Hunyadi út és Bem utca) lakóépületeinek és közintézményeinek rendbetétele. A feladat nagyságát jelzi, hogy a területen 850—900 lakás .korábbról elmaradt, illetve időszerű felújítását kell elvégezni, s mindezekhez kapcsolódnak a közintézmény-felújítási feladatok: Nemzeti Színház, Pannónia Szálló, POTE klinikai tömb, megyei tanócS volt székhaza, Egyetemi Könyvtár, Leö- wey Klára, Nagy Lajos és Széchenyi Gimnáziumok. További feladatot jelent a pinceprogram folytatása, ezzel összhangban a belváros forgalmi terhelését enyhítő új közlekedési útvonalak kialakítása (északi érintőút), valamint az elhanyagolt közterületek, István tér, Irányi Dániel tér, Kálvária domb) rendezése. Többen és joggal igénylik a rekonstrukciós program további kiterjesztését, illetve ütemének további gyorsítását, de ez pillanatnyilag nem lehetséges. Azt hiszem, egy 2000 éves város felújítási programját - más területek sérelme nélkül — nem lehet rövid távú időszakra ütemezni, viszont a további romlás megakadályozása mindannyiunk felelőssége. d) az utóbbi évek felerősödő gondja a város növekvő energiaszükségletének biztosítása, illetve a biztonságos energiaellátás feltételeinek megteremtése. Az elkövetkező évek komplex energiaprogramot igényelnek, s 'meg kell tanulnunk „több lábon" állni. Ennek megvalósítását szolgálja, hogy tovább növel lük a lávhőellátás- ba bekapcsolt lakások, illetve intézmények számát, fejlesztjük a földgázellátó hálózatot (például Meszesen és Patacson), s ezzel új vórorrészek bekapcsolását tesszük lehetővé. Területi kiterjesztéssel és az átbocsátóképesség növelésével javítani kívánjuk a város elektromos hálózatát, valamint korszerűsíteni kívánjuk a közvilágítás rendszerét. Mindezek mellett számolni kell a hagyományos tüzelőanyagok széles körű alkalmazásával is, éppen ezért keresnünk kell - mindenekelőtt a történelmi belvárosban - a környezetkímélő megoldásokat. A vázlatosan felsorolt feladatok súlyát jelzi, hogy fejlesztési erőforrásaink egytize- dét fordítjuk az energiaellátás mennyiségi fejlesztésére és minőségi javítására, s ezek folyamatos működtetése költség- vetésünk egyötödét köti le. Erosodo regionális szerepkör e) A város komfortosságának javítása mellett továbbra is feladatunk a város regionális szerepkörének erősítése, illetve a város és közvetlen környéke kölcsönös érdekeltségen álapuló együttműködése. A felsőoktatási intézmények rekonstrukcióján túlmenően lényegében e célt szolgálják a— középfokú oktatás feltételeit javító programok. Az 1986—90. években (Lvov-Kertváros, a Művészeti Szakközépiskola, Vegyipari Technikum, Kodály Gimnázium, Egészségügyi Szakiskola, Bányaipari Technikum) összességében 56 tantermes fejlesztést tervezünk, s várhatóan sor kerül a katonai kollégium üzembe helyezésére is. Ugyancsak regionális célokat szolgál majd a helyközi telefonösszeköttetést javító - tanácsi támogatást igénylő - postafejlesztés, valamint az idegenforgalmi szerepkört erősítő szóllodafejlesztés (Pannónia). Terveink között szerepel a kétévenként megrendezésre kerülő ipari vásár új helyre való telepítése, s ezzel együtt a több célú fedett kiállító- helyiségek számának növelése. A város és környéke szorosabb együttműködését szolgálja a városkörnyéki koordinációs alap, a kisregionális közmű- hálózatok kiterjesztése, a várost tehermentesítő községi intézményhálózat összehangolt fejlesztése, valamint lakásépítési területek városkörnyéki községekben történő kialakítása. f) Az utóbbi évtizedek mind markánsabban jelentkező igénye a környezet adottságaival való tudatos gazdálkodás, illetve a környezet komplex vé- védelme. E szempontból több dolog a körmünkre égett, s így az 1986—90-es évek halaszthatatlan feladata a mechanikai tisztításra alkalms — napi 80 ezer köbméter kapacitású — új szennyvíztisztító telep építése, a felszín és a felszín alatti vízkészletek megvédése, valamint a termőföld racionális védelme. Mindezek érdekében mérsékelni kívánjuk a város térbeli terjeszkedésének ütemét, valamint elejét kívánjuk venni a Mecsek-oldol további beépítésének. A levegő tisztaságának javítása érdekében terveinkben szerepel a várost övező „zöld sáv" fokozatos kialakítása, s bővíteni kívánjuk a belterjesen gondozott parkterületek arányát. Ami viszont mindennél fontosabb: a város köztisztasági helyzetének javítása. Ez egy oldalról hangsúlyos fejlesztési és városüzemeltetési kérdés, aminek felelősségét érezzük, más oldalról viszont szemléleti^és magatartási probléma. Itt az ideje, hogy a hivatásos szervezetek tevékenységének „erősítése” és a hatósági eszközök alkalmazása mellett a város közvéleménye — a közösség ereje is — keményen lépjen- fel a környezetünk rongálóival szemben. Ne feledjük, nem csak az a város tiszta, ahol naponta kétszer sepernek, hanem- az is, ahol nem szemetelnek! A célok és feladatok korábbinál markánsabb megfogalmazása, a hangsúlyok máshová helyezése természetesen változást mutat az erőforrások felhasználási arányaiban. így például a meglevő és újonnan belépő intézmények működtetése az egységes pénzalap 54 -56 százalékát köti le (ez korábban 48-50 százalék között mozgott), míg a meglevő értékek védelmét szolgáló felújítási és korszerűsítési programok részesedési aránya fokozatosan 17-18 százalékra emelkedik, ami a korábbinak majd másfélszerese. Ennek természetesen ára van, s ez a beruházási hányad átmeneti mérséklődése. Közös erőfeszítéssel Az eddig vázolt elhatározások — a viszonylag bő terjedelem ellenére — csak kivonatosan érzékeltetik a város előtt álló fejlesztési és városüzemeltetési feladatokat. A legfontosabb például azoknak a forintoknak a megteremtése, amelyekkel a tanács bevételi, illetve kiadási terve számol. Ami azonban most mindannyiunk számára a leglényegesebb: van programunk, melyért érdemes dolgozni. A tennivalók a város egészét érintik, s remélhetőleg a város egészére is mozgósítólag hatnak. A közös gondolkodás után most ehhez a közös cselekvéshez kérjük a város lakosságának a támogatását. Piti Zoltán, Pécs Megyei Város Tanácsának elnöke Cseri László felvétele
