Dunántúli Napló, 1986. május (43. évfolyam, 119-148. szám)

1986-05-21 / 138. szám

1985. május 21., szerda Dunántúlt napló 3 Tízéves program befejezés előtt A Mohácsi Áfész kisáruháza Lánycsókon Fotó: Proksza László Új kézi falazóblokkot mutatott be az építtetők­nek, tervezőknek, kőműves kisiparosoknak kedden Ta­tabányán a Komárom Me­gyei Állami Építőipari Vál­lalat. A faaprítékból és cementből - vegyszerada- lékkal - készülő Durisol el­nevezésű biobeton építő­elem minden szempontból megfelel a nemrég életbe lépett szigorított hőtechni­kai előírásnak: súlya cse­kély, anyaga tűz- és ned­vességálló, korhadásmen- tes, jó hangszigetelő. Könnyen lehet fűrészelni, vágni, csavarozni. Az ilyen elemekből épült lakások fűtéséhez fele annyi ener­gia kell, mint például a téglából készültekéhez. A különböző méretű blokkok­ból szárazon, kötőanyag (habarcs) nélkül gyorsan fel lehet húzni a falakat. A Mohácsi Afész bolthálózata Negyedszázad a Népfrontban Tóth Károly Baranyában a községek döntő többségében kizárólag a fogyasztási szövetkezetek biztosítják a lakosság ellátá­sát. A kistelepüléseken nincs jelen az állami kereskedelem, és a magánkereskedők mind­össze 24 százaléka nyitott üz­letet az elmúlt években falun. A Mohács és Vidéke Áfész 34 község, köztük 14 kitelepü­lés ellátásáért felelős. A szö­vetkezet az elmúlt évtizedben nyereségének terhére mintegy 40 millió forintot fordított a falusi bolthálózat korszerűsí­tésére. A rekonstrukcióhoz a MÉSZÖV 2,5 milliós támoga­tást adott, de a lehetőséghez mérten segítettek a tsz-ek, ta­nácsok is. — A feladat nagy részét sa­ját erőből vállaltuk, mert a három szövetkezet egyesülése­kor, 1975-ben, nagyon elha­nyagolt állapotban volt a há­lózat — mondja Baranyay Sán­dor, a Mohácsi Afész elnöke. — Akkoriban mások még nem­igen próbálkoztak ilyesmivel, de mi nekivágtunk, mert szé- gyelltük a düledező, öreg bol­tokat. A szövetkezet nyeresé­géből évente mintegy 3-4, sőt volt olyan esztendő, hogy 5 millió forintot fordítottunk a rekonstrukcióra. — Hol tart most a program? — Jelenleg befejezés előtt állunk, jövő év június végéig a teljes hálózat megújul, ke­reskedelmi és vendéglátó egy­ségeink mindenütt modernek, szépek lesznek. Ahol végez­tünk, ott már most egészen más a lakosság hangulata, vé­leménye. — Gazdaságilag mennyire kilizetödő egy ilyen vállalko­zás? — Az aprófalvak esetében nagyon komoly gondunk, hogy a költségek állandóan emel­kednek. Sokba kerül az ener­Június 14-én kezdik a szüne­tet a pécsi óvodák és augusz­tus 29-ig mindegyikben befe­jeződik a szokásos évi nagyta­karítás, festés, mázolás, ki­sebb felújítás. A bölcsődékben valamivel később, június vé­gén látnak hozzá a hasonló munkákhoz, és augusztus 15- ig mindegyik megszépül. Erre az időszakra a csalá­doknak is készülniük kell, hi­szen legkevesebb két héten át nem tudják fogadni a gyerme­keket az intézmények. A böl­csődék két héten, a kisebb - két-három csoportos — óvodák három héten, míg a nagyob­bak négy héten ót lesznek zárva. Az elmúlt évek tapasz­talatai szerint a bölcsődés gia, a szállítás, a korszerűbb vásárlási körülmények megte­remtése is. Például a rekonst­rukció során mindenütt létre­hoztuk a megfelelő hűtőkapa­citást, de a gépek működteté­se, szervizelése, az árukínálat biztosítása egyre többe kerül. A kis boltok fenntartása, üze­meltetése kivétel nélkül ráfi­zetéses, ugyanakkor az ellá­tást, főleg a napi cikkeket, a tejet, a kenyeret a legapróbb településen is biztosítanunk kell. Baranyában a falusi bolthá­lózat működtetésének gondját, baját szinte kizárólag a szö­vetkezetek vállalták. Szerződé­ses üzlet is csak a nagyobb községekben akad, de az is csak elvétve. Akárcsak a töb­bi megyében, itt sem alakult ki verseny a kistelepülések jobb ellátása érdekében. A szövetkezetek csaknem telje­sen magukra maradtak, pedig a gazdasági szabályzók válto­zásai az áfészeket is sújtják. Egyre gyakrabban vetődik fel köreikben a kérdés: lehet-e ilyen körülmények között hosz- szabb ideig a tagsági kapcso­latokból eredő elkötelezettség­re, az ellátási felelősségre ala­pozni? A mohácsi fogyasztási szö­vetkezet talán az egyedüli ki­vétel, mert szigorodó gazda­sági környezetben is vállalni tudták a hálózat felújítását, korszerűsítését. Igaz, saját nye­reségükből vonták el a fejlesz­tésre szánt forintokat, de köz­ben más is történt. Az egye­süléskor még 732 dolgozója volt a szövetkezetnek, ma vi­szont már csak 323. Akkor 360—380 millió forint volt az árbevételük, az idei évre vi­szont már 700 milliós forgal­mat terveztek. gyermekek szülei túlnyomó többségének nem okoz gondot a kéthetes szünet. Igyekeznek a szabadságukat erre az idő­szakra ütemezni. Az óvodások­nál egy kicsit más a helyzet, Két hét szabadságot általá­ban minden szülő ki tud venni a már ismert tatarozósi idő­szakra, ám a három-, illetve négyhetes zárva tartás már többeknek gondot okoz. Épp ezért az egyes óvodák a hot- zájuk legközelebb levő társin­tézménnyel egyeztették <J szü­neteket, és azokat a gyerme­keket, akiket a szülők nem tudnak ennyi időre másutt el­helyezni, a testvéróvodákbgn fogadják. Sokat koptattuk Károly bá­tyánkkal a vonatot — hétvégi útitársak voltunk Pécsről el- és visszautaztunkban, míg aztán szem elől vesztettük egymást. Mindketten pécsi lakosok ^et­tünk. Nagysokára futottunk ösz- sze, felelevenítettük a „régi szép időket", beszámoltunk egy­másnak életünk fordulatairól, aztán ismét évek teltek el. Az újabb találkozáskor már túl volt egy súlyos infarktuson, de ennek a nyomát sem lehetett látni rajta, ugyanolyan tevé­keny, mozgékony volt, mint ko­rábban. Legközelebb a Pannó­nia utcai házát mutatta büsz­kén: ennyi volt belőle 61-ben, és ez lett a 80-as évek elején. Szép, nagy emeletes ház az egy családból lett két család­nak. Szombaton este rendkívüli alkalomból találkoztunk nála: születésnapja és pontosan ne­gyedszázados Népfront-aktivis- tasága alkalmából köszöntötték a megyeri-kertvárosi HNF-t>i- zottság vezetői. Hiába volt a terített asztalon az ízletes pör­költ és a zamatos bor, a va­csora újra meg újra vezetősé­gi üléssé alakult, amelyen te­rítékre kerültek a kertvárosiak dolgai kezdve azon, hogy az utóbbi években az Itt lakók mintegy 30 millió forintot tettek le a város képletes asztalára közműtársulási hozzájárulások formájában, egészen az utak állapotáig. Közben persze arról Fáradhatatlanul tevékenykedik a lakóterületért is szó esett, hogyan lett Tóth Károly népfrontos. 1961-ben már itt lakott, ami­kor a BÉV személyzetise elkap­ta: sürgősen kell valaki Kert­városba (akkor még nem volt szükség az előnév hangsúlyo­zására) HNF-titkárnak és rá gondoltak. Éppen rá? — cso­dálkozott, és ment. Aznap es­te már ő volt Megyeri-Kertváros HNF-bizottságának a titkára, és az is maradt kerek 20 esz­tendeig, azóta meg — változat­lan aktivitással —■ alelnöke. A városrész életében ez a ne­gyedszázad nem volt akármi­lyen. Amikor Tóth Károly kezd­te, sem előtte, sem mögötte nem volt más, mint kukorica­föld. Ez idő alatt idejött a vá­ros a Mechlabor, a Sopiana, a vásártér formájában, és át is lépett fölötte — Lvov-Kertváros képében. A területi szerveknek —- így a HNF-nek is — sokat kellett munkálkodniok ezekben az években a felzárkóztatásért, de még mindig nem értek en­nek a végére. 5 mindennek az egyik moz­gatója volt Tóth Károly, a BÉV nyugdíjas lakatosa, aki ma is fáradhatatlanul tevékenykedik a lakóterületért. Ezért is adta át neki ezen a rendhagyó kör­zeti HNF elnökségi ülésen Ger­gely László, a HNF Pécs Váro­si Bizottságának a titkára a Kiváló társadalmi munkáért ki­tüntetést. H. I. Ferenci Demeter Nyári szünet a gyermek* intézményekben lelki beszélgetések Pszichoszintézis: felfedezés - játék - önismeret A pszichoszintézis nem egyszerűen egy a lélektani módszerek közül. A pszichoszintézis szemléleti rendszer, amely szerint min­denki saját maga legjobb „pszichológusa”, és természetes ben­nünk az az igény, hogy életünk tapasztalataira építve mind na­gyobb „szakértelemmel” irányítsuk, és folyamatosan fejlesszük, gazdagítsuk önmagunkat. A pszichoanalízisről, a lelki folyamatok elemzéséről már mindenki hallott. Az elemzés részekre bontja az egészet, hogy megértse ezeknek a ré­szeknek a természetét, műkö­dését és a többi összetevőhöz való viszonyát. A pszichoszin­tézis célja nem az elemzés, hanem ennél több: a lelki fo­lyamatok, belső tulajdonsá­gok, képességek összhangjá­nak megteremtése. A modern kor embere sokfé­le tulajdonsággal, képesség­gel, cselekvési lehetőséggel rendelkezik. Mindezekkel egy olyan bonyolult világhoz kell alkalmazkodnia, amely hajla­mos arra, hogy ne egységben igényelje az ember tulajdon­ságait és képességeit, hanem hogy csak egy-egy tulajdonsá­gára vagy képességére tartson igényt. Pedig mindenki vágyik orra, hogy teljes életet éljen és életének minden pillanatában akaratának, képességeinek, kü­lönböző tulajdonságainak tel­jes összhangiát alakítsa ki. Soha nem volt még ilyen ne­héz a feladat, hogy megtalál­juk ezt az összhangot. Környezetünk elvárja, hogy mindenkor ésszerűek, ponto­sak, tudatosak legyünk. Ugyanakkor újra és újra ta­pasztalnunk kell, hogy életün­ket ót meg átszövi a kusza vé­letleneknek, az érzelmek dik­tálta döntéseknek, jó és rossz hangulatok, rokon- és ellen­szenvek által mozgatott cse­lekvéseknek egy olyan hálója, amely ésszel előre föltérké- pezhetetlen, de befolyásolja sorsunkat. Elszoktunk attól, hogy figyelembe vegyük ezeket a sorsalakító tényezőket. Az em­beri agy kutatói ezt a jelensé­get úgy fogalmazzák meg, hogy agyunk „féloldalasán” működik, és a szavakban és számokban gondolkodó bal agyféltekénk elnyomja, nem engedi szóhoz jutni agyunk másik felét, amelyik képekben, érzelmekben, mozgásokban és megérzésekben fejezi ki ma­gát. „Tudós" agyféltekénknek valóban sokat köszönhetünk: a modern ipart, a kényelmün­ket biztosító technikát. De mindezeknek ára van. Az árat azzal fizetjük meg, hogy énünk és kultúránk „jobbik fele" ti­tokban működik. Mindaz, ami­ről ésszerűen gondolkodva nem veszünk tudomást, várat­lanul újra és újra felbukkan, mint „ésszerűtlen". Valaki, minden fillért be­osztva, évekig építi a családi házat, amit azután egy gyor­san lezajló válóper során örök­re elhagy, vagy ha nem, akkor boldogtalanul él benne. „Hi­ba csúszott a számításba" szokták mondani ekkor, de va­jon ki lehet-e számítani a ki­számíthatatlant? Meg lehet-e ismerni azt, ami bennünk és a másikban rejlik? Már a kérdéseink is rosszak. Helyénvalónak találjuk-e, ha arra törekszik a másik, hogy kiszámítsa a lépéseinket? Mi magunk is csak olyan valaki számára mondunk valami lé­nyegeset magunkról, akiben megbízunk és akiről tudjuk, hogy ő is elfogad bennünket. Ugyanez a szabály vonatkozik belső életünkre is. Saját ma­gunkkal kell megbarátkoz­nunk, ha tudni akarjuk, hogy mi rejlik bennünk. Képekben, érzésekben és sejtésekben gondolkodó agyféltekénk mű­ködését is csak úgy ismerhet­jük meg, ha megbarátkozunk vele és elfogadjuk, hogy olyan, amilyen. A pszichoszintézis olyan helyzeteket kínál, amelyek elő­segítik ezt a barátkozást. Tér­képet od a kezünkbe, de ránk bízza, hogy merrefelé és mi­lyen ütemben haladunk. A pszichoszintézis mindenki ál­tal alkalmazható gyakorlatok­kal dolgozik, amelyek önálló­an, vagy a pszichoszintézis módszereiben járatosabb má­sik ember segítségével végez­hetők. Minden gyakorlatnak pontosan meghatározott célja és előre tisztázott menete van. A hatást fokozza, ha csopor­tos formában alkalmazzák. A csoportos tapasztalat az egyé­ni gyakorlást is elősegíti, a pszichoszintézis egyéni fel- hcsználásához mintegy előze­tes kiképzést ad. A pszichoszintézis történetét az 1910-es évektől számíthat­juk. Roberto Assagioli olasz pszichiáter ekkor tette meg ez első lépéseket, hogy a nyugati társadalmak pszicho­lógiai elméleteit ötvözze a ha­gyományos keleti pszicholó­giai technikákkal. A további műhelymunkába bárki bekapcsolódhat, aki vállalja a felfedezés kockázatát, szereti a játék örömét és fontosnak tartja az önismeret fejlesztését — vagyis mindazt, amit a pszicho­szintézis nyújtani képes. A szerzők a következő címen várják az érdeklődök jelentkezését: PSZICHOTEAM, Budapest V., Bajcsy- Zs. út 20. 1051. Dr. Bognár Gusztáv—Dr. Telkes József Péntek este Felnőtt amatőr kórusok hangversenye Pécsett Már hagyomány, hogy min­den év tavaszán kórushangver­senyt rendez a KÓTA megyei szervezete a felnőtt amatőr kó­rusok részére. Erre több okból is szükség van. Egyfelől a da­losoknak szereplési lehetősé­get nyújt, másfelől célja a színvonalemelés, az új kórusok bemutatkozása. Az idei kon­certen például először lép a közönség elé az egy éve ala­kult Bólyi Ifjúsági Vegyeskor. E hagyományos találkozó a korábbi években is valamilyen évfordulóhoz kapcsolódott. Idén a kettős Liszt-évfordulót ünnepeljük. A bemutatón köz­reműködő kórusok: Kodály Zoltán Férfikar (vez. Ivasivka Mátyás), Bólyi Ifjúsági Vegyes­kar (vez. Odrobina Zoltánná), Pécsi Egyesitett Egészségügyi Intézmények Bölcsődei Kama­rakórusa (vez. Studer László- né), Pécsi Épitök Madrigálkó­rusa (vez. Jandó Jenő), Pan­non Volán Bartók Béla Férfi­kara (vez. Lakner Tamás), Komlói Pedagógus Kamarakó­rus (vez. Szabó Szabolcs), Komlói Munkáskórus (vez. Tóth Ferenc), Pécsi Afész Ja­nus Pannonius Női Kara (vez. Ivasivka Mátyás), Mecsek Kó­rus (vez. Tillai Aurél). A hang­verseny péntek este 7-kor lesz a Művészeti Gimnázium Rad- nics utcai színháztermében.

Next

/
Oldalképek
Tartalom