Dunántúli Napló, 1986. május (43. évfolyam, 119-148. szám)

1986-05-01 / 119. szám

12 Dunántúli napló 1986. május 1., csütörtök A testvérmegyék életéből Űj gyógyszer a polibiolin AbBOBGKaH npaeaa Napjainkig a krónikus ízü­leti gyulladások kezelése na­gyon nehéz dolognak bizo­nyult: a létező gyógyszerek sok esetben nem váltották ki a várt hatást.’ Jelentős ered­ménynek számít az az új ösz- szetételű készítmény, amelyzt a Szovjetunió Egészségmegőr­ző Minisztériumának farmako­lógiái tanácsa „polibioíinnak” nevezett el. — A készítmény gyártása már széles körben meghono­sodott, s az orvosi gyakorlat­ban is ismertté vált — mond­ta Bogdan Kacsorovszkij pro­fesszor, a Lvovi Hematológiai és Vérátömlesztési Tudomá­nyos Kutató Intézet igazgató­ja. — Ahogy a kísérletek is mu­tatták, a polibiolin alapvető hatása a fertőző ízületi gyul­ladásos betegek túlnyomó többségénél a gyógykezelés után várható. A krónikus gyul­ladásos esetekben, és a kü­lönböző szervek gyulladásos­allergiás megbetegedéseinél alkalmazzuk. A lényege az, hogy hatására a szervezet vé­dekező rendszere nagymérték­ben megerősödik. Azt a fon­tos tényt sem szabad figyel­men kívül hagyni, hogy a pre­parátumnak semmiféle mellék­hatása nincs és alkalmazása során további komplikációk sem lépnek fel. Ukrajna tudományos­technikai fejlődése A párt gazdasági stratégiá­jának alapvető kérdéseként ve­tették fel a Szovjetunió Kom­munista Pártja új programjá­ban a tudományos—technikai fejlődés felgyorsítását. Hogyan valósítják meg e tervet a ha­talmas tudományos—technikai potenciállal rendelkező Ukrán Köztársaságban? — Erről be­szél az Ukrán Tudományos Akadémia közgazdaságpoliti­kai intézetének tudományos főmunkatársa. Napjainkban Ukrajna tudó­sainak munkája szorosan ösz- szefügg olyan aktuális problé­mákkal, mint az újabb energia- források felkutatása, az új hul­ladékmentes technológiai fo­lyamatok elvi megalkotása, a termelés automatizálása a számítógépes technika fel- használása alapján, a rugal­mas automatizált termelés ro­bottechnikája, a biotechnoló­gia fejlődése, a természeti for­rások optimális felhasználása, a környezet megőrzése, az élelmiszerek változatosabbá té­telének új módjai. Ma az Ukrán tudósok 160—170 összoroszországi tudományos- technikai program végrehajtá­sában vesznek részt. A köztár­saság tudósainak alapvető ku­tatómunkája az újszerű tech­nológiai fejlődés alapjainak lerakására, meghonosítására és alkalmazására irányul. Elen­gedhetetlen követelmény az olyan ipari objektumok, felsze­relések korszerűsítése, mint a gépek rendszerei, a folyamatos acélöntéshez, valamint a hul­ladékanyag beolvasztásához és újraöntéséhez szükséges fel­szerelések, a fémek feldolgo­zásának elektrofizikai és elekt­rokémiai szerkezetei, automa­tizált hőerőgépek, nagy átmé­rőjű csövek, vezetékek. Az Ukrán Tudományos Aka­démia Jevgenyij Patonról elne­vezett villamos hegesztéssel és a nyersanyagfeldolgozás prob­lémájával foglalkozó intézeté­nek tudományos munkatársai széles körben honosították meg s tették ismertté módszereiket, nemcsak a köztársaságban, de az ország határain túl is. Különleges figyelmet fordítanak az új technológiák és gyártó- eszközök- elvi kidolgozására, gondolva természetesen a gyakorlatban való felhasználá­suk mikéntjére is. így, a vil­lamos hegesztéssel foglalkozó intézet tudósai, a vállalatok­kal és szervezetekkel együtt­működve dolgozták ki a prog­resszív technológiát, és a ter­melőeszközök magas szintű korszerűsítését. Ezáltal a ter­melékenység öt-hatszorosára növekedett: a távoli északon létesített villamos hegesztő üzem körülbelül száz hegesztő­munkást tett szabaddá. Ukrajna népgazdaságában egyre jobban elterjed az atom­energia alkalmazása. A „bé­kés" atomot sok területen hasznosítják: a jelzett atomok minőségének tudományos kuta­tásában, az orvostudományban, az iparban, a sugárzás erede­tének kontrollálásában és de- fektöszkópiájában (hiba kikü­szöbölésében) stb. Csak a vas- és acélgyártásban egy év alatt 24 millió rubelt takarítot­tak meg a radioaktív és izotro- pikus sugq/zás alkalmazásával. A tudományos kutatások eredményessége folyamatosan növekszik. 1984-ben 1675 újítás bevezetésével a népgazdaság egymilliárd-százötmillió rubeles hasznot könyvelhetett el. Ljudmilla Paszecsnyik, a közagzdasági tudományok kandidátusa Ford.: Óvári Zsuzsanna Az Ukrán Tudományos Kutató Akadémia nagy keménységű anyagokkal foglalkozó intézetének tudományos-technikai mun­katársai előkészítik a gyémántból előállított felszerelést a cukor­üzemben. A városfejlesztés teruei ELÁS SLAVONIJE Eszék lakossága a harmadik évezred küszöbén sem fogja meghaladni a 200 000 főt, nem épül új 70 000 lelkes város a Dráva balpartján, Eszék mégis érdekes város marad, olyan hely, ahol kel­lemes lesz élni. Az 1975-ben elfogadott városfejlesztési ter­vek a fejlődés megtorpanása óta más megítélés alá es­nek, és ezeket most átdolgoz­zák. Új feltételei vannak a fejlődésnek, és új felfogások alakultak ki világszerte az életkörülmények megítélésében. Veljko Prole, az eszéki Vá­rosfejlesztési Intézet igazgató­jának tájékoztatása szerint míg korábban évi 1000 lakás épülhetett fel Eszéken, most azon fáradoznak, hogy az évi 500 lakás ütemét tarthassák egészen az ezredfordulóig. Az új lakóházak a Dráva jobb­partján a meglévő település­hez csatlakoznak, és nem szükséges a városfejlesztést kiterjeszteni a balpartra is. Tovább folyik az óváros ar­culatának formálása, a meg­lévő részek rehabilitásán, ami az olcsóbb és praktikusabb megoldást jelenti. Mivel a vá­rosban elfogynak az egyéni lakásépítésre alkalmas házhe­lyek, ilyeneket azután a város- környék falvaiban kínálnak. E falvakban a meglévő óvodá­kat, iskolákat, szolgáltatóhe- lyekeí kibővítik, és a kommuná­lis ellátás fejlesztésével e pe­remterületeken is városi kö­rülményeket kínálnak a lakos­ságnak. Ki akarnak javítani bizonyos korábban elkövetett hibákat, ezért kidolgozzák a környezet- szennyező és -kímélő ipari létesítmények egy-egy zónában való elhelyezését is. így kerül a papíripari Litokarton a ke­leti ipari zónába, ide települ az első ütemben a bőr vizes ki­dolgozása, majd a bőrgyár­tás további üzemei. A Kovi- nar fémmegmunkáló üzem rét­falui telepén nincs mód a to­vábbi terjeszkedésre, így ők is kitelepülnek. Végleges meg­oldás előtt áll az OLT öntö­de, amely részben már kint van a város déli peremén. Az új kikötő építésén dolgo­zó Tranzit szállítási, hajózási egység a közkórház és egy nővérszállás számára szabadít fel zöldterüfeteket. Az ezred­fordulóra amortizálódik a Sa- ponija vegyigyár néhány egy­sége, megújításukat már az új Saponija mellett várhatjuk. Kiköltözik a városból a. beton­ipari és az áramszolgáltatási egység is. A következő években a vá­ros villamos- és szennyvíztisz­tító telepének megépítése lesz a legsürgősebb feladat, mert ezek híján egyéb fejlesztés Eszék főtere Eszék az ezredfordulón Ahol kellemes lesz élni a kővetkező évszázadiban is Alkonyat az eszéki Dráva-parton is hátrányt szenved. Az ezred­fordulóig teljesen elkészül a város körforgalmi útja, és te­hermentesíti az eszéki utcá­kat az átmenő forgalomtól. Az Eszék Szálló második üteme is elkészül, és további szállodák épülnek Eszéken: a leendő kamionpihenő közelé­ben és a mostani Bijela lada étterem mellett. Ebben a kö­zéptávú tervidőszakban kíván­ják felújítani a Slavonija di­vatházat a főtéren, és új NAMA áruházat építenek. Na­gyobb bevásárló központokra van szükség a déli városrész­ben is. Új létesítményeket vár­nak a sportolni és pihenni vágyók: elsősorban egy fedett­uszodát és egy korcsolyapá­lyát terveznek, és a városi parkban befejezik a stadion építését. Az alapelvekről annyit, hogy Eszék városa nem tör a ma­gasba. Nem akarnak építeni felhőkarcolókat, egyáltalán nyolcemeletesnél magasabb házakat. Az épületek többsége négyemeletes lesz. Különös fi­gyelmet fordítanak arra, hogy optimális legyen a lakássűrű­ség, mert elvük, hogy a vá­rost az embereknek kell épí­teni, és a városnak emberi léptéket kell követnie. Igen nagy figyelmet fordí­tanak a területek kihasználá­sára. Különféle szempontú ter­veket készített a város és a községek közössége, összhang­ban tartva Eszék és a régió szükségleteit. Lehetőség van a menetközben szükséges változ­tatásokra is. Alapelvük, hogy a város eleven szövet, amely él, változik, lakói új szükségle­tekkel, kívánságokkal állhatnak elő. A városfejlesztés kérdésé­hez való ilyen hozzáállás re­ményt ad arra, hogy Eszék a következő évszázadban is olyan település lesz, ahol kel­lemes élni. Nikola Vukadinovic Az alkotás és szépség ünnepe Kiállítás a kortárs művészetről Schweriner Április Szltven megyében a ■kultúra hónapja. Minden év­ben a szliveniek várják az áp­rilist, mert napjaiban a szelle­mi élet újabb alkotásai jelen­nek meg a különböző jelentő­ségű rendezvényeken. Hagyo- imánnyá vált, ’hogy ezt a hóna­pot a kultúrának szenteljék. És nemcsak a 'megyeszékhely la­kosai számára, hanem az egész megyében élők számára is is­merkedést jelent a művészetek különböző területével. Az alko­tóművészet és szépség áprilisi ünnepeinek megvannak a ma­ga megismételhetetlen jelentő­ségei, .mert ilyenkor válnak va­lóra a rég óhajtott érdekes ta­lálkozások és beszélgetések a különböző művészetek képvise­lői között, akik az ország kü­lönböző területéről érkeznek és a megyében tevékenykedő al­kotókkal találkoznak. Ez évben is megvalósultak a reményeink. A kulturális hónap programja ez évben is, érde­kes, gazdag és tartalmas volt. Sok bemutató volt a gyerme­kek és tanulóifjúság számára, természetesen a felnőttek igé­nyeit is igyekeztek kielégíteni. Az irodalomkedvelők, a zene­barátok és az ábrázoló művé­szetek hívei is megtalálták a számukra legmegfelelőbb prog­ramokat. Nem feledkeztek meg a színházlátogató közönség igényeiről sem. Az öntevékeny együtteseknek lehetőségük volt, hogy az elhivatottságuk és lelkesedésük erejével, al­kotott műsorukkal kiérdemel­jék a közönségük elismerését. Kiállítás nyílt a Schwefini Múzeumban azokból a képző- művészeti alkotásokból, ame­lyek 1981—85. között, tehát a X. pártkongresszus után kerül­tek a múzeum birtokába. összesen 2218 tárgyról van szó, amelyből a tárlaton 479 darabot mutatnak be, köztük 80 festményt, 98 grafikát, 38 plasztikát és 263 kézműipari terméket. Az új műtárgyak be­szerzésénél a múzeumi igazga­tóságot elsősorban az a cél vezérelte, hogy az NDK kortárs művészetének minél szélesebb körét érzékeltessék. Főleg szí­nes grafikákat gyűjtenek, va­lamint kisplasztikákat és kéz­műipari tárgyakat, ugyanakkor tervezik a .történelmi jellegű ál­lomány gyarapítását is. A gyűjtemény gerincét Schwerin megye művészeinek alkotásai képviselik. Az 1385 grafika főleg a formai kísérle­tek jegyében fogant, tükrözve ezáltal is a modern kor sokré­tűségét. A Schwerin! Múzeum híres németalföldi festészeti gyűjte­ményéről, de nagy jelentőségű a XX. század első harmadának realista - művészete, valamint a forradalmi proletár örökség is. A múzeum profiljához tartoznak még a kézművesség termékei. Különösen értékes és becses a meisseni porcelángyűjtemény, amely egyedülálló a maga ne­mében az NDK-ban.

Next

/
Oldalképek
Tartalom