Dunántúli Napló, 1986. április (43. évfolyam, 89-118. szám)
1986-04-09 / 97. szám
1986. április 9., szerda Dunántúlt napló 3- Mikor? - kérdez vissza Szabó Dénes. Már fel sem figyelnek az éles zajra. — De hiszen ez egy kis robbantás volt ... - teszi hozzá. üres a pár éve épült egészségház, s a felette lévő szép lakás is. Pedig nem kis pénzébe került a létesítmény a Nagy- harsányi Közös Községi Tanácsnak, ám védőnőre szükség volt — nyugdíj miatt üresedett meg a hely -, így belevágtak az építkezésbe. Évek óta hirdetik az állást a szaklapokban, itt-ott van is érdeklődő, például Szegedről kétszer is eljött egy fiatal nő - de visszakozott. Talán azért, mert korábban egy sörbárban dolgozott, s elszakadt már az egészségügytől, talán azért, mert a tanácson nem tudtak neki valami magas bért ígérni.- Amikor mondtam neki, mennyit, elköszönt. . . S üres néhány műhely is. Pedig aki Siklós felől hajtva érkezik a községbe, szembetűnik neki a sok tábla a házak falán: autójavító, alváz- és üreg-- védelem, autófényező, pék, ács - na, itt van bőven iparos! - gondolhatja.- Nincs például lakatos, asztalos, cipész, férfifodrász, órás, s most úgy tűnik, a női fodrászattal is gondok lesznek, mert a műhely tulajdonosa eladta az épületet, augusztus 31-ig talán még működik. Utána mi lesz, nem tudom egyelőre megmondani.- Tegyük fel, hogy fiatal szakemberként — mondjuk lakatos — jelentkezem a tanácson: szeretnék itt letelepedni, kiváltani az iparengedélyt. Mivel tudnak „csábítani”?- Közművesített házhellyel — ha építkezni akar — nem.. Ezek pár éve elfogytak, egyelőre újabbakat nem alakítottunk ki. Van szabad telek a községben: a rendezési tervnek megfelelően számos, magánkézben lévő területet megosztottunk, ezek forgalomban vannak, nagyjából 150 négyszögölesek, egy ilyen telket mintegy 60 000 forintért vásárolhat meg.- Hol tudom beszerezni az építési anyagokat? Nagyharsány — Van Siklóson TüZÉP-telep, de innen nem tud meghozatni mindent. Azt hiszem, el kell mennie Pécsre, Mohácsra, Szigetvárra is . .. — Bármilyen házat felépíthetek? — Nem, csak a rendezési tervnek, az előírásoknak megfelelőt. — Ez lényegesen szűkebb teret enged, mint amennyi típustervet például az ÉTK-irodák- ban megvehetek. Nem félnek attól, hogy egyhangú lesz Nagyharsány arca? — Eddig nem tapasztaltam egy építkezőnél sem, hogy a ház megjelenése, külső képe miatt fenntartásai lennének. — Maradjunk a „szakmámnál”, a lakatosságnál. A falunak szüksége van egy ilyen szakemberre. Ha jövök, mit kapok? — Két év adókedvezményt. Ez igazán csábító! A vb-titkár által említett nagy múlt: pár évvel ezelőtt a község közvetlen szomszédságában tárták fel régészek egy meglehetősen nagy római kori település maradványait. Szabó Dénes rendkívül büszke rá, „csak nem tudjuk bemutatni, mint Gorsiumot. ..”. A falu temploma már 1140-ben állt, a későbbi évszázadokban a község versenyt futott Siklóssal, csak a török időket követően maradt le a szomszédos településtől. Ma Nagyharsánynak 1750 lakosa van. Idősödő falu, lassan csökkenő népességgel.- Az a bajunk — magyarázzák- —, hogy beszorultunk egy háromszögbe, amelynek csúcsain ott van Siklós, Villány és Beremend. Nagyharsány pedig Az új, kétszintes lakóházak 'középen; mindenfelől húzóerő hat ránk. Pedig az arány meglepő: több mint 800 a munkaképes korúak száma, alig kevesebb, mint az összlakosság fele. — A Pannolit kőbányája, az 5-ös Épfu, a MÁV, a Bólyi Mezőgazdasági Kombinát, a Villányi Állami Gazdaság, a BCM és a Siklósi Kesztyűgyár: ezek a fő munkaadók. Például a bányánál csaknem 170-en dolgoznak a helybeliek közül, sokan az Épfu-nál és a MÁV-nál is. De magas az ingázók száma, jóllehet: közlekedési nehézségek nincsenek, ilyen szempontból igazán ellátottnak mondható Nagyharsány. Siklós például autóval, busszal, 8—10 perc. Mindenesetre, amikor felfedtük az előbb említett háromszög szívóerejét, megpróbáltuk ellensúlyozni: közel 100 új házhelyet alakítottunk ki 1963-tól - ha érdemesnek tartja, összevetheti: a faluban összesen 560 ház van —, mint említettem, elfogytak, beépültek. — Ez azt jelenti, hogy nincs is szabad munkaerő a faluban? — Egy 40-50 főt, főleg asz- szonyokat foglalkoztató üzemet el tudok képzelni, hozzátéve: épületet is biztosítunk ehhez, egy 600 négyzetméteres volt raktárt. Az a baj, hogy hozzánk nem „jön” a fejlődés, hanem „hívogatni" kell. Azt hiszem azért, mert központ nélküli község vagyunk: sem tsz-nek, sem áfésznek, sem ipari üzemnek, sem állami gazdaságnak nem működik itt központja. Másfelé megy az ettől remélhető vonzerő, a tőlük eredő segítség. Pedig a segítség elkelne. Tervezik például a vizgondok megoldását. Törpevízmű-háló- zat ugyan üzemel a községben, de kútja kimerülőben — nem véletlenül foglalkozik a közérdekű bejelentések jó része ezzel. Vagy újabb kutat kell fúrni, vagy — s ez látszik megoldhatónak - a közeli kista- polcai vízbázist használják fel a bővítéshez, egy 2,5 kilométer hosszú vezeték megépítésével. Ez a kút percenként 1000 liter vizet ad, szó szerint jó forrás lenne a nagyharsányi gondok megszüntetéséhez — de így is drága. Felhasználnák a megvalósítás érdekében — még ebben az évben — a városkörnyéki alap biztosította összeget, pályázat útján a vízműtől kaphatót és persze saját fejlesztési erőt — 800 000 forintot. Ám ez kétharmada a tanács 1986. évi fejlesztési alapjának. Pedig máshova is kellene pénz. Például az általános iskola bővítéséhez: körzetesített intézményről van szó, ráadásul most négy épületben folyik a tanítás, 360 kisdiákot okítanak a pedagógusok. Ebben a tervidőszakban szeretnék négy osztályteremmel bővíteni az iskolát, a megyei tanács támogatásával. Ráfér a gondoskodás; régen volt az épületben kaszárnya, de még kocsma is, csak két évvel ezelőtt sikerült a központi fűtést megcsinálni, 1,8 millió forintért. Azután itt van a kolónia a hegy alatt, 180 házából 100- ban állandóan laknak, jórészt a hajdani Kaffka-erdő kunyhóiból ideköltöző cigányság. A faluban ma 350-en élnek, van ennek következménye is; fogalmazzuk Szabó Dénes szavaival: nagyon kell a faluban a jó körzeti megbízott rendőr... S a kolónia is jelentkezik igényeivel, például utakat szeretnének. Ha már itt tartunk: egy-egy évben a tanács 100 000 forintot fizet ki rendkívüli szociális segély cimén. A rendszeres szociális segélyben részesülőknek összesen 440 000 forintot kapnak, gyámügyi segélyre 40 000-et fordítanak. Szögezzük le: a nagyharsá- nyiak szeretik a Szársomlyót, kifejezetten büszkék erre a szép hegyre, tisztában vannak értékeivel, rendkivüliségével — de ragaszkodnak a kőbányához is. — Ezzel együtt nehéz téma! — ingatja a fejét a vb-titkár. — A kőnek is nagy az értéke, a hegynek is ... A bánya közel 70 éve üzemel, a mészkő most 130 nagyharsányi családnak jelenti a kenyeret. Az üzem sokat segít a tanácsnak, társadalmi munkával, néha még a gépeivel is, kőzúzalékkal, vagyis a község szempontjából: fontos a kőbánya. A másik oldal a természet- védelemé: már mindenfelé ismert, hogy egyedül itt él a magyar kikerics, hogy geológiai képződményei egyedülállóak, állattani ritkaságokkal dicsekedhet, s különleges kiimát biztosít közvetlen környezetére. Ez utóbbira mindjárt egy példa: itt érik be legkorábban a cukorborsó, nem véletlen, hogy a háztáji keretében sokan és nagy területen foglalkoznak ezzel a növénnyel. Mindebből láthatja: szeretjük a Szársomlyót, mi több, görcsösen ragaszkodunk hozzá. — Kivel szemben? — írják például a szoborparkot siklósinak, villányinak, csak éppen nagyharsányinak nagyon ritkán. Pedig közigazgatásilag is hozzánk tartozik, az itteni népek büszkék rá, mert a mi hegyünkben, a fölénk magasodó Szársomlyóban van! Mészáros Attila A nagyharsányi vb-titkár szobájában az íróasztal a Szár- somlyó felé néz. Jóllehet: közben falak vannak, '-a tanács mögötti épület pedig eltakarja a hegyet, mégis állandóan jelen van itt, Szabó Dénes irodájában, de általában a faluban is a magányos csúcs. Amikor a titkár azt mondja: a községnek nagy múltja van, a „nagy" szónál a hegy felé pillant. Éppen robbantanak, koradélelőtt van, a kőbánya szirénájának hangja pár perce vijjogva terült szét a köd- és esőfoszlányok között. Az ablakok a dörej nyomán megrázkódnak. — Jókora detonáció volt... A régi, megújult házak a hegy alatt Lakótelep-bővítés Szentlőrincen A szentlőrinci Madách Imre és Kossuth Lajos utca által határolt lakótelep első házai már a hetvenes évek elején megépülték, a továbbépítésre viszont a területen levő tsz-ki- rendeltségek miatt nem volt lehetőség. Két éve a szóban- forgó műhelyek elköltöztek, tavaly a tanács, megkapta az építési engedélyt, ez év elején pedig a tereprendezés után megkezdték az alapozást: a meglevő 70 lakáshoz 1987 végére még két 40 és egy 30 lakásos tömböt építenek. Az első ütem második részében e közel kétszáz lakás fűtés- és melegvízellátását biztosítva egy -új távfűtőközpontot is építenek. Szó volt arról a megoldásról is, hogy Szentlőrinc másik nagy lakótelepét fűtő központból az -új lakásokat is ellátják, de a másfél kilométeres távolságon az energiát csak gőz formájában szállíthatják, így egy hőcserélő berendezésre is szükség volna. Az új távfűtőközpont kialakítása már csak azért is -kifizetődőbb», mert a második ütemben elkészülő 200 lakás fűtési gondjait is megoldja majd. Nem beszélve a már évek óta ottlakókról, akik idáig olajkályhával, valamint bojlerrel oldották meg a fűtést és a melegvízellátást. Ezek a családok jelentős ősz- szeggel, fejenként 35 ezer forinttal hozzá is járulnak a tanácsi beruházáshoz. A tervezett beruházási költség — amelybe persze több vállalat is, köztük a Mecseki Ércbányászati Vállalat is beszáll — 11 millió forint. A terveket az AGROBER készíti, a kivitelező a Szentlőrinci Költségvetési üzem. A tanács közművekkel tellátott, a főúttól jól megközelíthető telket biztosított. Valószínűleg a tavasz végére, a nyár elejére kapják meg az építési engedélyt, a központ pedig a lakásokkal párhuzamosan a jövő év végére készül el, mintegy 400 lakás fűtéséről, melegvízellátásáról gondoskodva. N. A. Hiánycikkek, találmányok Venczel Tibor műhelyében Háttérben a kisipar A baranyai kisiparosok háttéripari és találmányi kiállítását a közelmúltban rendezték meg Pécsett. Huszonhat kisiparos és egy gmk mutatkozott be itt termékeivel. Az egyhetes bemutató egyben készülődést is jelent az áprilisi országos kiállításra. Körülnéztünk, milyen termékekkel vesznek részt a megye kisiparosai a budapesti bemutatón. Demagnetizáló, vagyis lemágnesező készülék. Alig ismerik, ma még csók a műszerészek. A 450 forintos kis szerkezet a nem kívánt mág- neseződést szünteti meg a magnetofonfejeknél. Hasznos a számítástechnikában, és javítja a színes televízió színtisztaságát. Feltalálója Venczel Tibor, leendő technikusokat oktat a Zipernovszky Károly Szakközépiskolában és a KIOSZ szolgáltató-fejlesztő bizottságának elnöke: — Készülékemet egyelőre csak műszerészek vásárolják. Bár nagyon hasznos, különösen azoknak, akik drága magnetofont és hifi-berendezést vásárolnak. Például egy kom- bináltfej 100 óra üzemelés után felmágneseződik. A csere több mint 1000 forintba kerül — mondta. — A demagne- tizálót importból szerezzük be, de több mint kél éve nem hoztak az országba. Venczel Tibor több újdonsággal is indul a budapesti kiállításra. Többek között az energiatakarékos lépcsőházi világításautomatával, amely érzékeli a sötétséget és e szerint kapcsol be. A fordulat- számmérővel egybeépített akkumulátorőr már felkeltette a gépkocsivezetők érdeklődését. A kiállításon' látható orvosi bemosakodó készüléket már ismerik az országban. Feltalálóját, Scheffer Lászlót nemigen. Pedig ez az ötletes automata készülék is kisiparos terméke. Találmányát már használják a pécsi Honvéd Kórházban, .a 400 ágyas klinika sebészetén és eljutott a siófoki, kaposvári és a nagyatádi kórházakba is. ötletben nem volt hiány ezen a " bemutatón. Láttunk hidraulikus emelővel ellátott szőlőprést, amelyet minimális kézi erővel lehet működtetni. Az ipacsfai Darni Imre találmányát tavaly mutatták be az ipari vásáron. Azóta módosított a szerkezeten, biztonsági rendszert épített be. Biró Dénes pécsi gépészmérnök vegyestüzelésű kazánokhoz készített kerülő ágas megoldással kis ellenállású biztonsági szelepet. Termékét a Mechanikai Gépgyártó Szövetkezet fo rgalmazza. Pacz József, a KIOSZ Baranya megyei titkárságának gazdaságszervezője :- Ez a kiállítás a tapasztalatcsere mellett felmérés a megye kisiparosairól. Képet kaptunk arról, hogy ki milyen újdonsággal foglalkozik. Hiszen konkrétan nem is tudjuk, hogy kinek milyen új terméke van. Ezt a kiállítást is személyes kapcsolatokra alapítva tudtux megszervezni. Voltak akiz örömmel jöttek, többen csak hosszas rábeszélésre, és akadt néhány kisiparos, aki a meghívásra nemet mondott. Hogy miért? Amire ma egyre nagyobb súlyt fektetünk a kisiparban: az érdekvédelem. Sainos hosszú évek során a KIOSZ nemigen tudta ezt a szerepét betölteni. Azt hiszem, nyugodtan mondhatjuk azt, hogv elriasztottuk kisipara- sóinkat. A jogi, pénzügyi se- aítséa mellett a oinckutatás- ban is részt veszünk. Reméljük egy-egy ilven kiállítás ösz- szehozza a kisioart. s talán az elveszített bizalmat is . . . M. Gy. fi „Hegy” alatt
