Dunántúli Napló, 1986. április (43. évfolyam, 89-118. szám)

1986-04-08 / 96. szám

1986. április 8., kedd Dunántúlt napló 3 Egymillió ember munkaideje Zavartalan belföldi ellátásra, választékbővítésre és hatéko­nyabb import hiánycikkpótlásra törekszik a Vasért Kereskedel­mi Vállalat. Ezért az önálló ex­port- és importjog megszerzé­sére is pályázik még idén. A cég főként a kishatár menti áru­forgalom lehetőségeit akarja kiaknázni. Nem véletlen, hogy a barcsi új vasértes áruházban hamarosan megkezdi működé­sét egy export-, importügyekkel foglalkozó kirendeltség, amely­nek vezetőjéül nemrég nevez­ték ki Bosnyák Csabát. — Az év második felében várható indulásra már most ké­szülünk fel. Semmit sem bízunk a véletlenre — mondja a 38 éves szakember, aki ingázik a pécsi lakása és a barcsi bolt között. - Áruajánlatot mind­egyik helyen elfogadok, mert a júniusi eszéki nemzetközi vásá­ron szereplünk. Nem mindegy, hogy négy megyés* dél-dunán­túli kirendeltségünk milyen kí­nálattal rukkol elő. A piacszervezés javában tart. A vezető magabiztos, mivel ko­rábbi munkahelyén, a Titánnál hároméves jugoszláviai piac- szerzési . tapasztalatra tett szert. Sokat csörög a pécsi 22-313-as és a barcsi 158-as telefon. Nemcsak baranyai, so­mogyi, tolnai és zalai termelő­helyek ajánlják újdonságaikat, portékáikat, de az ország más részéből is jelentkeznek. Rek­lám nélkül is híre ment a vasértes vállalkozásnak. Meg­éri a kishatár menti keretek kö­zött kereskedni, mivel egysze­rűbb az ügymenet, gyorsabban előteremthetők a nyugat-éuró- pai piac érdekességei is. Mind­ez elsősorban a közelségnek, a termékcserének és a gyártási kooperációnak is köszönhető majd. Egyébként a jugoszláv piac nem ígérkezik könnyűnek, mert a követelmények hirtelen változnak. Mégis vállalják a kockázatot. A Vasért elsősorban közve­tít. A sikerek vagy a kudarcok a piacon dőlnek el. A kiren­deltség kis tételt is átvesz a vállalatoktól, áfészektől, ipari és ' mezőgazdasági szövetkeze­tektől. Jó értékesítési Tehetősé­gekkel számolnak egyebek kö­zött a háztartási eszközök, fénycsőarmatúra, alumíniumlét­rák, kempingcikkek, karnis, 'bú­toralkatrészek, babféleségek, dió, mogyoró, szója, tej eladá­sánál. Mezőgazdasági termé­nyek kivitelével is megpróbál­koznak. Mi cserében többek között autógumihoz, mélyhűtő­szekrényhez, kombinált gáz- és villanytűzhelyhez, kéziszerszá­mokhoz, színes fürdőszoba­felszereléshez, villanyfúrógé­pekhez, csempéhez szeretnénk jutni. Mind gyakoribbá válik a termelési együttműködés. Pél­dául közösen készül majd a Siesta gázkályha, végkiszerelé­sére hazánkban kerül sor. A kishatár menti termékcserék ha­tékonyságában mindkét fél re­ménykedik. Felkészültek többek között az eszéki, karlováci, moravicei és zágrábi termelő és kereskedelmi cégek is. Bara­nyában a bő áruellátásra szá­mítva még idén két vasértes szaküzlet nyílik a Baranyaker Vállalattal együttműködve. Csuti J. A tények: a gépipar egyik legrangosabb vállalatánál évente annyi az egész napos és igazolatlan hiányzás, ami összesen 40 em­ber egész évi hivatalos mun­kaidejével egyenlő. Az úgyne­vezett törtnapi, tehát néhány órás hiányzás ennél kilencszer több. A vállalat tavalyi mu í- kaidőmérlege szérint minden ember naponta és átlagosan 6 óra 36 percet tölt produktív munkával. A többi időt —töo- bek között — a vállalati bü­fében tölti, amely szigorúan a műszakkezdéskor nyit, a szervezők nem nagy dicsőségé­re. Egy példa — nem példa, mondhatnánk, nézzük tehát az országos adatokat. Manapság már ott tartunk, hogy az ál- talánosíthatóan laza munka- fegyelem, illetve a munkaidő kihasználatlansága miatt ével­te egymillió ember munkaide­je megy veszendőbe. A Gaz­daságkutató Intézet korábbi megállapítása szerint az évi munkaidőölap legalább 25— 30 százaléka vész el haszon­talanul, jórészt a felesleges — s a szervezetlen gazdálkodás­ra visszavezethető — tevé­kenység miatt. (Mert anyag­hiány miatt cserélni kell a sza­lagon éppen futó gyártmány­szériát, mert javítgatni kell a hibás alkatrészeket, mert az adminisztrációs módszerek rég elavultak, mert a gyárak kö­zötti együttműködésre is a fe­gyelmezetlenség jellemző és a többi.) Máris állítható: van valami igazsága a közhelyszerű meg­állapításnak, miszerint az em­berek nem azért mennek a munkahelyükre, hogy semmit­tevéssel verjék agyon az időt. A többség dolgozni akar. Igaz, vannak notórius fegyelemezet- lenkedők, vannak reménytelen esetek és helyzetek. Van, ami­kor hiába a jó szó, a figyel- rrieztetés, vagy akár a szigorú büntetés. Nincs foganatja. Te­gyük hozzá: gyakorta nem is lehet. Társadalmi vívmányunk a teljes foglalkoztatottság, ugyanakkor nem titkolható gondunk is, hogy még a leg- megátalkodottabb fegyelme- zetlenkedők is gyakorlatilag tökéletes biztonságban érez­hetik magukat. E változatlanul munkerőínséges világban állá­suk, munkahelyük biztos, az esetleges keményebb fegyelmi eljárásokat — az agyonbonyo­lított munkajog-rendszer segít­ségével is — viszonylag köny- nyedén a javukra fordíthatják, s ha netán mégis az elbocsá­tás veszélye fenyegetné őket, akkor sem kell kétségbees­niük: várják őket más munka­helyek, ahol változatlan a munkaerő-gazdálkodási filozó­fia, hogy tudniillik öt rossz, hasznavehetetlen ember még mindig jobb, mint egy hiányzó ember. Az is igaz, hogy a mun­káltatók ma már valamennyire válogatnak; a rosszabbját, a megbízhatatlanabbját ma már ódzkodva fogadják — de ál­talában azért fogadják. Ráadásul a fegyelmezetlen­ségre hajlamosak előtt rossz példák tucatjai állnak. Köny- nyedén hivatkozhatnak mind­azokra, akik különböző okok és megfontolások miatt ked­vezményezett munkahelyi stá­tusban vannak és különösebb teljesítmény-követelmények nélkül is fölvehetik a számuk­ra garantált — gyakorta igen tekintélyes összegű — havi fi­zetséget. Hivatkozhatnak pl. az ún. sportállások betöltőire s hivatkozhatnak mindazok­ra, akik esetében hallga­tólagos megegyezéssel tűrik el a jóformán említésre sem mél­tó munkateljesítményeket csak azért, mert amúgy „megbecsü­lendő" emberekről van szó. S persze hivatkozhatnak a hi­vatalosan is legalizálható munkahelyi távollétekre: mert „ügyintézői" gyakorta még ma­napság is csak munkaidőben lehet, s mert a legkülönbözőbb szervezetek kérik ki — szem­rebbenés nélkül — konferen­ciákra, társadalmi munkára és miegyébre az általuk kisze­melt munkavállalókat. Nem kívánom mentegetni a megrögzött fegyelmezetlenke- dőket, de végre be kell látni, hogy az ilyesfajta — s több­nyire kényszerű — munkálta­tói gyakorlat önmagában is fegyelemlazító, a munkamo­rált általában is romboló té­nyező. Mit tegyen a munkahelyi vezető, ha pél­dául a sorozatos anyaghiány, s az általában szervezetlen gazdálkodási körülmények kö­zepette kényszerűen tűrnie kell a csellengést, a lógást, a munkahelyről való eltávozáso­kat? Semmi mást nem tehet, mint hogy segítséget vár má­soktól, máshonnan; hogy vég­re szervezettebbé váljék a munkavégzés, hogy legyen oka megtagadni a kilépőcédulák aláírását, s legyen joga — ha kell — saját belátása szerint büntetni. És persze segítséget vár az ügyben is, hogy kínos­kellemetlen következmények nélkül szabadulhasson meg az általa nem kívánatosnak vélt emberektől. Vagyis a fegyelmezett és hasznothajtó, produktív munka elképzelhetetlen olyan feltétel­és eszközrendszer nélkül, amely nemcsak tüneti kezelésre al­kalmas. Társadalmi méretű gondról van szó, enyhítése csakis átfogó és mélyreható változásokat eredményező gazdasáqirányítási és társada­lompolitikai program lehet. Vértes Csaba A tegtoftEorékosixlili megye: Boranyo Energiagondokkal és ered­ményekkel vegyes ötéves idő­szakot hagyott maga mögött az ország, hisz az energia­ellátásról nemcsak a vállala­tok vezetőinek, hanem a la­kosságnak is megvannak a maga jó és rossz tapaszta­latai. Hogy milyen volt Ba­ranya és Pécs energiamérle­ge és mi várható a most in­dult tervidőszakban? - erről folyt nagy érdeklődésre szá­mot tartó vita a márciusban zárult baranyai tudományos hetek rendezvénysorozatá­ban. A kényszerből meghirdetett energiagazdálkodási és -racio­nalizálási program fő célja az volt, hogy minél kevesebb ola­jat használjunk fel. A kombina- tív energiaprogram a korábbi mindenható olaj háttérbe szo­rításával a szenet helyezte az élre, azt követte a villamos energia, a földgáz és az egyéb energiahordozók. Aztán ismét változott a helyzet és a szenet is megelőzve a földgáz került az első helyre. Ez is gondokkal járt, mert hirtelen úgy felerő­södött a fizetőképes kereslet a földgáz iránt, hogy az elképze­léseket is felülmúló ugrást mű­szakilag nem nagyon győzték az ellátók, ugyanakkor a gáz­szolgáltatás feltételrendszere is valahogy elkerülte a program- alkotók figyelmét, A kombinatív energiaprogram a takarékossá­got, a folyékony szénhidrogén­felhasználás "csökkentését, a hazai energiaforrások kihasz­nálásának fokozását, az ener­giaracionalizálások körének szélesítését, az energiaigényes tevékenységek csökkentését tűzte célul, és feladatul szabta a földgázprogram végrehajtá­sát. Az országos elképzelések tel­jesültek, de nem maradéktala­nul. Mert az lett volna az ész­szerű, ha 1 százalékos terme­lésnövekedéshez tartozó ener­gianövekedés csak 0,4 száza­lék, ám ez elérte az 1,1-1,2 százalékos értéket. Az energiamegtakarítás és az energiaracionalizálás terén .Baranya országosan első helye­zést ért el az elmúlt tervidő­szakban. Annyi energiát takarí­tott meg megyénk a kommuná­lis szektorban, amellyel tízezer 2 szobás, átlagos alapterületű panellakást lehetne egy éven át fűteni és ellátni használati melegvízzel. Zavartalan energiaellátás Folytatódik a földgázprogram, több távfűtéses lakás ságosan ellátható település kapta meg a földgázellátás le­hetőségét, így a DDGóz már több mint 28 ezer fogyasztót szolgál ki vezetékes gázzal. Több mint 16 ezerrel nőtt a villamos energiát fogyasztók száma a jelentős hálózatfej­lesztések nyomán. A DÉDÁSZ — bár maradéktalanul nem tudja kielégíteni a hőtárolós- kályha-bekötési igényeket - a hálózatbővítésekkel és a belső szervezeti korszerűsítésekkel a korábbiaknál is jobb, üzembiz- tosabb ellátást biztosított. gazdálkodásában, a közvilágí­tás korszerűsítésében, az ener­giaracionalizálásokban, a föld­gázprogram megvalósításában, az energiaellátó hálózatok kor­szerűsítésében, a pazarlások felszámolásában és az ésszerű energiagazdálkodásban. Majd 200 millió forintot fordítottak megyénkben tanácsi területen az energiaracionalizálási prog­ramok megvalósítására, ehhez a Megyei Tanács 16,1 millió fo­rintos támogatást adott. Fel­számoltak több mint 4000 olaj­kályhát, 77 olajkazánt, átkap­dik felében földgázt kap Pécs- Meszes, ugyanakkor a BCM és Beremend, Boly, Villány, Siklós, Hímesháza, Geresdlak és Szé- kelyszabar földgázellátásának lehetőségét is meg kívánják te­remteni. Villamosenergiából a terve­zett 3 százalékos növekedésen belül a lakossági és kommuná­lis növekmény viszont csak fele lehet az előző tervidőszakban elért növekedési ütemnek. Ezért visszaszorítják a villamos fűtést, mivel a kisfeszültségű el­osztóhálózatnál a teljesítmény-' igény növekedési üteme nem haladhatja meg a 4,5 százalé­kot. Cél: biztosítani az elektro­mos energiaellátás minőségi jellemzőit. Az is a további ta­karékosságot szolgálja, hogy Jelenleg Pécsett a Budai városrészben építik a földgázvezetéket. Képünk a Tündér utcában készült, ahol most mélyítik a vezeték helyét. Fotó: Läufer László Mennyire módosult Baranya és Pécs energiatérképe az el­múlt időszakban? A Baja—Pécs vezetékről 1984 első napjaiban megkezdődött és a tervidőszak végére befe­jeződött a pécsi gázfogyasztók átállítása a földgázfelhaszná­lásra. A vezetékről 10 gazda­A PÉTAV 35 ezer fogyasztót látott el távfűtéssel — ebből 33 ezret használati melegvízzel is - az elmúlt tervidőszak végén 'Pécsett, Komlón, Mohácson, Siklóson, Szigetváron és Szent- lőrincen. Az energiatakarékos­ságot szolgálja, hogy az elmúlt időszakban 30 ezer lakásban végezték el a nyílászárók utó­lagos szigetelését. A Pécsi Hőerőműben a vá­rost ellátó három távvezetéket egyesítették, ezzel a több mint 60 milliós beruházással - mely lényegében egy év alatt meg­térül — jelentős energiamegta­karításon túl a fogyasztók ellá­tását is biztonságosabban ké­pesek megoldani. Megkezdő­dött a hőerőművi kazántelepek rekonstrukciója is, ezzel már az eljövendő időszak hő- és villa­mosenergia termelését teszik biztonságosabbá. A baranyai sikerhez hozzájá« rult, hogy előbbre lépett a me­gye a villamosenergia csúcsidei csoltak majd fél ezer villany- bojlert és 334 tanterem világí­tását korszerűsítették. A Baranya Megyei Területi Energiaipari Bizottság irányítá­sával, az energiafeladatok vég­rehajtásában sikerült jó össz­hangot teremteni az energia- termelők, a szolgáltatók, a for­galmazók és a felhasználók között. Ebben jelentős tényező lett, hogy az energiagazdál­kodás szervezete a legkisebb egységeknél is megalakult és eredményesen tevékenykedett. Az eredmények köteleznek, így még magasabbra állították a mércét Baranya és Pécs elé a VII. ötéves tervidőszak ener­giagazdálkodásában. ­Alapvető feladat a lakossági és a kommunális energiaellá­tás biztosítása. Tovább folytatódik a földgáz- program. A tervidőszak máso- felgyorsul a közvilágításban a Export- és import jogot kap a Vasért Két szaküzletük nyílik Baranyában ».* .r'rfWfc;' is VEVŐSZOLGÁLAT 130-230 kisebb^ fogyasztással is több fényt adó nátriumlámpa-prog­ram. A távhőellátás további kiter­jesztése elsősorban szén ener­giahordozó alapon biztosítható. Így a Pétáv évente mintegy 1000 új fogyasztóval számol a mostani tervidőszakban, bár a pécsi hőerőmű a rekonstruk­ciókkal, előre gondolva 2010-ig képes biztosítani a távhőellá­tás bővítését. E téren főleg a meglévő távhőrendszerek üzem- biztonságának szintentartása, a veszteségek csökkentése és a fogyasztói érdek megteremtése a legfontosabb. Továbbra sem mondhat le megyénk és 'Pécs az abszolút energiameqtakarítás és a ra­cionalizálás lehetőségeiről. Eh­hez az energetikai beruházá­sok és felújítások jobb szerve­zésével kell elérni az egysze­rűbb, gyorsabb és a korábbiak­nál is takarékosabb megoldá- .sokat. Murányi László

Next

/
Oldalképek
Tartalom