Dunántúli Napló, 1986. április (43. évfolyam, 89-118. szám)

1986-04-07 / 95. szám

1986. április 7., hétfő Dunántúli napló 3 A tanulmányi verseny győztese Harasztia László „A nyelvtanulás áll hozzám a legközelebb” Finiséhez érkezett az idei országos középiskolai tanulmá­nyi verseny. Több tárgyból mór csak az országos döntő van hátra. A szakközépiskolások orosz nyelvi kategóriájában is eldőlt, hogy Baranya idei leg­jobbja Harasztia László, a Zi- pernovszky Károly Műszaki Szakközépiskola 3. e osztályos tanulója. — Nem régi keletű az orosz nyelv iránti érdeklődésem. Az általános iskolában mindig 4,8 -5 közötti tanuló voltam, s nem volt konkrét elképzelésem a jö­vőről. A Zipernovszky Szakkö­zépiskolát azért választottam, mert szülőfalumból sokan ta­nultak itt, és sok jót hallottam róla. No és innen akár a szak­mámmal is el tudnék helyez­kedni, de tovább is lehet ta­nulni. — A humán tárgyak? — Elsőben egy kicsit „le­eresztettem". Csak az orosz és a történelem ment igazán. Az­tán másodikban került osztá­lyunkhoz Garádi Andrea tanár­nő, aki elkezdett foglalkozni velem oroszból. Abban az év­ben már megnyertem a megyei döntőt, s a területi versenyen (ebben a kategóriában nincs országos a második évfolyamo­soknak) Székesfehérváron má­sodik lettem. Az orosz anya­nyelvű „társadalmi zsűri" pe­dig első helyre rangsorolt. Idén folytatta a felkészülést, és sikerült a megyei döntőt is­mét megnyerni. — Mit szóltak otthon a szép sikerekhez? — Családunkban nincs nagy hagyománya a humán érdeklő­désnek. Édesanyám a bolhái cérnaüzemben dolgozik, édes­apám szintén a szülőfalumban állattenyésztő. Természetesen örültek a jó hírnek ők is. — Az orosz mellett mivel fog­lalkozik szívesen? — Nagyon szeretem a film­klubokat, a könyveket, de a sok készülés miatt csak az igazán jó művekre jut időm. Érdekel a történelem is, és el­járok a Marxista Diákakadé­mia egyik körének foglalkozá­saira is. — Tervei? — Ügy érzem, hogy a nyelv- tanulás áll hozzám a legköze­lebb. Az orosz mellett szeretem az angolt is, a TIT nyelviskolá­jára járok, a haladó csoport­ba. A történelmet sem kívánom elhanyagolni, s ha lehet, eze­ket a tárgyakat szeretném a középiskola után tovább tanul­ni egyetemen. Ha minden si­kerül, talán megpróbálkozom a külföldi ösztöndíj megpályázá­sával is. Barna Viktor Uj készítmények a véralvadási zavarok megállapítására A véralvadás egyik örököl­hető zavarának, az úgynevezett Villebrand-betegségnek a ko­rábbi módszerekhez képest gyorsabb és pontosabb kimu­tatására alkalmas új orvosi vegyszerkészlet gyártását kezd­ték meg a Reanal Finomvegy­szergyárban. A betegség gya­núja esetén a qyár Aggristin nevű készítményének segítségé­vel az orvosok rövid időn belül teljes valószínűséggel meggyő­ződhetnek arról, hogy betegük a vérzékenyséqnek valóban eb­ben a fajtájában szenved-e vagy sem. A betegség felisme­résével csökken a műtéti be­avatkozások kockázata, hiszen a véralvadás súlyosabb zavara esetén már egy kisebb sebészi beavatkozás is veszélyeztetheti a beteg életét. Forgalomba ke­rült a készítmény legújabb vál­tozata, az Aggristin Plus is, amelynek segítségével a vérzé­kenység más fajtái is elkülönít­hetők. Emellett mindkét vegy­szerkészlet alkalmas az ugyan­csak véralvadási zavarok miatt fellépő trombózisok laborató­riumi kimutatására. Az új szereket a Reanal szakemberei a Debreceni Or­vostudományi Egyetem és a debreceni Kossuth Lajos Tudo­mányegyetem kutatóival együttműködve dolgozták ki. A betegségek kimutatására szol­gáló vegyszerkészletek, úgyne­vezett laboratóriumi diagnoszti- kumok sorozatos gyártásával lehetőség nyílt a kórházakban, laboratóriumokban e vizsgála­tok megbízható, rutinszerű el­végzésére. A készítmények iránt máris nagy az érdeklődés itthon és külföldön. A kutatók és a gyár szak­emberei tovább folytatják együttműködésüket. A Reanalban azt tervezik, hogy a kutatási eredményekre támaszkodva a későbbiekben új termékekkel egészítik ki je­lenlegi készítményeik kínálatát, s a véralvadással kapcsolatos más betegségek gyors és megbízható felismerésére alkal- rnas újabb diagnosztikumokat fejlesztenek ki. Komplex szűrővizsgálat a pécsi kesztyűgyárban Megelőzni a betegségeket Idejében észlelni a bajt, amikor még tehet segíteni Közvetlenül munkaidő után kerül sor a vizsgálatokra Prevenció — megelőzés. — Sokszor hangzik el mostaná­ban ez a szó olyan fórumo­kon, ahol nem éppen kedvező képet mutató egészségi álla­potunkról esik szó. Nagyon sok betegség kialakulását lehetne megelőzni például életmód­beli változtatásokkal. De meg­előzés az is, hogy a betegsé­geket kezdeti stádiumban ki­szűrjék, igy időben gyógyítva vagy csírájában el lehet foj­tani vagy legalább a súlyos­bodását megállítani. Nem vártak semmiféle fel­sőbb utasításra a pécsi kesz­tyűgyár vöröskeresztes aktívái, hanem elhatározták, megszer­vezik gyáron belül valamennyi dolgozójuk szűrővizsgálatát. Az elhatározáshoz jó partnernek bizonyultak a gyár vezetői és boldogan vállalta a feladatot az üzem fiatal orvosnője, dr. Nagy Andrea is. A viszonylag jól felszerelt rendelőben lehe­tőség van a vérnyomásméré­sen kívül az alapvető labora­tóriumi vizsgálatok elvégzésé­re, és van EKG. Mivel az üzemben van rendszeres nő- gyógyászati rendelés, a nőgyó­gyászati szűrés is megoldott, és tervezik, hogy külső segít­séggel a férfiak számára is szerveznek rendszeres onkoló­giai szűrést. — Az orvosi rendelőbe ak­kor jönnek csak az emberek, amikor valami bajuk van. És sajnos előfordul, hogy már ké­ső — mondja dr. Nagy And­rea. — Ilyenkor csak azt te­hetjük, hogy az állapot további romlását próbáljuk megakadá­lyozni. A rendszeres ellenőr­zés bevezetésével időben ki­szűrjük a bajt, ha kell, a meg­felelő szakrendelésre irányít­juk, és utána ezt a dolgozót figyelemmel kísérjük. Ugyan volt eddig is rendszeres vizs­gálat azok számára, akik egészségre ártalmas munka­körben dolgoznak, és rendsze­resen ellenőriztük eddig is a fiatalkorúakat. Van azonban egy nagy réteg, amelyik mind­ebből kimarad. Ezért van nagy jelentősége a mostani kezde­ményezésnek. — Jó lett volna, ha ezt már előbb csináljuk, — mondja Ki­rály Ferenc. — Akkor talán több tragédia megelőzhető lett volna. Nemrég halt meg egy munkatársunk, akinél, ha ide­jében felfedezik a bajt, ma is köztünk van. Nekem például ezen a szűrővizsgálaton derült ki, hogy a szívem kicsit rakon- cátlankodik. Nem tudtam róla. Most majd megpróbálok keve­sebb cigarettát szívni, mint eddig. A díszítőműhelyben csupa nő dolgozik. Szép amit csinálnak, csodálatosan mintázott kesz­tyűk kerülnek ki a kezük alól, de meglehetősen fárasztó, né­ha idegfeszítő ez a munka. — Most legalább majd más­nál is idejében észreveszik, hogyha baj van. Képzelje, nem­rég véletlenül derült ki, hogy magas a vérnyomásom. A kör­zeti orvos jött a családom egyik beteg tagjához. Mond­tam neki, doktornő, mérje meg már legyen szíves az én vér­nyomásomat is. Kétszázat mu­tatott a mérő. Nem is tudtam róla, és nem éreztem semmit — meséli Vágner Irma, a díszítő­műhely vezetője. — Az biztos, hogy hasznos lesz ez az általános szűrés. Magamról tudom, hogy más­képp el nem mennék az orvos­hoz, csak úgy, azért, hogy megnézzen. A rendelőkben mindenütt sokat kell várakozni. Kinek van erre ideje? — véli Csordás lánosné gépi díszítő. Varga Béláné üzemi vörös­keresztes alapszervezeti csúcs­titkár készítette el a vizsgála­tok forqatókön«vét. Beosztották mikor, kire kerül sor. Egyszerre tíznél több embert nem osztot­tak be, hogy ne leqyen hosszú várakozás. A vizsgálatokra köz­vetlen munkaidő után kerül sor és a vidékieknél iqazodnak az autóbuszok indulási idejéhez. Természetes, hoqv akinek vala­milyen problémája van, a ren­delőt uqvanúqv felkeresheti q szűrési időn kívül is, mint ed­dig. A központi gyár igazgatója, Németh Vilmos mondta: — Azért vezették be ezt a szűrővizsgálatot, mert úgy ér­zik, kötelességük gondoskodni a dolgozóikróf. A gyárnak ez évi 50—60 ezer forint költséget jelent (a vizsgálatokhoz szük­séges anyagok), de megéri. Ügy tudják, az ilyen teljes üzemre kiterjedő komplex szű­rővizsgálat bevezetésével a ter­melőüzemek között ők az elsők. S. Zs. Folyóiratszemle Baranyai Művelődés Tanulmányok a megyei cigány­lakosságról A Baranyai Művelődés ez évi második száma tematikuson a megyei ci­gányságról szóló tanul­mányokat tartalmaz. Mint ismeretes, megyénkben jelentős számú cigányla­kosság él, s így az átla­gosnál nagyobb mérték­ben jelentkeznek az éle­tükkel, beilleszkedésükkel kapcsolatos gondok is. A cigánylakosság tár­sadalmi helyzetének vál­tozásairól Kozák Istvánod­nak, a Minisztertanács Tanácsi Hivatal osztályve­zetőjének tanulmánya ol­vasható a folyóirat élén, majd e témakör baranyai vonatkozásait taglalja dr. Erdődi Gyula. Kovács Gyu­la a cigánylakosság fog­lalkoztatásának alakulá­sát és jelenlegi problé­máit elemzi, Széles Ist­vánná pedig a lakáshely­zet felől közelíti a népré­teg életmódváltozását. A cigánygyermekek is­kolai teljesítménye és az egészségügyi háttér ösz- szefüggéseire Horváth Mi­hály tanulmánya mutat rá, míg a gyermekek in­tézményes nevelésének helyzetéről Huber Márta számol be. Koltai Mag­dolna pedagógiai tapasz­talatai alapján elemzi az oktatási lehetőség saját­ságait szubjektív hangú írásában. Várnagy Elemér arról számol be, hogy a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek köré­ben milyen módon fejleszt­hetők ki képességeik. Mik­sa Lajos a cigánygyerme­keknek szervezett alkotó­táborokról ír, Várad i Ju­dit riportjában pedig a cigány-közművelődés le­hetőségeit vizsgálja. Vi--r segrády Tamás a közép­fokú tanintézményekben továbbtanuló cigánytanu­lók pályaválasztásának körülményeit taglalja konk­rét vizsgálat eredményei­re alapozva, Kerekes György pedig a cigány- kérdés kezelésének poli­tikai aspektusait vizsgál- Ja­A Baranyai Művelődés tartalmazza a szokásos b'bliográfiákat is, melyek mellett azonban összeál­lítást is közöl a romoló- gia felszabadulás utáni magyar nyelvű irodalmá­ból — így téve teljessé az igényes szerkesztésű ci­gánytematikájú új számát. B. L. Zöldért-bolt a Kodolányi úton Vevőcsalogató árubőség, udvarias eladók A pécsi Zöldértnek két olyan üzlete van, ahol a zöldárun és a konzerveken kívül más élelmiszer is kap­ható. Az egyik a Kodolányi úti. Dervenkár Imre tavaly ok­tóberben vette ót az üzle­tet. A bolt havi forgalma addig 750-800 000 forint volt. Novemberre a duplá­jára, decemberre pedig a háromszorosára, azaz két és fél millió forintra emelke­dett. — Nyolc évet dolgoztam üzletkötőként, s ez alatt a legapróbb részletéig meg­ismertem az árut, megtanul­tam, hogyan kell vele bán­ni — mondja a boltvezető. — Ezeket az ismereteket most a saját elképzelésem szerint tudom hasznosítani. — Az udvarias, mosolygós eladók családias hangulatot teremtenek, a vevő ide szin­te hazajön, — állítja Kucse- ra István, aki az első nyi­tás óta vásárlója az üzlet­nek. A nap bármelyik sza­kában mindig ugyanolyan friss és jó minőségű árut kapok. Itt mindig ragyog minden. Naponta háromszor ie feltakarítanak, a kosara­kat többször is kitörlik. — Amikor idekerültem — folytatja Dervenkár Imre —, igyekeztem minél jobban ki bővíteni a választékot, hogy a vásárlók mindent egy he­lyen megkapjanak. Különle­gességünk a Dávodról és Nagykanizsáról érkező, há­zikészítésű hentesáru, siti - folder, kolbász és a házi tojás. Rengeteg árut előre adagolunk, csomagolunk. November óta a kör­nyékbeli üzletekből sok ve­vő pártolt át hozzánk — mondja Nagy Sándorné el­adónő. — Az álmom min­dig az volt, hogy eladó le­hessek. Azelőtt falun dolgoz­tam, az itt lakók, a kör­nyékbeliek sokkal türelme­sebbek, kedvesebbek. N. A.

Next

/
Oldalképek
Tartalom