Dunántúli Napló, 1986. április (43. évfolyam, 89-118. szám)
1986-04-07 / 95. szám
1986. április 7., hétfő Dunántúli napló 3 A tanulmányi verseny győztese Harasztia László „A nyelvtanulás áll hozzám a legközelebb” Finiséhez érkezett az idei országos középiskolai tanulmányi verseny. Több tárgyból mór csak az országos döntő van hátra. A szakközépiskolások orosz nyelvi kategóriájában is eldőlt, hogy Baranya idei legjobbja Harasztia László, a Zi- pernovszky Károly Műszaki Szakközépiskola 3. e osztályos tanulója. — Nem régi keletű az orosz nyelv iránti érdeklődésem. Az általános iskolában mindig 4,8 -5 közötti tanuló voltam, s nem volt konkrét elképzelésem a jövőről. A Zipernovszky Szakközépiskolát azért választottam, mert szülőfalumból sokan tanultak itt, és sok jót hallottam róla. No és innen akár a szakmámmal is el tudnék helyezkedni, de tovább is lehet tanulni. — A humán tárgyak? — Elsőben egy kicsit „leeresztettem". Csak az orosz és a történelem ment igazán. Aztán másodikban került osztályunkhoz Garádi Andrea tanárnő, aki elkezdett foglalkozni velem oroszból. Abban az évben már megnyertem a megyei döntőt, s a területi versenyen (ebben a kategóriában nincs országos a második évfolyamosoknak) Székesfehérváron második lettem. Az orosz anyanyelvű „társadalmi zsűri" pedig első helyre rangsorolt. Idén folytatta a felkészülést, és sikerült a megyei döntőt ismét megnyerni. — Mit szóltak otthon a szép sikerekhez? — Családunkban nincs nagy hagyománya a humán érdeklődésnek. Édesanyám a bolhái cérnaüzemben dolgozik, édesapám szintén a szülőfalumban állattenyésztő. Természetesen örültek a jó hírnek ők is. — Az orosz mellett mivel foglalkozik szívesen? — Nagyon szeretem a filmklubokat, a könyveket, de a sok készülés miatt csak az igazán jó művekre jut időm. Érdekel a történelem is, és eljárok a Marxista Diákakadémia egyik körének foglalkozásaira is. — Tervei? — Ügy érzem, hogy a nyelv- tanulás áll hozzám a legközelebb. Az orosz mellett szeretem az angolt is, a TIT nyelviskolájára járok, a haladó csoportba. A történelmet sem kívánom elhanyagolni, s ha lehet, ezeket a tárgyakat szeretném a középiskola után tovább tanulni egyetemen. Ha minden sikerül, talán megpróbálkozom a külföldi ösztöndíj megpályázásával is. Barna Viktor Uj készítmények a véralvadási zavarok megállapítására A véralvadás egyik örökölhető zavarának, az úgynevezett Villebrand-betegségnek a korábbi módszerekhez képest gyorsabb és pontosabb kimutatására alkalmas új orvosi vegyszerkészlet gyártását kezdték meg a Reanal Finomvegyszergyárban. A betegség gyanúja esetén a qyár Aggristin nevű készítményének segítségével az orvosok rövid időn belül teljes valószínűséggel meggyőződhetnek arról, hogy betegük a vérzékenyséqnek valóban ebben a fajtájában szenved-e vagy sem. A betegség felismerésével csökken a műtéti beavatkozások kockázata, hiszen a véralvadás súlyosabb zavara esetén már egy kisebb sebészi beavatkozás is veszélyeztetheti a beteg életét. Forgalomba került a készítmény legújabb változata, az Aggristin Plus is, amelynek segítségével a vérzékenység más fajtái is elkülöníthetők. Emellett mindkét vegyszerkészlet alkalmas az ugyancsak véralvadási zavarok miatt fellépő trombózisok laboratóriumi kimutatására. Az új szereket a Reanal szakemberei a Debreceni Orvostudományi Egyetem és a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem kutatóival együttműködve dolgozták ki. A betegségek kimutatására szolgáló vegyszerkészletek, úgynevezett laboratóriumi diagnoszti- kumok sorozatos gyártásával lehetőség nyílt a kórházakban, laboratóriumokban e vizsgálatok megbízható, rutinszerű elvégzésére. A készítmények iránt máris nagy az érdeklődés itthon és külföldön. A kutatók és a gyár szakemberei tovább folytatják együttműködésüket. A Reanalban azt tervezik, hogy a kutatási eredményekre támaszkodva a későbbiekben új termékekkel egészítik ki jelenlegi készítményeik kínálatát, s a véralvadással kapcsolatos más betegségek gyors és megbízható felismerésére alkal- rnas újabb diagnosztikumokat fejlesztenek ki. Komplex szűrővizsgálat a pécsi kesztyűgyárban Megelőzni a betegségeket Idejében észlelni a bajt, amikor még tehet segíteni Közvetlenül munkaidő után kerül sor a vizsgálatokra Prevenció — megelőzés. — Sokszor hangzik el mostanában ez a szó olyan fórumokon, ahol nem éppen kedvező képet mutató egészségi állapotunkról esik szó. Nagyon sok betegség kialakulását lehetne megelőzni például életmódbeli változtatásokkal. De megelőzés az is, hogy a betegségeket kezdeti stádiumban kiszűrjék, igy időben gyógyítva vagy csírájában el lehet fojtani vagy legalább a súlyosbodását megállítani. Nem vártak semmiféle felsőbb utasításra a pécsi kesztyűgyár vöröskeresztes aktívái, hanem elhatározták, megszervezik gyáron belül valamennyi dolgozójuk szűrővizsgálatát. Az elhatározáshoz jó partnernek bizonyultak a gyár vezetői és boldogan vállalta a feladatot az üzem fiatal orvosnője, dr. Nagy Andrea is. A viszonylag jól felszerelt rendelőben lehetőség van a vérnyomásmérésen kívül az alapvető laboratóriumi vizsgálatok elvégzésére, és van EKG. Mivel az üzemben van rendszeres nő- gyógyászati rendelés, a nőgyógyászati szűrés is megoldott, és tervezik, hogy külső segítséggel a férfiak számára is szerveznek rendszeres onkológiai szűrést. — Az orvosi rendelőbe akkor jönnek csak az emberek, amikor valami bajuk van. És sajnos előfordul, hogy már késő — mondja dr. Nagy Andrea. — Ilyenkor csak azt tehetjük, hogy az állapot további romlását próbáljuk megakadályozni. A rendszeres ellenőrzés bevezetésével időben kiszűrjük a bajt, ha kell, a megfelelő szakrendelésre irányítjuk, és utána ezt a dolgozót figyelemmel kísérjük. Ugyan volt eddig is rendszeres vizsgálat azok számára, akik egészségre ártalmas munkakörben dolgoznak, és rendszeresen ellenőriztük eddig is a fiatalkorúakat. Van azonban egy nagy réteg, amelyik mindebből kimarad. Ezért van nagy jelentősége a mostani kezdeményezésnek. — Jó lett volna, ha ezt már előbb csináljuk, — mondja Király Ferenc. — Akkor talán több tragédia megelőzhető lett volna. Nemrég halt meg egy munkatársunk, akinél, ha idejében felfedezik a bajt, ma is köztünk van. Nekem például ezen a szűrővizsgálaton derült ki, hogy a szívem kicsit rakon- cátlankodik. Nem tudtam róla. Most majd megpróbálok kevesebb cigarettát szívni, mint eddig. A díszítőműhelyben csupa nő dolgozik. Szép amit csinálnak, csodálatosan mintázott kesztyűk kerülnek ki a kezük alól, de meglehetősen fárasztó, néha idegfeszítő ez a munka. — Most legalább majd másnál is idejében észreveszik, hogyha baj van. Képzelje, nemrég véletlenül derült ki, hogy magas a vérnyomásom. A körzeti orvos jött a családom egyik beteg tagjához. Mondtam neki, doktornő, mérje meg már legyen szíves az én vérnyomásomat is. Kétszázat mutatott a mérő. Nem is tudtam róla, és nem éreztem semmit — meséli Vágner Irma, a díszítőműhely vezetője. — Az biztos, hogy hasznos lesz ez az általános szűrés. Magamról tudom, hogy másképp el nem mennék az orvoshoz, csak úgy, azért, hogy megnézzen. A rendelőkben mindenütt sokat kell várakozni. Kinek van erre ideje? — véli Csordás lánosné gépi díszítő. Varga Béláné üzemi vöröskeresztes alapszervezeti csúcstitkár készítette el a vizsgálatok forqatókön«vét. Beosztották mikor, kire kerül sor. Egyszerre tíznél több embert nem osztottak be, hogy ne leqyen hosszú várakozás. A vizsgálatokra közvetlen munkaidő után kerül sor és a vidékieknél iqazodnak az autóbuszok indulási idejéhez. Természetes, hoqv akinek valamilyen problémája van, a rendelőt uqvanúqv felkeresheti q szűrési időn kívül is, mint eddig. A központi gyár igazgatója, Németh Vilmos mondta: — Azért vezették be ezt a szűrővizsgálatot, mert úgy érzik, kötelességük gondoskodni a dolgozóikróf. A gyárnak ez évi 50—60 ezer forint költséget jelent (a vizsgálatokhoz szükséges anyagok), de megéri. Ügy tudják, az ilyen teljes üzemre kiterjedő komplex szűrővizsgálat bevezetésével a termelőüzemek között ők az elsők. S. Zs. Folyóiratszemle Baranyai Művelődés Tanulmányok a megyei cigánylakosságról A Baranyai Művelődés ez évi második száma tematikuson a megyei cigányságról szóló tanulmányokat tartalmaz. Mint ismeretes, megyénkben jelentős számú cigánylakosság él, s így az átlagosnál nagyobb mértékben jelentkeznek az életükkel, beilleszkedésükkel kapcsolatos gondok is. A cigánylakosság társadalmi helyzetének változásairól Kozák Istvánodnak, a Minisztertanács Tanácsi Hivatal osztályvezetőjének tanulmánya olvasható a folyóirat élén, majd e témakör baranyai vonatkozásait taglalja dr. Erdődi Gyula. Kovács Gyula a cigánylakosság foglalkoztatásának alakulását és jelenlegi problémáit elemzi, Széles Istvánná pedig a lakáshelyzet felől közelíti a népréteg életmódváltozását. A cigánygyermekek iskolai teljesítménye és az egészségügyi háttér ösz- szefüggéseire Horváth Mihály tanulmánya mutat rá, míg a gyermekek intézményes nevelésének helyzetéről Huber Márta számol be. Koltai Magdolna pedagógiai tapasztalatai alapján elemzi az oktatási lehetőség sajátságait szubjektív hangú írásában. Várnagy Elemér arról számol be, hogy a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek körében milyen módon fejleszthetők ki képességeik. Miksa Lajos a cigánygyermekeknek szervezett alkotótáborokról ír, Várad i Judit riportjában pedig a cigány-közművelődés lehetőségeit vizsgálja. Vi--r segrády Tamás a középfokú tanintézményekben továbbtanuló cigánytanulók pályaválasztásának körülményeit taglalja konkrét vizsgálat eredményeire alapozva, Kerekes György pedig a cigány- kérdés kezelésének politikai aspektusait vizsgál- JaA Baranyai Művelődés tartalmazza a szokásos b'bliográfiákat is, melyek mellett azonban összeállítást is közöl a romoló- gia felszabadulás utáni magyar nyelvű irodalmából — így téve teljessé az igényes szerkesztésű cigánytematikájú új számát. B. L. Zöldért-bolt a Kodolányi úton Vevőcsalogató árubőség, udvarias eladók A pécsi Zöldértnek két olyan üzlete van, ahol a zöldárun és a konzerveken kívül más élelmiszer is kapható. Az egyik a Kodolányi úti. Dervenkár Imre tavaly októberben vette ót az üzletet. A bolt havi forgalma addig 750-800 000 forint volt. Novemberre a duplájára, decemberre pedig a háromszorosára, azaz két és fél millió forintra emelkedett. — Nyolc évet dolgoztam üzletkötőként, s ez alatt a legapróbb részletéig megismertem az árut, megtanultam, hogyan kell vele bánni — mondja a boltvezető. — Ezeket az ismereteket most a saját elképzelésem szerint tudom hasznosítani. — Az udvarias, mosolygós eladók családias hangulatot teremtenek, a vevő ide szinte hazajön, — állítja Kucse- ra István, aki az első nyitás óta vásárlója az üzletnek. A nap bármelyik szakában mindig ugyanolyan friss és jó minőségű árut kapok. Itt mindig ragyog minden. Naponta háromszor ie feltakarítanak, a kosarakat többször is kitörlik. — Amikor idekerültem — folytatja Dervenkár Imre —, igyekeztem minél jobban ki bővíteni a választékot, hogy a vásárlók mindent egy helyen megkapjanak. Különlegességünk a Dávodról és Nagykanizsáról érkező, házikészítésű hentesáru, siti - folder, kolbász és a házi tojás. Rengeteg árut előre adagolunk, csomagolunk. November óta a környékbeli üzletekből sok vevő pártolt át hozzánk — mondja Nagy Sándorné eladónő. — Az álmom mindig az volt, hogy eladó lehessek. Azelőtt falun dolgoztam, az itt lakók, a környékbeliek sokkal türelmesebbek, kedvesebbek. N. A.
