Dunántúli Napló, 1986. április (43. évfolyam, 89-118. szám)
1986-04-06 / 94. szám
e Dunántúli napló 1986. április 6., vasárnap Ma hatezren vannak. Itt járnak közöttünk, ki a fővárosban, ki faluhelyen vagy kisvárosban. Együtt utazunk velük a vonaton vagy a buszon, metrón, talán éppen az az idősebb ember is közéjük tartozik, akit az előbb engedtünk előre a boltajtóban, vagy aki ott ül az iskolában, a tanárok fogadóóráján, hogy érdeklődjék a kisunokája előmeneteléről. Ugyanolyan emberek, mint bármelyikünk — és mégis mások: ők harcoltak azért a szabadságért, amelynek 41. születésnapját ünnepeljük. A felszabadulás ünnepe alkalmából kerestük fel Ispá- novits Mártont, a Magyar Ellenállók, Antifasiszták Országos Szövetségének főtitkárát. 0 Korábban Partizán Szövetség volt az antilasiszta ellenállásban részt vettek egyesületének neve. Miért változtatták meg? — A régi név leszűkítette azok körét, akiknek köztünk van a helye — mondja a főtitkár. — Az utóbbi években, sőt évtizedekben a leqtöbb európai országban hasonló módon változott meq a név, ma mór partizán szövetséq csak Olaszországban működik. Hozzánk tartozik mindenki, aki részt vett a fasizmus el'eni küzdelemben, akár fegyverrel harcolt, akár politikai vaqv bár- milven más eszközökkel támogatta a küzdelmet. 0 Kiket tömörít tehát tagjai sorába a Szövetség? — Több réteqböl tevődik ösz- sze a tagság. Ide tartoznak a felszabadulás előtti párttagok, akik megkapták a Szocialista Hazáért kitüntetést, továbbá az antifasiszta polgári ellenállás részvevői, a demokratikus hadsereg első, a szovjet hadsereg kötelékében harcolt alakulatainak katonái, a Magyarországon és más országokban harcolt ellenállók. 0 Hogyan fogja össze a Szövetség az ilyen soklelöl jött embereket? — Kilenc tagozatunk van. Legnépesebb a politikai ellenállóké, ide tartoznak a munkásmozgalom régi harcosai, akik bizonyítottan tettek a fasizmus megdöntéséért. így például részt vettek a Vörös Segély akcióban, röplapokat készítettek és terjesztettek. 0 És akik fegyveresen harcoltak? — Ök a fegyveres tagozat munkájában vesznek részt. Köztük vannak a budapesti SZÍR és Marót csoport még élő tagjai, a Miskalcdiósgyőri MOKÁN-Komité, az újpesti, kispesti ellenálló csoportok harcosai, a nyilas uralom ellen több katonai akciót végrehajtott Gidófalvy-féle „kiskások", a Vörös Brigád életben maradt tagjai. Ugyanis ez utóbbiak legtöbb tagját a budai várban szinte közvetlenül a főváros felszabadulása előtt végezték ki a nyilasok. S ha már a budai várnál tartunk: a fegyveres tagozatban tartjuk számon a Budai önkéntes Ezred egykori katonáit, továbbá azokat, akik az említett magyar hadosztályok soraiban vettek részt a német fasizmus legyőzéséért vívott utolsó harcokban. S talán még nem is soroltam fel mindenkit. 0 Akikről eddig szó volt, itthon, Magyarországon vették fel a harcot a fasizmussal. Ám köztudomású, hogy még többen küzdöttek más népek fiaival együtt, az országhatárokon túl. — Közülük elsőként kell említeni a szovjet tagozatot, azért is, mert ez a legnagyobb létszámúak közé tartozik. Tagjai azok a magyar állampolgárok, akik a szovjet hadsereg kötelékében vagy szovjet partizánként harcoltak a Nógrádi, Úszta, Dékány és más csoportokban. Sokan voltak frontkatonák és propagandisták a 2. és 4. Ukrán Front alakulatainál, illetve partizániskolát végeztek a Szovjetunióban, de bevetésükre már nem került sor, 'mert időközben véget ért a háború. 0 Most ötven éve, hogy kirobbant a spanyol polgárháború, amelyben ugyancsak sok magyar vett részt. — Valóban sokan küzdöttek a spanyol nép szabadságáért, és sajnálatos, hogy soraik nagyon megfogyatkoztak. Még szomorúbb, hogy nemcsak a természet törvényei szerint távoztak el sokan, hanem a személyi kultusz idején számosán a törvénytelenségek áldozatául estek. Köztudott, hogy Rajk László kiemelkedő alakja volt a nemzetközi brigádnak, és más „spanyolosok" is szenvedtek ártatlanul börtönökben hosszú évekig. De hasonlókat mondhatok más nyugat-európai országokban harcolt magyarokról is. Franciaországban mintegy 5000 magyar jelentkezeti annak idején a hitleri Németország elleni harcra, Belgiumban ugyancsak jelentős volt a magyarok száma az ellenállásban, s itthon közülük is sokat értek méltánytalanságok. A felsoroltak valameny- nyien az úgynevezett nyugati tagozathoz tartoznak, amely újabban kibővült azokkal, akik brit hadsereg katonáiként, a Palesztinái légióban vagy másutt vettek részt a fasizmus elleni harcokban. 0 Miben áll a tagozatok munkája? — Rendszeresen találkoznak, beszélgetnek a régi bajtársak, s nem utolsósorban: emlékeznek. A mi célunk a történelmi múlt feltárása, annak bizonyítása önmagunk és mások előtt, hogy a magyar nép sem volt alábbvaló a többi népnél, itt is voltunk, akik megtettük a fasizmus ellen, amit tehettünk. A visszaemlékezéseket az egykori ellenállók papírra vetik vagy magnóra mondják. Szövetségünk propagandabizottsáIspánovits Márton gának visszaemlékezés-gyűjtő csoportja az emlékezéseket elolvassa, egyezteti, hiszen ennyi idő távolából már nem is lehet mindenre egészen pontosan emlékezni. 0 Mit hoznak mindebből nyilvánosságra? — Ügy tervezzük, hogy a visszaemlékezéseket csoportonként adjuk ki. Ezen túlmenően is szeretnénk rájuk felhívni a történészek figyelmét: tanulmányozzák és használják fel az itt összegyűlő anyagot, hiszen sok olyan részlettel ismerkedhetnek meg így, amely mindmáig tudományosan feldolgozatlan. Mindemellett még az idén megjelenik Az ellenállás lexikona, amely — úgy gondoljuk — ugyancsak hézagpótló mű lesz. 0 Hány tagja van a Szövetségnek? — Hatezer körül jár a létszám. Még van sorainkban néhány internacionalista, aki az oroszországi polgárháborúban harcolt a vörösök oldalán. A zöme természetesen a második világháború antifasiszta harcosainak köréből tevődik össze, amiből az is következik, hogy magas a Szövetség átlag- életkora. Talán az az 58 éves orvos a legfiatalabb tagunk, aki a buchenwoldi kontcentrá- ciós tábor fegyveres felkelésének előkészítésében mint gyerekküldönc vett részt. S még egy szám: a felszabadulás óta 1720 tagunk halt meg. 0 Végül egy személyes kérdés: ön hol harcolt? — Bár bácskai vagyok, a jugoszláviai partizánharcokban a Szerémségben vettem részt. Fegyvert fogtam a fasiszta megszállók ellen, noha még tulajdonképpen gyerek voltam. De hát azok olyan idők voltak. A mi szövetségünk csak olyanokkal gyarapodhat, akik fegyverrel a kézben harcoltak — s bármilyen szomorú a létszámcsökkenés, mégis azt kívánom: ne kelljen új tagokat felvenni! V. E. Nagy-Bril-annia Vasárnap soha? A brit szigetek hagyománytisztelete, büszke különállása egyre-másra kapja a megsemmisítő csapásokat: először jött a bectzene, minden divathóbortjával, aztán bevezették a pénz tízes számrendszerű váltását, most pedig az angol—francia csatorna- alatti alagúttal a történelem során nemegyszer életmentő szigethelyzet is megszűnik. Az átkos modernség megkímélte eddig a klubrendszert, a jobboldali közlekedést, de kikezdte a vasárnapi ünnepnap sok évszázados hagyományát. Angliában a középkor óta a vasárnap a templomé, a családé, a közös kirándulásé, egy jó cricket- partié. Ezt annyira komolyan vették, hogy még labdarúgó-mérkőzést is csak szombaton lehetett rendezni, és minden vasárnapi tervet országos felháborodás kísért. Ezt a hagyományt most a kereskedők kezdik ki. 1950-ig gyakorlatilag tilos volt a kereskedelem Angliában. Akkor a parlament módosította az 500 éves törvényt, s engedélyezett néhány furcsa kivételt. Például bifszteknek való marhahúst nem lehetett árusítani, de halat igen. ,,Playboy"-t igen — mert folyóirat, de a Bibliát nem, mert könyv. Aszpirint igen, fogkrémet nem, autóüléshuzatot igen, de bútorvédőhuzatot nem . . . Napjainkban egyre több üzlet tart nyitva vasárnap, a ruhabutikoktól az élelmiszerboltokig. A kereskedők vállalják az akár 800— 1000 fontos bírságot is, mert így is megéri megszegni a törvényt. A teljes káoszt megelőzendő Margaret Thatcher kormánya olyan törvénytervezetet nyújtott be, amely eltörölne minden nyitvatartási korlátozást, mint Svédországban. A javaslat azonban a Lordok házában megbukott. A hagyományőrzők tehát szembeszállnak a már-már mindennapossá váló gyakorlattal. Az egyház, összefogva olyan patinás áruházakkal, mint a Harrods, szintén síkra szállt a vasárnapi szünet mellett. Birmingham pöspö- ke a Szentírásra hivatkozik, és aggodalmát fejezi ki a „nemzet lelki egészsége miatt". Vadászat Baranya megye területének állandó minőségi változásai kedvezőtlen irányban befolyásolják apróvadállományunk alakulását.- Évről évre fokozatosan csökken a vadgazdálkodásra alkalmas terület, vele egy időben jelentős vadászlét- szám-növekedés várható. Az intenzív mező- és erdőgazdasági tevékenység megkívánja, hogy meliorációs és rekultivációs munkák keretein belül olyan területeket vegyenek művelésbe, melyek korábban igen jó vadeltartó-képességű, vadgazdálkodásra alkalmas területek voltak. A csökkenés évente megközelíti a 10 ezer hektárt. Intenzív apróvad- tenvésztéssel, zárttéri tenyésztéssel a természetes apróvad- szaporulatot pótolni nem lehat. így tűnt el vadászterületeinkről a fogoly, de csökkenőben van a fácán- és mezei- nyúl-állományunk is. Az apróAz apróvad- élőhely-védelem Emelkedik a tengerszint Az óceánok szintje 100 éve folyamatosan emelkedik. Ezt a vízmérce-feljegyzések elemzése eredményezte. A feljegyzést világszerte ún. iróvízmér- cékkel (mareográffal) végzik. Az átlagos emelkedési ütem évi 1,2 mm. Az okot különóö- zőképpen értelmezik. „Egy csoport azt az álláspontot képviseli, hogy egy lassú klímaváltozás következtében csökken a szárazföldi és az antarktikus gleccserek száma, és ezáltal nő a világtenger vízmennyisége" — jelentette ki ezzel kapcsolatban dr. Klaus Striggow, az NDK Tudományos Akadémiája war- nemündei Tengerkutató Intézetének munkatársa. Egy másik csoport ugyancsak a légkör általános felmelegedéséből indul ki, ám úgy véli, hogy emiatt az óceán 100— 300 m mélyig terjedő rétegei felmelegednek, kitágulnak és ez okozza a szintemelkedést. Egy harmadik csoport szerint a két tényező egyszerre hat. A vízszintemelkedés valamennyi tengerre érvényes, ezért globális emelkedésről beszélnek, amelyeket regionálisan erősíthet vagy gyengíthet, illetve ellenkezőjére fordíthatja. A kéregsüllyedés maximumát — közel 10 mm-t évente — az Egyesült Államok déli partjainál, az emelkedési maximumát, szintén közel 10 mm-t, a Balti-tenger északi partjánál mérték. Dr. Striggow szavai szerint e szintváltozásokból önmagában még nem kell parti övezetek és a védőépítmények veszélyeztetettségére következtetni. Az árvízvédelmi építmények méretei szempontjából a szökőárak gyakorisága és intenzitása a döntő. Az NDK balti-tengeri partvidékén az utóbbi években ugyan kissé gyakoribbá váltak a szökőárak, a védőgátak biztoisá- aossága miatt azonban nem kell aggódni, mivel a földkéreg mozgása ezen a vidéken minimális és az árapálv erősítő hatása elhanyagolható. (Neues Deutschland) Felvétel saját kamerával Világszerte egyre több képmagnó-tulajdonos készít saját tévékamerájával is felvételeket, amelyeket a vásárolt vagy kölcsönzött kazettás műsorokhoz hasonlóan játszhat le képernyőjén. Vitathatatlan előnye, hogy az elkészült kazettát a kamerából nyomban át lehet tenni a képmagnóba, vagyis a friss felvételt rögtön le lehet játszani a képernyőn. A kamerával kiegészített video- rekorder eszményi munkaeszköze tehát mindazoknak, akik bizonyos mozgásokat állandóan ellenőrizni kénytelenek: sportolóknak, balett-táncosoknak, színészeknek, akrobatáknak stb. Sokan a hagyományos amatőrfilmezés közelgő végnapjairól beszélnek a praktikus elektronikus kamerák megjelenése és fokozatos elterjedése láttán. Az elektronikus képrögzítés mellett szóló legfőbb érv az, hogy sokkal gazdaságosabb, mint a filmszalagra való fotografálás. Amíg ugyanis a kamerába behelyezett négyórás játékidejű videokazetta megtelik felvételekkel, addig a hagyományos amatőr felvevőgépben nyolcvanszor (!) kell filmkazettát cserélni. Az árakat számolgatva kiderül, hogy a mágnesszalaggal dolgozókat csak negyedannyi anyagköltség terheli. De még a filmkidolgozás nem csekély költségét is megtakarítják, hiszen a felvételekkel megtelt mágnes- szalagnak nincs szüksége laboratóriumi utókezelésre. Az sem megvetendő szempont, hogy a mágnesszalag bármikor törölhető, és így ismételten felhasználható, mig a filmszalag csak egyszer használható. Képünkön: egy japán gyártmányú videokamerát láthatunk, mely egyike a legkorszerűbbeknek. A Sony-cég Betamo- vie BMC—100P típusú kamerájának összsúlya csupán 3,3 kg. vad élőhelyének fenntartása, karbantartása és az új területek művelésbe vétele költségtényezőitől függetlenül fokozott feladata lesz vadász- társaságainknak. A tél végi— kora tavaszi időszakban azonban a fenti gondjainkat csak fokozza az emberi felelőtlenség. Megkezdődik a száraz avar, útszélek, rétek és legelők égetése. Az apróvad számára búvóhelyet és szaporodásának bázisát ezek a meg meglévő „oázisok" biztosítják. A nagyobb nádasok és rétek égetése alkalmával a lángtenger nem kíméli a nyúIfióka t, a madárfészket, de néha még a kifejlett egyedeket sem. Velük pusztulnak énekes madaraink, de a tűz útjába kerülő értékes fák és erdősávok is károsodnak. Esetenként még erdőtüzek is előfordulnak, így a gyújtogatásokból milliós nagyságrendű károk keletkeznek. Mezőőrök és hivatásos vadászaink legnagyobb odafigyelése ellenére sem tudnak minden esetben tettest találni. Elég egy eldobott gyufa vagy cigarettavég és bekövetkezik az avartűz. Iskolai nevelőknek fel kell az ifjúság figyelmét hívni ezekre a veszélyekre. Ugyancsak a lakosság figyelmét, az időszakos tüzelési tilalmak elrendelésére és a szabálysértőkkel szembeni szigorú eljárásra. Lássuk be végre, hogy környezetünk védelme, értékeink megóvása közös ügyünk, melynek be nem tartása beláthatatlan következményekkel jár. Gondos Gyula megyei fővadász Építkezik? Segítünk! A DÉL-DUNÁNTÜLI TUZÉP VÁLLALAT Baranya Somogy és Tolna megyei telepein, valamint FESZEK áruházaiban gazdag áruválasztékkal várja kedves vásárlóit! AJÁNLATUNK: • falazóanyag, • betontermék, • import tetőfedöanyag, • kötőanyag, • hideg- és melegburkoló, • szigetelő és vegyianyag, • nyílászáró, • fenyöfürészáru, tetőanyag, • lakásfelszerelési cikkek és még sokféle építőanyag Keresse fel a TUZÉP-telepeket, ahol különféle szolgáltatásokkal, szaktanácsadással is készséggel állnak a vásárló rendelkezésére. PÉCS „fi fasizmus ■ ellen küzdött link”