Dunántúli Napló, 1986. április (43. évfolyam, 89-118. szám)

1986-04-01 / 89. szám

1986. április 1., kedd Dunántúli napló Kielégítő volt a hétvége kenyér­ellátása Péntekről szombatra vir­radóra a helyszínen, éj­szaka tettünk látogatást a Pécsi Sütőipari Vállalat­nál, ahol megállás nélkül dolgozott az éjjeli műszak. Az egyes üzem egyik gép­vonalán alföldit, a mási­kon simát, középen pedig Pannon kenyeret gyártot­tak. A zsemlegyártó soron 100—110 ezer darab pék­süteményt készítenek. Mindössze két ember fel­ügyeletével, tizedannyi idő alatt 10—13 ember munká­ját végzik el. Ezen az éjszakán min­den rendben ment, sehol nem volt fennakadás. Az igényeknek megfelelően 750 mázsa házi, 204 alföl­di, 126 sima, 1000 darab vikend, 400 sima rozs, 900 pedig fűszeres rozscipó ke­rült ki az üzemből. A 88 ezer zsemle és 60 ezer kif­li mellett, a cukrászüzem­ben 5000 darab beigli, ugyanennyi kakóscsiga és túróstáska, 1000 lekváros, 400 darab foszlós kalács, a félkész piskóta és csokolá­dés tortalapból pedig 6000 darab készült az ünnepek­re. Ez a szombat már csak azért sem volt egyszerű hétvége, mert a vállalat két újdonságával is bemu­tatkozott: a cukorbetegek részére készült búzatöretes, diabetikus és a Budapest után Pécsett is gyártásra került tartós kenyérrel. Az üzletek időben megkapták a megrendelt készleteket. A vásárlók részéről sem a mennyiségre, sem a minő­ségre nem volt kifogás. Annak ellenére, hogy a közhiedelemben az él, hogy az ünnepek előtti ke­nyeret is értékesítik az üz­letek — vasárnap délben a Pécsi Kenyérgyárban ismét megindult a termelés, hogy ma friss kenyér legyen az üzletekben. Április 4-re pedig reméljük, ugyanilyen gördülékeny lesz az ellá­tás, és nemcsak kenyér­ből. N. A. Lvov-kertvárosi hangulat Bérnyuszi- és bárány- sétáltatás Találkozás, szórakozás Húsvéti népi hagyomány Bolyban Jó ételek és italok a pincesoron A derékig iszaptól csöpögő kislányt végül is fotóriporter kollégám szállította haza átöl­tözni, mert az egész pinceso­ron egy jogosítvánnyal rendel­kező ember sem akadt, aki ad­dig ne ivott volna. Nem is le­hetett volna ezt ezen a dél­utánon megtenni - mármint- hogy megtartóztatni magát va­meri az egész falut. A pince előtt haladók mindegyikéhez van pár szava, pajzánul tréfál­kozik, pedig közelebb van már a 100-hoz mint az 50-hez. A bólyiaknak tegnap szeren­cséjük volt, az Emauszt ragyo­gó tavaszi meleg napsütésben tölthették. S. Zs. Szabadtéri gyermekfeszti­válnak hatott a pécsi lvov- kertvárosi húsvét. Körhinták és színes papírsárkányok von­zották az ünneplőket. A megszokottnál keveseb­ben locsoltak. A kölnivízzel kedveskedők kis csapatokban meg párosán vonultak kora- délelőttől. Elvétve magányos köszöntő is akadt. Találom­ra mentek, nem számított nekik, hogy ki nyit ajtót és már a küszöbön fújták: „Itt a húsvét, itt a nyúl, ma­gyar—brazil három null." A tojás- és édességgyűjtögetés nem vitte el a pálmát ezen a húsvéthétfőn, az élő nyu­szi-mutogatás és -sétáltatás nagyobb sikert aratott. Né­hol felmasnizott báránykát sétáltattak. Egy bácsi a Pi­ros ABC-nél bérbe adta nyuszikáit és vagy tucat ap­róság alkalmi gazdákra lelt. A vándormutatványosok zenéje elnyomta az utca za­ját. A ringlispilek mellett célba lőttek. Vattacukrot eszegettek. Sikongtak, vi- háncoltak süldőcsapátokba verődve a lányok. Kipirult az arcuk, ahogy megbeszélték, hogy kihez hány locsolkodó, : régi és új udvarló jött el. Csuti J. lakinek a bortól — hiszen a bólyiaknak az egész húsvétból a húsvét hétfő délutánja a legnagyobb ünnep. Ilyenkor van az Emausz, vagyis az a vallási eredetű népi ünnep, amikor Boly lakói kivonulnak a falu körüli pincékbe családos­tul, rokonostul és az egész dél­utánt késő estig, éjfélig vidám beszélgetéssel, finom ételek kóstolgatásával, borozgatással, szomszédolással töltik. A beté­rő vendégeket mindenütt szí­ves szóval, finom sütemények­kel és jó borral kínálják. A gyerekek pedig játszanak. így történt a baleset is, a pincesor előtti réten játszadozó gyere­kek közül csúszott bele egyikük a vízesárokba. Neidhardt József mondja, hogy pontoson már nem is tudja mi ennek az ünnepnek az eredete, csak azt, hogy nagy­apja, dédapja idejében is ki­jöttek ide, minden húsvét hét­főjén. — Annyira kedveltté vált ez az ünnep, hogy más vidékről is eljöttek a barátaink — szól köz­be fia, az ifjabb Neidhardt Jó­zsef. — Én nem erről a vidékről származom, Bolyba csak férj­hez jöttem - meséli Kőrszdorf Ferencné. - Én ezt a szokást azelőtt nem ismertem, nem is tudtam, hogy létezik. De na­gyon jó, nagyon hangulatos. Körszdorfék vendége Czett Józsi bácsi bizonyítékul bólogat és mondja, kisgyerek kora óta ilyenkor mindig itt van, hol egyik, hol másik pincénél. Is­Egy percért 20000 forint Divat a videózás. A reklám-' fogás egyik eszköze tért hódít. Létezik olyan fővárosi videófil­mező gmk, amelyiknek az egy perces kész anyaga 20 000 fo­rintba kerül. Másoknál a per­cenkénti átlagköltség 6—8000 forint. Az éles árkülönbség mellett is a videófilmezés a legolcsóbb reklámozási mód. Baranya megyében már két vi­deós gazdasági munkaközös­ség működik, a Viton, valamint p Fonovid. Legelsőként még 1984-ben a Viton alakult meg Pécsett Uitz Béla utcai telephellyel. Csak többszöri nekifutás után kapta meg az engedélyt. A szigorú előírások azóta sem változtak. Népesebb tábort al­kotnak a zug-videósok. Munká­jukat egyébként igénylik a la­kosság, sőt a termelő helyek is, pedig az árból ők sem en­gednek. Fennmaradásuk való­színű titka, hogy túlzottan is figyelembe veszik a filmgyártó, tók ízlését. Nem kényesek a szerkesztésben, a hang- és' filmanyag minőségét illetően sem finnyásak. Arra a tényre építenek, hogy majdnem min­denki szereti, ha hangos és mozgó filmen örökítik meg egyebek között eljegyzésen, es­küvőn és névadón. Most ezek a divatos filmeztetési területek. Jellemző, hogy az esküvői fel­vételeket már a lakodalmi va­csorán lejátsszák egy-egy fo­gás között. A „kalóz-filmesek" jelenléte egyfajta kihívást je­lent a gmk-k számára, verseny- szellemet vált ki. Mindegyik (él újabb piacok megszerzésére tö­rekszik. Napjainkra komoly filmkészíttető réteggé váltak a butikosok, a külföldre utazó csoportok, az ékszereiket, nagy értékű vagyontárgyaikat féltő magánszemélyek. Közülük szá­moson kérik gyűjteményük le- filmezését, hogy így igazolják betörés, tolvajlás esetén az el­tűnt darabokat. A kiránduló társaságok szívesen veszik egy- egy alkalmi operatőr jelenlé­tét. Az iskolák közvetítő lánc kiépítését igénylik. Ezt a lehe­tőséget is elsősorban a zugsze­relők aknázzák ki, aminél na­gyobb gond, hogy nem vállal­ják a rendszeres karbantartást. Jelenleg nincs is még cég, gmk, kisiparos, aki erre a fel­adatra teljes mértékben vállal­kozna. A Viton is csak részben nyitott ebben a profilban. Nem vesznek részt a vevőért indított versengésben a válla­lati videós közösségek. Magas színvonalú filmrendezői stábbal rendelkezik például a DÉDÁSZ, a DDGáz, a POTE, a JPTE. A feldolgozott főbb témáik kö­zött egyebek között a kutatás, a konferenciák, a balesetvéde­lem, a termék- és gyárbemuta­tás, munkamozzanat-elemzés szerepelnek. Fősláger a ter­méknépszerűsítő film, ami nem mindegy, hogy miként fejti ki hatását, vagyis eléri-e célját. Érdekesség ilyen vonatkozás­ban a diszkólubokban vetített gazdasági témájú videókisfilm. Így reklámozza például magát a Mecsektaxi. Baranyában közvetítői szán­dékkal csak a Konzum Áruház mutatja be más cégek videó­alkotásait. Az újkeletű szolgál­tatást dél-dunántúli üzemek is igénybe veszik. A videós film­alkotások egységes tárolására és forgalmazására még nem akadt vállalkozó. Csuti J. Elégtelen Mi jót tojt a húsvéti nyuszi? Eltekintve a kissé rágós füstölt húsoktól, a tojáscukor-drazsé­tól, amibe a tapsifülesnek is beletörött volna a foga, a hús­véti idényáruk minősége javult az előző évhez képest. Leg­alábbis ez derül ki a Baranya Megyei Állategészségügyi és Élelmiszer Ellenőrző Állomás szokásos havi gyorsjelentésé­ből, melyből közreadjuk talló­zásunkat. Az elmúlt évben a csokolá­déknál szélsőséges izhibók fordultak elő. Ilyet most nem tapasztaltak, a minőség javult, ámbár a tejcsokoládéknál to­vábbra is gyakori a tejporos, kissé állott, enyhén fanyar íz. A csokoládéit mind a tej-, mind az étcsokoládénál gyen­gébben érződött. Cukordrazséból meglehető­sen szűkös a választék. A Duna Csokoládégyár tojáscu­kor-drazséja külsőleg tetszetős, ám állaga kemény, illata jel­legtelen, Ízesítése gyengébb, emiatt kisebb élvezeti értékű volt. Kedvezőbb állományúnak és ízhatásúnak találtatott a Szerencsi Csokoládégyár 10 dekás zselétojás cukordrazsé­ja. Ennél a csomagolással volt baj, ugyanis a csomagoló­anyag festése lepattogzott, a festékfoszlányok a cukorkát is szennyezték. A gyártókat fi­gyelmeztették. Az állomás a húsipar termé­keiből 21 mintát vizsgált, eb­ből kettőt kifoqásolt. A Bara­nya Megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat pácolt, füs­tölt termékeinél kisebb minő­ségcsökkentő hibák előfordul­tak: kissé sötétebb és egyen­lőtlen szín, kissé puha állo­mány, erősebb füstszag, rágós- ság. Bulen termékük szaga, ize savanykás volt, érzékszervi tulajdonságai nem feleltek meg a követelményeknek. A Kaposvári Húsipari Kombinát füstölt, darabolt combja ide­gen mellékszagú és kesernyés mellékizű, szine a jellegzetes­nél sötétebb, állománya rágó- sabb. A gyártókat figyelmeztet­ték. A mezőgazdasági szektorban előállított termékek közül a Bólyi Mezőgazdasági Kombinát jól formázott, gondosan meg­munkált pácolt, füstölt húsai hívták fel magukra leginkább a figyelmet. A somberek! és a kétújfalui termelőszövetkezetek húsüzemeiben gyártott termé­kek megfeleltek a szabvány kö­vetelményeinek. Kisebb hibák azonban itt is előfordultak: kissé sötétebb, egyenlőtlen szín, erősebb füstszag, némi rágósság. M. Z. Igazi húsvéti meglepetés: végre elkészült az alagút, mely a pécsi Aradi vértanúk útja folytatásaként új nyom­vonalon viszi tovább az ún. északi érintő utat. Ezzel je­lentős szakasza zárult le an­nak a több éve tartó mun­kának, mely a város közle­kedési viszonyait hivatott gyökeresen megjavítani. Ugyan az alagút fölötti csi- nositási munkálatok még hátravannak, természetesen a kissé megroggyant bástyát is helyreállítják, a forgalom ma reggeltől kezdve már za­vartalan. A mostani mellett egyéb­ként még egy alagutat fúr­nak, mégpedig a Kálvária­domb alatt. A város ugyanis tervbe vette a trolibusz-köz­óiké szilit az alagút, mától zaimrfalaa a ktizbhfrips lekedés megindítását a Bá- licstól Meszesig kiépítendő vonalon. Erre az ad lehető­séget, hogy a pécsiek túl­jegyezték a tehát, Így lakos­sági hozzájárulással javulhat a közlekedés. Az alagutat robbantással mélyítik majd, erre a nyári hónapokban kerül sor, a lakosságot mindenesetre idő­ben értesítik. Azért várnak a meleg időre, mert robban­táskor a lakóházak ablakait nyitva kell tartani, nehogy a légnyomás kárt tegyen az épületekben. Előre is kérik a lakosság megértését. Az alagút a mostaninál jóval szélesebb, belmagassága másfélszer nagyobb lesz, így két trolibusz biztonságosan eltér egymás mellett. llideóxds lakodalmi vacs or űrt Cészül a videoreklám a Konzum Aruház konfekcióosztályán. Proksza László felvétele

Next

/
Oldalképek
Tartalom