Dunántúli Napló, 1986. április (43. évfolyam, 89-118. szám)
1986-04-29 / 117. szám
6 Dunántúli napló 1986. április 29., kedd Munkásmozgalmi emlékhelyek Tettye tér tótták. A helyi lapok beszámolójából ismeretes, hogy a gyűlésre, amelyen a budapesti munkásképző szónoka jelent meg, a lapok denunciálása alapján a rendőrség vonult (el és a tömeget szétoszlatta. A következő esztendőben a Pécsi Általános Munkásképző Egylet is a Tettyén tartotta meg zászlóavató ünnepélyét, ahol közel ezer munkás és bányász, kisiparos jelent meg. 1881^ augusztusában több ezer főnyi munkás és bányász előtt a Magyarországi Általános Munkáspárt zászlaját avatták fel ünnepélyes körülmények között. A szerb megszállás alatt különösen pezsgő élet volt. Egymást követték a Pécsi Szocialista Párt és a szakszervezetek által rendezett ünnepségek. Igen érdekes a Pécsi Szocialista Párt által rendezett népünnepély 1920. július 5-én. A rendőrségi megfigyelő jelentéséből a következőket tudjuk: „...A Pécsi Szocialista Párt népünnepélyt rendezett. A romok között panoráma volt látható. A panorámában vörös keretben szocialista nagyságok (Marx, Engels Frigyes, Lassalle Ferdinánd) fényképei voltak. Ezenkívül volt egy akasztási jelenet, mely a fehér terrort ábrázolta ... az ünnepélyen hajnalig 3000 proletár volt jelen... az ünnepélyt a rendőrség és a tanács engedélye nélkül tartották meg . . .” A „Pécsi Szocialista Nőszö- vetség" az első gyermeknapot itt rendezte meg 1920. augusztus 6-án. Ugyanitt ezen a nyáron a nők napját is megünnepelték, ahol a pécsi dalárdák adtak hangversenyt, és végül 540 főből álló kórust alakítottak, amely az Internacionálét adta elő. A romok között színpadot állítottak fel, ahol a „Munkás Művelődési Kör" különböző jeleneteket adott elő népszínművekből. A legnagyobb tömeget 1921. augusztus 14-én tartott népgyűlés mozgatta meg, ahol tiltakoztak a „nemzeti hadsereg" bevonulása ellen. Hétezer munkás, polgár vett részt, és határozatot fogadott el, hogy Baranya nem kívánja a fehér hadsereg bevonulását. A húszas években az illegális kommunista munkás szervezőknek is jó lehetőséget nyújtott a környezet. Horváth József bányamunkás, kommunista szervező, Ruzsits Endre kommunista szervező, Fink János bányamunkásoknak, mint kommunista ifjúmunkások itt szervezkedtek, illegális szemináriumokat rendeztek. Hol volt Sölle vára? A Lisztévfordulóra Pápay Jenővel ballagunk a sellyei Vár utcában, amelyet oz ő helytörténeti kutatómunkája eredményeképpen nevezted el így. Hát errefelé magasodott egykor a sellyei vár... Ma házak, virágoskertek sorakoznak az egyhén emelkedő utcában, elképzelni is nehéz „Sölle várát". Pedig nemcsak egy régi vers őrzi az emlékét, hanem o<le- velek, különböző írások. Pápay Jenő időt nem sajnálva kutatta fel a dokumentumokat. Először a falu legidősebb embereit kérdezgette,- és volt aki emlékezett dédszülőjének meséjére a hajdani várról. Egy török hadvezér is megemlíti hadinaplójában, hogy s mint történt amikor elfoglalták c várat, felgyújtották a falut. Evlia Cselebi is ír a cölöpökkel megerősített földvárról. A várat víz vette körül, amelyet később feltöltöttek. Még egy híres esemény is itt zajlott le, az Osztrák-Magyar Monarchia első gőzhajóját, a Carolinát itt építették, és a Dráván próbálták ki. — Pedig az igazi hobbim elsősorban a régészet - jegyzi meg Pápay Jenő, amikor házának előszobájában nézegeAmatőr helytörténész leleteiből is okozott neki. Abban biztos volt a régész, “hogy kőkori szerszámról van szó, csak azon csodálkozott, miért van elkoptatva az egyik oldala ... Lehet, hogy a gyerekkori élmény hatására, de Pápay Jenő elhatározta, hogy régészettel, helytörténettel fog foglalkozni. tem a múzeumnák berendezett sarkot. Pattintott kőszerszámok, őskori cserépedénydarabkák, Szent László pénz. És itt van a kőbuzogány, amelyet még ötéves korában talált. A buzogányfej jó szolgálatot tett a családban, évekig azzal támasztották ki a veranda ajtaját, úgy, hogy amikor már felnőtt korában megmutatta egy régésznek, fejtörést De pénzt is kellett keresnie és igy választotta a postát. Évtizedekig ő volt a sellyei postamester, most már lassan t'z éve, hogy nyugdíjba ment. Nemcsak a faluban, hanem az egész Ormánságban ismerik. Mindenki ismerőse, barátja. Szántásokkor gyakran a tra ;- torosok hoztak neki mintát egy-egy tárgyból,- amelybe beleütköztek munka közben, igy bukkant rá a Szent László korabeli ezüstpénzekre. Voltak humoros esetek is. Egyik barátja szólt, hogy őssárkányt talált valamelyik falu határában. A megkövesedett maradványokról nem tudták eldönteni mi is lehet. A Pécsről kihívott régészprofesszor is sokáig nézegette, majd egy darabot leporolt és megnyalta. Igy derült ki, hogy nem csontot, hanem öt—hatezer éves megkövesedett fagyökeret találtak. Az asztalon a legújabb helytörténeti kincs, Sellye 1781-ből való pecsétje, amely ékes bizonyítéka annak, hogy Sellye akkoriban rendelkezett a mezővárosi ranggal. A pecsét rajzolata szőlőtőkét ábrázol, Pápay Jenő kiderítette, hogy kiterjedt szőlőskertek borították a sellyei dombot, de egy nagyobb peronoszpóra- járvány után a lakosok nem foglalkoztak többet szőlőműveléssel. igy nyugdíjban is rengeteg dolga akad. Ő írja például a község krónikáját 1972 óta. Tanácstag volt és ma is sok mindennel fordulnak hozzá. Pápay Jenő minden szakkönyvet megvásárol, részletesen tanulmányozza a szakirodalmat. Helytörténeti, régészeti leleteiről időnként beszámolt a Baranyai Művelődésben. Tervezi, hogy megírja Sellye történetét, mert bár folyamatosan kutat, még hiányzik az összefoglaló mű. Barlahidai Andrea Zenélő szökőkút j Szekszárdim Az elmúlt év legjobb sajtófotóiból rendezett kiállítást a Magyar Munkásmozgalmi Múzeum. Reprodukcióink a tárlat anyagából mutatnak be néhányat. Zenélő szökőkút készül Szekszárdon. A szökőkutat Fusz György és Kis Ildikó szekszárdi művészházaspár készíti, társadalmi munkában. A porcelánsamott alapanyagát a város ajánlotta fel. A szökőkutat az Augusz-ház mögötti, hangulatos téren helyezik el, amelyet Liszt Ferencről kívánnak elnevezni, az ebben az évben fennállásának 925. évfordulóját ünneplő tolnai megyeszékhelyen. A szökőkútba egy speciális, elektronikus szerkezetet helyeznek el. Szintetizátor-szerű hangja pontos megfelelője a zongora hangzásának. Arra is beállítható, hogy bármikor megszólaljon, de Szekszárdon, a május 30-i avatás után, tervek szerint, két-három óránként hallható majd Liszt Vili. rapszódiájának egyperces részlete. A 175 éve született zeneszerző Szekszárdon komponálta ezt a művét. Szekszárdon egyébként is gazdag a Liszt-évforduló programja. 24-én vándorkiállítás nyílt a Művészetek Házában. 24. és 27. között rendezik a zenetanárok VI. országos zongora- versenyét. Könyv jelenik meg Liszt Ferenc és Szekszárd kapcsolatáról, több dokumentum először jelenik meg nyomtatásban a könyvben, amelyet a Szekszárdi Nyomda miniatűrkönyv- gyűjtők klubja ad ki. Május 30—31-én pedig a Köztünk élő Liszt címmel, a Liszt-emlékhelyek (Kalocsa, Pécs, Sopron és Szekszárd) közös vetéíke- dőjét rendezik. A Tettye a századfordulót megelőző kerek egy évtizeden keresztül a május elsejei felvonulások végcélja lett. A munkásság ünnepi gyűléseit a Szatmóry-palota romjai alatt rendezték. Napjainkban is kedvelt kirándulóhely május elsején. A korai munkásmozgalom nem egy fontos eseménye kapcsolódik a Tettyéhez. 1869-ben Pécsett is megszervezték az Általános Munkás Képző Egyletet, a munkásság első egyletének egyikét. A pécsi polgári sajtó leplezetlen gúnnyal a következőkről tudósított: ........Egy falragasz által j öttünk tudomására annak, hogy Pécsett egy: Általános Munkásképző Egylet létezik. Ezen egylet választmánya a mai napra (június 27.) a Tettye hegyre, az Isten szabad ege alá rendkívüli közgyűlést hirdet, mint hajdan őseink tették. Mivel a közgyűlésre a meghívás Pécs szabad királyi város közönségéhez van címezve, ebből azt kell következtetnünk, hogy ezen egyletnek a tagja a város apraja, nagyja. Furcsa közgyűlés lesz, inkább csődülésnek lehet nevezni”. A munkásképző első alakuló gyűlését valóban a Tettyén tarManek Attila: A tarlón Habik Csaba: Bridzs Urban Tamás: Kisiklott sorsok cimű Fekete Zsuzsa: Együtt cimü sorozatából sorozatából Jeli József Sajtófotó ’85
