Dunántúli Napló, 1986. április (43. évfolyam, 89-118. szám)

1986-04-28 / 116. szám

1986. április 28., hétfő Dunántúli napló 3 A KISZ Baranya Megyei Bizottságának küldöttgyűlése Dr. Bulla Miklós Közelebb kell kerülni minden réteghez (Folytatás az 1. oldalról.) tát kavart a tagfelvétel korha­tárhoz kötése. (Egyébként a ké­sőbbiek során a küldöttgyűlés azt a javaslatot szavazta meg, hogy a KISZ-tagfelvételeket ne kössék korhatárhoz.) A viták során kevés szó esett a gazda­sági feladatokról, pedig ez igen fontos kérdés: a gazda- sági-műszaki-tudományos fej­lődés az ifjúság programja kell hogy legyen. Kovács Dezső ez­után egy táviratot olvasott föl, amelyben eredményes munkát kívánt a küldöttgyűlésnek és fölajánlotta segítségét az ifjú­sági szövetségnek a májusban induló új ifjúsági lap, a Staféta szerkesztősége. A beszámoló fölötti vitá­hoz hozzászólt: Burgmann György, a KISZ Pécs Városi Bizottságának első titkára, Tóth László, a Magyar Úttörők Szövetsége Baranya Megyei Elnökségnek elnöke, Kiss Csa­ba, a MÉV küldötte, Posztós Anikó, a Steinmetz Miklós Szakközépiskola IKB-titkára, Vörös Róbert, a KISZ KB tag­ja, a Siklós Városi KISZ-v ze- tőség titkára, Gerner Éva, az MTV Pécsi Körzeti Stúdiójának alapszervezeti titkára, Módok Ferenc, a Szigetvári Konzerv­gyár ÖKB-titkára, Páhl Tibor, az MSZB Komló Bányaüzem KISZ-bizottságának titkára, Nagy Gizella, a Mohácsi Vas­öntöde alapszervezeti titkára, dr. Flardicsay Sándor, a BCM küldötte, a Siklós Városi KISZ- bizottság tagja, dr. Fodor László, Pécs város küldötte, a POTE KISZ-bizottságának volt titkára, Lukács János, az MSZMP KB tagja, az MSZMP Baranya Megyei Bizottságának első titkára, Lajer Zsolt, a JPTE kari bizottsági titkára, dr. Bulla Miklós, a KISZ KB IB tagja, Wilhelm József, Mohács Lukács |ános küldötte, körzeti KlSZ-bizottsá- gi titkár, Gerner Károly, Pécs város küldötte, Zentai Mária, Szigetvár küldötte, Idorváth La­jos, Baranya Megye Tanácsá­nak elnöke és Kárpáti Gábor tanuló, Pécs város küldötte. A vitában elhangzott, hogy a KISZ-nek a sokrétű ifjúságot kell megnyernie. Alapkövetel-' meny: mindenki kapjon fel- cdatot. Erősíteni kell a KISZ politikai jellegét. A rendez- vénycentrikusságon végre túl kell lépni. A korábbinál jóval nagyobb hangsúlyt kell he­lyezni a politikai és vezető- képzésre, s az önképzésre is. Az ifjúsági szövetség már ed­dig 'is tett lépéseket a fiata­lok lakáshoz jutásának segíté­sére. Ezt a jövőben még job­ban kell szorgalmazni, hiszen az ifjúság, a pályakezdők egyik legnagyobb gondja ép­pen ez. A hozzászólók egyet­értettek abban, hogy a KISZ olyan lesz, amilyenné maguk a fiatalok teszik. Szóba ke­rült a vitában ismét, hogy le­gyen-e élcsapat a KISZ vagy sem, csökkentsék-e a szerv:- vezettséget vagy ne. E kérdés­ben megoszlottak a vélemé­nyek. A lakóterületi, különösen a községekben, aprófalvakban folyó KISZ-munkáról, illetve annak gátjairól is szó esett a vitában; a jövőben sokkal jobban kellene figyelni a me­zőgazdaságban dolgozó fiata­lokra, a városi és lakóterületi a'lapszervezetek kapcsolatára. Többen tértek ki az egészsé­ges életmódra való nevelésre. Csak olyan szervezet lehet vonzó, amelyik követelménye­ket állít tagjaival szemben. A KISZ vonzóvá tételének ez az egyik feltétele. Lehetőséget kell teremteni a fiataloknak a véleménynyilvánításra, s a KISZ-nek továbbra is az ifjú­ság egészét kell képviselnie. — Milyen KISZ-t akarunk? — tette fél a kérdést hozzászólá­sában dr. Bulla Milkós. — A KISZ-nek, mint az ifjúságpoliti­ka kidolgozójának és meg­valósítójának a legfontosabb feladata a társadalmat vezető párt szemszögéből, hogy a szocialista építésbe bevonja a fiatalságot, a szocialista célok elérésére mozgósítsa a jövő nemzedékét. Ezért a KISZ-nek az ifjúsággal újra és újra szövetséget kell kötnie. Az adott ifjúsággal és a minden­kori - mindig változó - tár­sadalmi körülmények között. A KISZ tehát elsősorban politkai szervezet, s ez nem lehet so­hasem vitatéma. Az ifjúság felelős saját sor­sáért. Nem kiváltságokat akar, csupán gondjainak enyhítését, perspektívákat, az önálló eg­zisztencia mielőbbi, gyors megteremtését. Ugyanakkor az ifjúság erősen rétegezett, mun­káját, képzettségét, érdeklődé­si körét és főleg anyagi hát­terét illetően. Másként kell te­hát közelítenie az ifjúsági szervezetnek a dolgozó fiata­lokhoz, másként az egyetemi korosztályhoz és megint más­ként a tizenévesekhez; a váro­sokban, illetve a falvakban élőkhöz. Éppen ezért, hogy a KISZ munkája átütő, érdemi lehessen, minden réteget cél­ba kell vennie politikája ki­alakításakor, meg kell felelnie annak az igényne1', amit vele szemben a tagság támaszt. Eb­ben a' szellemben készülődünk országszerte a kongresszusra, mely nagy valószínűséggel megfogalmazza azt a progra­mot, amelyet elfogad a fiatal­ság, s melynek szellemében kiveszi részét társadalomépítő, értékeinket gyarapító céljaink valóra váltásában. Közös feladatunk a jövő formálása Horváth Lajos A döntésben ott van a fiatalok véleménye Lukács János, a megyei párt­ibizottság első titkára hozzászó­lásában kiemelte: megyénk if­júságának életében jelentős állomás ez a küldöttértekezlet, legfontosabb feladata, hogy meghatározza az elkövetkező időszak ifjúságpolitikai célkitű­zéseit. A megyei pártbizottság nevében kijelentette: a beszá­molóval és a határozati javas­lattal maradéktalanul egyetér­tenek, végrehajtásához -min­dennemű segítséget megadnak. A KISZ Baranya Megyei Bi­zottsága a politikai rendsze­rünk értékes tényezője, betölti szerepét, részt vesz a helyi po­litika végrehajtásában, határo­zottan, értelmesen képviseli a fiatalok érdekeit — mondotta a pártbizottság első titkára. A jövő elképzeléseinek megfogal­mazásakor az is kicsendült, hogy vannak még tartalékok, a KISZ működését illetően bizo­nyos szemléletváltozásra, bizo­nyos megújulásra is szükség van. Van társadalomépítő progra­munk, tartalmas ötéves tervünk — melyben pártunk gazdaság- politikai célkitűzései öltöttek testet —, s mind a végrehajtás feltételeinek biztosításában, -mind a végrehajtásban az ifjú­ságnak ott a helye. Hogy könnyebb, avagy a korábbinál nehezebb feltételek között kell dolgoznunk, nehéz megítélni. Mindig az a vizsga a nehéz, amf éppen előttünk áll. Való­ban kemény évek vannak előt- tünk-mögöttünk, de a realitás csak azt mondathatja velünk: ma a feladatok mások! A je­lenleg kialakult helyzetért a felnőtt és a fiatal nemzedék felelőssége nem azonos. A jö­vő formálása azonban közös. A néha mást akaró, jobb tár­sadalmi gyakorlatot követelő fiatalok — szövetségeseink, s ennek az együttdolgozásnak, egyet akarásnak feltételei ad^'tak. Az ifjúsági szövetség zászló- bontásakor az alapvető cél az volt, hogy a KISZ képviselje a párt politikáját, nyerje meg a szocializmus ügyének a fiatal­ságot. Azóta sokminden válto­zott, de ez a cél csorbítatlanul -megmaradt. Itt, helyben is az a legfontosabb érdekünk, hogy jól szervezett, politikai arcula­tában egységes szervezetünk legyen a KISZ. A politikai arc- nélküliség, a demagógia, a kisszerűség nem jellemezheti ezt a szervezetet. A KiSZ-nek joga és kötelessége a véle­ménynyilvánítás a nemzetközi kérdéseket - a békés egymás mellett élést, az enyhülés fo­lyamatát, a béke akarását - illetően, de elvárjuk a belpoli­tikai céljaink következetes vi­telét is. Gazdasági eredmé­nyeink alakulásától függ éle­tünk jobbra fordulása, s ebben igen tág tere van a KlSZ-mun- kának. A fiatalok ne várják, hanem keressék és végezzék el a boldogulásuk felé vivő fel­adatokat. Igen fontos mérce hogy ahol tevékenykednek, ott hogyan mennek a dolgok. S nem másutt, másokra mutogat­va. A mi felelősségünk itt, Ba­ranyában van, hát tegyünk meg mindent saját házunk tá­ján. Az ifjúság nagy tettekre képes. Könnyebben, gyorsab­ban válaszol a kor kihívásaira, otthonosan mozog a mikropro­cesszorok világában, harcol a műszaki fejlesztésért, a terme­lési kultúra színvonalának emeléséért. Tegye minél aktí­vabban, célratörőbben, ha kell, az ésszerű kockázatot is vállal­va. Bízom abban - mondotta befejezésül Lukács János —, hogy megőrizve a régi erénye­ket, megújulva szervezetileg és módszereiben, az ifjúsági szer­vezet, s azon belül a KISZ Ba­ranya Megyei Bizottsága a párt partnereként él és dolgo­zik közös céljaink valóraváltá- sá-ért. Horváth Lajos, a megyei ta­nács elnöke azt mondotta: a párt ifjúságpolitikájának meg­valósításában jelentős szere­pet juttattak a tanácsoknak, melyek ezt nemcsak fölvállal­ták, hanem lehetőségeikhez képest igyekeztek is ennek be­csülettel megfelelni. Gondos­kodnak a felnevelésről, az ifjú­ság szellemi és testi fejlődé­séről, segítik az életpálya in­dítását, családalapítást, igé­nyeik kielégítését az ellátás frontján. Ki ne látná, hogy milyen súlyos teendők ezek ma? — Baranyában a tanácsi tes­tületekben dolgozó minden hatodik tanácstag 30 éven aluli; így az eldöntendő kér­désekben — melyben igyek­szünk azok ifjúsági vetületét is áttekinteni — érződik a fiatal­ság szava, véleménye — mon­dotta. - Minden fontosabb, az ifjúságot érintő kérdésben ki­kérjük a KISZ-szervezetek véle­ményét, érdemibbé és hatáso­sabbá vált az elmúlt öt évben az együttműködés. Ez keve­sebb párhuzamosságot teremt, erősíti a közös felelősséget és a Baranyára mindinkább jel­lemző rendezett viszonyokat és alkotó légkört. Előrébb jutottunk az óvodai ellátás színvonalában, mely megyénk aprófalvas jellegét is beleértve közelít az országos­hoz, sőt a nemzetiségi és a cigánylakta területeken meg is haladja azt. A helyi erők összefogásával tucatnyi isko­lás és két szakmunkásképző intézetet építettünk; a szán­dékoltnál kétszerte több tanter­met adtunk( át. A közművelő­dést rangos intézményekkel gyarapítottuk; felépült a pécsi Nevelési Központ, a komlói színházterem és a pécsi úttö­rőház. A diákotthoni hálózat kiépült; képes a mai igények kielégítésére. Évente 1000 több­gyermekes és fiatal család első ’'lakáshoz jutását tesszük lehe­tővé és számításaink szerint - folytatva ezt a lakásgazdál­kodási politikát — vidéken ta­lán három év alatt, Pécsett 4—5 év clatt, majd minden fiatal igénylőt lakáshoz tudunk juttatni. Szerintem óriási ered­mény ez! Persze, senki sem tagadja, hogy közben mindez az ifjúságra és a szülőkre nö­vekvő terheket hárít, de ki ál­lította valaha is, hogy a tár­sadalmi érdektől és az általá­nos lehetőségektől, anyagi alapoktól messze távolodva fogjuk majd az ifjúságpolitikai célokat elérni? Azt sem tagadjuk, hogy sok még a gondunk és a teendőnk. Szeretném hangsúllyal kiemel­ni, hogy ezek mindegyikét egyidejűleg nem tudjuk meg­valósításra felvállalni — mon­dotta befejezésül Horváth La­jos. — Glédába kell tehát ál­lítani feladatainkat, melyek kö­zül az elkövetkező években a lakáshoz juttatás és a gyermek- nevelés állami, tanácsi eszkö­zökkel való segítését kell elő- résorolni. Hiszem, hogy ez az önök véleménye is. Ezeket el­érendő olyan támogatási rend­szert fogunk működtetni, amely elősegíti azt, hogy az épülő lakások 60—70 százalékát a fiatalok kapják! A pénzügyi kondíciók valamelyest jobban fogják majd ösztönözni a ma­gánerős lakásépítést is. És a gyermeknevelést nemcsak fej­lesztésekkel, hanem az intéz­ményi és fogyasztói szolgálta­tások a kereskedelmi kultúra javításával is könnyíteni akar­juk. Persze nem szabad arról megfeledkezni, hogy az ifjúság nemcsak saját érdekeinek ér­vényesítésével mérheti le a szocializmus haladását, hanem saját munkájában, megújuló küzdelmeiben is. És az elkö­vetkező években nagyon meg kell dolgozni az előbbrejutá- sért. Szekcióülések, plenáris ülés A délelőtti vitát a plenáris ülés második elnöke, Tóth László zárta le, majd a dél­utáni munka szekcióüléseken folytatódott. A szekcióülések után ismét plenáris ülésre ke­rült sor Himer Lászlónak, az MSZMP Baranya Megyei Bi­zottsága munkatársának elnök­letével. Elsőként az értelmiségi és felsőoktatási tanintézetek fia­taljainak szekciómunkájáról számolt be dr. Mészár Róza, szekcióvezető. E munkacsoport­ban 43 küldött vett részt, kö­zülük tizenegyen szólaltak föl. A küldöttek megegyeztek ab­ban, hogy a szellemi munka immár hosszan tartó leértéke­lődési folyamatát vissza kell fordítani. Az, hogy az értelmi­ségi foglalkozások presztízse csökkent, kihat az egyetemi if­júságra is, s erősen befolyásol­ja a középiskolások pályavá­lasztását. Lakatos Zoltán az iparban és a szolgáltatásban dolgozó fiatalok szekciójának elnöke beszámolt arról, hogy a szekció munkájában 12-en vettek részt. Többségük sürgette a KISZ szervezettségének javítását a munkásfiatalok körében, az if­júsági munka feltételeinek és színvonalának javítását az ipa­ri tanuló intézetekben. Hang­súlyozta: a pályakezdő, a szak­mát éppen hogy kitanult, ám gyakorlatlan fiatalok többet várnak el a pályakezdés, a munkahelyi beilleszkedés átme­neti időszakában. S ebben a helyi ifjúsági szervezetek so­kat segíthetnek. Dr. Györpál Elemér és Pdizs József számoltak be az élelmi­szergazdaság területén és a lakóhelyi ifjúsági szervezetek­ben dolgozó fiatalok szekció­üléséről. Dr. Györpál Elemér megemlítette, hogy a szekció egyet értett abban, hogy bizo­nyos negatív jelenségek mellett — mint a főmunkaidőben vég­zett munka presztízsének csök­kenése, a nyerészkedés, ügyes­kedés —, bizonyos pozitív vál­tozások is végbementek az el­múlt években. Jó tudni, hogy a vállalkozó szellem, a kezdemé­nyezés zöld utat kapott, s hogy a társadalmi légkör demokra­tizálódása egyre szélesebb spektrumban vehető észre. A lakóterületi KISZ-munka főleg az apró falvakban döcög, ahol nincs ott az értelmiség, hiá­nyoznak a tömegszervezetek. Paizs József a mezőgazdaság és az élelmiszeripar eredmé­nyeit taglalva kifejtette a fia­talok véleményét: több támo­gatást és segítséget érdemelne ez a szektor és az ebben a szektorban dolgozó fiatalok is. Még egy megjegyzés: úgy tű­nik - s ez biztató a jövőre nézve —, hogy az agrárértelmi­ség átveszi a falun az onnan elvándorolt humánértelmiség szerepét. Harcz Anikó számolt be a középfokú tanintézetek fiatal­jainak szekcióüléséről. Itt első­sorban az öntevékeny diákkö­rökről folyt a vita. Fölmerült a kérdés: magának az öntevé­kenységnek a problémája, hogy vajon tudnak-e ezzel a lehető­séggel élni a középiskolások? A középiskolában nagyon fon­tos a tanulmányi munka, de a jó KISZ-munkát nem lehet ki­zárólag ezzel a mércével mér­ni. A középiskolások a KISZ területén is a közvetlen vá>- lasztást szorgalmazzák. A szekcióvezetők beszámolói után Kovács Dezső összegezte a vitát, amelyben a KISZ szán­dékaival ellentétes vélemény nem hangzott el, de valameny- nyi hozászólásból nyilvánvaló­vá vált a megújulásra, jobbí­tásra vcló törekvés. Miután a küldöttek az állásfoglalás né­hány részkérdésére külön sza­vaztak, a küldöttgyűlés elfo­gadta a tanácskozás dokumen­tumait. Mielőtt zárt ülésre került volna sor, dr. Bulla Miklós, a KISZ KB IB tagja átnyújtotta Kovács Dezsőnek, a KISZ KB által adományozott Ifjúságért Érdemérem kitüntetést, megkö­szönte az ifjúsági szövetség­ben végzett munkáját. Megválasztották a testület vezetőit, tagjait A KISZ Baranya Megyei Bi­zottságának és a Pénzügyi El­lenőrző Bizottságának lejárt a mandátuma, s a küldöttgyűlés befejezéseként választásokra került sor. Százharmincegyen szavaztak. A megyei küldött- gyűlés 81 szavazattal dr. Fodor Lászlót választotta a KISZ Ba­ranya Megyei Bizottsága első titkárává. Dr. Fodor László 1957. szep­tember 25-én született Szek- szárdon, s ott érettségizett a Garay János Gimnáziumban 1976-ban. 1983. szeptemberé­ben avatták orvossá a Pécsi Orvostudományi Egyetemen, majd a POTE Ideg- és Elme­klinikájára került; ideggyó­gyásznak készül. Függetlenített funkciója ellenére továbbra is folytatja orvosi hivatását. A KISZ-nek 1973, az MSZMP-nek 1979 óta tagja. 1981-86 kö­zött részt vett a KISZ Pécs Vá­rosi Bizottsága mellett működő Egyetemi—Főiskolai Tanács munkájában, két éve tagja a KISZ Baranya Megyei Bizottsá­gának. A KISZ Baranya Megyei Bi­zottságának titkárává Tölgye­si Mártát, Tasnádi Pétert, és dr. Horváth Csabát választot­ták. A huszonegy tagú megyebi­zottság tagjai továbbá: Lakatos Zoltán, az Ifjúmunkás Tanács vezetője; Paizs József, a Mező- gazdasági Fiatalok Tanácsa ve­zetője; ár. Kerékgyártó István, az Értelmiségi Fiatalok Taná­csa vezetője; Harcz Anikó, a Tanuló Fiatalok Megyei Taná­csa vezetője; Tóth László, Burg- mann György, Braun Attila, Barics Zsuzsanna, Farkas Tí­mea, Lajer Zsolt, dr. Györpál Elemér, Wilhelm József, Mati- csanácz Pál, Fóris Zoltán, Zen­tai Mária, Harmath István és Réti Mihály. A KISZ Központi Bizottsága tagjának delegálták Háqen- thurn Józsefet és Vörös Róber­tét. A Pénzügyi Ellenőrző Bizott­ság elnöke Keszthelyi Gabriel­la, titkára Weinper Szilvia lett. Tagjai: Halas Lászlóné, Ózdi József, Kovács Lóránd, Kertész Edit, Aracs Zsuzsanna, Kaisler László, Valki Alajosné, Kacsán- di Márta, Harmath Péter, Kor- vicska Margit és Littmann Pe­temé. Kongresszusi küldöttek A KISZ XI. kongresszusára Baranyából az alábbi küldötte­ket delegálták: dr. Fodor Lász­ló, Tóth László, Kovács Dezső, Burgmann György, Barics Zsu­zsanna, Fehér Sándor, Gertner Hajnalka, Posztós Anikó, Kiír István, Deák László, Kejár Erika, Dragovácz Ágnes, Keszt­helyi Gabriella, Prezsnyák Já­nos, Sallai Zsuzsanna, Böröcz Sára, Módok Ferenc, Maticsa- nácz Pál, Kocsis Gyula, Tatai József, Wilhelm József, Pong­rácz Csaba, Nagy József, Ger­ner Éva, Braun Attila, Ábra­hám Attila, Ács Ferenc, Orsós József, Pataki Nándor, Inhoff Ferenc, Páhl Tibor, dr. Petré- tei József és Kiss Csaba. Dr. Fodor László, az újonnan megválasztott első titkár ma­ga és a tisztségviselők nevében megköszönte a küldöttek bizal­mát, majd a résztvevők eléne­kelték a KISZ-indulót. Dücső Csilla—Kozma Ferenc

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom