Dunántúli Napló, 1986. április (43. évfolyam, 89-118. szám)
1986-04-27 / 115. szám
Elégtelen Megtéveiztő volt a Mortlla Szörp címkéje, a cukorbeteg diétás italnak vélte, fogyasztott belőle, majd rosszul lett. fme, •gy kifogás a Baranya Megyei Állategészségügyi é!s Élelmiszer Ellenőrző Állomás szokásos havi gyorsjelentéséből, melyből tallózásunkat Elégtelen rovatunkban közreadjuk. Egyre népszerűbbek a házi készítésű savanyúságok, az állami üzletek polcain is találkozhatunk velük. E termékeket az előállító természetesen készítheti saját szájoize és receptje szeriint, á)m bizonyos szabványelőírások rá is vonatkoznak. Ábrahámné Csetényi Júlia pécsváradi savanyúságkészítő kisiparos termékeit jelölési és összetételi hibák miatt kifogásolták. A megengedettnél nagyobb volt a sótartalma az 3/4-es cseresznyepaprikának, a címkén pedig nem tüntették föl, hogy „ecetes” és „nem hokiséit”. Hasonló kifogás érte az 3/4-es edetes karfiolt. Ugyanakkor az 3/4-es ecetes paprika költőtömeghiányt mutatott, az állomás ellenőrei 430 gramm helyett átlagban 407 grammot mértek. Mivel a hiányosságokat első alkalommal észlelték, a kisiparost figyelmeztették. Az elmúlt évhez hasonlóan ismét erjedt alapanyagból gyártott meggy- és mecseki bíbor szörpöt a Zengő Gyöngye termelőszövetkezet nagykozár'i feldolgozó üzeme. A szörpök a megengedettnél jóval több idősavat tartalmaztak, gyenge minősítést kaptak. A felelős ellen szabálysértési eljárást indítottak. Hibádzott a súlya, kisebb volt a fajlagos térfogata, rossz az alakja a Baranya Megyei Sütőipari Vállalat sellyei üzemében sütött másfél kilós, házi jellegű kenyérnek. A felelős csoportvezető ellen 300 forint helyszíni bírságot szabtak ki. Ugyancsak 500 * forint helyszíni bírsággal büntették a gyártásért felelős személyt a mágocsi sütőüzemben, ahol a kétkilós, házi jellegű kenyerek átlagtöme- ge kisebb volt, s hiányzott róluk a címke is. A megengedettnél több rezet tartalmazott a bólyi Kossuth Termelőszövetkezet szeszfőzdéjében előállított törkölypálinka. A főzde vezetőjét figyelmeztették. Az állomás ellenőrei elégedetlenek voltak a jugoszláv bérmunkában feldolgozott cukrok minőségével. A cukrot, melyet a Mecsek Füszért pécsi raktárában mintáztak, a Viroviticai Cukorgyár gyártotta, a Szigetvári Állami Gazdaság hozta forgalomba. Az egyrétegű papírzacskóba csomagolt árut a raktár az udvaron, műanyagfólia és ponyva alatt tárolta, ahol gyakran magasabb a levegő relatív páratartalma a szabványban előírtnál. A cukor esős időben nedvességet vett fel, majd bekerülve a szobahőmérsékletű . , kiskereskedelmi boltokba, száradás közben ősz- szeállt, megkeményedett, a vásárlók is kifogásolták. További hiányosság, hogy a cukor nagy része sötétebb színnel, a megengedettnél nagyobb hamutartalommal érkezett a gyárból. Mellesleg a cukor minősítését a szigetváriak egyoldalúan a Jugoinspektre bízta, magyar részről nem volt kontroll. A jövőben ezt a szerepet a pécsi állomás tölti be. Mindenesetre a felelősök ellen fegyelmi felelősség- revonást kértek. Miklósvári Zoltán Amit felújítottak, az színvonalas és méltó korunkhoz" Piti Zoltán városi tanácselnök a SalIai utcát mutatja be Somogyi László épitésügyi és város- fejlesztési miniszternek Erb János felvétele U N ESCO-védettség a pécsi belvárosnak? Beszélgetés Somogyi László miniszterrel, a belvárosi rekonstrukcióról A keddi miniszteri értekezlet után először „madártóvlatbór' ismerkedett Péccsel az ÉVM vezérkara. A magasház tetőterasza ideális hely erre. Belátni közeli és távolabbi zugokba. Somogyi László miniszter „nincs elragadtatva” a Me- csek-oldal mind sűrűbb beépítettségétől, , és csak remélheti ő is a kapott válasz alapján — „most már mindenáron biztosítani, akarjuk a szellőzőfolyosók, a hegyoldalról lefutó völgyek jó működését” —, hogy talán egyszer már vége- szakad ennek a folyamatnak. Ezután egy Sallai utcai séta, majd az elefántos tömbben folyó munkák és az új kamaraszínház megtekintése szolgálta a belvárosi rekonstrukcióval vailó közelebbi ismerkedést. A séta végén rövid beszélgetésre ültünk le a miniszterrel.- Ön a történelmi városrészek rekonstrukcióját nemzeti ügynek mondta. Miért? — Maga a meghatározás, hogy történelmi városrész is felelet lehet erre. De ezekben a városrészeinkben a nemzeti vagyonúnknak a hallatlan értéke összpontosul, aminek a karbantartásával, megóvásával - 25-30 évig nem nagyon törődtünk, és most már nagyon ránk érett a munka, nemcsjk Pécsett, hanem az egész országban. És azért megnyugtatásul mondhatom: egész Európában Így van ez. Nemcsak az épületek megújulásáról van szó, meg kell maradnia az utcarendszernek és mindama sajátosságnak, ami az évszázadok során rakódott le.- Ez pedig úgy értendő, hogy ehhez a nemzeti vagyonhoz csak a hitelesség igényével lehet hozzányúlni?- Természetesen. A tökéletesen hiteles helyreállítás elemi követelmény. A véleményünk azonban az, hogy ha több stíluskorszak épült egymásra, a legjellemzőbbet kell kiválasztani. A külsőben, tehát a homlokzatban és a szerkezetben meg kell őrizni az eredetit, hogy visszaadja a korszakra jellemző hangulatot. Ez azonban nem zárja ki, hogy az épületen belül a legkorszerűbb feltételek szolgálják a megmaradó, vagy az új funkciót.- Ha nemzeti ügyről van szó, ez — gondolom - az állami támogatásra is értendő. így igaz. A népgazdaság teherbíróképességének a mérséklődése ellenére sem csökkennek a jelen tervidőszakban a támogatósok. Itt Pécsett is igen komoly értéknövelő munka folyik: amit felújítottak, az színvonalas és méltó a korunkhoz, ezért megérdemli az állami támogatást és mi támogatjuk is.- Lát-e a pécsi munkákban hasznosítható tapasztalatokat?- Nagyon remélem, hogy más városokban hasznosítják az itt szerzett tapasztalatokat, de hogy megfelelő mértékben-e, abban nem vagyok biztos. Nagyon tervszerű a munka egy olyan belvárosban, amely az ország legnagyobb ilyen együttese, és ez hazai viszonylatban- is méltánylandó. Én nagyon fontosnak tartom, hogy ez a munka a lakosság teljes egyetértésével és szimpátiájától kísérten folyjék. — Említés történt az értekezleten, hogy a pécsi belvárost UNESCO-védettségre terjesztették fel. Miről van szó?- Hazánk is csatlakozott ahhoz az UNESCO-konvenció- hoz, amely kiemelkedő értékek megmentését szolgálja. Történelmi-kulturális értékű, világ- jelentőségű együttesek számbavételéről és helyreállításuknak az előmozdításáról van szó, a problémák megoldásához nyújtott szakmai segítség révén. Az ilyen együtteseknek nagy nemzetközi tekintélyt ad az UNESCO-védettség. Mi, Magyarországról öt együttest terjesztettünk fel: az esztergomi várat, a budai várnegyedet, Hollókőt, a volt pesti gettót a területén található zsinagógákkal, továbbá Pécs belvárosát, amire azért esett a választásunk, mert itt két évezred egymást váltó történelmi korszakainak minden emléke megtalálható. Hársfai István Villáminterjú L-jubisa Samardziccsal Hogy van, kedves Surda úr? Készül az újabb tv-sorozat Pécs mór tele van pletykákkal: Surda, azaz Ljubisa 5a- mardzic itt van, dupla kávét kért a sétatéri kioszkban, énekelt is valahol. Azt mondja, ez utóbbit ne említsük, teljesen privát dolog volt. Egy szűk öltözőben találkoztunk, a sportcsarnokbeli fellépés előtt. Az ismert lefegyverző mosoly- lyal áll fel a kispadról, igen, jól emlékszik arra a tavalyi pécsi meghívásra. Már hangol a zenekar, a Forró szél slágerét intonálják, az Adiót. Aztán a fellépés, Samardzic igazi show-man, szinész—közönségtalálkozót csinál. Az emberek felintegetnek neki a színpadra, aztán autogramkérő gyerekek rohanják meg. Végül a színpad mögött találunk egy zugot, ahol beszélgethetünk. Először persze a népszerűségről, a Narodne Novine estjéről:- Surda igazi kisember. Viselt dolgai, konfliktusai pont olyanok, mint a többi embernél, és ezért népszerű a színész is, aki eljátssza, ezt a szerepet.- És amikor „leiép" a filmvászonról? Miben más ez a pécsi találkozás a többihez képest? — Pécsett az itt élő horvá- tokkal, szerbekkel találkoztam, és az ő kedvességük, az itteni meleg fogadtatás nagyon jólesik. Találkoztam egy fiatal pécsi színésszel, Matoricz Józseffel is, aki kitűnően beszéli a nyelvünket. Sokat beszélgettünk a pályáról, a színészi hivatásról. Ennek pont az az értelme, hogy azzal, amit eljátszom, valami felfedezést idézzek élő a többi emberben. — Huszonegynéhány éve láttam először filmen. Hogyan tudta íay meqőrizni önmagát, a mosolyát, hiszen ahogy nálunk mondják, harmincéves kora után mindenki maga felelős a saját arcáért. . .- Az ember nem szökhet meg önmaga elől. Arcán ott viseli a természetét, a neveltetését, a génjeiben hordozott tulajdonságokat. A titok talán az, hogy van egy stabil hivatásom, stabil a házasságom, ami nagyon fontos faktor az ember, a színész életében, két szép gyermekem, fiam és lányom, sok barátom van. És nagyon kíváncsi ember vagyok. Ebben az egyetlen életben látni akarok mindent, amit a művészet létrehozott a világon: filmet, színházat, képet, hallani a koncerteket. Bejártam az egész világot, és minden egyes országgal gazdagabbnak érzem magam.- Mégis, ön rengeteget dolgozik. Mikor, hogyan pihen, mi a hobbija?- Belgrád Sumice nevű részében, egy erdő közepén van házam, ezért nem tartok nyaralót. Ott teljes a nyugalom. A hobbim a futball. Minden szabad időmben játszom és a mérkőzéseket is mindig megnézem.- És most miben játszik?- Ezt a két napot úgy loptam el egy filmforgatástól, hogy talólkozhassam a földijeimmel. Ez a film a válásról szól, mindarról, amit a válás jelent az' ember életében. Lírai, kicsit melankolikus, kicsit komikus felhanggal. Milena Dravic ismét a partnerem, akivel harminc jugoszláv filmben játszottunk együtt szerelmespárokat, házastó rsakat, mindent. Körülbelül a nyolcvanadik filmemnél tartok. És el ne felejtsem, ismét televíziós sorozatot, az ötödiket kezdem el forgatni szeptember elsején. Újévre lesz kész a tíz epizód. A címe Boldogság, és aki a boldogságot, a maga helyét keresi mindhiába a nap alatt, újra egy olyan kisember, mint a Forró szél hőse volt. Gállos Orsolya Úszómedencék — változtatható vízmélységgel Miért tud úszni Dunaújváros? Emelhető fenék Székesfehérváron, választófal Nagykanizsán A medence egyik részében pancsolnak, a másikban versenyeznekA nagykanizsai fedett uszoda terveit Gettó József készítette Dunaújvárosban á legtöbb gyerek tud úszni. Elsősorban azért, mert a városban még 1977-ben megépült az első olyan magyarországi uszoda, melynek egy részében a víz mélységét percek alatt meg lehet változtatni anélkül, hogy a vizet leeresztenék. Az 50X21 méteres medencében ugyanis egy nyugatnémet cég közreműködésével 21X16 méteres, mozgatható vasbeton szerkezedet építettek, és ehhez egy füg- főleges irányban elmozdítható, kiemelhető válaszfalat kapcsoltak, amelynek segítségével a medence két részre osztható. Az egyik 33 méter hosszú, fix mélységű úszómedence, a másik, a mozgatható fenéknél kialakított kisebb részen pedig a víz mélysége 30 centitől 1,8 méterig változtatható, egyebek közt a gyermekek vízhez szoktatása és úszásoktatása számára. — A változtatható vízmélységű uszodáké a jövő — esküszik rá Horváth János vegyipari gépészmérnök, a budapesti Mélyépterv osztályvezetője. — Az ilyen megoldásoknak nagy előnye, hogy több, külön-külön rendeltetésű medence helyett csak egyet kell építeni, így kevesebb vizre van szükség, kisebb a tisztántartás, a vízforgatás költsége, kisebb alapterületű és térfogatú csarnok szükséges. Nyugat-Európában több száz ilyen, változtatható vízmélységű uszoda van már. Építésükre háromféte műszaki megoldást dolgoztak ki. Vagy mechanikus szerkezettel, vagy a mozgatható fenék alatti keszonokba juttatott levegővel emelik a fenéklemezt, vagy pedig a fix medencefenék fölé egy másik, a víznél kisebb fajsúlyú testet - „úszó feneket" - helyeznek a vízbe, amely természetszerűleg a felszínre törekszik. Ezt rozsdamentes acélkőtelekkel húzzák le, vagy engedik felemelkedni, amíg eléri a kívánt vízmélységet. A medence vízkészlete mindhárom megoldásnál állandó marad, csak az emelés mértékétől függően lesz több vagy kevesebb víz a mozgatott fenék alatt, illetve felett. A változtatható fenék és választófal építéséhez és működtetéséhez itthon hiányzik a háttéripar, ezért a berendezéseket vagy legalábbis azok legfontosabb, speciális elemeit keményvalutáért kell beszerezni. A közelmúltban a Mélyépterv mérnökei — természetesen megfelelő importtal számolva — kiviteli tervet készítettek a székesfehérvári új uszoda építéséhez, mely egyenrangú lesz Európa legkorszerűbb hasonló' létesítményeivel. Tervezik a nagykanizsai fedett uszoda választófalát, tárgyalnak továbbá arról, hogy a budapesti Kom- jádi uszoda nyitott medencéjében egy kisebb, emelhető fenekű medencerészt alakítanak ki. Mindhárom esetben igyekeznek a létesítmények import- szükségletét — hazai szerkezeti elemek beépítésével — leg- aSább 30 százalékkal csökkenteni. A nagykanizsai fedett uszodát mellesleg a Pécsiterv tervezte. Utólag merült fel a gondolat, szükség esetén billenthető válaszfallal oszthassák ketté a medencét, miáltal egy időben több célúan is hasznosítható, egyik részében mondjuk a versenyzők edzenek, a másikban pedig bárki úszkálhat. A válaszfalat a Mélyépterv készíti. A nagykanizsai fedett uszoda tetőszerkezetét nagyjából már felállították, hamarosan kezdődik a medence betonozása. Miklósvári Z. vasárnapi 3
