Dunántúli Napló, 1986. április (43. évfolyam, 89-118. szám)

1986-04-03 / 91. szám

6 Dunántúli napló 1986. április 3., csütörtök Idősek fóruma Pályázat nyugdíjasoknak Hétköznapok címmel pályá­zatot hirdet a Dunántúli Nap­ló szerkesztősége a Baranya Megyei és a Pécs Városi Ta­nács egészségügyi osztálya, a Hazafias Népfront Baranya Megyei Bizottsága és a Vö­röskereszt Baranya Megyei Vezetősége idős embereknek. A pályázat az életút rövid ismertetéséről és a mindenna­pok örömeiről, gondjairól szól­hat. Terjedelme ne haladja meg a hat kézzel, illetve a négy géppel írt oldalt. Nem­csak a saját otthonukban, a hozzátartozóikkal, hanem a szociális otthonokban élők, az idősek napközijeibe járók, a nyugdíjasházban lakók és a nyugdíjasklubokban részt ve­vők pályázatát is várjuk. Egy- egy kisebb közösség együtt is pályázhat. A beküldési határidő 1986. május 31. A pályázatokat a Dunántúli Napló szerkesztősé­gének címére várjuk: Pécs, Hunyadi u. 11. 7601. A borí­tékra kérjük írják rá a pályá­zat címét. A legjobbakat a Dunántúli Napló megjelenteti, íróikat díjazzuk. Újabb családi főzöhelyek Baranyában Horváth Jánosné Basaion öt ember számára készíti naponta az ebédet. Fotó: Läufer László Egyre népszerűbb Baranyá­ban az idős emberek gondo­zásának új formája, a családi főzőhely. A főként kis telepü­léseken élők napi ebédelteté­sét megoldó szolgáltatás alig egy évvel ezelőtt indult. Ott­hon levő asszonyok vállalkoz­tak arra, hogy 5—5 személy részére főznek. Munkájukat a helyi tanácsok honorálják. Akik tudnak, elmennek az ebédjükért, akik nehezen mo­zognak, azoknak a szociális gondozó viszi naponta. Tavaly Orfű, Drávakeresztur, Liptód, Peterd, Cserdi, Ivándárda nyi­totta a sort, idén pedig Nagy- budmér, Pócsa, Somogyapáti és Erzsébet csatlakozott hoz­zájuk. Családvédelem Siklóson Első ízben tárgyalta átfogó­an a városban folyó családvé­delmi munka helyzetét a kö­zelmúltban Siklós Város Ta­nácsa. Siklóson is a családvé­delem társadalmasítására tö­rekszenek. Bevonják e munká­ba a. város gazdálkodó szer­veit, intézményeit és a társa­dalmi szerveket. Sok segítsé­get kapnak a tanács szakbi­zottságaitól. Létrehozták a családvédelmi munkacsoportot, melynek keretében a gyám­ügyi, az alkohológiai és a szo­ciálpolitikai hatósági ügyeket intézik. Ennek lényege, hogy családcentrikus szemléletűvé vált a korábban csak személy­hez kötődő ügyintézés. Kiépült a szociális gondoskodás intéz­ményrendszere: idősek napkö­zi otthona, házi szociális gon­dozás, szociális otthoni elhe­lyezés. Ezekkel próbálják meg­oldani az idős emberek ellá­tását. Mindhárom gondozási formában fizikai, egészség- ügyi, higiénés ellátást, pszi­chés gondozást, foglalkozta­tást és érdekvédelmet kapnak az idős emberek. A szerkesztőség postájából S Miért érdekli a biztosítót a nyugdíj járulék? „Hogyan fizet a CSÉB?" címmel a február 20-i lapunk­ban jelent meg írásunk, amely­hez levélben fűzte véleményét Fürtös József pécsi (József A. u. 16.) olvasónk. Panaszának, illetve kérdésének lényege: Miért érdekli a biztosítót a nyugdíjjárulék alapja, és az, hogy miből tevődik össze? Olvasónk levelét elküldtük az Állami Biztosító pécsi fiók­jának, és Koppány Jenő fiók­igazgatótól nyugdíjas, illetve nyugdíjba készülő olvasóink számára is érdekes választ kaptunk: A CSÉB-biztosítások közül a 80,— és 150,- Ft-os biztosítá­sok különböző nyugdíjszolgál­tatásokat foglalnak magukba. Térítés jár ügyfeleink részére betegségi, baleseti, rokkantsá­gi nyugdíj és öregségi nyug­díjba vonulás esetén is. A szolgáltatási összeg betegségi és baleseti rokkantsági nyug­díj esetén, a rokkantsági cso­port minőségétől (I., II., III. csop.), valamint a biztosítás fajtájától függően (80—150) változik. CSÉB 80 biztosítás esetén: I. csop. 60 00Ö,—, II. csop. 15 000,—, III. csop. 10 000,-, CSÉB 150 biztosítás esetén: I. csop. 110 000,—, II. csop. 30 000,—, III. csop. 15 000,-. A téríthetőség feltételei — hogy a tag biztosítása érvé­nyes legyen, azaz díjjal fede­zett — a társadalombiztosítási szerv a betegségi vagy rok­kantsági nyugdíjat a CSÉB- biztosítás kezdetétől számítva hat hónapon túl állapítsa meg — ügyfelünk a rokkantság fo­kát is magába foglaló nyug- díjhatározatot és a CSÉB- könyvét fiókunknál bemutassa. Mind a CSÉB 80, mind a 150- es biztosítás öregségi nyugdí­jazás esetére is szolgáltatást nyújt. A szolgáltatások össze­ge: CSÉB 80 biztosítás esetén 4000,- Ft, CSÉB 150 biztosítás esetén 5000,— Ft. A kifizetés feltételei: érvényes biztosítás, legalább 5 éves, megszakítás nélküli CSÉB-tagság, a társa­dalombiztosítási szerv határo­zata, CSÉB tagsági könyv. Ha a nyugdíj megállapítá­sakor a tag még nem rendel­kezett 5 évi, folyamatos CSÉB- tagsággal, ez a szolgáltatás akkor illeti meg, amikor a fo­lyamatos díjfizetés az öt évet elérte. A kifizetés egyik szükséges feltétele mindkét esetben a társadalombiztosítási szerv nyugdíjat megállapító határo­zata. Ennek oka, hogy jelenle­gi társadalombiztosítási rend­szerünkben, többféle címen, és ideig illeti meg a dolgozókat nyugellátás. (Pl. özvegyi, bal­eseti, öregségi, állandó, ideig­lenes stb.) Annak megállapí­tása, hogy ügyfelünk milyen címen kap nyugdíjat, csak a határozatból lehetséges, mivel az egyéb nyugdíjasállapotot igazoló iratok minden esetben egységesek. Tekintettel arra, hogy a CSÉB-biztosítások csak a jel­zett esetekben nyújtanak lehe­tőséget a kifizetésre, ragasz­kodnunk kell ahhoz, hogy ügy­feleink a nyugdíjat megállapí­tó határozatot mutassák be intézetünknél. A CSÉB szervezeti szabály­zat — amely minden tagsági könyvben megtalálható — 40. pontja részletesen felsorolja azokat a szükséges iratokat és dokumentumokat, amelyek szükségesek a kifizetéshez, így ügyfelünk mielőtt fiókunkat fel­keresi, részletesen tájékozód­hat az őt terhelő iratok be­szerzéséről, de ezen túlmenően is minden esetben készséggel nyújtunk táj éTcozta tá st, akár írásbeli, személyes vagy tele­fonon történő érdeklődésük esetén. Egy pécsi nagymama Peti unokáját lepte meg húsvétra a keleti édességgel, amelyhez a gyártó dr. Futó Péter, (Budapest, XIV., Pancsova u. 4.) ajándékmatricát is Ígér. Mielőtt a himestojásra került volna, a nagymamát érte az igazi meglepetés; a matrica egy halálfejet ábrázol. Csak találgatni tudunk, miért ajánlja éppen ezt a kicsiknek — hiszen ők fogyasztják elsősorban az édességet — a csokoládé készítője. Ajándéknak mindenképpen elképesztő. Elképesztő ajándék Lakó­területi szolgáltatás Ingyenes családjogi ta­nácsadást és jogi felvilá­gosítást tartanak április 16-tól Pécsett, az Apáczai Nevelési Központban min­den szerdán 15 órától 17 óráig. Érdeklődni lehet a Nevelési Központ diákott­honának első emeleti 105- ös szobájában, vagy tele­fonon dr. Salamon Erzsé­betnél a 41-233/29-es te­lefonszámon. Felajánlja mosógépét Gáspár Jánosné pécsi olva­sónk új mosógépet vásárolt, és a régit, egy elöl ablakos megkímélt, természetesen üzemképes Hajdút ingyen odaadná bármelyik szociális otthonnak vagy rászoruló idős embernek, több gyermekes családnak. Megadta a tele­fonszámát: 21-064. Az Országos Filharmó­nia pécsi kirendeltségén panaszolják: rendezvénye­ikről nem értesülnek az érdeklődők, mert a Pé­csett kitett plakátjaikat le­szaggatják. A felelőtlen rongálás miatt eredmény­telenek erőfeszítéseik, s azok kerülnek elsősorban hátrányos helyzetbe, akik lemaradnak emiatt a szá­mukra fontos események­ről. Hőmérő a zsemlebuciban Csupán zsemlebucit akart vásárolni Misinecz Etelka pécsi olva­sónk a Veress Endre utcai élelmiszerboltban, de legnagyobb meg­lepetésére a buci bélelt volt: a benne lévő tárgyat akváriumi hőmérőnek nézi. Mindenesetre furcsa árukapcsolás. Jogi tanácsadó Nagy G.-né é* I. L. az­iránt érdeklődik, hogy mikor nem kell a lakáshasználat­bavételi dijat fizetni? A módosított 2/1971. (II. 8.) korm. sz. rendelet 2. § (3) be­kezdése szerint nem kell la­káshasználatbavételi díjat fi­zetni, ha a) az új tanácsi bérlakást műszaki megosztás, toldalék­építés útján vagy más módon a bérlő létesítette, illetőleg ak­kor, ha a tanácsi bérlakást a lakásügyi hatóság építési mun­kák előzetes elvégzésének fel­tételével utalja ki és az építé­si költségek a lakásra megál­lapítható — a szociálpolitikai kedvezménnyel csökkentett — lakóshasználatbavételi díjat meghaladják; b) a lakásügyi hatóság a ta­nácsi bérlakást a bérlő részé­re lakáscsere-szerződés alap­ján utalja ki; c) a lakásügyi hatóság a bérlő tanácsi bérlakását — ké­relmére — olyan személy részé­re utalja ki, aki a bérlő tulaj­donában álló lakásban lakott és a lakást a tulajdonos fel­mondása alapján cserelakás­ként utalják ki; d) a lakásügyi hatóság a ta­nácsi bérlakást a kisajátított ingatlanban lakó volt tulajdo­nos részére cserelakásként utaja ki, kivéve, ha a cserela­kás — a tulajdonos kérelmére — a kiürítendő lakásnál na­gyobb szobaszámú, alapterüle­tű vagy magasabb komfortfo­kozatú ; e) a lakásügyi hatóság a bérlő részére a tanácsi bérla­kást határozott időre vagy vala­mely feltétel bekövetkezéséig utalja ki. Nem kell a tanácts részére lakáshasználatbavételi díjat fizetni akkor sem, ha a lakás­ügyi hatóság 1. a tanácsi bérlakást — a fegyveres testület hivatásos állományú tisztje, vagy tiszthe­lyettese által bérelt és meg­üresedett tanácsi bérlakás ki­vételével — olyan személy ré­szére utalja ki, akit bérlőül bérlőkiválasztási jogával élve közületi szerv választott ki. Ilyen esetben a lakáshaszná­latbavételi díj megfizetésére a vállalati bérlakásokra vonat­kozó rendelkezéseket kell al­kalmazni ; 2. a korábban házfelügyelői munkakörrel kapcsolatos szol­gálati lakásnak minősült taná­csi bérlakást a lakosban jog­cím nélkül lakó olyan jóhisze­mű személy részére utalja ki, akinek az elhelyezéséről a szolgálati lakással rendelkező szervnek kellett volna gondos­kodnia. Tóth l.-né olvasónk kérde­zi, hogy az épületről le­hulló tárgy által okozott kárt ki tartozik megfizetni? Polgári Törvénykönyvünk 352. §-ának előírása értelmében az épület egyes részeinek lehul­lásától vagy az épület hiá­nyosságaiból másra háramló kárért az épület tulajdonosa felelős, kivéve, ha bizonyítja, hogy az építkezésre és karban­tartásra vonatkozó szabályokat nem sértették meg, és az épít­kezés vagy karbantartás során a károk megelőzése érdékében úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvár­ható. Az épületre kifüggesztett tár­gyak leesésével okozott kárért a károsulttal szemben az fele­lős, akinek érdekében a tár­gyat kifüggesztették. A most ismertetett szabá­lyok nem érintik a felelős sze­mélynek azt a jogát, hogy kár­okozótól a kár megtérítését követelhesse. K. I. kérdése, hogy a fia­talkorúnak mennyi pótsza­badság jár? A Munka Törvénykönyvének végrehajtási rendelete szerint a fiatalkorú dolgozónak tizen­hat éves koráig évi tíz, azon túl évi öt munkanap pótsza­badság jár. A pótszabadság utoljára abban az évben illeti meg a dolgozót, amelyben a tizenhatodik, illetőleg a tizen­nyolcadik életévét betölti. A. G. kérdezi, hogy meny­nyi a felmondási idő akkor, ha azt külön nem szabályoz­ták? A Munka Törvénykönyvének végrehajtási rendelete szerint, ha a kollektív szerződés vagy a felek megállapodása hosz- szabb időt nem állapít meg, a tizenöt napos felmondási idő a) a dolgozó által munkavi­szonyban töltött tíz év után négy, húsz év után öt, har­minc év után hat hétre emel­kedik; b) az a) pontban meghatá­rozott időn túlmenően a veze­tő állású dolgozónál négy hét­tel, a nyereség alakulására je­lentős befolyást gyakorló mun­kakörben dolgozóknál két hét­tel meghossza'bbodik. Ez utób­biak körét a kollektív szerző­désben kell meghatározni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom