Dunántúli Napló, 1986. április (43. évfolyam, 89-118. szám)

1986-04-23 / 111. szám

2 Dunántúli napló 1986. április 23., szerda ÉVM miniszteri értekezlet Pécsett ÓRA A NAGYVILÁG RAM (Folytatás az í. oldalról) tációhoz szükséges szakmun- kásállomány biztosítását, ezzel együtt az említett pécsi kezde­ményezés erősítését, valamint a személyi tulajdonú épületek felújításához nyújtható állami támogatások lehetőségének a kiszélesítését. Bejelentette: az is kifejezi, hogy a tárca milyen jelentőséget tulajdonít a pécsi belvárosnak, hogy az UNESCO felé öt legfontosabb történeti örökségünk egyikeként jelölte meg, ami esetleg nemzetközi támogatóst is jelenthet. A továbbiakban több oldal­ról elemezték az értekezlet résztvevői a pécsi munkálato­kat, és keresték a Piti Zoltán által felvetett problémák meg­oldásának a lehetőségét. Fel­merült, hogy a város központ­jában lévő ókeresztény és kö­zépkori emlékek — sírkamrák, román kőtár, egyetemi ásatás - olyan értéket képviselnek, hogy a védelmük és megmen­tésük mindenképpen indokolt, de a rendelkezésre álló erőfor­rásokon túl céltámogatásra is szükség van. A lengyelek fog­lalkoztatása kapcsán ismét fel­vetődött a közös vállalat léte­sítésének a szükségessége - Pécsen kívül Székesfehérvárott is —, erről a miniszter ismétel­ten tárgyalásokat kezdeményez lengyel kollégájával. Szóba- ke­rült, hogy a minisztérium ha­marosan rendeletileg fogja rendezni, hogy a házilagos ki­vitelezési munkák felelős mű­szaki vezetői teendőit főállás­ban lehessen ellátni, adni Pé­csett is haszonnal jár majd. Horváth Lajos is foglalkozott a pécsi belvárosi munkákkal, „amelyeknek — mondotta — a kezdeti bizonytalankodás után jó gazdája lett a város, és eh­hez ezután is megad minden segítséget a megyei vezetés". A koordinációs alappal kap­csolatban az volt a véleménye, hogy a tanácsi önálló gazdál­kodással nem ellentétesek a felvetett javaslatok. Szentirányi József összefogást kért mind­azoktól, akik nemzeti ügyként kezelik a pécsi munkák sikerre- vitelét. Nemzeti ügynek mondta So­mogy/ László miniszter is a tör­ténelmi városrészek rehabilitá­cióját, s akik ezért tesznek, a nemzet alapvető érdekeit szol­gálják. Rövid áttekintést adott az országszerte folyó ilyenirá­nyú munkákról, s a pécsit úgy jellemezte, mint ami jobb az országos átlagnál, s ezért el­ismerést is kell kapnia. De fi­gyelmeztetett arra is, hogy ez olyan ügy, amely a lakosság közreműködése, beleegyezése és támogatása nélkül nem le­het eredményes. A felvetett problémák mindegyikével kap­csolatban az egyetértését fe­jezte ki és közölte, hogy kere­sik a megnyugtató megoldáso­kat. Az értekezlet után megtekin­tették az elefántos tömbben folyó munkákat, a Pécsi Nem­zeti Színház új kamaraszínhá­zát és a DTV kiállítását a Pécsi Galériában, az Ércbányász la­kótelepen pedig a BÉV Plast- bau-építkezését. Hársfai István Ötödször kiváló a pécsi Vezetéknélküli Távközlési Felügyelőség A zavarmentes rádió- és tv-vétel A televíziónézőt és a rádió- hallgatót elsősorban a jó mi­nőségű és zavarmentes vétel érdekli. A pécsi Vezetéknélküli Távközlési Felügyelőség mun­káját is e két alapvető mutató — a megbízhatóság és minő­ség — alapján értékelik. A pécsi felügyelőség hat ál­lomás — a pécsi tv és rádió, a nagykanizsai, a csávolyi, a seregélyesi és az uzdi adó — valamint harminc felügyelet­nélküli átjátszó adó és hat fel­ügyelet nélküli mikrohullámú átjátszó állomás gazdája. Mű­ködtet két szervizt — Pécsett és Kaposváron — illetve egy segédüzemet Pécsett. Vagyo­na ötszázmillió forint értékű, 117 dolgozója közül mind­egyik tehát 4 250 000 forint ér­tékű berendezésért felelős. Ma­gasan képzettek, több szakmá­val rendelkező szakemberek. Valamennyi berendezés meg­határozott minőségjelző para­méterekkel üzemel. Jól dolgo­zik, ha a mutatók 90-95 szá­zalék között mozognak. A pé­csiek teljesítménye 98—100 szá­zalék. Az URH-adók egyértel­műen száz százalékos minő­séggel, míg a tv-adók 98,2 százalékkal dolgoznak. A pé­csi tv l-es adó tavaly 3574 órás műsoridejéből 19 perc volt az üzemzavar. Általában másodpercnyi zavarok voltak, amelyeket a nézők, illetve a hallgatók nem érzékeltek. Egy évben huszonkilencmil- lió forintot költ a felügyelőség üzemeltetésre, karbantartásra. Idén önállóbban dolgoznak, érdekeltek a takarékos ener­giafelhasználásban és anyag- gazdálkodásban, a bevételez fokozásában. Nyereségtervük tizenkétmillió forint. Az idén belépő felügyelet nélküli középhullámú rádióadó — Kozármisleny térségében — izgalmas szakmai feladatot je­lent a szervizmunkában, mert itt eddig nem foglalkoztak a középhullámú technikával. A szerviztevékenység a jövőben nagyobb súlyt kap, mert kap­csolódik klasszikus postai szol­gáltatásokhoz, például a táv­beszélő célú mikrohullámú át­viteltechnika karbantartásával. A pécsi felügyelőség ötöd­ször lett kiváló. Tegnap vette át az elismerést a kitüntető ünnepségen. Az országban dolgozó tíz felügyelőség kö­zött a legeredményesebb. G. M. Lenin születésének 116. évfordulója alkalmából koszorúzási ün­nepség volt Budapesten, a Lenin-szobornál. Losonczi Pál látogatásai Nigériában Losonczi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke és hivatalos kísé­rete a hétfői tárgyalások után, kedden vidékre látogatott, a hatalmas nyugat-afrikai or­szág leendő, új fővárosába, Abudzsába. Lagostól hétszáz kilométerre, Nigéria középső vidékén épül hosszú évek óta Abudzsa. Az óceánparti Lagos ugyanis ma elviselhetetlenül nagyra duzzad, és a kontinens legnagyobb városa (a külte­rületeket beszámítva legalább hétmillió ember lakja) helyett új közigazgatási központot szándékoznak teremteni, némi­leg Brasitiához. hasonlót. Losonczi Pál vasárnap érke­zett ötnapos hivatalos baráti látogatásra Nigériába, amely Magyarország legfontosabb fekete-afrikai kereskedelmi partnere. (Tavaly 67 millió dol­láros aktívum volt a kétoldalú kereskedelemben.) Érdekes­ség, hogy Ibrahim Babangida tábornok, elnök tavaly nyári hatalomra jutása óta Losonczi Pál az első nem afrikai állam­fő, aki Nigériába látogat. Egyébként a szocialista orszá­gok közül Magyarország a legaktívabb gazdasági téren Nigériában az utóbbi évek át­lagában. Családtagokkal együtt há­romszáz magyar él, illetve dolgozik Nigériában, vállalva a kemény munkafeltételeket. Különösen azt, hogy az éghaj­lat nem éppen az európai ember szervezetének való. La- gosban most 33—35 C-fok a hőmérséklet, azonban ezt kel­lemetlenné teszi a levegő ma­gas páratartalma. ♦ WASHINGTON: Larry Speckes, Reagan elnök szóvi­vője kedden kijelentette: az Egyesült Államok helyesléssel fogadta a Közös Piac tagálla­mainak Libia ellen foganatosí­tott újabb lépéseit, egyebek között líbiai állampolgárok ki­utasítását h{agy-Britanniából és más EGK-tagállamokból. A szóvivő ismét azt mondotta, hogy „határozott lépésekre" van szükség „a terrorista cse­lekmények megszüntetéséhez". A- BUDAPEST: Markója Imre igazságügyminiszter meghívá­sára kedden küldöttség élén Budapestre érkezett Borislav Krajina, a Jugoszláv Szocialis­ta Szövetségi Köztársaság igazságügyminisztere. A mi­niszterek tárgyalásaik során át­tekintik a két ország jogi kap­csolatait, kicserélik tapasztala­taikat a jogalkotási és igaz­ságszolgáltatási tevékenység­ről és megvizsgálják az igaz­ságügyi kapcsolatok továbbfej­lesztésének lehetőségeit. ♦ BONN: Francesco Cossi- ga olasz elnök NSZK-beli lá­togatásának második napján, a nyugatnémet politikai élet vezető személyiségeivel folyta­tott megbeszélésein, a terroriz­mus elleni harc és a líbiai ese­mények utáni helyzet vált a fő téma. ♦ LONDON: Az angol bel­ügyminisztérium kedden elren­delte 21 líbiai állampolgár ki­utasítását. Douglas Hurd bel­ügyminiszter felhatalmazást adott őrizetbevételükre addig is, amíg kitoloncolják őket a szigetországból. A hivatalos magyarázat szerint olyan infor­mációk jutottak a hatóságok birtokába, amelyek tanúsítják, hoqy a szóban forgó líbiaiak „aktív forradalmi diáktevékeny- ségben" vettek részt angol föl­dön. A kiutasítottak között van egy fiatalember, aki Oxfordshi- re-ben pilótaképzőtanfolyamon vett részt, s egy lehallgatott rá­diótelefonbeszélgetésben állí­tólag felajánlotta szolgálatait „öngyilkos misszió’’ végrehajtá­sára „Líbia érdekében”. Spanyolországi utazások (Ili.) Granada Granada idegenforgalmát az Alhambrának köszönheti. A tengert elválasztja tőle a Sierra Nevada 3428 méteres csúcsa, de 'éghajlata így is enyhe. Igaz, találkoztunk a 30 fokos melegben sílécekkel fel­szerelt turistákkal, akik a he­gyekbe igyekeztek. Sétánkat az Alhambra meg­ismerésével kezdtük. Mindenütt szökőkutak, ciprus-allék, gon­dozott utak, műtavak. A ter­mek, tornyok, faragványok va­lósággal elkápráztatják a né­zőt. Mesevilágban érzi magát az ember. De hamar kizökken, mert mindenütt rengeteg a lá­togató, s az egyes helyiségek­ben csak néhány percig lehet maradni, mert jön a következő csoport. Granada valamikor öntöző­művekkel ellátott, virágzó terü­let volt, a középkorban azon­ban elsivatagosodott, nagy erőfeszítésekkel próbálják is­mét termékennyé tenni. Száza­dunk elején kezdték el az ön­tözőművek felújítását, gyárak létesítését. A megszaporodott munkások kialakították szer­vezeteiket. Az új munkáskerü­letnek is az Albaicin dombja ad otthont, ahol új városrész született. Tulajdonképpen az itt lakók írják napról napra az új Granada történetét. Granada cigánynegyedét, az Albaicint érdemes felkeresni. A várostól régen fal kerítette el, ma a mészformálta hegyoldal­ban sok a sziklába vájt lakás. Az ideszorulók igen találéko­nyan próbálják lakályossá ten­ni otthonukat. A kirándulóbuszok egyre sű­rűbben érkeznek. A kiszálló utasok hallgatják az összeverő­dött alkalmi kórust, énekkart. Ottjártunkkor éppen egy 14 éves forma kis cigánylány el­lenállhatatlan temperamen­tummal ropta a flamencot. Produkcióját élénk taps, újrá­zás kísérte. Ki tudja, néhány év múlva talán egy barcelonai, vagy egy madridi lokálban ün­nepük majd . . . Malaga felé folytatjuk útun- kat. Pálmák és platánok közt ismét a tenger mellett szalad velünk a gépkocsi. Olajfa li­getek tarkítják a tájat, Afrika sziluettje bontakozik ki. Az or­szágút hirtelen kanyarodik s a távolban feltűnik Gibraltár. Algecirasba érkezünk. Igazi kikötőváros. Különös hangula­tot áraszt a folyton nyüzsgő tö­meg. Úgy gondoltuk, átugrunk a komppal egy órára Gibral­tárba. Mivel vízum nem kell, azt reméltük, máris indulhatunk Afrikába. Csakhogy a tisztvise­lőnek a mi útlevelünk kevésnek bizonyult. Sajnálkozva tárta szét a kezét. Mi is őszintén szomorúak voltunk. Visszatér­tünk szállodánkba s este 9-kor ötfogásos spanyol ebéddel vi­Memóriaegységes, 4 alapművelet, gyök- és % számításra is alkalmas hongkongi zsebszámológép 299 Ft-os reklámáron kapható a KONZUM ÁRUHÁZ (Pécs, Kossuth tér) papirosztályán. A RÁKÓCZI ÚT SARKAN LÉVŐ Lakástextilbolt ismét üzemel! ÁRUAJÁNLATUNK: szőnyegek, szőnyegpadlók, függönyök, paplanok, takarók, ágyneműgarnitúrák, és lakástextiliák bő áruválasztékában On is megtalálja a megfelelőt! Várjuk vásárlóinkat a Rákóczi út 39/D sz. alatti, felújított LAKASTEXTILBOLTUNKBAI Közületek és magánlelhasználók, figyelem! Vásárlással egybekötött festékbemutatót tartunk | A BUDALAKK MINTABOLTBAN (Pécs, Szalai A. u. 10.) 1986. április 23., 13.30, április 24., 10.00 és 13.30, j április 25., 10.00 órai kezdettel. BEMUTATÁSRA KERÜLŐ FESTÉKEK: j 0 Modakrill, # Ceharin 66, 0 Aszbeszt cementfesték, 0 Trinát Color. MINDEN ÉRDEKLŐDŐT SZERETETTEL VARUNK! gasztaltuk magunkat. Az erké­lyen könyökölve néztük a gyö­nyörűen kivilágított kompha­jót, amint elindult nélkülünk Gibraltá rba. A Földközi-tengernek búcsút mondtunk, az Atlanti-óceán következett. Cadiz ipara a ten­gerre épül. Jelentős a halfel­dolgozás, de nagy mennyiség­ben párolnak sót is. Nagy, négyszögletű töltésekbe terelik a tengert, s a víz elpárolgása után a visszamaradt sót már csak finomítani kell és tisztíta­ni. Cadiz ma 120 ezer lakosú város Andalúziában. Éghajla­ta, csodaszép terei, parkjai, hoteljei vonzzák a turistákat. Meglepő a város tisztasága, polgárai évente — mondják - kimeszelik vagy lemossák a házak falát. A kapucinus templom mellett a régi erődítések mentén stí­lusosan végiqkocogtunk konf­lissal, maid belül Murillo hí­res festményét, Szent Katalin eljegyzését néztük meg. Ez volt a művész utolsó alkotása. Itt esett le az állványról s szenvedett olyan súlyos sérü­léseket, hogy nemsokára Se­villában meghalt. Itt is 30 fo­kot mutat árnyékban a hőmé­rő. Autónk forró katlan, de hiába, utazni kell tovább. Sevilla Az andaluziai lapály köz- oontja. Csaknem 600 ezer la­kost számlál. A táj varázsa megkapó, az utcán, tereken mindenütt narancsfákat és sok-sok zöldet látunk. A házak falán reklámok. Nem ritkák a modern lakótömbök. Eljátsszunk a történelem­mel . . . Még a legavatatlanabb eu­rópainak is eszébe jut két do­log Sevilláról: Carmen és a Sevillai borbély. Autónk a Guádalquivir part­ián megy tovább. Tábla jelzi, hoqy itt volt a régi dohány­gyár, Carmen munkahelye. Az akkori ipari üzemben főleg nők dolgoztak, gondolom, ke­vésbé romantikus körülmények között, mint ahogy az opera díszletei mutatják. A Dohány­gyár egykori manufakturális vi­lága eltűnt. Ma Carmen egy­kori munkahelyén a Sevillai Egyetem jogi és természettudo­mányi kara székel. Andalúziái fiúk és lányok sietnek a parkon keresztül az épület felé. Azon gondolkodom, mi maradhatott a hely szelleméből? Az egykor könnyen lázadásra hajló mun- káslánvok erejéből, tettrekész- ségéből? Sevilla a spanyol munkás- mozgalom eqyik központja, a polgárháborúban pedig a Franco ellen harcoló csapatok támaszpontja volt. A házak fa­lán több helyütt láttuk a mun­kásgyűlésre hivó plakátokat. Sevilla élni akar, s lakói job­ban akarnak élni és ezért cse­lekszenek is. A műemlékekben aazdag vá­ros panorámája a Guadalqui­vir partjáról felejthetetlen. Velazquez és Murillo reme­keit megtekintettük a sevillai katedrálisban. A kereszthajó­ban van Kolumbusz Kristóf sír­emléke, akinek hamvai csak 1899-ben kerültek ide, hosszú hányattatás után. A város központjában foly­tatjuk sétánkat. Mindenütt ren­geteg a turista. Sevillát számunkra nemcsak a rengeteg műkincs, az Alca­zar tette felejthetetlenné, ha­nem elsősorban lakóinak utá­nozhatatlan kedvessége, örök­re megmaradt emlékezetünk­ben zeg-zúgos utcáinak bája, a kis szobrok mellett beszélge­tő csodaszép asszonypk, a kö­rös-körül virágos ablakok, ka­puk. Narancs-, citromfák édes illata. Hétszáz éve megszűnt itt az arab világ, de a környezet még mindig róluk mesél... (Folytatjuk) Horváth Imre

Next

/
Oldalképek
Tartalom