Dunántúli Napló, 1986. április (43. évfolyam, 89-118. szám)

1986-04-16 / 104. szám

1986. április 16., szerda Dunántúli napló 3 Figyelmetlen vezetők, fegyelmezetlen gyalogosok Születésének 100. évfordulóján Fokozott ellenőrzés az utakon A közlekedési szabályok mindenkire kötelezők A motorkerékpárról le kell ven­ni a rendszámtáblát Áprilisban a szokásosnál is fokozottabban ellenőrzi a rend­őrség - társadalmi segítők be­vonásával — az utak forgalmát, a járművezetőket és a gyalo­gosokat. Indokolja ezt, hogy a közlekedési fegyelem Baranyá­ban sem javult a kívánt mér­tékben, a balesetek száma nem csökkent. Egy ilyen ellen­őrzésre kísértem el Ga/bavy Jó­zsef rendőr őrnagyot és Cserős Kornél rendőr törzsőrmestert. Pécs, vásárcsarnok környéke. Néhány percig figyeljük a for­galmat, ám e rövid idő alatt is szembetűnő, hogy a gyalogo­sok egy része semmibe veszi a közlekedési szabályokat. „Csikós" kocsink a Bajcsy-Zsi- linszky út szélén parkol, ennek ellenére sokan a két gyalog- átkelőhely között vágnak át az úton. A Szalai András úton a buszról leszállók nagy lendü­lettel igyekeznének az úton keresztül — a gyalogátkelőhely alig húsz méterre van —, csu­pán a rendőri sípszó tartja vissza a startot. Az külön el­gondolkoztató, hogy egy fia­talasszony kicsi gyerekével la­vírozott volna a sűrű forgalom­ban . . , Galbavy őrnagy mond­ja, hogy tavaly az összbalese- tek 17 százalékát gyalogosok okozták. Sajnos, a szabályokat nem veszik komolyan, s ha a rendőr figyelmeztet, büntet, ki- ki vérmérséklete szerint felhá­borodik, viccelődik. Pedig, mint a statisztika is bizonyítja, nem ritkán az életüket koc­káztatják. Felsőmalom utca—Rákóczi út— Rózsa Ferenc utca csomópont­ja. Egy kék Trabant a belváros felől jobbra kanyarodna Kert­város irányába, az egyenesen haladóknak pirosat jelez a lámpa, ő mehetne, de nem megy. Várja a zöldet... Végi­re elindul, majd balra jelez, de egyenesen folytatja az utat. Megállítjuk. Miért tette? „Nem figyeltem” — válaszolja a középkorú hölgy. A temető előtt taxi áll a gyalogátkelő­helyen. A gépkocsivezető elisme­ri a szabálytalanságot — bal­esetveszélyes voltát sem vitat­ja —, a figyelmeztetés után azonnal elmegy. Igaz, a taxi­parkolóban állami autók vára­koznak, ez szintén nem szabá­lyos. Az 58-as út pécsi bevezető szakaszánál úgynevezett álló­ellenőrzéseket tartunk. Cserős törzsőrmester megnézi a jár­művek vezetőinek okmányait, a kötelező tartozékokat, a vilá­gítást. Motorkerékpáros érke­zik. A forgalmi engedélyből ki­Itt meg kell állni! Ellenőrzés derül, hogy nem a vezető tu­lajdonában van a Jawa. Ment­ve a helyzetet, először azt mondja a fiatalember, hogy kölcsön kapta a motort, majd bevallja, hogy két éve (!) vá­sárolta, de még nem Íratta át. „Nem volt pénzem, hogy át­írassam, most szerettem vol­na. A motorról lekerül a rend­szám, a fiatalember útvonal- engedélyt kap, hogy hazame­hessen. A rendőr szabálysértési eljárást kezdeményez, a moto­rost kényszerátírásra kötelezik. Nem jár jól, hisz ennek össze­ge háromszorosa a rendes át­írási költségnek. Ami szembetűnő volt: két se­gédmotorkerékpár vezetője is bukósisak nélkül közlekedett lakott területen kívül. Pedig a KRESZ egyértelműen kimond­ja, hogy idén január elsejétől lakott területen kívül kötelező a bukósisak használata, a rendőrök semmilyen „mentő körülményre" nem lehetnek te­kintettel. A Traffipax a 6-os út pata- csi elágazásánál mér és fény­képez. Itt tavaly több súlyos baleset történt, azért a meg­engedett legnagyobb sebessé­get hatvan kilométerre korlá­tozták. A kocsiban ülő rendőr URH-n közli, hogy a közeledő tehergépkocsi hetven kilométe­res sebességgel halad. Cso­dálkozik miután megállítjuk, látta ugyan a „tráffit", de ő „csak hetvennel” ment. „Nem vettem észre a táblát". Alig húsz perc alatt tizenketten lép­ték túl a megengedett sebes­séget, valamennyien azt mond­ták, nem figyelték a táblát. A helyszíni bírságot vita nélkül kifizették. Egy Skoda több száz métert megy a belső sávban, Cserős törzsőrmester miután fi­gyelmezteti, hogy lakott terüle­ten kívül, kétsávos úton a bel­ső, előzésre szolgál és nem tartós haladásra, a vezető el­nézést kér. S amivel nagyon sok gond van: a járművezetők nagy ré­sze nem kapcsolja be a biz­tonsági övét. Az egyik fiatal­ember mielőtt megállítottuk volna, gyorsan maga elé kap­ta az övét, de a trükk nem jött be. A helyszíni bírságot nem volt hajlandó kifizetni, így sza­bálysértésért feljelentették. Az öv használata lakott területen kívül és belől is kötelező. A fokozott közlekedési ellen­őrzés a hónap végéig tart. Roszprim Nándor Közelebb a segítendő emberekhez Gondozási központ Kertvárosban A szemben lévő házban egy egyedülélő mozgássérült fiatal­ember lakik. Saját erejéből úgy-ahogy boldogult egészen addig, amíg a közeli gondozási központról hallva a tanácstag bejelentette, hogy jól jönne ne­ki a segítség. Azóta minden reggel a hivatásos gondozónő csatolja fel a művégtagjait, ő segít neki a nagyobb háztartási munkákban. A 16-os, a 47-es autóbusz végállomásától a Sarohin tábor­nok úton átérve, egy — most már szépen alakuló — tér bal­oldalán, a garzonház utolsó, földszinti helyiségében találha­tó Pécsett a Ivov-kertvárosi gon­dozási központ. A Komócsin Zoltán tér 9. sz. alatt, a körzeti gyermekorvosi rendelő szom­szédságában. Olyannyira szom­szédok hogy a telefonjuk is közös. Amíg o délelőtti rende­lés tart, addig a gyermekren­delőé a vonal, 10 órától pedig a házi gondozóké.- Januárban hoztuk létre a Ivov-kertvárosi gondozási köz­pontot — mondja Kanczler Csa­ba, vezető gondozó. - Az a cé­lunk, hogy mind a hivatásos, mind a társadalmi segítők kö­zelebb legyenek a támogatott idős emberekhez. Az első ilyen központ az Ágoston téri, ez itt a második, a későbbiekben pe­dig a Nyugdíjasházban, illetve Üjmecsekalján akarunk hason­lót létrehozni. Április elejétől munkanapo­kon, délelőtt 10-től 12 óráig ügyeletet is tartanak. Ennek lé­nyege, hogy bárki személyesen felkeresheti őket, vagy beszél­het velük a 41-248-as telefo­non. Érdeklődhetnek, kérhetnek az emberek. Bár Lvov-Kertváros Pécs leg­fiatalabb városrésze, ezen a te­rületen 67 — nagyrészt idős em­berhez járnak a gondozók. A nap minden reggel 8 órakor a munka elosztásával kezdődik. Ezután indul útjára a három hi­vatásos, illetve a 21 társadalmi gondozó. Vannak olyan támo­gatottjaik, akikhez naponta két­szer is el kell menniük, s van­nak olyanok, akikhez elég két­naponta. Egészségtől, erőnléttől függ, hogy kik azok, akiknek csak a nagyobb bevásárlások­ban segítenek, és kik azok, akiknek a napi takarítástól kezdve, az élelem beszerzéséig szinte mindenben. A gondozási központ ittléte, a napi telefonügyelet sokat je­lenthet azoknak, akik pnég nem tudnak orról, hogy a házi gon­dozás magányos, rászoruló em­bereket támogat. T. É. Ernst Thälmann 1886. április 16-án a ham­burgi óváros egy régi házá­ban látta meg a napvilágot Ernst Thälmann, a német és q i,_,uzetközi kommunista moz­galom kimagasló vezetője. Fiatal korában iskolába jáit és segített pénzt keresni a családfőnek. Nagyon érdekel­te a történelem, természetrajz, néprajz, számtan és a sport, viszont „a legkevésbé, inkább csöppet sem voltam a vallás­tól elragadtatva" — írja a fog­ságban feljegyzett emlékezé­seiben. A társadalmi és szociális kü­lönbségekre már gyermekként felfigyelt, és a szülök magya­rázata; a szegények és gaz­dagok életének különbsége is­ten rendelése, nem nyugtatta meg. A hamburgi kikötőmun­kások 1896-os sztrájkja, a fran­ciaországi Dreyfuss-per, a búr háború voltak azok az esemé­nyek, amelyek serdülő évei­ben felkavarták. Schiller: Teli Vilmos című drámája fordítot­ta figyelmét az emberi sza­badságjogok felé. Mint írja, „Schillernek ez a munkája egy csapásra eloszlatta kételyei­met, szabadabban és öntuda­tosáéban alakultak gondola­taim a szocializmusról, anél­kül, hogy valójában tisztában lettem volna azzal, mit is je­lent a szocializmus". Nem a szocialista irodalom nevelte szocialistává, hangsúlyozza később is, hanem a kemény gyermekkor, az élet alakulása. Nem tanult szakmát és szü­lei csak hosszas könyörgés után engedték ipariskolába járni. Egyszerű, szorgalmas és takarékos kispolgári életet szántak neki. Tizenhat éves volt, amikor megelégelte szü­lei által diktált életmódot, el­hagyta a szülői házat. Alkal­mi kikötőmunkásként kereste kenyerét. A hamburgi kikötő­ben csakhamar két dolgot ta­nult meg: az ifjúmunkásokat rosszabbul fizetik, mint a fel­nőtteket; a szervezett munká­sok kevésbé kiszolgáltatottak, mint a szervezetlenek. E két tapasztalat birtokában jutott el a szocialista munkásmoz­galomhoz. 1903. május 15-én lett tagja a szociáldemokrata pártnak, 1904-ben pedig belé­pett a Német Szállítómunká­sok Szövetségébe, „ezzel rá­léptem a politikai élet küzdő­terére” - írja később. S való­ban, rövidesen egyik legszí­vósabb szervezője az ifjúmun­kásoknak, felnőtteknek. Az üzemben ahol dolgozott, szá­mos sztrájkot szervezett, olyan szociáldemokrata politikát szorgalmazott, amely eredmé­nyesen küzd a munkásosztály gazdasági és politikai cél­jaiért. Jelentős munkásmozgalmi tapasztalatokkal rendelke­zett, amikor 1915jben behív­ták katonának. 1918. novem­ber 11-én, a fegyverszünet megkötésének napján szerelt le, és érkezett haza néhány társával Hamburgba. Thäl­mann nem tér vissza a szo­ciáldemokrata párt soraiba, hanem Németország Függet­len Szocialista Pártjához csat­lakozik, és csakhamar pártja hamburgi csoportjának elnöke lesz. A forradalmak, és a szo­cializmus ügyének szószólója. „Aki nem hisz a szocializmus győzelmében Szovjetoroszor- szágban, az nem hihet a né­met munkásság forradalmi erejében sem” — hangoztatja 1919 tavaszán, majd szembe­száll azokkal, akik kétségbe­vonják a Magyarországi Ta­nácsköztársaság létjogosult­ságát. A kommunistákkal váM- vetve küzd a Szovjetunió vé­delméért. Szervezi az „El a ke­zeket Szovjetoroszországtól" mozgalmat, forradalmár mat­rózok és kikötőmunkások köz­reműködésével megakadá­lyozza, hogy a lengyel—orosz frontra. irányuló, a lengyelek­nek küldött fegyverszállítmá­nyokat Hamburgba behajóz­zák. Az ő szervező munkája is hozzájárul ahhoz, hogy 1920 decemberében Németország Független Szocialista Pártjá­nak balszámya egyesül a né­met kommunista párttal. Erő­teljes tömegpártként létrejön Németország Egyesült Kom­munista Pártja. Thölmannt 1921. január 15-én a kommu­nista párt hamburgi szerveze­tének elnökévé választották. Ebben a minőségben, vala­mint a városi tanács kommu­nista képviselőjeként harcolt a munkásság politikai, gazda­sági és szociális érdekeiért. 1921 júliusában részt vett a Komintern III. kongresszusán. Élete nagy élménye, hogy ta­lálkozott Leninnel. Thälmann egyike azoknak a német kom­munistáknak, akik már ekkor megértik a tömegek megnye­réséért folytatott harc fontos­ságát, és a polgári demokrá- cia védelmének szükségessé­gét. A húszas évek közepére Thälmann a német kommunis­ta párt egyik vezetője, először a hamburgi, majd a német munkásság tömegeinek szere­tett Teddy-je. „Beceneve” lé­nyegében az illegalitásban kapott fedőneve. Növekvő népszerűsége eredményeként ő képviseli pártját 1925-ben a birodalmi elnöki tisztségéről folyó választásokon. Thälmann a húszas években a párton belül eredményesen veszi fel a harcot a „balolda­li" csoportosulások szélsősé­ges törekvései ellen, és igyek­szik a növekvő fasiszta ve­széllyel az egységfront politi­kát is szembeállítani. De fon­tosnak tartja a munkásság fegyveres erejének megszerve­zését is. Egyik életrehívója a Vörös Frontharcos Szövetség­nek. 1925-től pártja elnöke, majd birodalmi képviselő. Az 1932-es esztendő Német­országban az antifasiszta har­cok jegyében telik. S bár az 1932. november 6-i választá­sok után a német kommunis­ták 100 képviselővel vehetnek részt a birodalmi gyűlés mun­kájában, a fasizmus uralomra- jutásának nem tudnak gátat vetni. 1933. január 30-án Hit­ler Adolf kap kormányalakítá­si megbízatást, március 5-ére új választásokat írnak ki. Feb­ruár 27-én még megjelenik Thälmann Nyílt Levele a Szász- országi Munkás Újságban, amelyben minden antifasiszta erőt harcba szólít, másnap vi­szont mór letartóztatási pa­rancsot adnak ki ellene. S március 5-én a választásokon még mindig 81 mandátumot nyer a kommunista párt, de Hitler egymás után oszlatja fel a pártokat, a szakszerveze­teket. Kommunisták és szociál­demokraták, ha nem akarnak a fasizmus áldozataivá válni, emigrációba kényszerülnek. Thälmann a hazai illegális munkát választja. Nem sokáig marad szabadon. Már 1933. március 3-án letartóztatják. Életének utolsó tizenegy esz­tendejében a fasiszta diktatú­ra foglya. Kiszabadítására több Ízben történik erőfeszí­tés. Szerveznek illegális kom­munista felmentő osztagot, nemzetközi tiltakozást. A szá­mos akció ellenére nem helye­zik szabadlábra, de a tiltako­zások hosszú sora mégis ele­gendő arra, hogy késleltesse koncentrációs táborba zárását. Erre majd csak 1944 elején kerül sor. Éveket tölt, igaz magánzárkóban, különböző börtönökben. Születésének 50. évfordulóján levelezőlapok ez­rei „Szabadságot Thälmann- nak” felirattal érkeznek a ber­lini Moabit börtönbe, s bár a levelezőlapokat természetesen nem kézbesítik Thölmannak, tudomása van arról, hogy a fasizmus ellen küzdők tízezrei nem felejtették el. Igaza volt Heinrich Mann- nak, amikor azt írta: „A fogoly Ernst Thälmann nagyon erős, erősebb, mint kínzói, akik fog­va tartják" — de tévedett az író abban, amit 1936-ban ugyancsak fejteget, hogy nem merik megsemmisíteni. Amikor a fasizmus már a vesztes fél volt, Hitler főhadi­szállásán újra napirendre tűz­ték a még élő kommunisták és szociáldemokraták megsem­misítésének programját. Himm­ler hozta szóba és Hitler mondta ki az utolsó ítéletet: „Thalmann kivégzendő". A naptár 1944. augusztus 14-ét mutatott. Augusztus 17-én Thölmannt a Gestapo a bau- tzeni koncentrációs táborból Buchenwaldba szállította. Augusztus 18-án tíz perccel éjfél után a láger krematóriu­mának udvarában egy SS kom­mandó agyonlőtte. Thälmann, akinek születése 100. évfordulóját ünnepeljük, a német és a nemzetközi mun­kásmozgalom kimagasló sze­iHcíolittioimrc? 'proletariat, erttiift! Sl«f jut Oeffenil. Umammluiu) beit 5. April, «Ixsfc# 1 Opt, <*•<•»♦ kft ni\, tHorw»rt«*í. «*«***« X«§í**r‘5«ttR$­: 5)i« ditfctfltttUtt in Unftftfn - unt lolr??? Stdrmit; T|tli:«nii •te rmtan«»ir<« Oktal« »« ii««(|ettal Újsághirdetés egy 1919. április 5-i nyilvános gyűlésről, melyen Ernst Thälmann a magyarországi forradalomról beszélt. melyissge volt. Személyiség abban az értelemben, ahogy c maga is megfogalmazta: „A személyiség megjelölést akkor kell valakire alkalmazni, ho olyan embert akarunk jelle­mezni, aki az átlag fölé emel­kedik, és erejét népe szolgá­latába állítja." Szabó Ágnes

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom