Dunántúli Napló, 1986. március (43. évfolyam, 59-88. szám)
1986-03-07 / 65. szám
12 Dunántúli napló 1986. március 7., péntek isagi ele* Szabadabb külkereskedelem A közelmúltban a Paramentben részt vettünk Veress Péter külkereskedelmi miniszter szokásos év eleji sajtótájékoztatóján, melyen a külkereskedelem elmúlt évi eredményeiről, továbbá az idei és a hetedik ötéves tervidőszakra szóló feladatokról kaptunk képet. A sajtótájékoztatón szó volt a konvertibilis elszámolású külkereskedelmet érintő könnyítésekről, az ezzel kapcsolatos szabályozó módosításokról, az exportképes termelés fejlesztését szolgáló új pályázati rendszerről. Ezeket most részletesen ismertetjük Közgazdasági élet rovatunkban. Egyszerűsödött a külkereskedelmi jog megszerzésének engedélyezése, ezzel kapcsolatban körkérdést intéztünk néhány baranyai vállalathoz, kívánnak-e élni az új lehetőséggel? Valóban egyszerűbb lett? Látlelet a „külker”-jogról Nemrég látott napvilágot a Külkereskedelmi Minisztérium rendelete, amely tovább köny- nyíti az állandó külkereskedelmi jog odaítélését. Az úgynevezett egyszerűsített rendszerben a KKM 45 napon belül megadja az engedélyt (a tulajdonképpeni önálló külkereskedelmi jogot) azon vállalatoknak, amelyek saját áruik, szolgáltatásaik exportját kívánják megszervezni konvertibilis elszámolású piacokon. Egyszerűsödött és „mindössze” 60 napra rövidült az úgynevezett egyedi rendben történő A Baranya Megyei Húsipari Vállalat megvásárolta a Bikali Állami Gazdaság alsómocsoládi halfeldolgozóját, melyet pótlólagos beruházással fóliássonkagyártó-üzemmé alakit át. Új terméküket a tőkés piacokra szánják. Kedvezmények az exportképes termelés fejlesztésére Uj pályázati rendszer Zöld út a külföldi beruházási tőke bevonása előtt Az idén az elmúlt évhez képest a szabályozásban nagy változások nem történtek, illetve néhány elem szigorodott: nőtt a nyereségadó, kisebb mértékben csökkentek az 1985- ös kedvezmények és mentességek, szigorodtak az egyes bérszabályozási formák paraméterei. Ugyanakkor a beruházási kedv élénkítése érdekében a felhalmozási- adó 1986. július 1-től csökken. Az 1986. évi külkereskedelmi szabályozás alapelveiben sem a rubel, sem pedig a konvertibilis elszámolású viszonylatokat illetően nincs változás. A szabályozás igazán új elemének 1986-ban a pályázati rendszer tekinthető. Az exportképes termelés fejlesztését szolgáló pályázati rendszer meghirdetésének alapvető célja, hogy a VII. ötéves terv időszakában elősegítse a struktúraváltozáson alapuló exportnövelést a nem rubel elszámolású viszonylatokban. így a hatékony export növelésével járuljon hozzá a külgazdasági egyensúlyi törekvések megvalósításához. Figyelembe véve a rövid távú exportnövelési feladatokat, a cél az is, hogy a beruházást nem igénylő, meglevő kapacitások jobb kihasználásával a gazdaságos „folyó export" növekedési feltételeit is teremtsük meg. A meghirdetett preferenciák: 0 Beruházás esetén felhalmozási adókedvezmény - 18 százalék helyett 10 százalék. 0 Nyereségadó-kedvezmény. $ Kedvezményes bankhitel, banki alapjuttatás, állami alapjuttatás. 9 Támogatás a központi műszaki fejlesztési alapból. £ Előnyös megítélés az árklubba való bekerülési szándék esetén. A pályázati rendszertől az állami szervek - mivel a fejlesztési támogatáson túl a folyó exporthoz is biztosítanak kedvezményeket — már a tervidőszak első felében is a kivitel lényeges növekedését várják az érintett körben. Az érdekeltek számára a pályázati feltételek ismertek. Emellett az Ipari Minisztériumban és a Külkereskedelmi Minisztériumban működő titkárságokon folyamatos konzultációs lehetőséget biztosítanak a pályázó vállalatoknak. Eddig nyolc vállalat jelentkezett és további 58 dolgozik pályázatán, illetve jelezte ilyen irányú szándékát. A VII. ötéves tervidőszakban a külföldi beruházási tőke jelentős bevonásával számolnak. Ennek érdekében a pénzügyminiszter 1986. január 1-i hatály- lyal módosította a vegyesvállalatok alapításáról és működéséről szóló két jogszabályt. A vegyesvállalatok alapítására vonatkozó engedélyezési eljárás egyszerűsödik, ezután csak az alapításhoz kell engedélyt kérni. Kedvezően változik az adózás is, az alábbi adókedvezmények érvényesülnek: 0 Azok a vegyesvállalatok, amelyek termelő tevékenységet folytatnak vagy az adott társulás által létesített szálloda üzemeltetését végzik, és a társulati tőke összege a létesítéskor, illetve ,az ezt követő öt évben meghaladja a 25 millió forintot, s abban a külföldi részesedés aránya 30 százaléknál magasabb, az első öt évben 20 százalék, a hatodik évtől 30 százalék adót fizetnek. 0 A fent említett vegyesvállalatok közül azok, amelyek a magyar gazdaság szempontjából kiemelkedően fontos tevékenységet folytatnak, a létesítést követő első öt évben nem fizetnek társulati adót, a hatodik évtől pedig 20 százalékot. Ha a fent meghatározott vegyesvállalatok az adózás utáni nyereségüket beruházásra használják fel, ^ és a beruházásra fordított összeg eléri az előző év adózás utáni nyereségének 50 százalékát, de legalább 5 millió forintot, akkor a befizetett társulati adó 50 százalékát; 0 ha a beruházásra fordított összeg eléri az előző év (évek) adózás utáni nyereségének 100 százalékát, de legalább 10 millió forintot, akkor a befizetett társulati adó 75 százalékát kérelemre az adóhatóság visszatéríti. A jogi feltételrendszer köny- nyítéséhez tartozik a vállalatok külkereskedelmi (konvertibilis forgalomra) jogosultságának változása: a külföldi részvétellel működő gazdasági társulás - a többi magyar vállalathoz hasonlóan — egyszerűsített engedélyezési rend keretében kérheti a külkereskedelmi jogot. Export — deviza — ellentétel — import Szakapparátus, tőke és koncepció kell A puszta lehetőség önmagában nem old meg semmit engedély kérése is. Körkérdést intéztünk néhány baranyai vállalathoz, gazdálkodóhoz: kívánnak-e élni az új lehetőségekkel? Bólyi Mezőgazdasági Kombinát, dr. Cseh Sándor vezérigazgató-helyettes: — Nem valószínű, hiszen külföldi értékesítésünket, amely tavály bevételünknek csaknem egyhar- madát hozta, enéllkül is meg tudjuk oldani. Exportvetőmagunkat a HONGAROSEED nevű közös vállalat, a baromfit pedig több külkereskedelmi vállalat útjáin értékesítjük; valamennyien megbízható partnereink. Pécsi Bőrgyár, Vinkó Máté gazdasági igazgatóhelyettes: — E pillanatban nem kívánunk élni az új lehetőséggel, mivel tavalyhoz képest a piaci feltételek se az országon kívül, se belül nem lettek jobbak. Vannak komoly elképzeléseink, de a végleges irányuk még bizonytalan. HUNOR Pécsi Kesztyű- és Bőrruházati Vállalat, Gulyás József vezérigazgató: — Kedvező, új lehetőséget látunk benne, de a Tannimpex-szel eddig kialakult kapcsolatunkon egyelőre nem változtatunk: szerződésünket egy évre meghosszabbítottuk. Ennex számos oka közül csak a legfőbbet említem: exportkötelezettségeink olyan jelentősek — csupán a tőkés kivitelünk el fogja érni az idén a fél- milliárd forintnak megfelelőt —, hogy még egy néhány százalékos visszaesést sem tartunk megengedhetőnek. Szigetvári Cipőgyár, Rajczi Rudolf kereskedelmi főosztály- vezető: — Gyárunk is hosszabbított a Tannimpex-szel, részben azért, mert nem ismerjük az új (ehetőség előnyeit, részben azért, mert a rákészülés- nek sok személyi, tárgyi és anyagi feltétele van, amit az idén még úgysem tudnánk megteremteni. Idei össztermelésünk 60 százaléka exportra kerül, már csak ezért sem kockáztathatunk. Pécsi AGROKER Vállalat, Römer András főosztályvezető: — 1984 második félévétől van önálló külkereskedelmi jogunk Jugoszláviára. Bővítését egyelőre nem tervezzük, részben azért, mert egy új piac megismerése, az azon való megjelenés nagyon sokba kerül — egy vásári kiállítás ára akár a félmilliót is elérheti —, részben pedig mert nem mindenütt van ellentétel, amit érdemes behozni. Jugoszláv partnereinkkel igazán nagy üzletet még nem kötöttünk, de sok biztató tárgyalás van folyamatban. Nehézségeket okoz most viszont az, hogy az ottani valutakereteket — szemben az eddigi, kötetlenebb gyakorlattal - központi kezelésbe vonták; ehhez kell tehát alkalmazkodnunk, és gyakorlatilag újra kell tárgyalnunk mindent. .. Zsolnay Porcelángyár, Loász Lajos kereskedelmi osztályvezető: — Nem tervezzük, ez évre legalábbis biztos nem, exportkapacitásainkat, különben is már korábban lekötöttük. Egyelőre 1986-on kepenke- dünk, 1987 még messze van. Szigetvári Konzervgyár, Sze- redy Attila főmérnök: — Tudunk róla; gondolkozunk, de még nem döntöttünk. Elképzelhetőnek tartjuk, hogy belevágunk, de nem egyedül, hanem testvérgyárakkal együtt. A lehetőség kedvező, mert egyszerűsít, hátránya viszont az, hogy nagyon kell ismernünk a piacot ahhoz, hogy élni tudjunk vele. Titán Kereskedelmi Vállalat, Lampek György igazgató: — Látunk ebben jó esélyeket, de még informálódunk. Legnehezebbnek látszik a szervezeti, személyi feltételek megteremtése, és persze pénz is kell, elképzelés, koncepció. Hamarosan döntünk, legkésőbb márciusban lépni fogunk. Valóságos tanulmányértékű választ kaptunk Szabó Józseftől, a Konzum Szövetkezeti Közös Vállalat gazdasági igazgatóhelyettesétől. Íme: — A jogelőd Univerzumtól az önálló külkereskedelmi jogot nem vettük át, részint azért nem, mert e jog gyakorlásához önálló, szakképzett apparátus kell, amellyel nem rendelkezünk, részint azért sem, mert a „profi” külkereskedelemmel, amely a haszonból általában csak egy-másfél százalékra tart igényt, kielégítő a kapcsolatunk. Van azonban más, ennél fogósabb gondunk is. Ha bármilyen cikket be akarunk hozni, ehhez a 45 nap is sok, ilyen hosszú idő alatt dugába dől egy-egy üzlet. Ráadásul a külkereskedelmi jog önmagában kevés, mert ha a behozni kívánt terméknek hazai gyártója is van, a Belkereskedelmi Minisztériumtól is engedélyt kell kérni, az megkérdezi a hazai „profilgazdát": egyetért-e vele, nem sérti-e az ő piaci, termelési érdekeit. Egy konkrét példa: jugoszláv partnereink kiváló minőségű takarókat adták volna el nekünk, előnyös áron, nagy mennyiségben. Idehaza az ellentétel is meg lett volna: olyan mű- anyagipari termék, amelyből nálunk jelentős többlet van, sehol nem tudjuk eladni, ők viszont szívesen megvették volna. Könnyen létrejött volna tehát a null-szaldós üzlet — egyetlen akadálya volt: a Szombathelyi Takarógyár közölte: ha behozzuk, ő nem tudja eladni a termékeit. . . Egyszóval: még mindig túl sok a megkötés, a joghoz devizakeret is kell, és a belső piac a minőséget egyelőre még nem veszi figyelembe. Hogy bármilyen cikket, bármilyen volumenben behozhassunk, ezt kellene — a valahogy mindig átöröklődő kötöttségek nélkül — szabaddá tenni... Varga J. Egyszerűsített engedélyezési rend Az év első napjától érvényes külkereskedelmi miniszteri rendelet a gazdaság igényeinek megfelelően korszerűsíti és lényegesen egyszerűsíti a a külkereskedelmi jog megszerzésére és gyakorlására vonatkozó jogszabályokat. Az új szabályozás lényege, hogy 1986- tól állandó külkereskedelmi jogot ezentúl az egyszerűsített, illetve az egyedi engedélyezés szabályai alapján lehet kér. ni. Az egyszerűsített engedélyezési rend akkor alkalmazható, ha a külkereskedelmi jogot saját előállítású termék konvertibilis elszámolású piacokra történő exportjára vagy ilyen piacról való importjához kérik, és az áru saját termeléséhez szükséges. Mindkét esetben feltétel, hogy a termék ne szerepeljen a jogszabály mellékletét képező, úgynevezett kivételi listán. A kérelemben fel kell tüntetni, hogy a külkereskedelmi munkakörökben foglalkoztatandó dolgozók megfelelnek a jogszabályok által megkívánt szakmai és nyelvi követelményeknek. A beadványhoz mellékelni kell az illetékes ágazati minisztérium egyetértését és a számlát vezető pénzintézet nyilatkozatát arról, hogy a kérelmező rendszeresen teljesíti fizetési kötelezettségét. A feltételek teljesítése esetén az engedélyt 45 napon belül ki kell adni, az csak akkor utasítható el, ha a Magyar Kereskedelmi Kamara szerint az új szervezetnek a külkereskedelmi forgalomban való részvétele hátrányos lenne a többi magyar gazdálkodó szervezet számára. Az egyedi engedélyezési rendszer akkor alkalmazandó, ha a termék, amelyre a külkereskedelmi jogot kérik a kivételi listán van, ha a jogot nem konvertibilis elszámolású relációval kapcsolatban kérik vagy a kérelmet nem terhelő vállalat, hanem egyéb tevékenységet folytató gazdálkodó szervezet nyújtja be. Az egyedi engedélyezés esetében a Külkereskedelmi Minisztérium a körülmények mérlegelése alapján dönt a kérelemről, a külkereskedelmi törvényben foglaltak figyelembevételével. Az idetartozó szabály, hogy változatlanul lehet eseti jogot kérelmezni. A határozat, ha nem a miniszter hozta, megfellebbezhető. Az elutasító határozatot indokolni kell. A külkereskedelmi jog a külkereskedelmi törvényben meghatározott esetekben visszavonható. A korábbiakhoz képest lé- nyeqes változás, hogy ezentúl a főtevékenységként külkereskedelmi tevékenységet folytató és a rendelet mellékletében felsorolt vállalatok a kivételi listákon szereplő termékektől eltekintve, a konvertibilis elszámolású piacokon profitkötöttségektől mentesek lesznek, vagyis bármely termék exportjával és importjával foglalkozhatnak. Rovatszerkesztő: MIKLÓSVARI ZOLTÁN
