Dunántúli Napló, 1986. március (43. évfolyam, 59-88. szám)
1986-03-07 / 65. szám
a Dunántúlt napló 1986. március 7., péntek Kerékasztal a fogyasztói erdekuedelemröl A kereskedelem, a vendéglátás és az idegenforgalom nem mentes a hibáktól: Sokan most mégis újabb jelenségekről beszélnek, arról, hogy az új vállalkozási formákat, az árrendszer módosulásait néhányon munka nélküli jövedelemszerzésre szeretnék használni. Romlott vagy javult a fogyasztói érdekvédelem megyénkben? Milyen hatása van a büntetéseknek? Erről kérdeztük Erdélyi Jánosnét, a SZMT politikai munkatársát, Kertész János századost, a gazdasági rendészet vezetőjét, Ritter Tamásnét, a Kereskedelmi Felügyelőség és Szőke Istvánnét, a Megyei Tanács árcsoportvezetőjét. A kerekasztal-beszélgetés résztvevői (balról -jobbra): Erdélyi Jánosné, Szőke Istvánné, Ritter Tamásné, Kertész János és lapunk képviseletében Ferenci Demeter. Läufer László felvétele • A közvélemény élénk érdeklődéssel ügyeli a kereskedelmet. Sok levelet kapnak, amelyben a hibákat teszik szóvá, az sem ritka, hogy szabálytalanságra hivják fel a figyelmet. Mik az önök tapasztalatai? Erdélyi Jánosné: A társadalmi kereskedelmi ellenőrök szerint a lakosság érzékenyebb lett, is a (bejelentések sajnos valósak. Szóvá tették például a 9 óra előtti alkoholforgalmazást, és a többletszámolást. Kertész János: Amikor 1985. július 1-ével életre hívták a gazdasági rendészetet, egyik alapvető feladatként a fogyasztói érdekvédelmet határozták meg. Fontos feladatunk lett a munka nélküli jövedelemszerzés megakadályozása, felderítése. Ehhez társnak hívtuk a lakosságot. Az együttműködés jól alakult, több használható bejelentést kaptunk. Ezek egy részét a kereskedelmi felügyelőség, az árcsoport, vagy a társadalmi ellenőrök vizsgálták, súlyosabb esetben rendőri beavatkozás történt. Szőke Istvánné: A megyei árcsoport éves terv alapján végzi ellenőrzéséit. Van azonban szabad revizori kapacitásunk s így foglalkozunk különféle bejelentésekkel, panaszokkal és más intézmények jelzéseivel, információival is. Ritter Tamásné: A kereskedelmi felügyelőség ellenőrzéseit részint előre meghatározott témákban, másrészt a társszervek igényei és a lakosság bejelentései, panaszai alapján végzi. A témavizsgálatokat igyekszünk úgy kialakítani, hogy azok az érdekvédelmi szempontból lényegesnek, vagy kritikusnak ítélt területekre irányuljanak. Gondot fordítunk arra is, hogy a vizsgálatokat lehetőleg utóellenőrzések is kövessék. • Mit vizsgáltak az elmúlt évben? Ritter Tamásné: Az olcsó élelmiszerek forgalmazását, az építőanyag-, a tüzelő- és az alkatrészellátást. Elemeztük a jövedelemérdekeltségű üzletek fogyasztói érdekvédelmi helyzetét. Megállapításaink szerint továbbra is gyakori a hamis számolás. Tavaly nyolcvanöt ilyen ügyben jártunk el a megyében. Kertész János: A gyümölcszöldség, valamint a tüzelőértékesítést vizsgáltuk. Folyamatosan ellenőriztük a pécsi vásárokat, kistelepüléseket, ahol valóban megjelentek olyan kereskedők, akik rövid idő alatt szerettek volna meggazdagodni. Szőke Istvánné: A megyei árapparátus széles körben vizsgálta a kisüzemi termelők áralkalmazását. Nagyon sok gazdasági munkaközösségre, szerződéses üzemeltetőre, jövedelemérdekeltségű gazdálkodóra kiterjedt ez az ellenőrzés. Erdélyi Jánosné: A társadalmi ellenőrök tavaly közel 4000 ellenőrzést végeztek. A vizsgálatok mintegy tíz százaléka zárult felelősségrevonással. A pénzbírság másfél millió forintot tett ki. • Melyek voltak a leggyakrabban előforduló szabálytalanságok? Kertész János: Alapvető gond, hogy az új vállalkozási formákkal kicsit megnőtt azok száma, akik a gyors meggazdagodás érdekében megsértik a jogszabályokat. Szerencsére összességében nem ez a jellemző. Azt azonban mégis el kell mondani, hogy 1984-hez viszonyítva tavaly Baranyában 80 százalékkal nőtt az árdrágítás miatt kezdeményezett büntető eljárások száma. Szőke Istvánné: A szerződéses üzemeltetők döntő része az utasításoknak megfelelően képezi az árakat. Pozitív volt az is, hogy boltjaikat, üzleteiket rendben találtuk. A szabálytalanságok közül első helyen az árdrágítás, a többletszámlázás említhető, vagy a közvetlen kiskereskedelemből történő beszerzés, ami tudvalevőleg nem szabályos. Néhány üzemeltetőnél azt tapasztaltuk, hogy márkás külföldi italokat jogosulatlanul árusítottak. Találtunk olyan termékeket, melyek forgalmazására az üzletnek nem volt engedélye. Ritter Tamásné: A magánkereskedelemben és a szerződéses üzletekben nem jellemző a vásárlók szándékos megkárosítása. Általában becsületesen dolgoznak, persze akad kivétel is. • Ez utóbbit talán nézzük meg kissé részletesebben. Kertész János: A szabályok megszegése nem egymagában jelentkezik, hanem rendszerint más spekulatív magatartáshoz is kapcsolódik. Előfordul például a szabálytalan beszerzés. Ha a szerződéses üzemeltető vagy magánkereskedő az árut nem tudja megszerezni a nagykereskedelemtől, elmegy egy boltba és ott megveszi fogyasztói áron. Igen ám, csakhogy így nincs haszon rajta! Ilyenkor szokott az megtörténni, hogy az illető a saját árrését ráteszi a fogyasztói árra, ami már árdrágítás. Ritter Tamásné: Nagyon nehéz a fogyasztót károsító jelenséget feltárni, ha laza a bizonylati fegyelem. Amikor hiányzik az árnyilvántartás, nincs kiindulási pont, nem lehet megállapítani, hogy az alkalmazott ár helyes vagy helytelen. A szándékosság gyakran csak feltételezhető, de nem mindig 'bizonyítható. Gyanítani lehet viszont, hogy a kereskedő inkább vállalja ilyenkor a szabálysértési bírságot, mintsem, önmaga szállítsa a bizonyítékát az esetleges bűncselekményhez. • Előfordul, hogy időnként különféle trükkökkel akadályozzák az ellenőrzést? Mit tudnak tenni ellene? Erdélyi Jánosné: Társadalmi ellenőrökkel tavaly 13 esetben történt meg, hogy akadályozták a munkájukat. 'Előfordult, hogy a számlákat ömlesztve tették eléjük azzal, hogy majd kikeresik, amire szükségük van... Szőke Istvánné: A kocsmákban, vendéglátóhelyeken esti órákban végrehajtott vizsgálatok nem mindig zavarmentesek. Az ellenőrök többsége nő, és a fogadtatás körül olykor- olykor vannak kis zavarok. Mindenesetre ilyenkor a lehető legszigorúbban járunk el, bevonjuk az iratokat, berendeljük az érintetteket és a megyei tanácson folytatjuk le a vizsgálatot. Ritter Tamásné: A bizonylati fegyelem és a gazdálkodási kötelezettség megszegéséért pénzbüntetéseket szabunk ki. Ha az eset két év alatt háromszor megismétlődik, a kereskedő véglegesen elbúcsúzhat a szakmájától. Ennek van bizonyos visszatartó, elrettentő hatása. Tavaly egyébként 1089 vizsgálatot végeztünk, ezt 409 esetben követte felelősségre- vonás. Szabálysértési bírságot 353 esetben szabtunk ki: A többi ügynél vagy figyelmeztetés, vagy büntető feljelentés, esetleg fegyelmi felelősségre- vonás történt. A büntetések összege közel egymillió forint volt. Kertész János: Eleinte meglepő dolgokkal találkoztunk. Egy közös ellenőrzésnél például, amikor a tanács képviselője az önbizonylatok után érdeklődött, az egyik kereskedő közölte, hogy tíz éve dolgozik a szakmában, de ilyesmiről nem tud. A másik meg azt állította, hogy két-három éve ellenőrizték utoljára, azóta nem vezet nyilvántartást. A következő ellenőrzésnél aztán már kevesebb probléma volt. • Hogyan értékelhetjük tehát a fogyasztói érdekvédelem helyzetét? Kertész János: Szerintem nem romlott az elmúlt időszakban, sőt a megelőző tevékenység miatt hatékonyabb lett. Ez az a terület, ahol korábban kevés elítélendő magatartás vált ismertté, hiszen az ellenőrzés nem volt olyan hatékony és szervezett, mint most. • Végül: mire ügyeljünk a vásárlásainknál? Kertész János: A fogyasztó jól nézze meg, hol és mit vesz! Nehogy úgy járjon, mini egy bűnügyben történt, ahol a nadrágért — mert a címke márkás árut sejtetett — az illető súlyos százasokat fizetett. A gyanús árut, az áron alul kínált holmit semmiképpen nem érdemes megvásárolni! Ritter Tamásné: A másik fontos recept, hogy a vevő kérje, követelje meg az áruhoz járó használati, kezelési útmutatót, jótállási jegyet, vagy a műszaki paramétereket tartalmazó egyéb ismertetőket. Ezekre ugyanis később szüksége lehet, hiszen minőségi reklamációt csak így lehet megalapozni. Szőke Istvánné: Azt hiszem, amióta az árak változtak, mindannyian érzékenyebbek lettünk a minőségre. Nem árt talán jobban figyelni a vásárlásoknál, megnézni, hogy első vagy másodosztályú a termék, amit a boltban kínálnak. Igaz, a termelőknek is jobban törődniük kellene ezzel. Az ár- csoport mindenesetre megteszi, amit lehet. Ferenci Demeter ft • • • mar nem is tudnék varosban lakni’* Tél az államhatár mentén Az imént érkezett vissza az őrsre az ellenőrző járőr. A két határőr arcán látszik a fáradtság, nem is csoda, mínusz öt fokos hidegben, a negyven—ötven centiméteres hóban több kilométert gyalogoltak. Csernik Tibor sorállományú őrmester a szolgálat tapasztalatairól jelent Gulyás Zoltán főhadnagynak, az őrs parancsnokának, majd pihenni mennek. — Télen nehezebb a szolgálat, hiszen a feladatot ugyanúgy végre kell hajtani, mint nyáron. Most szerencsére nem esett a hó, de nem is hiányzik, így is térdig ér — mondja Csernik Tibor. A döbröközi fiatalembernek eleinte furcsa vo'lt, hogy részese államhatárunk őrizetének, bevonulása előtt a dombóvári Napsugár Aruház eladójaként dolgozott, de új életét hamar megszokta. Néhány hónap választja el a .leszereléstől. A tapasztalatairól faggatom. — Aki becsületesen ellátja a feladatát, annak jut ideje a kikapcsolódásra, s havonta legalább egyszer hazamehet. Fontos szerepe van a közösségnek, egymásra vagyunk utalva, ezzel szerencsére nincs gondunk. Dunai János határőr tizedes bólint, egyetért azzal, amit társa mondott, majd hozzáfűzi: — Sajátos élet zajlik itt az őrsön. A nagyobb településektől távol vagyunk, s alapvetően a szolgálat határozza meg a tennivalókat. Nem volt könnyű beilleszkednem, de most már otthonosan érzem magam, ráhangolódtam a feszes időbeosztásra. Gulyás Zoltán főhadnagy, ez a magas, jókedélyű fiatalember életének nagy részét városban töltötte, ennek ellenére gyorsan megbarátkozott a vidéki levegővel. Tavaly ősszel nősült, feleségével 'konyhakertet művelnek, állatokat tartanak.- Most már nem is tudnék városban lakni, egyszerűen képtelen vagyok elképzelni, mivel tölteném el az időmet egy hatodik emeleti lakásban. Magányosság? Hát erről szó sincs. A munkámban emberekkel foglalkozom, s egy egész falu a szomszédom. Részt veszek a közeli kisközség társadalmi életében, a tanácsi munkában, sok mindenben kikérik a véleményemet. Jól érzem magam, nincs szándékomban innen elmenni. Gulyás főhadnagy hat évvel ezelőtt végzett a katonai főiskolán. Hogyan lett határőr? Édesapja a BM-nél dolgozott, sokat mesélt a határőrök munkájáról, így amikor a középiskolában egy osztályfőnöki órán tisztek beszéltek a lehetőségekről, habozás nélkül jelentkezett, amit azóta sem bánt meg. — Nagy a felelősség, sokirányú a feladat, de szép munka. Az őrsön, mint parancsnok, önállóan irányíthatok, a napi döntéseket én hozom. — Alig néhány évvel idősebb, mint az idékerülő határőrök. Nem okoz ez problémát? — Nem, a követelményeknek nekem és nekik is eleget kell tenni. 'Ezt rövid idő alatt megszokják, így ritkán élek a fegyelmezés eszközeivel. Az kétségtelen, hogy szigorú vagyok, de önmagommal szemben is. A tekintély megszerzésének ez az alapja. Az őrs központi épülete kényelmes elhelyezést biztosít a határőröknek, van olyan szoba, ahol mindösz- sze négyen alszanak. Az ifjúsági klubban minden adott, hogy az itt szolgáló határőrök kulturáltan tölthessék szabadidejüket, s aki teste karbantartására is figyel, „gyötörheti" magát a kondícióteremben. Az étteremben a zsír és a kenyér, valamint az alma mindig hozzáférhető helyen van, egy határőr soha nem lehet éhes. Az ellátásra nem is panaszkodnak. — Tíz napra előre mi teszünk javaslatot, hogy mi legyen a napi menü, a többi már a szakács dolga, raj.a múlik, 'hogyan készíti el — mondja Dunai tizedes. Gulyás főhadnagytól tudom, hogy az előírás szerint télen naponta 4000 kalóriái kell fogyasztaniuk a határVisszatérőben a járőr őröknek, ő ennek figyelem- bevételével hagyja jóvá a javaslatot. Az őrsön hízókat nevelnek, fóliás konyhakertet gondoznak, ennek eredményeként a napi élelmiszernorma feljavítása meghaladja a tíz forintot. A határőrizetben és a politikai munkában 'is eredményes tevékenység folyik az őrsön. Ezt igazolja a sok elismerés, köztük a KISZ KB Dicsérő Oklevele, hogy négyszer nyerték el az Élenjáró Alegység címet. Az őrs épületei erdőszélen húzódnak, vaskos hótakaró borít mindent, köd ereszkedik alá. Nagyon szép a környezet. Valahol a ködfüggöny mögött kanyarog a zabolátlan Dráva . . .' Roszprim Nándor Rések mim árrendszeren
