Dunántúli Napló, 1986. március (43. évfolyam, 59-88. szám)

1986-03-05 / 63. szám

e Dunántúli napló 1986. március 5., szerda Gyümölcstermesztés — korszerűen Vízigény Gyümölcstermő növényeink fás részeinek 40—60 százaléka, a leveleknek ennél is nagyobb, a termés 80 százalékot meg­haladó része — víz. Csupán ennyi is elegendő, hogy belás­suk: a víz nélkülözhetetlen a gyümölcstermelésben. A víz a tápanyagok oldó és szállító anyaga, a sejtek alap­vető alkotórésze, nélküle nem lenne életjelenség. Részt vesz a növényi szervezet energia­gazdálkodásában, szükséges az ozmotikus jelenségekhez, és nem lenne nélküle turgor- nyomás. Párologtatásával hűti magát a gyümölcstermő nö­vény. A vízigény nem állandó, a vegetáció ideje alatt változik. Mégis fajonként, s fajtánként is bizonyos sorrendet állítha­tunk fel. Vízigényesnek mond­hatjuk a birset, az almát, a szilvát, a ribiszkét, a málnát és a szamócát. Ezeknél kisebb a vízigénye az őszibaracknak, a körtének, a cseresznyének, a diónak. Ez utóbbi kedveli a mozgó, oxigéndús talajvizet. Szerény igényű a meggy és a Kajszi, még kevesebbel beéri a szeder. A vegetáció alatt is eltérő a vízigény. A nyugalmi állapot végén, a vegetáció elején van az első vízigényes periódus. Ez az időszak a tavaszi hajtás­növekedés, a virágzás, a gyü­mölcskötődés és a gyümölcs­kezdemények növekedésének, megindulásának 'ideje. A második vízigényes idő­szak a június—július. Erre az időszakra esik a rügydifferen­ciálódás, amely megfelelő mennyiségű víz nélkül hiányos lehet, A termés érés előtti igen erős növekedésének ideje a harmadik kritikus periódus. Csekély a vízigény a nyugal­mi időszakban. Az őszi, szep­tember—októberi túlzott vízel­látás káros is lehet, mert nö­vekedhet a fagyásérzékenység. A vízpótlóst a csapadék je­lenti. Magyarországon ez 90— 95 százalékban eső alakjában hull le. Legjelentősebb az őszi eső, amelynek befogadására és megtartására az őszi mé­lyebb talajmunkával kell fel­készülni. Tavaszig a talajban a nedvesség egyre nő. De tudnunk kell, hogy ezt köve­tően őszig egyre csak fogy. Ál­talában a nyári esők a talaj vízkészletét nem gyarapítják, csak annak fogyását késlelte­tik, átmenetileg gátolják, kü­lönösen vonatkozik ez a 3—5 mm alatti csapadék mennyi­ségekre. Jelentős a termelő és gyümölcstermő növények szem­pontjából a hó alakjában ér­kezett csapadék, mert ez védi a talajt és ezáltal a gyökérze­tet is az erős fagyoktól. A jégeső, ónos eső kifejezetten károsak. Növényeink normális életé­hez és a termés kifejlődésé­hez általában évi 600—700 mm csapadék szükséges. Ezt hazánkban nem mindenhol kapják meg, s nem is egyenle­tes megoszlásban. Gyümölcstermő növényeink vízforgalmát a talaj vízkészle­te, a vízfelvétel, a vízszállítás és az elpárologtatós határoz­zák meg leginkább. Egyensúlyi állapot akkor van, ha a nö­vény által felvett és leadott vízmennyiségek egyenlőek. Ho több vizet ad le, mint c.meny- nyit felvenni képes, akkor csökken szöveteiben a víz mennyisége, hervadás követ­kezik be. A növény vízforgalmának a talaj víztartalma az alapvető feltétele. Ebből a szempontból közömbös a növény számára, hogy az természetes csapadék­ból vagy öntözésből szárma­zik. Legfontosabb a gyökér szárában rendelkezésre álló vízmennyiség. A talaj vízkészletének pótlá­sánál bizonyos veszteségekkel is számolnunk kell. Nyáron például a víz. nagy része a fel­ső 10—20 cm közötti talajré­tegben lekötődik. Lejtős terület vízpótlásánál figyelembe kell vennünk, hogy a kijuttatott víz egy része elfolyik. Mérések szerint egy 15 cm törzsátmérőjű cseresznyefa — amely kb. 20 kg szárazanya­got hoz egy évben létre — egy vegetáció alatt 100 hl vizet párologtat elül Buzássy Lajos Fellendülőben a húsnyúltenyésztés A vaskúti Bácska Tsz olasz kooperációban épült 4000 db/óra kapacitású nyúlvágója Baján. Eredeti helyén a Herbária A pécsi Herbária szak­üzletben naponta több százan fordulnak meg és nemcsak helybeliek, mivel ez az egyetlen gyógynö­vény bolt Baranyában. Van olyan napjuk, amikor nagyobb forgalmat bonyo­lítanak le, mint egy ha­sonló méretű élelmiszer- bolt. Csapó Lajosné, az üzlet vezetője elmondta, hogy 1981-ben az eredeti, Bem utcai helyükről — ahol ak­kor már huszonöt éve mű­ködött az üzlet — átköl­töztették őket a Bajcsy- Zsilinszky utcába, mert az öreg sarokházat felújítás­ra szánták. Ez év elején megint csak tervezett át­alakítások miatt kellett visszaköltözniük a Bem ut­ca 1-be. Ez még mindig csak ideiglenes megoldás, mert végleges helyük a Sallai utca 22. szám alatt van épülőben. A modern üzletház homlokzati tervét a Pécs Városi Tanács, a belső elrendezését a válla­lat készítette el. A kivite­lező ugyancsak a Herbária építő részlege. A több mint két és fél millió fo­rintos beruházás keretében egv 70 néavzetméter alap­területű eladóteret, rak- tárhelviséaet, portát és szociális helyiségeket ala­kítanak ki. Az épület át­adását ez év végére, a jö­vő év elejére tervezik. Németh Anita Kél évre garantált alapár, állandósulni látszó exportlelár Előnyös feltételeket ígér a kistermelőket integráló vaskóti tsz Az 1984-es mélypont után is­mét erősödik a húsnyúl-tenyész- tés pozíciója. Két—három év­vel ezelőtt az akkor jellemző elvtelen konkurenciaharc visz- szásságai miatt — sok esetben a szerződéses fegyelem hiánya miatt — bizonytalanná váltak, ingadoztak az átvételi árak, s az ágazat addig jellemző ked­vezményei is gyakran elmarad­tak. Mindezek következtében az 1981—82-ben a csaknem 37 000 tonnás — élősúlyban számított — húsnyúltermelés 1984-re 24 000 alá zuhant. Tekintve, hogy teljes mértékben export- orientált — a hús és a szárított nyúlbőr is jól eladható tőkés piacokon —, megengedhetet­len, hogy a termelői kedv alábbhagyjon a nyolcvanas évek elején évente közel 50 mil­lió dollárt hozó ágazatban. Baranyában komoly hagyo­mányai vannak a húsnyúlte- nvés7tésnek, melve1 most n vas­kúti Bácska Termelőszövetkezet integrál. A termeltetést és fel­vásárlást részben közvetlenül végzik, de a tevékenység na­gyobb részével a fogyasztási és értékesítési szövetkezeteket, valamint a termelőszövetkezete­ket bízzák meg. A körzetben pécsi kirendeltségükön keresz­tül látják el feladataikat, az élőnyulak feldolgozása pedig bajai vágóhídjukon történik. Baranya és a hozzá tartozó dél­somogyi rész súlyát jól jelzi, hogy a hat megyéből álló vas­kúti integrációban e területről adják le a feldolgozásra ke­rülő állatok 45 százalékát. 1979 és 1981 között megyénk országosan is a legnagyobb húsnyúl-előáI lító volt. Tavaly a pécsi kirendeltség területén közel 5 millió forintot fordítottak termeléstámogatás­ra, technológia-korszerűsítésre. Több mint kilencezer tenyész- nyulat és 3400 ketrecet helyez­tek ki a háztáji gazdaságokba. Kedvező a tenyésztőknek, hogy két évre előre — ez egy anya tenyésztési ciklusa — biz­tosak az alapárak, melyektől az átvevő csak felfelé térhet el. Ezen felül a mindenkori export­ár-lehetőségek függvényében úgynevezett export felárat is kaphat a termelő, ami úgy tű­nik, hogy egész évben megma­rad. Aki pedig szerződést is köt a termeltetővel, az további forintokhoz juthat szerződéses felár címen. A termelést élénkíti az is, hogy <j Bácska tsz féláron és ingyenesen tenyésznyúllal látja el a gazdákat, s a törlesztést a bevételből kezdhetik meg az igénybevevők. Évente mintegy 1500 ketrecférőhelyet is juttat­nak térítés nélkül a háztájikba, ezek elosztása a gazdaságok­tól szállított nyulak arányában történik. Mind a tenyésznyulak, mind a ketrecek kedvezményes igénybevételének az a feltéte­le, hogy a tenyésztő azokat legalább két, illetve 3 és 4 évig termelésben tartsa. Ezt kö­vetően a tenyészállat és a ket­rec is a termelőé lesz. Az integ­ráló ezeken felül takarmányt, állategészségügyi ellátást, szak- tanácsadást, kiállításokat, ta­pasztalatcseréket és szakmai utakat biztosít partnereinek. A vaskútiak a jelenlegi 10— 12 anyás telepek helyett a 30— 50 anyásakat javasolják, hisz ekkor a takarmány házhoz szál­lítását, a leadásra kerülő álla­tok helyből való elszállítását is meg tudnák oldani. Jelenleg ez a településenkénti 1—2 átvevő­helyen történik. A nagyobb ál­lományok termeltetőkön keresz­tüli közvetlen kiszolgálásának teljes költségeit a vaskúti ter­melőszövetkezet állja. Azt, hogy az új ösztönzők, az árban biztosabb piac meg­hozzák eredményüket, jól mu­tatja a jelenlegi helyzet. Tavaly az 1984-es szinten megállt, nem zuhant tovább a terme­lés, az idei szerződéskötések alapján viszont már jelentő­sebb növekedéssel is lehet szá­molni. Ez év első hónapjában pedig a Baranyában leadott húsnyúl-mennyiség már 14 szá­zalékkal meghaladta a múlt év januárit. Balog Nándor Zöldség a kiskertekben Milyen legyen a palántaföld? . A kertészkedés nagyon fon­tos munkájába, a palántane­velésbe ’ is egyre többen fog­nak bele. A siker alapvetően a felhasznált földkeverékek ösz- szetételétől és annak minőségé­től függ. A gyenge minőségű, de a túlságosan erős szaporí­tóföldben is a tápanyaghiá­nyos, agyagos, tömődött keve­rékekben sínylődnek a palán­táik, a magvak csírázása hiá­nyos. A kertészek a palántaneve­lés során kétféle földet hasz­nálnak. Egyrészt szaporító, más­részt tápkocka, illetve cserép­földet. A száporítóföldbe vetik a ma­got, ebben maradnak a fiatal növénykék a tűzdelésig. A tűz- delést minél korábban, legké­sőbb 1—2 lombleveles korban végezzük el. A magvak csírázá­sa a tápanyagban szegény ho­mok (lehetőleg folyami) és tő­zeg keverékében, gyorsabb, mint azokban a talajokban, amelyek komposztált istállótrá­gyát és műtrágyát is tartalmaz­nak. A tápkocka, illetve cserépföld készítésében is a tőzegalap­anyagú földek’terjednek el. A tőzeg egynemű és nem fertő­zött anyag, szerkezete jó, ked­vező benne a gyökerek fejlődé­se. Alapkeverékként paprikához, káposztafélékhez ajánlhatjuk a 70 százalék tőzegből és 30 szá­zalék homokból álló cserépke­veréket, amihez 10 százalék gi­lisztahumuszt vagy 20 százalék érett istállótrágyát és némi ba­zaltőrleményt adunk. Csak műtrágya felhasználásakor 1,75 kg Volldüngert és 1,5 kg szu­perfoszfátot adunk az alapke­verékhez. A tőzeg egy része he­lyett őrölt fakérget is felhasz­nálhatunk. Régen bevált az 1/3 rész is­tállótrágyából, 1/3 rész homok­ból vagy könnyű vályogtalajból és 1/3 rész tőzegből vagy kom- posztból álló keverék. Miután összeállítottuk a sza­porítóföldünket, haladéktalanul vessük el a szabadföldi terme­lésre szánt paprika, paradi­csom, tojásgyümölcs és a ká­posztafélék magvait. A palántanevelés biztonsá­gát fokozhatjuk azzal, hogy ta­lajunkat a palántadőlés ellen Chinoin Fundazol 80 WP-vel, Zinebbel vagy TMTD-vel fertőt­lenítjük. Tóth Attila Harkányban már épülő társasüdülők tagságát szervezzük! FELVILÁGOSÍTÁS: telefonon, munkanapokon: 375-696, 10—12 óráig és 15—18 óráig. LEVÉLCÍM: TÁRSASÜDÜLŐ BUDAPEST, 114. PF. 380., 1536. A PANNON VOLÁN FELVESZ • gyakorlattal rendelkező GYORS- ÉS GÉPÍRÓ ADMINISZTRÁTORT. Jelentkezni lehet: Pécs, Bolgár Néphadsereg útja 33., földszint 7., # valamint közgazdasági egyetemi végzettségű ÜZEMGAZDÁSZT. A JELENTKEZÉS HELYE: PÉCS, SZIGETI ÚT 33. sz. alatt a vállalat Idegenforgalmi és Taxi Főnökségén. Hozzászólások Ritkán voltam olyan értekez­leten, közgyűlésen, ahol az el­hangzott beszéd (ek) re azon­nal jelentkeztek a hozzászólók. Amikor azonban valaki már megtörte a gyakran kínos csendet, kiderült, hogy eléggé sok embernek van még kér­dezni, kifogásolni, kiegészíteni valója. Ez jutott eszembe, amikor a Tanárképző folyosóin a két fal között lengő, lobogó felirato­kat olvastam. A sok „ÖNKOR1- MÁNYZATOT!" követelő szö­veg közé szorítva egy humo­ros, szójátékos „fenyegetés”- re is bukkantam: „Kukákba a kukákkal!" Ennek az dlrémítő figyelmeztetésnek hatására minden bizonnyal sokan fog­nak élni a felszólalás jogával. Tanárképző kari folyosósé­tánkat folytatva, kezünkbe nyomtak egy sokszorosított röplapot. „Választanod kell!1' — kezdődik a felhívás. Hogy kit? Megtudjuk a szövegből: „Menj be a KISZ-irodábn, szólj annak akit ott találsz add be egy darab papíron, hívjál telefonon (15-173), mondd el a küldöttgyűlésén, vagy bízzál meg valakit, hogy beszéljen helyetted! Mindegy, hogy melyiket választod, csak egy valamit nem tehetsz! Nem engedheted meg, hogy má­sok döntsenek helyetted!" A végén egy felibe harapott Ba- bits-idézet: „Bűnösök között cinkos ..A kissé zavaros fogalmazású szöveg bővelke­dik helyesírási hibában: az „annak akit" közé vessző kell, a papírt hosszú i-vel kell írni, felesleges sokhelyt a felkiáltó­jel, és talán a kukába rakás­tól való félelmében a szerző elharapta az egyébként is rosszul idézett szöveget, amely helyesen: „Mert vétkesek közt cinkos, aki néma." Pár lépéssel odébb, a ,,be- csületasztaloin” a felsőoktatá­si intézmények hetilapja, az UNIVERSITAS számai hever­nek. Az első lapon felkelti érdeklődésemet egy hallgató­nő felszólalása. Cikkében ke­ményen kopogó sorok. Hadd idézzünk belőle egy szeletet! „Rosszak az előadók, és passzívak a hallgatók. Érdek­telen a tananyag. Szakmailag és pedagógiailag sok oktaló felkészületlen. Az előadók nin­csenek érdekelve, hogy jó elő­adást 'tartsanak, sokukon érez­hető az undor. Sok a fölösle­ges tantárgy, amire nem ér­dekes bejárni, a könyvből is el lehet olvasni, mivel így is van olyan, aki csak fölmondja a jegyzetet az előadásain." Stb. Az igazság kedvéért meg kell mondanunk, hogy a levett sisakkal küzdő cikkíró kritiká­ja nem a Tanárképzőre vonat­kozik csak, hanem valamennyi pécsi felsőoktatási intézmény­re. Az UNIVERSITAS számai mellett egy vékonyka, nyolc- lapnyi terjedelmű körlevél sá­pad. A címe: LEV-LAP. Az Inerdiszciplináris Tudományos Diákkör 12. körlevele. A szer­kesztőség 'két személyből áll. Az első lapon közölt cikkből kiderül, hogy írója egy heny- hátszentmártoni 25 éves fiatal Vas megyéből, aki munkát kér: „LÉGY-SZT adjatok ne­kem ötletet, hogy egy ilyen ,abszolút1 vidéken élő ember hogyan tudna bekapcsolódni a munkátokba." A főszerkesztői vállasz: „Hot igen, a földrajzi távolság I Ami végülis olyan kicsi (lehetne). Ha nem koncentrálódna az ÉLET (látszata) vízfej-Buda- pestre, ha a közlekedés, úthá­lózat, .telefon ó-beduin szintje nem akadályozná meg az egy­másnak kiáltást... Az (TDK (bocs1) sz . . . t sem ér céljai­val, ha nem találja meg az együttműködés módjait. . . Nem tudom, hogy e „tudo­mányos” diákkör munkássága mit ér a tudomány serpenyő­jében, de egy bizonyos: erő­sen naturális stílusa alkalmas arra, hogy az e'lént célokat jelentő fekália (ők magyarab- bul fogalmaztak) értéke meg­közelítse a lap négyforintos árát. Tóth István dr. [Háztáji

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom