Dunántúli Napló, 1986. március (43. évfolyam, 59-88. szám)
1986-03-05 / 63. szám
e Dunántúli napló 1986. március 5., szerda Gyümölcstermesztés — korszerűen Vízigény Gyümölcstermő növényeink fás részeinek 40—60 százaléka, a leveleknek ennél is nagyobb, a termés 80 százalékot meghaladó része — víz. Csupán ennyi is elegendő, hogy belássuk: a víz nélkülözhetetlen a gyümölcstermelésben. A víz a tápanyagok oldó és szállító anyaga, a sejtek alapvető alkotórésze, nélküle nem lenne életjelenség. Részt vesz a növényi szervezet energiagazdálkodásában, szükséges az ozmotikus jelenségekhez, és nem lenne nélküle turgor- nyomás. Párologtatásával hűti magát a gyümölcstermő növény. A vízigény nem állandó, a vegetáció ideje alatt változik. Mégis fajonként, s fajtánként is bizonyos sorrendet állíthatunk fel. Vízigényesnek mondhatjuk a birset, az almát, a szilvát, a ribiszkét, a málnát és a szamócát. Ezeknél kisebb a vízigénye az őszibaracknak, a körtének, a cseresznyének, a diónak. Ez utóbbi kedveli a mozgó, oxigéndús talajvizet. Szerény igényű a meggy és a Kajszi, még kevesebbel beéri a szeder. A vegetáció alatt is eltérő a vízigény. A nyugalmi állapot végén, a vegetáció elején van az első vízigényes periódus. Ez az időszak a tavaszi hajtásnövekedés, a virágzás, a gyümölcskötődés és a gyümölcskezdemények növekedésének, megindulásának 'ideje. A második vízigényes időszak a június—július. Erre az időszakra esik a rügydifferenciálódás, amely megfelelő mennyiségű víz nélkül hiányos lehet, A termés érés előtti igen erős növekedésének ideje a harmadik kritikus periódus. Csekély a vízigény a nyugalmi időszakban. Az őszi, szeptember—októberi túlzott vízellátás káros is lehet, mert növekedhet a fagyásérzékenység. A vízpótlóst a csapadék jelenti. Magyarországon ez 90— 95 százalékban eső alakjában hull le. Legjelentősebb az őszi eső, amelynek befogadására és megtartására az őszi mélyebb talajmunkával kell felkészülni. Tavaszig a talajban a nedvesség egyre nő. De tudnunk kell, hogy ezt követően őszig egyre csak fogy. Általában a nyári esők a talaj vízkészletét nem gyarapítják, csak annak fogyását késleltetik, átmenetileg gátolják, különösen vonatkozik ez a 3—5 mm alatti csapadék mennyiségekre. Jelentős a termelő és gyümölcstermő növények szempontjából a hó alakjában érkezett csapadék, mert ez védi a talajt és ezáltal a gyökérzetet is az erős fagyoktól. A jégeső, ónos eső kifejezetten károsak. Növényeink normális életéhez és a termés kifejlődéséhez általában évi 600—700 mm csapadék szükséges. Ezt hazánkban nem mindenhol kapják meg, s nem is egyenletes megoszlásban. Gyümölcstermő növényeink vízforgalmát a talaj vízkészlete, a vízfelvétel, a vízszállítás és az elpárologtatós határozzák meg leginkább. Egyensúlyi állapot akkor van, ha a növény által felvett és leadott vízmennyiségek egyenlőek. Ho több vizet ad le, mint c.meny- nyit felvenni képes, akkor csökken szöveteiben a víz mennyisége, hervadás következik be. A növény vízforgalmának a talaj víztartalma az alapvető feltétele. Ebből a szempontból közömbös a növény számára, hogy az természetes csapadékból vagy öntözésből származik. Legfontosabb a gyökér szárában rendelkezésre álló vízmennyiség. A talaj vízkészletének pótlásánál bizonyos veszteségekkel is számolnunk kell. Nyáron például a víz. nagy része a felső 10—20 cm közötti talajrétegben lekötődik. Lejtős terület vízpótlásánál figyelembe kell vennünk, hogy a kijuttatott víz egy része elfolyik. Mérések szerint egy 15 cm törzsátmérőjű cseresznyefa — amely kb. 20 kg szárazanyagot hoz egy évben létre — egy vegetáció alatt 100 hl vizet párologtat elül Buzássy Lajos Fellendülőben a húsnyúltenyésztés A vaskúti Bácska Tsz olasz kooperációban épült 4000 db/óra kapacitású nyúlvágója Baján. Eredeti helyén a Herbária A pécsi Herbária szaküzletben naponta több százan fordulnak meg és nemcsak helybeliek, mivel ez az egyetlen gyógynövény bolt Baranyában. Van olyan napjuk, amikor nagyobb forgalmat bonyolítanak le, mint egy hasonló méretű élelmiszer- bolt. Csapó Lajosné, az üzlet vezetője elmondta, hogy 1981-ben az eredeti, Bem utcai helyükről — ahol akkor már huszonöt éve működött az üzlet — átköltöztették őket a Bajcsy- Zsilinszky utcába, mert az öreg sarokházat felújításra szánták. Ez év elején megint csak tervezett átalakítások miatt kellett visszaköltözniük a Bem utca 1-be. Ez még mindig csak ideiglenes megoldás, mert végleges helyük a Sallai utca 22. szám alatt van épülőben. A modern üzletház homlokzati tervét a Pécs Városi Tanács, a belső elrendezését a vállalat készítette el. A kivitelező ugyancsak a Herbária építő részlege. A több mint két és fél millió forintos beruházás keretében egv 70 néavzetméter alapterületű eladóteret, rak- tárhelviséaet, portát és szociális helyiségeket alakítanak ki. Az épület átadását ez év végére, a jövő év elejére tervezik. Németh Anita Kél évre garantált alapár, állandósulni látszó exportlelár Előnyös feltételeket ígér a kistermelőket integráló vaskóti tsz Az 1984-es mélypont után ismét erősödik a húsnyúl-tenyész- tés pozíciója. Két—három évvel ezelőtt az akkor jellemző elvtelen konkurenciaharc visz- szásságai miatt — sok esetben a szerződéses fegyelem hiánya miatt — bizonytalanná váltak, ingadoztak az átvételi árak, s az ágazat addig jellemző kedvezményei is gyakran elmaradtak. Mindezek következtében az 1981—82-ben a csaknem 37 000 tonnás — élősúlyban számított — húsnyúltermelés 1984-re 24 000 alá zuhant. Tekintve, hogy teljes mértékben export- orientált — a hús és a szárított nyúlbőr is jól eladható tőkés piacokon —, megengedhetetlen, hogy a termelői kedv alábbhagyjon a nyolcvanas évek elején évente közel 50 millió dollárt hozó ágazatban. Baranyában komoly hagyományai vannak a húsnyúlte- nvés7tésnek, melve1 most n vaskúti Bácska Termelőszövetkezet integrál. A termeltetést és felvásárlást részben közvetlenül végzik, de a tevékenység nagyobb részével a fogyasztási és értékesítési szövetkezeteket, valamint a termelőszövetkezeteket bízzák meg. A körzetben pécsi kirendeltségükön keresztül látják el feladataikat, az élőnyulak feldolgozása pedig bajai vágóhídjukon történik. Baranya és a hozzá tartozó délsomogyi rész súlyát jól jelzi, hogy a hat megyéből álló vaskúti integrációban e területről adják le a feldolgozásra kerülő állatok 45 százalékát. 1979 és 1981 között megyénk országosan is a legnagyobb húsnyúl-előáI lító volt. Tavaly a pécsi kirendeltség területén közel 5 millió forintot fordítottak termeléstámogatásra, technológia-korszerűsítésre. Több mint kilencezer tenyész- nyulat és 3400 ketrecet helyeztek ki a háztáji gazdaságokba. Kedvező a tenyésztőknek, hogy két évre előre — ez egy anya tenyésztési ciklusa — biztosak az alapárak, melyektől az átvevő csak felfelé térhet el. Ezen felül a mindenkori exportár-lehetőségek függvényében úgynevezett export felárat is kaphat a termelő, ami úgy tűnik, hogy egész évben megmarad. Aki pedig szerződést is köt a termeltetővel, az további forintokhoz juthat szerződéses felár címen. A termelést élénkíti az is, hogy <j Bácska tsz féláron és ingyenesen tenyésznyúllal látja el a gazdákat, s a törlesztést a bevételből kezdhetik meg az igénybevevők. Évente mintegy 1500 ketrecférőhelyet is juttatnak térítés nélkül a háztájikba, ezek elosztása a gazdaságoktól szállított nyulak arányában történik. Mind a tenyésznyulak, mind a ketrecek kedvezményes igénybevételének az a feltétele, hogy a tenyésztő azokat legalább két, illetve 3 és 4 évig termelésben tartsa. Ezt követően a tenyészállat és a ketrec is a termelőé lesz. Az integráló ezeken felül takarmányt, állategészségügyi ellátást, szak- tanácsadást, kiállításokat, tapasztalatcseréket és szakmai utakat biztosít partnereinek. A vaskútiak a jelenlegi 10— 12 anyás telepek helyett a 30— 50 anyásakat javasolják, hisz ekkor a takarmány házhoz szállítását, a leadásra kerülő állatok helyből való elszállítását is meg tudnák oldani. Jelenleg ez a településenkénti 1—2 átvevőhelyen történik. A nagyobb állományok termeltetőkön keresztüli közvetlen kiszolgálásának teljes költségeit a vaskúti termelőszövetkezet állja. Azt, hogy az új ösztönzők, az árban biztosabb piac meghozzák eredményüket, jól mutatja a jelenlegi helyzet. Tavaly az 1984-es szinten megállt, nem zuhant tovább a termelés, az idei szerződéskötések alapján viszont már jelentősebb növekedéssel is lehet számolni. Ez év első hónapjában pedig a Baranyában leadott húsnyúl-mennyiség már 14 százalékkal meghaladta a múlt év januárit. Balog Nándor Zöldség a kiskertekben Milyen legyen a palántaföld? . A kertészkedés nagyon fontos munkájába, a palántanevelésbe ’ is egyre többen fognak bele. A siker alapvetően a felhasznált földkeverékek ösz- szetételétől és annak minőségétől függ. A gyenge minőségű, de a túlságosan erős szaporítóföldben is a tápanyaghiányos, agyagos, tömődött keverékekben sínylődnek a palántáik, a magvak csírázása hiányos. A kertészek a palántanevelés során kétféle földet használnak. Egyrészt szaporító, másrészt tápkocka, illetve cserépföldet. A száporítóföldbe vetik a magot, ebben maradnak a fiatal növénykék a tűzdelésig. A tűz- delést minél korábban, legkésőbb 1—2 lombleveles korban végezzük el. A magvak csírázása a tápanyagban szegény homok (lehetőleg folyami) és tőzeg keverékében, gyorsabb, mint azokban a talajokban, amelyek komposztált istállótrágyát és műtrágyát is tartalmaznak. A tápkocka, illetve cserépföld készítésében is a tőzegalapanyagú földek’terjednek el. A tőzeg egynemű és nem fertőzött anyag, szerkezete jó, kedvező benne a gyökerek fejlődése. Alapkeverékként paprikához, káposztafélékhez ajánlhatjuk a 70 százalék tőzegből és 30 százalék homokból álló cserépkeveréket, amihez 10 százalék gilisztahumuszt vagy 20 százalék érett istállótrágyát és némi bazaltőrleményt adunk. Csak műtrágya felhasználásakor 1,75 kg Volldüngert és 1,5 kg szuperfoszfátot adunk az alapkeverékhez. A tőzeg egy része helyett őrölt fakérget is felhasználhatunk. Régen bevált az 1/3 rész istállótrágyából, 1/3 rész homokból vagy könnyű vályogtalajból és 1/3 rész tőzegből vagy kom- posztból álló keverék. Miután összeállítottuk a szaporítóföldünket, haladéktalanul vessük el a szabadföldi termelésre szánt paprika, paradicsom, tojásgyümölcs és a káposztafélék magvait. A palántanevelés biztonságát fokozhatjuk azzal, hogy talajunkat a palántadőlés ellen Chinoin Fundazol 80 WP-vel, Zinebbel vagy TMTD-vel fertőtlenítjük. Tóth Attila Harkányban már épülő társasüdülők tagságát szervezzük! FELVILÁGOSÍTÁS: telefonon, munkanapokon: 375-696, 10—12 óráig és 15—18 óráig. LEVÉLCÍM: TÁRSASÜDÜLŐ BUDAPEST, 114. PF. 380., 1536. A PANNON VOLÁN FELVESZ • gyakorlattal rendelkező GYORS- ÉS GÉPÍRÓ ADMINISZTRÁTORT. Jelentkezni lehet: Pécs, Bolgár Néphadsereg útja 33., földszint 7., # valamint közgazdasági egyetemi végzettségű ÜZEMGAZDÁSZT. A JELENTKEZÉS HELYE: PÉCS, SZIGETI ÚT 33. sz. alatt a vállalat Idegenforgalmi és Taxi Főnökségén. Hozzászólások Ritkán voltam olyan értekezleten, közgyűlésen, ahol az elhangzott beszéd (ek) re azonnal jelentkeztek a hozzászólók. Amikor azonban valaki már megtörte a gyakran kínos csendet, kiderült, hogy eléggé sok embernek van még kérdezni, kifogásolni, kiegészíteni valója. Ez jutott eszembe, amikor a Tanárképző folyosóin a két fal között lengő, lobogó feliratokat olvastam. A sok „ÖNKOR1- MÁNYZATOT!" követelő szöveg közé szorítva egy humoros, szójátékos „fenyegetés”- re is bukkantam: „Kukákba a kukákkal!" Ennek az dlrémítő figyelmeztetésnek hatására minden bizonnyal sokan fognak élni a felszólalás jogával. Tanárképző kari folyosósétánkat folytatva, kezünkbe nyomtak egy sokszorosított röplapot. „Választanod kell!1' — kezdődik a felhívás. Hogy kit? Megtudjuk a szövegből: „Menj be a KISZ-irodábn, szólj annak akit ott találsz add be egy darab papíron, hívjál telefonon (15-173), mondd el a küldöttgyűlésén, vagy bízzál meg valakit, hogy beszéljen helyetted! Mindegy, hogy melyiket választod, csak egy valamit nem tehetsz! Nem engedheted meg, hogy mások döntsenek helyetted!" A végén egy felibe harapott Ba- bits-idézet: „Bűnösök között cinkos ..A kissé zavaros fogalmazású szöveg bővelkedik helyesírási hibában: az „annak akit" közé vessző kell, a papírt hosszú i-vel kell írni, felesleges sokhelyt a felkiáltójel, és talán a kukába rakástól való félelmében a szerző elharapta az egyébként is rosszul idézett szöveget, amely helyesen: „Mert vétkesek közt cinkos, aki néma." Pár lépéssel odébb, a ,,be- csületasztaloin” a felsőoktatási intézmények hetilapja, az UNIVERSITAS számai hevernek. Az első lapon felkelti érdeklődésemet egy hallgatónő felszólalása. Cikkében keményen kopogó sorok. Hadd idézzünk belőle egy szeletet! „Rosszak az előadók, és passzívak a hallgatók. Érdektelen a tananyag. Szakmailag és pedagógiailag sok oktaló felkészületlen. Az előadók nincsenek érdekelve, hogy jó előadást 'tartsanak, sokukon érezhető az undor. Sok a fölösleges tantárgy, amire nem érdekes bejárni, a könyvből is el lehet olvasni, mivel így is van olyan, aki csak fölmondja a jegyzetet az előadásain." Stb. Az igazság kedvéért meg kell mondanunk, hogy a levett sisakkal küzdő cikkíró kritikája nem a Tanárképzőre vonatkozik csak, hanem valamennyi pécsi felsőoktatási intézményre. Az UNIVERSITAS számai mellett egy vékonyka, nyolc- lapnyi terjedelmű körlevél sápad. A címe: LEV-LAP. Az Inerdiszciplináris Tudományos Diákkör 12. körlevele. A szerkesztőség 'két személyből áll. Az első lapon közölt cikkből kiderül, hogy írója egy heny- hátszentmártoni 25 éves fiatal Vas megyéből, aki munkát kér: „LÉGY-SZT adjatok nekem ötletet, hogy egy ilyen ,abszolút1 vidéken élő ember hogyan tudna bekapcsolódni a munkátokba." A főszerkesztői vállasz: „Hot igen, a földrajzi távolság I Ami végülis olyan kicsi (lehetne). Ha nem koncentrálódna az ÉLET (látszata) vízfej-Buda- pestre, ha a közlekedés, úthálózat, .telefon ó-beduin szintje nem akadályozná meg az egymásnak kiáltást... Az (TDK (bocs1) sz . . . t sem ér céljaival, ha nem találja meg az együttműködés módjait. . . Nem tudom, hogy e „tudományos” diákkör munkássága mit ér a tudomány serpenyőjében, de egy bizonyos: erősen naturális stílusa alkalmas arra, hogy az e'lént célokat jelentő fekália (ők magyarab- bul fogalmaztak) értéke megközelítse a lap négyforintos árát. Tóth István dr. [Háztáji