Dunántúli Napló, 1986. március (43. évfolyam, 59-88. szám)
1986-03-04 / 62. szám
2 Dunántúli napló 1986. március 4., kedd * Tanácskozik az SZKP XXVII. kongresszusa * (Folytatás az 1. oldalról) A teljes volumen 1981-85- ben, milliárd rubelben Az abszo- A teljes lút növekedés 1981—85- ben 1976— 80-hoz viszonyítva, milliárd rubelben növekedés 1981-85- ben 1976— 80-hoz viszonyítva, százalékban III. Á XII. ötéves terv fontos szakasz a párt gazdasági stratégiájának megvalósításában Fogyasztásra és felhalmozásra felhasznált nemzeti jövedelem Ipari termelés Mezőgazdasági termelés (1983-as árakon) Teherforgalom az összes szállítási faltában (trillió tonna km-ben) Állóeszközök iizembehelyezése Beruházások Kiskereskedelmi áruforgalom Az előadó kiemelte a népgazdaság néhány fontos eredményét, majd hangoztatta, hogy minden nehézség ellenére a párt maximális erőfeszítéseket tett a XXVI. kongresszuson jóváhagyott népjóléti tervek A munkások és alkalmazottak átlagos havi munkabére, 1965 az 1980-as év százalékában Termelőszövetkezeti dolgozók átlagos havi keresete, 1985 az 1980-as év százalékában Társadalmi fogyasztási alapok, 1985. az 1980-as év százalékában Átadott lakások 1.981—1985-ben, millió négyzetméter összterület Átadott gyermekintézmények 1981—1985-ben, millió hely Átadott általánosan képző iskolák 1981—1985-ben, millió tanulóhely Kórházi ágyak száma, 1985 az 1980-as év százalékában Felső- és középfokú szakoktatási intézményekben végzett szakemberek száma 1.981—1985-ben, millió fő Nyikolaj Rizskov rámutatott: az öt év alatt tehát nem keveset tettünk, ugyanakkor nyíltan meg kell mondani, hogy nem sikerült teljes mértékben elérni az ötéves terv feladatait. Számos ágazat nem tudta teljesíteni a kitűzött célokat. Egészében véve az öt év alatt a A beszámoló második fejezetét bevezetve az előadó a fő irányok tervezetét úgy jellemezte, hogy az konkrét feladatokban és számokban testesíti meg az SZKP-nak társadalmi- gazdasági fejlődés meggyorsítását szolgáló, 2000-ig érvényes programját, a szovjet társadalom új állapotának elérését, az ország termelőerőinek mélyreható átalakítását, a termelési viszonyok korszerűsítését. A fő irányok tervezete — mondotta a kormányfő — olyan jelentős problémák és nagyszabású komplex célprogramok tudományosan megalapozott kidolgozásán alapul, amelyek lényegében átfogják a 2000-ig tartó időszakot. Ilyenek: az élelmiszer- és energiaprogram, a gépipar és a ke- mizálás fellendítése, a közszükségleti cikkek termelésének fokozása és a szolgáltatások fejlesztése. Azokat a célokat, amelyeket a szovjet gazdaságnak a XX. század végére el kell érnie, az SZKP új szövegezésű programjának megállapításaival teljes összhangban határoztuk meg. A nemzeti jövedelem és az ipari termelés megduplázását tervezzük, s lényeges mértékben növekedni fog és gyöke2398 353 117 3778 628 120 1010 53 106 37,1 5.7 118 815 147 122 842 125 11.7 148« 226 118 megvalósítására. Emelkedett a munkások és alkalmazottak átlagos havi keresete, a termelőszövetkezeti dolgozók bére, növekedtek a társadalmi fogyasztási alapok. 120—122 129 120 125 530—540 552 2.5 2,9 4,3 5,2 108—110 108,7 10 10,5 termelés adós maradt 35 millió tonna kész hengerelt áruval, 145 millió tonna szénnel, több mint 50 millió tonna olajjal és lő milliárd rubel értékű fogyasztási cikkel. Nem hozták meg a szükséges eredményeket a mezőgazdaságba befektetett jelentős ráfordítások. résén átalakul az ország termelő apparátusa. Ennek eredményeként az elkövetkező 15 év alatt olyan gazdasági potenciált hozunk létre, amely nagyjából megegyezik a szovjet hatalom évei alatt a mai napig felhalmozott potenciállal. A szocializmusban a társadalmi termelés legfőbb célja a nép anyagi és kulturális színvonalának állandó növelése. A jelenlegi szakaszban a kommunista párt azt tűzi ki feladatul, hogy minőségileg új szintre emelkedjék a jólét. A szocializmus alapvető problémái megoldásának fő iránya végső soron a társadalmi munka termelékenységének növelése. A fő irányokban azt a célt tűztük ki, hogy népgazdasági szinten 2000-ig 2,3-2,5- szeresére növeljük a munkatermelékenységet. Ennek eredményeként a szovjet gazdaság a fejlődés minőségileg új útjára lép: a termelés növelése első ízben valósul meg a munkaerőszükséglet egyidejű csökkentésével. A gazdaság anyagi erőforrások iránti szükségleteinek kielégítésében távlatilag az a feladat, hogy a tüzelőanyag-, energia-, nyersanyag-, fém- és egyéb anyagszükségletek növekményét 75—80 százalékban megtakarításból fedezzük. Történelmi jelentőségű feladat, hogy a tudományos-műszaki forradalom vívmányai alapján végrehajtsuk a népgazdaság új műszaki rekonstrukcióját. Nyikolaj Rizskov a beszámoló következő fejezetében hangoztatta, hogy a párt hosszú távú gazdasági stratégiájának felhasznált nemzeti jövedelem ipari termelés ezen belül: termelő eszközök (A-csoport) fogyasztási cikkek (B-csoport) mezőgazdasági termelés (az átlagos évi termelés növekménye az előző ötéves tervidőszakhoz viszonyítva, 1983-as árakon) kiskereskedelmi áruforgalom téritéses lakossági szolgáltatások realizálásának volumene A felgyorsítást célzó irányvonalból kiindulva az SZKP Központi Bizottsága célszerűnek minősítette, hogy a XII. ötéves tervben 25 százalékra emeljék a termelési beruházások növelésének ütemét, szemben a megelőző időszak 16 százalékával. Természetesen Az anyagi termelésben foglalkoztatottak száma Termelési állóalapok Termelőeszközök gyártása Az új ötéves terv egyik alapvető sajátosságaként az előadó kiemelte: első ízben történik, hogy a nemzeti jövedelemnek, az iparnak és az anyagi termelés más ágazatainak egész növekménye gyakorlatilag a munka termelékenységének emelkedéséből származik. Jelentősen felgyorsul olyan fontos feladatok megoldása, mint az, hogy a takarékosságot a fűtő- és üzemanyagok, a nyersanyagok és más anyagok iránti új szükségletek kielégítésének fő forrásává tegyük. A következő öt évben ebből kell kielégíteni a legfontosabb erőforrások iránt mutatkozó többletszükséglet 60—65 százalékát. Nyikolaj Rizskov hangsúlyozta, hogy a XII. ötéves terv foO A tudományos-műszaki haladás meggyorsítása az in- tenzifikálás fő ösztönzője. A sokoldalú intenzifikálás pártirányvonala a tudományosműszaki forradalom jelenlegi szakaszának óriási lehetőségyakorlati megvalósításában az első és rendkívül felelős szakasz a XII. ötéves terv. 135 169—194 3.7 3,9—4,4 99 123—142 3.6 3,7-4,2 36 46— 52 3,9 4,1-4,6 11 28— 32 1,1 2,7—3,0 46 59— 73 3,1 3,4—4,0 9,8 13,7—18,2 5,0 5,4—7,0 mindez bizonyos változásokkal jár a nemzeti jövedelem megoszlásában: növekszik benne a felhalmozási alap aránya. Az elkövetkező időszakban a fel- 1 halmozás: aránynak állandó szinten kell maradnia, majd pedig valamelyest csökkennie kell. 2,3 0,5-1,8 37 30 —7 17 15 —2 lyamán teljes egészében biztosítani kell mindazt is, amire a szovjet fegyveres erőknek a haza védelméhez szükséqük van. Fordulatot kell tenni a terv- teljesítés megszervezésében is. Le kell vonni a tanulságokat a múltból, amikor az ötéves tervidőszak teljesítésében a súlypont annak utolsó éveire helyeződött. Az SZKP Központi Bizottságának állásfoglalása értelmében már 1986-ra, azaz az ötéves tervidőszak első esztendejére a népgazdaság fejlesztésének olyan ütemét irányoztuk elő, amely lehetővé teszi, hogy az ötéves terv feladatait egyenletesebben osz- szuk el, s ezzel teremtsük meg a reális feltételeket annak végrehajtásához. geire támaszkodik — folytatta az előadó. A tudományos-műszaki haladás meggyorsításának a párt által kidolgozott irányítási stratégiája abban foglalható össze, hogy a tudomány és a technika terén széles frontot alakítva, a kulcsirányokban összpontosítsuk a rendelkezésre álló eszközöket. A tudományos-műszaki haladás egyik legfontosabb iránya a csúcstechnológiák széles körű bevezetése. A XII. ötéves tervidőszakban 1,5—2-sze- resére kell bővíteni az egyes iparágakban a haladó bázistechnológiák alkalmazását. A másik irány a termelés automatizálása és gépesítése. Népgazdasági méretekben az automatizálás szintje átlagosan kétszeresére nő. A népgazdaság elektronizálásában a számítástechnikai eszközök termelése öt év alatt 2,3-szeresé- re nő, az ipari robotok állománya pedig háromszorosára. Az új technika és technológia bevezetésének az egész ötéves tervidőszakra előirányzott méretei biztosítják a társadalmi munka-termelékenység növekményének több mint kétharmadát, s 28 milliárd rubellel csökkentik az ipari termelés önköltségét. A tudományos-termelő egyesülések megszervezése terén gyorsabb munkát kell végezni — húzta alá az előadó, és emlékeztetett arra, hogy a vezető tudományos szervezetek tapasztalatai alapján egy ideje olyan ágazatközi tudományos-műszaki komplexumokat hoznak létre, amelyek a tudomány és a termelés egyesítésének új, hatékony formáját képviselik. O A beruházási politika és a beruházási építkezés Az előadó a XII. ötéves terv beruházási politikája újdonságának nevezte, hogy az a tudományos-műszaki haladás felgyorsítására és — ezen az alapon — a termelés anyagi bázisának és szerkezetének minőségi átalakítására irányul. Lényegesen bővül a beruházások növekménye: az 1981 — 1985. évi 125 milliárd rubelről a mostani ötéves tervidőszakban 170 milliárd rubelre emelkedik. A XII. ötéves terv fontos sajátossága, hogy a gépgyártásban jelentősen, 80 százalékkal növeljük a beruházásokat. A gépgyártás az a komplexum, ahol anyagi formát öltenek a tudományos-műszaki haladás eredményei. A báziságazatok közül megkülönböztetett figyelmet kap a tüzelőanyag- és energiaipari komplexum. Országunk és a szocialista közösséghez tartozó államok népgazdaságának megbízható tüzelőanyag-ellátása — miközben a tüzelőanyag kitermelése és szállítása mind nehezebbé válik — a beruházások 47 százalékos növelését tette szükségessé. Az agráripari komplexumra- az élelmiszerprogramnak megfelelően — az összes beruházás mintegy harmada jut. Ezen belül elsőbbséget kapunak azok az ágazatok, amelyek mezőgazdasági nyersanyagokat dolgoznak fel. Az új ötéves terv jellemző vonása, hogy a termelés műszaki megújítására és rekonstrukciójára helyezi a hangsúlyt. A beruházások e célokra irányuló része az 1985-ös 37 százalékról 1990-ben 50 százalékra emelkedik. A műszaki megújítás és a rekonstrukció elsődlegessége az újabb építkezések bizonyos korlátozását követeli meg, különösen az ország európai részén. Újabb építkezésekbe csak a nagyszabású szerkezeti átalakulások megvalósítása, a tudományos-műszaki forradalom által megkövetelt ágazatok létrehozása és a természeti kincsek kiaknázása céljából kezdünk. Elsősorban az eszközök szét- forgácsolásával kell határozottan leszámolni. Hosszú ideje beszélünk erről, ennek ellenére az országban több mint 300 ezer kisebb-nagyobb építkezés folyik egyidejűleg. Ez még gazdaságunk hatalmas méreteit figyelembe véve is megengedhetetlenül sok. Az SZKP Központi Bizottsága utasítást' adott a rend megteremtésére ezen a területen. 1987-tel kezdődően áttérünk az építkezések szigorúan normatív határidőhöz kötött tervezésére és kivitelezésére. Nincs kizárva, hogy számos kevésbé fontos beruházást félbe kell hagyni, át kell csoportosítani az erőket és eszközöket. Csak így tudjuk valóban legalább felére csökkenteni az építkezések időtartamát - hangoztatta Rizskov, majd arról szólt, hogy az ötéves terv beruházási programjának megvalósítása szükségessé teszi a beruházási építkezés. iparsrerűségi színvonalénak emelését. Q A szerkezetpolitika és a népgazdasági komplexumok fejlesztése Áttérve a XII. ötéves terv szerkezetpolitikájának elvi jelentőségű irányaira, Nyikolaj Rizskov mindenekelőtt kiemelte a végtermékeknek — a gépeknek és berendezéseknek, a közszükségleti cikkeknek, a kész építőipari létesítményeknek - az úgynevezett közbülső termékekénél - a tüzelőanyagokénál, a nyersanyagokénál és a félkész termékekénél — gyorsabb ütemű növekedését. Az iparban a feldolgozó ágazatok növekedése kétszerese lesz a tüzelőanyag- és nyersanyagtermelő ágazatokénak. A másik sajátosság az olyan ágazatok fejlődésének meggyorsítása, amelyeknek biztosítaniuk kell, hogy a népgazdaság elérje a tudományos-műszaki világszínvonalat A villamosenergia-termelés, a vegyipar, az olajfeldolgozó ipar és a gépgyártás hányada az iparban 1990-re eléri a 41 százalékot. Végül, kivétel nélkül minden ágazat a korábbinál nagyobb mértékben fordul a közszükségleti cikkek gyártása és a szolgáltatások fejlesztése felé. Az iparban fokozni kel a ,,B"-csoportnak az „Alcsoporténál gyorsabb fejlesztését. Jelentős változások figyelhetők meg a szerkezeti anyagok komplexumában. Ezen a téren a legfőbb feladat a progresz- szív, gazdaságos fajták arányának növelése. Felgyorsul a fémek és más hagyományos anyagok helyettesítése műanyagokkal, a legújabb mű- anyagfajták termelése mintegy hatszorosára növekszik. A mezőgazdasági tervfeladatokra áttérve a miniszterelnök kijelentette: a szerkezet-átalakítás egyik fontos iránya, hogy nagyobb figyelmet fordítsunk a szovjet nép sokrétű és megnövekedett szükségleteinek teljesebb kielégítésére. Ezt fejezi ki az élelmiszeripari termékeket, valamint más fogyasztási cikkeket gyártó ágazatok gyorsított ütemű fejlesztése. öt év alatt 30 százalékkal — vagyis az ipari termelés egészénél gyorsabb ütemben — tervezzük növelni az ipari fogyasztási cikkek termelését; jelentősen bővülni fog választékuk és javulni minőségük. O Az irányítás és a gazdálkodás módszereinek korszerűsítése. Beszámolójának következő részében Nyikolaj Rizskov többek között elmondta: Terveink és feladataink sikeres megvalósítása elválaszthatatlanul összefonódik a gazdálkodás irányításának és módszereinek korszerűsítésével. A korábbi módszerekkel és a régi szervezeti formákkal a termelést nem állíthatjuk az átfogó intenzifikálás útjára, ezeket összhangba kell hozni az új feltételekkel és a gazdasági fejlesztés mai követelményeivel. Nem részleges javítgatásokra, hanem — amint azt politikai előadói beszédében Mihail Gorbacsov kifej etette — radikális reformra van szükség. (Folytatás a 3. oldalon) A XXVI. kongresszus Tényleges _______célkitűzései teljesítés 1 13—11Ä 113 Áz ország társadalmi-gazdasági fejlődésének meggyorsítása a 2000. évig szóló stratégiai feladat Abszolút növekmény, Évi átlagnöve- milliárd rubelben kedés %-ban o .5 >* a E £ i: s x II :o m « - E 52 96—111 3,1 3,5—4,0 Az eredmények növelését úgy kell elérni, hogy közben lényegesen csökken a legfontosabb erőforrások felhasználása és javulnak a munka minőségi mutatói. Növekedés az ötéves tervben (százalékban) L 22 *© s>|s I .J, isf •F- m -J* «'*■ ffl eo co ® oo n o> o» » oí o *- w- *a> *-■ O » 1. TERMELÉSI EREDMÉNYEK Fogyasztásra és felhalmozásra A növekedési ütem emelkedése (plusz), illetve csökkenése (—) felhasznált nemzeti jövedelem 17 19—22 plusz 2— 5 Ipari termelés 20 21—24 plusz 1— 4 Mezőgazdasági termelés (évi átlag) 6 14—16 plusz 8—10 2. A LEGFONTOSABB ERŐFORRÁSOK IV. Á gazdaság intenzifikálásának útjai a XII. ötéves tervben
