Dunántúli Napló, 1986. március (43. évfolyam, 59-88. szám)

1986-03-29 / 87. szám

Elebe m enni a külpiaci igényeknek Kelendőbb bőrruhák Stúdiórendszerű modelltervezés a Hunornál Együtt a marketinges, a divatszakember, a kalkulátor, a tervező és a technológus Kezdődik a próbaüzem Új termékek a baromfi- feldolgozóból Húszmillió forint beruházással továbbfeldolgozó üzem Virsli, párizsi, mortadella, később pácolt, füstölt húsrészek A bőrruházati termékeknél is igaz, sokkal kifizetődőbb, ha a gyártók maguk veszik rá a vevőt, hogy miből rendeljen. Magyarán: a saját tervezés mindenképpen hasznosabb, mint „csak" a megrendelések teljesítése. Erre már évekkel ez­előtt rájöttek a Hunor Pécsi Kesztyű- és Bőrruházati Válla­latnál. Három évvel ezelőtt megkezdték a stúdiórendszerű modelltervezés szervezését. o Király Ferenc, a Hunor fej­lesztési főosztályvezetője — mielőtt a tíztagú stúdió öt tag­jával belevágnék a beszélge­tésbe - elmagyarázza, hogy mi az alapvető különbség a ha­gyományos és a stúdiórendsze­rű modelltervezés között, ami a hazai bőrruházati iparban min­denképpen újdonság. Lényege: a piaci informáci­ókból kiindulva tervez és zárt rendszerként a vevőkontrollig kíséri végig a termékek útját. Piaci, műszaki, gazdasági kri­tériumok alapján.komplexen ér­tékel, elemez, és az így szer­zett információkat felhasználja az új termékek kialakításánál. Közérthetőbben: a termék­tervezésnek és fejlesztésnek a kereskedelmi vonalhoz kell tar­toznia. (Azt kell gyártani gaz­daságos an, amit biztos haszon- nal el lehet adni!) A stúdió­rendszerben egységes irányítás mellett együtt dolgozik a mar­keting szakember, a kalkulá­tor, a divatszakember, a terve­ző és a technológus. Tehát együtt, a közös célért: a gazdaságosan gyártható és a jó áron eladható terméke­kért. — Már végleg tudjuk, hogy hosszú távon ez az egyetlen, minden szempontból biztos jö­vőt ígérő, járható út — állítja Király Ferenc. — Rájöttünk, s az élet igazolja is, úgy kell át­csoportosítanunk az erőnket, hogy a szerteágazó területek szakemberei együtt tudjanak dolgozni. Q A stúdió művészeti vezetője Mészáros Éva, aki egyben a Maayar Divat Intézet konfek­ció stúdióvezetője. Korábban alkalmi munkakapcsolat fűzte a pécsi bőrruházati gyárhoz, de a gyáriak felkérésére mel­lékfoglalkozásként elvállalta ezt a szakmában, hazai vi­szonylatban is újszerű kezde­ményezést. Az ügynek meg­nyert maga mellé két iparmű­vészeti főiskolát végzett terve­zőt is.- A stúdiórendszer előnye az, hogy mindig adott a cél, amelynek meg akarunk felelni termékeinkkel: árban, anyag­ban és piaci vonatkozásban. Mindig a legfrissebb divat, be- beszerzési és sok más nélkülöz­hetetlen információ birtokában kezdjük el a közös munkát. — Egyértelmű a siker?- Most már lemérhetjük: ho­gyan megy, vagy menne még íjobban ez a kollektív munka. Amióta stúdióként, összehan­goltan tevékenykedünk, több a saját tervezésű, tőkés piacon értékesített termékünk. A stúdiósok eddig három pályázaton indultak és mind­egyiken nyertek. A Hunor te­Egy közelmúltban készült ta­nulmány szerint 1982 és 2000 között a Mecseki Szénbányák szakember utánpótlása érdeké­ben 447 bányaipari aknász és gépész villamos technikusra volna szükség. A magasnak tű­nő számot a nyugdíjazások mellett az új technológiák be­vezetése is indokolja. Javítani kellene az általános műszaki színvonalat, és ez is megköve­telné a bányász középkáderek képzését. Nincs a köztudatban, de érettségi vizsga után is jö­het vájártanulónak az, aki ked­vet érez. Az oktatási idő másfél év. A már érettségizett szak­munkások számára kétéves ak­hát jól választott, hozzáértő szakemberekkel erősítette a csapatát. — Itt megvalósíthatjuk az el­képzeléseinket, a piachoz is közel vagyunk, az ember kipró­bálhatja saját magát is — mondja a stúdióvezető. A két „vendégtervező” közül Sáska Ildikó nem tudott eljön­ni a beszélgetésre, így Hídvé­gi Éva tervezőt faggatom a le­hetőségeiről: mit jelent számá­ra a stúdió? — Az iparművészeti főiskola elvégzését követően, 1984 ok­tóberétől ez az első munkahe­lyem. Újszerű és izgalmas ez a feladat. A női táskák koráb­ban önállóan készültek, most a bőrdíszműárukat is mi ter­vezzük. Így összhangban van a kiállított vagy felkínált ruha és a táska, s kedvező esetben ez is együttesen biztosabb, hogy megnyeri a megrendelő tetszé­sét. Tehát a piacon minden­képpen előnyösebb, ugyanak­kor a gyárnak gazdaságosabb is, mert a bőrruhaszabászatnál leeső darabokból tudjuk ter­vezni és elkészíttetni a táská­kat. o Nagypálné Hellényi Katalin modellező tavaly májustól, a stúdió indulásától tagja a cso­portnak. Feladata kettős: meg­valósítani a vevő (megrendelő) kész elképzeléseit, illetve a sa­ját tervekből elkészíteni az egyedi mintadarabokat. — Megkapjuk a rajzokat, megbeszéljük a tervezőkkel, és vászonból elkészítjük az alap­mintát. Ezt újra átnézzük a modell tervezőjével, s ha kell, változtatunk. De végig bőrben gondolkodunk. nász tagozat működik, ezen kí­vül folyik hagyományos, négy­éves bányaipari technikuskép­zés. Mindent összegezve, 223 leendő dolgozó tanítására vol­na szükség, de 125-höz még a felsorolt formák mellett sincs fedezet. Mindez azt jelenti te­hát, hogy évente 20-25 tanuló beiskolázása kellene, de Pé­csett immár tizenöt éve nin­csen technikusképzés. A gondokat látva a Baranya Megyei Tanács művelődési osz­tálya a Szénbányák kezdemé­nyezésére ilyen jellegű iskola létrehozását évek óta szorgal­mazza. Az elképzelésekhez minden támogatást biztosít a- Négyen vagyunk modelle­zők a stúdiónál — veszi át a szót Fábosné Simon Valéria. — Bőrruhamodelleket készít még Sperczel Jánosné és dr. Princz- né Szeri Erika, míg a pécsbá- nyatelepi üzemünkben, ahol a tervezőink megálmodta táskák készülnek, Kiss Márta a mo­dellőr. — Már akkor belép a tech­nológus is — veszi át a szót Farkas Zsolt anyagnorma tech­nológus —, amikor készülnek a tervek. Tudom, hogy milyen bőr áll a rendelkezésünkre és azt is tudnom kell, hogy abból ho­gyan lehet rrlinél gazdaságo­sabban kihozni, vagy ki lehet-e egyáltalán gazdaságosan hoz­ni a terméket. Azt is tudnom kell, hogy milyen modellnél kell társított szabást szervez­nem, tehát egyszerre két típust kiszabni ugyanabból a bőrből.- Gazdaságossági szem­pontból hiúsitott már meg mo­dellt?- Volt már rá példa. De nem lehetek merev, hisz ez csapat­munka. Mindegyikünk a másik fejével is igyekszik gondolkod­ni. Csak így, együttműködve te­hetünk meg valamennyien min­dent a célért. o Ismét Király Ferenc:- Korábban kevés volt a sa­ját tervezésű modellünk — ta­valy már rekordot állítottunk fel a tőkés exportban, ugyan­akkor a belföldi piacot is több, divatos termékkel látjuk így el. Szeretnénk tovább javítani a saját tervezésű termékeink részarányát. Nem a meglévő termékeinket kell eladnunk, hanem jól eladhatct kell gyár­tanunk — és ebben a stúdió­Művelődésügyi Minisztérium, annál is inkább, mivel hasonló tervekkel foglalkoznak a bor­sodi szénmedencében is. Az elképzelt oktatási intézmény az általános iskola nyolc osztályát végzetteknek biztosítana ötéves tanulási lehetőséget. A pécsi­ek korábban készített óra­tervét az Ipari Minisztérium il­letékesei megtárgyalták, az Országos Pedagógiai Intézet Szakképzési Igazgatósága pe­dig elfogadó pedagógiai, szak­mai értékelést adott a napok­ban. Most folyik az engedé­lyeztetés, és remélhetően a kö­zeljövőben megindulhat az ok­tatás a Vegyipari és Vegyipari rendszerű modelltervezésé a főszerep. A Hunor bőrruházati gyára már a divatirányitó országok­ba is betört. Szállítanak Ang­liába, Svédországba, NSZK-ba, Ausztriába, Dániába és az USA-ba, most készül egy kol- Jekció. mellyel Franciaország­ban szeretnének piacot hódí­tani. Tavaly már bőrdíszmű­árukkal is túlléptek az ország­határokon, az igényes szovjet vevőket is megnyerte az első mintakollekciójuk és azóta fo­lyamatosan vásárolnak. A bőrruházati gyár a tavaly- előtti nehéz évük után az el­múlt évet már 308 milliós ár­bevétellel és mintegy tíz száza­lékos nyereséggel zárta. Tőkés export rekordjuk forintértéke megközelítette a 170 milliót. o A stúdió tervezői minap kap­ták meg az egyik legrango­sabb hazai szakmai elismerést, a formatervezési nívódíjat. Fia­talabb hölgyeknek szánt tava­szi és téli változatban elkészí­tett öltözékcsoportjuk - tehát bőrruha táskával kiegészítve — méltán nyerte el az igényes bí­rálók tetszését. — Ez a rendszer hatéko­nyabb, gazdaságosabb és mozgékonyabb, gyorsan képes reagálni a piaci igényekre. A stúdiót szeretnénk megvalósí­tani a kesztyűgyártásnál is. Nálunk még nem önálló mun­kaszervezet a stúdiórendszerű modelltervezés. A vállalatveze­tés most dolgozza ki a saját tervezésű és gazdaságosan ér­tékesített termékek új prémium- rendszerét. A stúdiósok eddig már bizonyítottak — összegez Király Ferenc. Gépészeti Szakközépiskola ke­retein belül. A korszerű elektrotechnikai és hidraulikus felszerelés kiala­kításában a három bányavál­lalat — a Szénbányák és az Ércbányák mellett az Aknamé­lyítő is — közreműködik. Szá­mítógépeket, pneumatikus esz­közrendszereket, szemléltető berendezéseket vásároltak, és tervezik komplett hidraulikus vizsgáló és gyakorlópad be­szerzését. Az iskola fogadóké­pessége szinte határtalan. Szí­vesen vesznek a bányászati es bányaművelő ágakhoz adott bárminemű segítséget. Sz. K. I. Új színek és izek a baranyai termékpalettán: a Baromfifel­dolgozó és -forgalmazó Közös Vállalat megkezdi a baromfi­húsból készülő töltelékáru: a virsli, c párizsi, a mortadella, később a pácolt, füstölt ba­romfirészek gyártását is. A vál­lalat 20 millió forintért hozta létre az új feldolgozórészt, mely a legmagasabb higiéniai követelményeknek is eleget tesz. Április 1-én kezdődik a próbaüzem. Biznak benne, a'6 millió fo­rint értékű külföldi és hazai géppark jól fog vizsgázni. Mel­lesleg a nyugatnémet Vemag és Seydelman cég, a monori és o pécsi Mezőgép, az Élgép teljesen vagy félig automati­zált speciális berendezéseit nagy becsben tartják. Az öt alapgépen magasan képzett baromfi- és húsfeldolgozó szakmunkások, 16 fős kollektí­va dolgozik, többségüket a BOV más termelőhelyéről irá­nyították át. — Februártól tartanak az előkészületek, az átképzések — mondja Margittal Piroska üzemvezető, aki korábban meóvezetőként teljesítette fel­adatát. — A debreceni testvér­vállalatunknál tanulmányúton jártunk. A legjobbakat válo­gattuk ki a jelentkezők közül, 20—30 év közötti nőket, fér­fiakat. Úgy vélem, az április 1-től tartó egyhónapos próba­üzem alatt mindnyájan kitű­nően begyakorolnak. A vállalkozás tétje igen ko­moly. Az évi 25—30 milliós ár­bevételből jelentős összegű nyereséget akarnak elkönyvel­ni, ami akkor lehetséges, ha hozzák a napi 10—15 mázsás teljesítményt. Ekkora mennyisé­gű áru piaci teritése mellett már kifizetődő vállalkozni. Az újdonságok kifejlesztésé­vel, a húsipari technológia be­vezetésével új fejezet veszi kez­detét a BOV történetében. Emelkedik a feldolgozás szín­vonala. Alacsonyabb árfekvésű alapanyagokból, így baromfi­nyakból és farhátból jól érté­kesíthető termékeket állítanak elő. A gyártás is jövedelmező­nek, nyereséget fokozónak ígérkezik. Először, tehát már április— májusban a rövid szavatossá­gú töltelék-, vagy vörösárukkal jelennek meg. Ilyenek a pári­zsi, mortadella, virsli, a szár- nycs felvágott. Hozzájuk a fel­használt alapanyagok döntő részét a csirke és a pulyka te­szi ki. Várhatóan még idén piacra kerülnek a pácolt, füs­tölt baromfirészek is, egyebek között a libamell, ezenkívül a pulykaszalámi. Fokozatosan át­térnek a kacsa- és libazsír­sütésre is. A kacsazsír hazai vi­szonylatban is újdonságnak számít. Egy-két év múlva szá- laz áruval, elsősorban kolbász- szál, stifolderrel rukkolnak ki, amennyiben a töltelékfélesé­gek megnyerik a vásárlók tet­szését. — Most minden attól függ, hogy mennyire válnak kelendő­vé a töltelékáruk — mondja Deme lános termelési főmér­nök. — Nem véletlen, hogy felvettük Zidarics Ádámot, a Baranya Megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat nyugdíja­sát szaktanácsadónak, aki a fűszerezés elismert mestere. A Húsiparitól még hozzánk került Spengler lánosné művezető is. Kislaci Zoltánná személyében külön fűszerraktárost jelöltünk ki. A kitűnő minőség felelősei­nek tekintjük őket. Ök készítik a recepteket, a számjegyvezérlésű gépekhez a programokat. Modern vezérlés­sel irányítják a föző-füstölőt is, amelynek kezelését ottjártunk- kor Tamás Gábor tanulta. A műszer rögzíti is a folyamatok főbb jellemzőit, a hibák okait pontosítja. Érzékelhető, hogy minden té­ren felkészült a vállalkozóked­vű kisüzem közössége. Koráb­ban például teTmékelőállítási kísérletek folytak a Bólyi Me­zőgazdasági Kombinát hús­üzemében. Megfelelően zárult az alapozás. Derűlátóak a ve­zető szakemberek is, köztük Békés Lajos műszaki főmérnök. Viszonylag gyorsan fejeződött be az építkezés és a szerelés. A 330 négyzetméteres üzem ki­vitelezésében részt vett a Mecsekép, a Pécsszer gmk, egy vállalati gazdasági mun­kaközösség, valamint több kül­földi szakember. A beruházás pénzét hitel fel­vétele nélkül, saját erőből te­remtette elő a BOV. Tímár Sándor kereskedelmi osztály- vezető is jelenleg a legfonto­sabbnak azt tartja, hogy minél hamarább erős piaci pozíció­kat szerezzenek, főként Bara­nya megyében. Nem könnyű dolog ez, mivel megyénkben hasonló termékeket kínál a szekszárdi, az orosházi és a szentesi BOV. A felzárkózás óriási feladatot ró a pécsi EOV-ra. Előnyt jelent, hogy tú­rajáratai eljutnak a távoli ófészes üzletekbe is. Sokat számít majd a versenyben az is, hogy a pécsi Sopiana Gép­gyár hamarosan legyárt — svájci licenc alapján — egy csomagológépet. Az újdonsá­gokat így csomagolva is áru­síthatják. Csuti J. HÉTVÉGE 5. Murányi László Újjáéled Pécsett a bányaipari technikusképzés A Hunor díjnyertes kollekciójának egy része a központi mintateremben. Erb János felvétele Készen állnak a munkára a baromfifeldolgozó töltelékkeverö gé­pei. Fotó: Erb János

Next

/
Oldalképek
Tartalom