Dunántúli Napló, 1986. március (43. évfolyam, 59-88. szám)

1986-03-27 / 85. szám

1986. március 27., csütörtök Dunántúlt napló 5 KlS^-küldöttgyűlések Janus Pannonius Tudományegyetem A Janus Pannonius Tudo­mányegyetem KISZ-szervezete tegnap délelőtt tartotta küldött- gyűlését, melyet ifj. dr. Zeller Gyula nyitott meg. A küldött- gyűlésen részt vett dr. Lakatos Ernő, az MSZMP KB agitóciós és propagandaosztályának ve­zetője és Rajnai József, . az MSZMP Baranya Megyei Bizott­ságának titkára is. Dr. Sükösd Ferenc, a JPTE KISZ-titkára szóbeli kiegészítést fűzött az írásbeli beszámolóhoz. Az egyetemi KISZ-munkában nagy Hangsúlyt helyeztek a képviseleti rendszer kiépítésére és működtetésére, s a hallga­tók egzisztenciális problémái­nak legalább részleges megol­dására — itt megemlíthetnénk a munkavállaló irodákat, a hall­gatói tudományos közlemények kiadását. Orfűn létrehoztak egy tábort, s a pozitívumok között feltétlenül meg kell említeni, hogy a KISZ-bizottság aktív szerepet vállalt az AIESEC pé­csi tagozatának létrehozásában is. A beszámoló elismerte, hogy az elmúlt időszakban nem tudtak vonzó, mozgósító prog­ramot adni, s így a KISZ szer­vezettsége az egyetemen csök­kent. Szükségesnek tartják és támogatják a megújhodási tö­rekvéseket. A beszámoló fölötti vitához hozzászólt Piroska Gyula, a tanárképző kar KISZ-titkára, aki elmondta, hogy a kari KISZ-bizottság új politikai és cselekvési programot dolgozott ki, s a diákönkormányzat kere­tében olyanokat is sikerült az elmúlt négy hónap alatt be­vonni a munkába, akik azelőtt csupán kívülről bírálták a KISZ tevékenységét. Az egyetemi pártbizottság nevében Komlósi Sándor, a KISZ Pécs Városi Bizottságának képviseletében Burgmann György első titkár értékelte az egyetemi KlSZ-szer- vezet munkáját. Egybehangzó volt a véleményük abban, hogy az egyetemi KlSZ-szervezetek- nek önálló arculatú politikai programmal kell rendelkezniük, s hogy nem a verbális, hanem a cselekvő politizálásnak kell egyre nagyobb hangsúlyt kap­nia. Gonda Tibor, a közgazda- sági kar küldötte az objektív, őszinte véleménynyilvánítás mellett, Légrádi Csaba, ugyan­csak a közgazdasági kar kül­dötte a jobb információáram­lás mellett foglalt állást. A JPTE küldöttgyűlésén fel­szólalt dr. Lakatos Ernő, az MSZMP KB agitációs és pro­pagandaosztályának vezetője. Elmondta, valószínűleg a fiata­lok többsége nem érzékeli köz­vetlenül azt, hogy a felső ve­zetésnek milyen küzdelmeket kell vívnia. Ezeket azonban a fiatal nemzedék részvétele nél­kül nem tudnák véghezvinni, éppen ezért szorosabb együtt­működésre van szükség ezzel a korosztállyal. Ebben az ország­ban nemcsak érdemes politizál­ni, hanem kötelező is. Mindenki elvárja a fiataloktól, hogy ér­telmesen intézzék ügyeiket, hogy a mai egyetemi hallgatók a mindennapi politikai és gaz­dasági küzdelemből kivegyék részüket. A küldöttek megválasztották a 15 tagú KISZ-bizottságot. A JPTE KISZ-bizottságának titká­ra dr. Petrétei József, a jogtu­dományi kar tanársegéde lett; helyettese Lombos Róbert ma­tematika—fizika szakos tanár; a külkapcsolatok intézésével Pri- ol Ágnest, harmadéves közgaz­dászhallgatót bízták meg. A küldöttgyűlésen Csanádi Péter, a KISZ KB munkatársa' Pécsi Orvostudományi Egyetem A Pécsi Orvostudományi Egyetemen tegnap délután tar­tották meg a KISZ küldöttérte­kezletét. A KISZ-bizottság írá­sos beszámolójához Fodor László titkár fűzött szóbeli ki­egészítőt, majd élénk vita bon­takozott ki a dokumentumok felett, melynek fő, tanulsága: a POTE fiatalsága igényli, akarja az ifjúsági szervezet megújhodását. Budai Zsolt az ösztöndíjak tanulásra jobban ösztönző rendszere mellett szólt, Pataki Nándor a KISZ markáns poli­tikai programja, s az öntevé­keny kezdeményezések felka­rolásának szükségessége mel­lett agitált. Dr. Decsi Tamás az alkalmazotti KISZ-szervezet munkájáról és programjáról beszélt. Dr. Komáromi László az egyetemi pártszervezet ne­vében köszöntötte az ifjúkom- munistákat. Potá László az ideológiai kérdések tisztázását szorgalmazta, Marczin Nándor pedig a tudományos diákköri tevékenységet javasolta az egyetemi KISZ-élet középpont­jába. Dr. Csere Tibor az egye­temi szakszervezeti bizottság nevében köszöntötte a küldött- gyűlést, s szólt a szakszervezet és a KISZ közös tevékenysé­géről. Dr. Perjési Pál az ok­tatói alapszervezetek elképze­léseit vázolta, Kustos Tamás pedig azt javasolta: az egye­temi sportklub a hallgatóké és az oktatóké legyen. Dr. Bauer Miklós, az egye­tem rektora az orvosok értel­miségi feladataira irányította a figyelmet. Ördög Tamás a 'klinikai oktatás javítására tett javaslatot. Szántó Árpád, a hallgatói pórtalapszervezet tit­kára a KISZ párttaggá nevelő tevékenységét emelte ki, mint •helyi feladatot. Hoffbauer József, a KISZ Pécs Városi Bizottságának tit­kára a KISZ-bizottság értéke­lését és feladatmeghatározá­sát ismertette. Keszthelyi Péter a szervezeti változások érde­kében emelte fel hangját: az alapszervezetek adjanak prog­ramot, s ez alapján tobor- zódjanak tagjaik. Dr. Kellen- mayer Miklós az orvos gyógyí­tó tevékenységének emberi ol­dalait méltatta, Kovácsevics József pedig a Medikus Hír­adó terveit ismertette. Győri Gábor, a KISZ-bizottság tit- kárhelyettese a szervezeti sza­bályzat módosítására össze­gyűlt alapszervezeti javaslato­kat foglalta össze, Sütő Gábor pedig az egyetemi KISZ nem­zetközi kapcsolatairól számolt be. Morava Éva az ifjúsági mozgalom sokszínűségét tar­totta elsődlegesnek, Gárdos Sándor pedig a vezetők, veze­tőségek felelősségét hangsú­lyozta. A vitazáró után Hoffbauer József kitüntetéseket nyújtott át: az egyetemi KISZ-szervezet elnyerte a KISZ KB Kiváló KISZ-szervezetnek járó zászla­ját, míg az ötödik évfolyam di­csérő oklevélben részesült. Aranykoszorús KISZ-jelvényt kapott: Gárdos Sándor, Far­kas Tímea és Szántó Árpád, „Dicsérő oklevél"-et pedig Tűz Károly, Schönfeld János és dr. Cservék Emil. A városi KISZ-ibizottság emlékplakettjét Perjési Pál, Háber Ágota, dr. Tóth Vilmos és dr. Hudvágner Sándor érdemelte ki. Többen kaptak egyetemi jutalmat és elismerést. A küldöttgyűlés végezetül megválasztotta a felsőbb fó­rumokra küldendőket és új bi­zottságát, melynek titkára Pa­taki Nándor lett. B. L. átnyújtotta az Egyetemi-Főisko­lai Tanács által adományozott KISZ Érdemérem kitüntetést dr. Sükösd Ferencnek. Ezután Burgmann György, a KISZ Pécs Városi Bizottságának első titkára nyújtotta át a KISZ KB Dicsérő Oklevelét a közgazda- sági kari KISZ-bizottságnak és Kottái Ágnes harmadéves köz­gazdászhallgatónak. A közgaz­dasági kari KISZ-titkár, Schatt- mann Csaba pedig aranyko­szorús KISZ-jelvény kitüntetés­ben részesült. D. Cs. Együttműködési megállapodás A krakkói Jagelló Egyetem vezetői a JPTE-n Lengyel vendégei voltak a héten a Janus Pannonius Tu­dományegyetemnek. Alojzy Golebiewski rektorhelyettes és Wojciech Bartel dékán a krak­kói Jagelló Egyetemről érkez­tek azzal a céllal, hogy meg­újítsák a két felsőoktatási in­tézmény között még 1964-ben kötött együttműködési megál­lapodást. A karok látogatása után kedden Golebiewski rektorhe­lyettes és Bartel dékán a pé­csi egyetem vezetőivel közösen alakították ki az együttműkö­dés munkamenetét. Ennek cél­jai a korábbiétól nem változ­tak, elsősorban az egyetemek tanszékek közötti kutatási, va­lamint oktatási eredmények és tapasztalatok cseréjét kívánják megoldani. Az 1964-es megál­lapodás álalános megfogal­mazásaihoz képest a mostani tervezet konkrétan határozza meg a tennivalókat. Míg ed­dig a jogi és közgazdasági ka. rok között élt a kapcsolat, ezentúl a tanárképző karok mind a humán, mind pedig a természettudományi szakjai is aktívan bekapcsolódnak az együttműködésbe. Az egyete­mek vezetői lehetségesnek lát­ják a hallgatók szakmai gya­korlatainak kölcsönös megszer. vezését, a két intézményben működő tudományos diákkörök munkájának összehangolását, informálódását egymás témái­ról, tevékenységéről. Rendsze­resen cserélni fogják az egye­temi oktatók munkáit tartalma, zó kiadványokat, így nemzet­közivé válik a tudományos in­formációs kapcsolatuk. Azo­nos témák esetén közös kuta­tási munkákat fognak indítani, közös lesz azok eredményeinek publikációja is. A megbeszé­lés során csaknem 30 ilyen kö­zös téma merült fel. A keddi tanácskozás ered­ményeként tegnap látott nap­világot a paragrafusokba sze­dett együttműködési megálla­podás, melyet a vendégek ré­széről Alojzy Golebiewski, a pécsi egyetem részéről dr. Or­mos Mária rektor, egyetemi tanár írt alá. K. E. Tüzeléstechnikai bemutató Pécsett Kazánok, bojlerok,gázégők Világviszonylatban is egye­dülálló az a bojler, amelyet a Csőszer mutat be a Fűtési rendszerek — tüzeléstechnika című kiállításon. A Pollack Mihály Műszaki Főiskola aulá­jában megnyílott termékismer­tető, amely két héten keresztül várja a látogatókat, tegnap a kereskedelem és a szűkcbb szakma érdeklődőit fogadta. Itt szerepelt a Csőszer gázüze­mű- vízmelegítője is, amelynek újdonságát az adja, hogy sem kéménybekötést, sem füstgáz­elvezetést nem igényel. Városi, föld- és pb-gázra is ráköthető, üzembe helyezésének egyetlen feltétele, hogy a helyiség, ahol felállítják, nagyobb legyen, mint 8 köbméter. A kiállítók között húsznál is több vállalat, szövetkezet, il­letve kisiparos szerepel. Az egyik legsikeresebb termék Morvái Ferenc kisiparos nevé­hez fűződik, akinek mikropro­cesszoros vezérlésű, vegyes tü­zelésű kazánjából a közelmúlt­ban 500 darabot rendelt a Kí­nai Népköztársaság. Előnye, hogy gáz és olaj mellett gyen­gébb és jobb minőségű sze­nekkel egyaránt működtethető. Kazánokat mutat be a Kecske­méti Bácsépszer és a Dunave- csei Fémipari Vállalat is. Számtalan gázégő szerepel a termékbemutatón, közülük a legnagyobb érdeklődés a szé­kesfehérvári Univerzál Ipari Szövetkezet infravörös gázégő­jét kísérte, amely fűtési, szárí­tási feladatok ideális eszközé­nek tűnik, és jól használható a mezőgazdaságban például a csirkenevelésnél. Divat a pad­lófűtés, ehhez a Pest Megyei Műanyagipari Vállalat mutatja be szerelvényeit, és ők gyártják a napkollektoros fűtéssegítő be­rendezést, a Pemüsolárt is. Változatlanul keresettek a ha­gyományos radiátorok, ezek között a legkülönfélébb minő­ségek láthatók, az olcsóbbakat a felsőzsolcai Lenin Mgtsz kí­nálja, az előkelőbbeket pedig a Fémipari Vállalat Balassa­gyarmatról. Utóbbiak öt év aaranciát adnak termékükre. Vannak azután gázkazánok, gáztűzhelyek is több változat­ban. Az öt kilowattos hulladék­égetőtől a 200-as szalmabóla- égető makettjéig nagyon sok mindennel találkozhatnak a látogatók. Képviselteti magát a Kéményseprő Vállalat és a Prométheus Tüzeléstechnikai Vállclat, tőlük a beüzemelésre, kéménybekötésre vonatkozó ta­nácsokat kaphatnak. Sz. Koncz I. Hegyei tanács vb-ülés Bolyban Tegnap a Baranya Megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága Bolyban a Mezőgazdaság' Kombinát központjában tar­totta meg ülését. A Bólyi Nagyközségi Közös Tanács Végrehajtó Bizottságá­nak munkájáról Bősz József tanácselnök számolt be. A nagyközségi közös tanács eredményesen zárta a VI. öt­éves tervidőszakot. A nagyköz­ség a nehezebb gazdálkodási feltételek mellett is dinamiku­san fejlődött. A lakosság, a gazdasági egységek, magán­kisiparosok és szocialista bri­gádok összefogásának ered­ményeként bővültek a tanácsi pénzgazdálkodás lehetőségei. A társadalmi összefogás 5 évi eredménye 110 millió forint volt. A tanácsi gazdálkodásban kiemelt feladatként kezelik az alapellátást, a lakossági szol­gáltatások bővítését. Az ivó­vízellátást biztosítja a Mcnyo- ródon füratoit harmadik kút, a csecsemők tasakos vizet kapnak. A szennyvízcsatorna építésére társulatot szerveztek. Utak, járdák épültek. Megol­dották a konténeres szemét­szállítást. Óvodába, bölcsődé­be minden rászoruló gyerme­ket felvesznek. Megyei támo­gatással 24,5 millió forintos költséggel épült 20 tantermes iskolában bevezették a két­nyelvű oktatást. Az ipari szolgáltatásból az állami és szövetkezeti szektor szinte teljesen visszavonult. Az ellátást 50 szakmában 97 magánkisiparos biztosítja. A kereskedelmi ellátás általában jó. A társközségek mindegyiké­ben van vegyesbolt. A szövet­kezeti kereskedelmet segíti a mezőgazdasági kombinát, mégpedig hús, tojás, tej. üdí­tő italok árusításával. Ezután dr. Bognár Zoltán, a Baranya Megyei Tanács elnök­helyettese értékelte a bóiyiak élenjáró szerepét a társadalmi- munka-vállalásban. Az egy főre jutó 9301 forint társadalmi munka értékkel a nagyközsé­gek között az első helyezést érték el. Ünnepi ellátás Március 28-án, holnap az élelmiszerboltok 19 óráig tar­tanak nyitva, a kisközségekben az egyébként 18 óráig működő egységek nyitvatartása is egy órával meghosszabbodik. Ter­mészetesen az ennél később záró egységek a szokásos pén­teki nyitvatartással .várják vá­sárlóikat. Szombaton, 29-én az élelmiszerboltok a kistelepü­léseken 14 áráig, a városokban 15 óráig, a rendszerint 16 óráig nyitvatartók 16 óráig lesznek nyitva. Ezeken a napokon — vala­mint április 3-án is — ügyele­tet tartanak a Megyei Tanács kereskedelmi osztályán, 28-án 18 óráig, 29-én pedig 13 óráig, 3- án szintén 18 óriág. Telefo­non is lehet jelenteni az utó- logos igényeket, újabb rende­léseket a 11-059-es számon ;c FŰSZERT ügyeletének száma pedig 10-813. A Baranya Me­gyei Sütőipari Vállalat nem­csak április 3-án, hanem még 5-én is tart ügyeletet; telefon­számuk 12-356. A vállalat CB- rádión is kapcsolatban áll egy­ségeivel. Mint ismeretes, csak április, 4- e lesz szünnap, utána az üzletek nemcsak 5-én, hanem rendes munkanap szerint 6-án is nyitvatartanok. W-M öx&íéf 1 hírei Szűrös Mátyás, az MSZMP Központi Bizottságának titká­ra szerdán a főváros XVII. ke­rületébe látogatott. A vendé­get Gregor Gábor, a pártbi­zottság első titkára és Krébesz Károly tanácselnök fogadta, s tájékoztatta a városrész politi­kai, társadalmi és gazdaság» életéről. A cigánylakosság helyzeté­nek javítására hozott tanács­határozat időarányos végre­hajtásáról szóló beszámolót hallgatta és vitatta meg Sza­bó Nándor tanácselnökhelyet­tes előterjesztésében a Haza­fias Népfront Pécs Városi Bi­zottsága tegnapi ülésén. f r • • Svajci- magyar történész­konferencia Háromnapos kerekasztaf- konferencia kezdődött a Pécsi Akadémiai Bizottság székházá­ban tegnap délután. Svájci és magyar történészek tartanaik előadásokat négy fő témakör­ben: a kisállamok szerepe a történelmi fejlődésben; Közép- Európa fogalma; a modernizá­lás és vonzatai; irodalmi és művészeti kérdések. A konfe­rencia megnyitóját Ránki György, a Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetének igazgatója tartotté». Öt kértük meg, tájékoztasson bennünket a konferencia cél­járól : — A történelem nemzeti, de erősen nemzetközi tudomány is. A tapasztalataink szerint a kétoldalú megbeszélések is igen hasznosak. A hatvanas évek eleje óta tartunk ilyen jellegű konferenciákat, elősző» a szocialista országokkal, ké­sőbb a nyugati országok egy részével is felvettük a kapcso­latot és ma tíz-tizennégy or­szággal rendezünk bilaterális megbeszéléseket. Hogy miért hasznosak ezek a konferen­ciák? Nemcsak a megvitatott témák fontossága miatt, hanem alkalmat nyújtanak a történet- tudomány elméleti, módszertani kérdéseinek, fejlődésének a ta­nulmányozására. Mód nyílik ar­ra is, hogy a fiatal kutatókat bevonjuk a közös munkába és nem utolsósorban kultúrmisz- sziós feladatot is betölt: job­ban megismerjük egymás or­szágait. A svájci történészekkel most találkozunk első alkalom­mal, de a későbbiekben szeret­nénk részben a reformációra visszatekinteni, részben gazda­ságtörténeti kérdésekben véle­ményt cserélni velük.

Next

/
Oldalképek
Tartalom