Dunántúli Napló, 1986. március (43. évfolyam, 59-88. szám)

1986-03-23 / 81. szám

Panoráma A 16 éves Desdemona Ha élne Christi Zim- merl, a bécsi operaház volt primabalerinája, csak 47 éves lenne, de már 10 éve meghalt — rákban. Már 16 évesen eltáncolta Desdemonát, Blachers ba­lettjében — képünkön —, majd az osztrák balettmű­vészet egyik legnagyobb egyénisége lett. Az Osztrák Színházi Múzeumban ezrek látogatják a halálának 10. évfordulójának emlékére rendezett kiállítást. Ezer krimiszakértő Holnapután, március 25- én ezer krimiszakértö ta­nácskozik a londoni Saint Martins Theatre-ben. Az alkalom kettős: január 12- én múlott 10 éve, hogy meghalt Agatha Christie, minden idők legnagyobb 'krimiírónője, és 25-én 300. alkalommal játsszák szü­net nélkül, mindennap Az egérfogó című krimire­gényének színpadi változa­tát. A darab bemutatója 1952-ben volt, s azóta a 13 800 előadás 32 női fő­szereplő színésznőt „kopta­tott el". A regényváltozatot 42 országban és 23 nyel­ven adták ki. Móllá Naszreddin Azerbajdzsáni török anekdota A bíró feje A városi bíró nem szerette Naszreddint. Mollának egyszer fel kelleti keresnie őt valami­lyen ügyben, s ahogy odaért a bírp házához, meglátta őt, amint gyorsan visszahúzódott az ablaktól. Móllá kopogott. Kijött a szolga, és megkérdez­te : — Mit akarsz? — A bíróval van dolqom. — A gazdám nincs itthon — mondta a szolga —, elment a vásárba. — Mondd meg a gazdád­nak — szólt Naszreddin —, hogy amikor elmegy a vásárba, ne hagyja fejét az ablaknál, mert akkor az emberek azt fogják hinni, hogy itthon van. . . (Dr. Mándoki László fordítása) SIKER Megint atomfizika? A rozsdagátlás, a koraszülés és a Debreceni Atommagkutató Intézet Rozsdagátlás. Koraszülés. Az élet két, egymástól tá­voleső, óm mindennapos fogalma. Mindkettőt lassan újraértékeli a tudomány, legalábbis erre utal a Ma­gyar Tudományos Akadé­mián a héten elhangzott egyik székfoglaló előadás: dr. Berényi Dénes, az MTA Debreceni Atommagkutató Intézetének igazgatója fog­lalta el helyét az Akadé­mián ezzel az előadással. A tudományos érték és az em­beri megközelítés dolgában egyaránt nagy sikerű érte­kezésnek ez volt a címe: Megint atomfizika? — Az atomburokban álta­lában több, sőt sok elektron van. A század elején az atomfizika azt jelentette, hogy az atomburokban egy, legfeljebb egy-két elektron­nal történik valami, s az utána következő évtizedek­ben a kutatás egésze az atommagra irányult. A mag­fizika technikájának haladá­sa azonban új lehetőséget teremtett az atomifzikának. Nyilvánvaló lett, hogy a magreakciók során az atomi elektronburokban is külön­böző folyamatok mennek végbe. Ez hozta létre az új atomfizikát, amelynek folya­mataiban gyakorlatilag min­den elektron részt vesz. — Az Önök intézete világ- viszonylatban egyedülálló berendezést létesített?! — Igen, a speciális elekt­ronspektrométerünk valóban egyedülálló a világon, mert egyszerre képes felvenni az elektronspektrumot — 0-tól 180 fok között — tizenhá­rom szögnél. Ezzel a be­rendezéssel vizsgálataink időszerű atomfizikai kérdé­sekre vonatkoznak, széles nemzetközi együttműködés­sel, részben a szovjetunió­beli Dubnával, részben az NSZK-beli Frankfurt am Main-i egyetemmel. Mind­két helyre kész programmal mentünk és mi állítottuk fel a berendezéseket is. Ezeket mi magunk terveztük és épí­tettük fel az intézetben, és ezekkel a spektrométereink­kel bárhol a világon szíve­sen látnak bennünket. — Született-e már vala­milyen haszon a gyakorlati élet számára? — Az ion-atom ütközési vizsgálataink közvetlen gya­korlati haszonnal járnak. Például a fémek várható korrózióját minden eddigi­nél korábbi időben vizsgál­juk és mérjük. így a Paksi Atomerőműbe beépített kü­lönböző rozsdamentes acé­lok korrózió ellenállóképes­ségét vizsgáltuk meg, és igen nagy különbségeket ta­láltunk a különböző acélok­ban. Más jellegű vizsgála­tainkkal pedig a szerszámok készítésére használt fémek keménységét is elemezzük. — Van-e gyógyászati eredményük? — Igen. A Debreceni Or­vostudományi Egyetem Szülé­szeti Klinikájával együtt vizs­gáljuk, hogy a terhes anyák vérében hogyan változnak a mikroelemek, mégpedig a terhesség különböző szaka­szában, illetve különböző be­tegségek vagy egyéb ténye­zők függvényében. A nor­mál mikroelemóllomóny mennyiségi változásai pedig a koraszüléssel, függenek össze, azt jelzik jó előre. Főldessy Dénes A közönségre mosolyogva játszotta bravúrszámait A hét hanglemezújdonsága: megjelent Tabányi Mihály achív felvételekből összeállí­tott albuma „Csillogó harmo­nika" címen. A Tabányi-név a 40-es, 50-es évek könnyűzené­jében fogalom volt, virtuóz harmonikajátéka szinte na­ponta hallható volt a rádió­ban, őt magát pedig szemé­lyesen is láthatták, hallhatták a rajongói, tisztelői, hiszen alig volt hely az országban, ahol ne hangversenyezett volna. S közben olyan társai voltak a zenekarban, mint Czillra György, majd Kovács Gyula, Pege Aladár, Túrán László, Beamter Jenő . . . A művésztől telefonon kér­tem interjút, s az első kérdé­semre - hogyan fogadta, hogy a muzsikájával ismét találkozhat a közönség, és elégedett-e a válogatással? — ezt a meglepő választ kap­tam : — A kiadást a Hanglemez­gyártó Vállalat kezdeményez­te, a válogatóst tavaly kezd­ték, de arról csak közvetve tudok, hogy meg is jelent a lemez, s hogy máris nagyon sok elfogyott belőle. Én még nem hallottam, és azt sem tudom, végül is mi van raj­ta .. . Előveszem a lemezt, olva­som a címeket, Tabányi elé­gedett megjegyzéseket fűz hozzájuk, aztán azt kérdezi: jók-e a felvételek, nem ser- cegnek? Miután megnyugtat­tam, hogy kitűnőek, a borító felől érdeklődik, és a hang­szereiről ejt néhány szót. Ki­lenc harmonikája volt - né­hánytól „megszabadították” —. nagy értékű egyedi, az ő ré­szére, az ujjállásának megfe­lelő billentyűzettel gyártott darabok. A borítón nem az ő koncertharmonikáinak az egyi­ke van.- Miért éppen most adták ki ezt a lemezt? Tabányi Mihály csillogó harmonikája / ~ x Hanglemezújdonság archív felvételekből — Újabban fokozódik világ­szerte az érdeklődés a har­monika iránt, új lemezek je­lennek meg . . . Nálunk is be­léptek a sorba. Annak idején 440 lemezfelvételem volt. Re­mélem, ezek közül viszont­hallhatunk még néhányat újabb lemezeken. — ön annak idején új sti lust hozott a könnyűzenébe a harmonikaművészetével. . . — Inkább úgy mondanám: mi magyar harmonikaművé­szek . . . Tehát mi valóban új stílust, a ritmusos szving stílu­sát teremtettük meg, s ezt ak­kor egész Európa átvette tő­lünk. — Mikor és miért hagyta abba? — Nagyon sokfelé jártam a világban a Szovjetuniótól az Egyesült Államokig, mindenütt sikerrel szerepeltem még ak­kor is, amikor itthon már nem forgott úgy a nevem, és a fi­gyelem is új hangszerek felé fordult. Tíz esztendeje hagy­tam abba. Az USA-ból haza­térve családi tragédia ért: el­veszítettem a feleségemet. Ak­kor határoztam el, hogy befe­jezem az interpretáló muzsi­kálást. — És most? — Külügyi szolgálatban dol­gozom kultúrattaséként, de némileg ez is kötődik a zené­hez. — Minden kapcsolata meg­szűnt az aktiv muzsikálással? — A magam és baráti kö­röm kedvtelésére néha előve­szem a hangszert, de ez min­den. Viszont a mostani lehe­tőségeimet felhasználva gyűj­tök anyagot ahhoz, hogy meg­írjam a harmonika történetét, amint a hegedűét, a zongo­ráét, a gitárét — nem a ma divatos, hanem a Segövia-fé- lére gondolok - megírták. — Még mindig szereti? — Nagyon! Annak idején a Zeneakadémián orgonát és nagybőgőt tanultam, a har­monika csak mellékesen jött, és törököt fogtam vele. Ma sem enged, és én nem tudok megválni tőle, hiszen ami csak elképzelhető, minden megszólaltatható rajta a köny- nyűzenétől Bachig . . .- Az előbb azt mondta: is­mét nő az érdeklődés a har­monika iránt. Ezzel szemben évek múlnak el, mig pl. a té­vében harmonikát látunk, har­monikaszót hallunk. Miért? — Nincs utánpótlás. Annak idején volt néhány tehetséges növendékem, de ezek - sajnos — szétszóródtak a világban. Akik ennek a hangszernek a szólisztikus művelői lehetné­nek, azoknak nemcsak nagyon kell tudniok, de a hangszer fizikai és átvitt értelmű nehéz­ségeivel is meg kell birkóz- niok. Gondolja csak el: ez egy asszimetri'kus hangszer, ami állandó mozgásban van, a klaviatúrán pedig köz­ben függőleges irányban kell játszani, és ezt vakjátékkal, könnyedén kell csinálni . . . Tabányi Mihály így csinálta. A közönségre mosolyogva ját­szotta bravúrseámait. Hársfai István Ló patkó a tanácsház alatt Szekszárdon, ahol a ré­gi pincék már sok gondot és bajt okoztak, ezúttal a városi tanácsház mutatja a süllyedés jeleit. Az épü­let homlokzati fala mint­egy nyolc méter hosszban megrepedt. A ház előtt két kutatóaknát készítettek a Bányászati Aknamélyítő Vállalat dolgozói, hogy a szakemberek megvizsgál­hassák, milyen ' beavatko­zásra, megerősítésre van szükség. Megdöbbenve tapasztalták, hogy a hatal­mas épület alatt rendkívül laza, humuszos g talaj, amelyből régi vendégfo­gadó maradványai kerültek elő, valamint egy török lópatkó. A csaknem telje­sen köralakú, lapos lemez­patkót átadták a szekszár­di múzeumnak. A várakozásnak megfele­lően pincét is találtak az épület alatt, ennek bete­metése ugyancsak szaksze­rűtlenül történt, mintegy 150 évvel ezelőtt, amikor hozzákezdtek a klasszicis­ta stílusú épület elkészíté­séhez. Mivel a városi tanács­nak nincs több pénze pz igen költséges kutatóaknák és vágathajtások folytatá­sára, felkérték a Földmérő és Talajvizsgáló Vállalatot, segítse befejezni a feltáró munkát a maga egyszerűbb és kíméletesebb módszerei­vel. Annyi máris bizonyos, hogy a megrepedt fal ala­pozását speciális aláfala­zással kell megerősíteni, szokatlanul nagy mély­ségben. Március 1.: a Baranya Me­gyei Rendőr-főkapitányság tu­domására jut, hogy özv. Ben- cze Imrénét kárászi házában holtan találta a körzeti orvos. A halál körülményei azonban gyanúsnak tűntek, semmihez sem nyúlt. A nyomozás — nagy erőkkel, együttműködve a kom­lóiakkal, orvosszakértővel — azonnal megindult. A halott — 81 éves asszony­ról van szó — sérülései akár rosszullétet követő elesésből is származhattak. A boncolást mégis elhatározzák, a gyanú felerősödött: valami itt történ­hetett. 4-én reggel ismét hely­színi szemle, újabb informá­ciók birtokában először hang­zik'el: alapos a gyanú, vagyis ettől kezdve ismeretlen tettes ellen, emberölés miatt folyta­tódik a nyomozás. Felállították hipotéziseiket a nyomozók: ismerős is járhatott a néninél, vagy — a boncolás során feltárt egy apró sérü­4 vasárnapi Mikor még csak gyanú... Emberölés és „emberölés” lésre alapozva — egy aberrált személy, esetleg ez a bizonyos sérülés nem idegentől szárma­zik. Ki lehetett az a helyszínen ismerős ember, aki nem telje­sen .egészséges gondolkodású, akinek valamilyen egyéb indo­ka is lehetett arra, hogy meg­ölje az idős asszonyt? — 4-én reggel már ez volt az alap­kérdés. Óriási apparátus kell a kör­nyezet, az ismerősök felkuta­tásához. Sokat segítettek a ka­rásziak is. Már az első nap lá­tókörbe került két cigányasz- szony: jártak a néninél a gyil­kosság napján, déli órákban mentek el tőle. (A szakvéle­mény szerint délután 3—5 óra között ölték, meg Bencze Imré­nét.) Az egyik cigányasszony vásárolt, az idős néninek a boltban, többek között fél li­ter likőrt (ezt azonban csak később — és későn — mesélte el), ám ennek üvegjét nem ta­lálták a nyomozók. Állították azt is a cigányasszonyok, hogy csak egy cigarettát szívtak el, de a hamutörtóban négy csikk volt, piros Symphonia marad­ványai. Találtak a helyszínen egy zsíros kenyeret is, rajta két harapás nyoma — egészséges fogazatú embertől. És ez a zsí­ros kenyér később döntőnek bizonyult... O. Gy. 17 éves fiatalember bejáratos volt Benczénéhez. Március í-e óta senki sem lát­ta, anyja szerint Komlóra in­dult munkát keresni. A nyomo­zók 11-én Pécsváradon buk­kantak rá. Megkezdték kihall­gatását: nem, mondta, nem járt 1-én Kati néninél. A zsí­ros kenyérbe azonban beleza­varodott. Mégis leszállt Kárá­szon a buszról, bement az öregasszonyhoz, délután 2 óra körül. O. Gy. zakóján az egyik gomb más színű cérnával volt felvarrva, mint a többi.- Mikor birkóztál a Kati né­nivel? — szólt a kérdés.- Én nem bántottam a Kati nénit. . .- Ki mondta, hogy bántot­ták? Honnan veszed? Innentől kezdve már beszélt O. Gy. Megfojtotta az idős asszonyt, 3 óra után. Indíték: nemi abberáció, pénz. Elvitte magával a likőrt. Egészséges fogazatú, 180 centi magas, erős testalkatú fiatalember.- Pi- rgs Symphoniát szív. * Március 2.: este 10 órakor Pécsett, a Krisztina térről a mentők az Idegklinikára szállí­tották a 31 éves Bencze Gézát súlyos koponyasérülésekkel. Másnap meghalt. A Baranya Megyei Rendőr-főkapitánysá­gon elrendelték a nyomozást. A szakértő 14-én délután kö­zölte: nem zárható ki, hogy Bencze -Gézát fejbeverték. És ezt beszélték már az utcán is az emberek . . . A nyomozók 2-ára koncent­ráltak: este fél 8 körül ment el a Piknik-bői Bencze, 9 kö­rül érte a baleset. Ezen a na­pon mindent jég borított, es- tek-keltek az emberek. A Krisz­tina téri lakások némelyikében este 9-kor szokatlan csatta- násra figyeltek fel a lakók. Ki­néztek, egy férfit láttak ha­nyatt fekve a járdán — köze­lében senki . . . Elesett Bencze Géza és eb­ből eredtek a fejsérülései? Ez volt az alapkérdés. Repedt a csont a koponyatetőn, tarkóján is nagy sérülés. Eleséstől a kettő? Ki van zárva. A megint nagy apparátussal nyomozó rendőrség szakemberei másod­szor is felkeresték a helyszínt. Kiderült: egy fa ferdén dől a járda fölé. És az is kiderült: ha valaki lehajtott fejjel, elgon­dolkozva meqy, alaposan be­verheti a fejét. Bencze Géza labilis idegze­tű ember volt. Nagyon mélyen magába tudott temetkezni. A szakértők kiderítették: neki­ment a fának, erről visszapat­tanva esett hanyatt. Végzete­sen súlyosan megsérült. A bűn- cselekmény tehát egyértelműen kizárva. Pedig Bencze Géza családi körülményeiben, kör­nyezetében számos dologból következtethettek volna indí­tékra a nyomozók. Ám ezt ki­zárni, azt tisztázni, hogy nem történt bűncselekmény, nem volt emberölés, pontosan olyan erőt, energiát követel, mint egy megtörtént eset tisztázása. S ezekben az esetekben is ki­derült: a lakosság közreműkö­dése mekkora fontossággal bír: a pontos információk, a legapróbb jelek elmondása ugrásszerűen felgyorsíthatja a nyomozást — vagy éppen te­relheti ideiglenesen tévútra. ^ Mészáros Attila

Next

/
Oldalképek
Tartalom