Dunántúli Napló, 1986. március (43. évfolyam, 59-88. szám)
1986-03-23 / 81. szám
Panoráma A 16 éves Desdemona Ha élne Christi Zim- merl, a bécsi operaház volt primabalerinája, csak 47 éves lenne, de már 10 éve meghalt — rákban. Már 16 évesen eltáncolta Desdemonát, Blachers balettjében — képünkön —, majd az osztrák balettművészet egyik legnagyobb egyénisége lett. Az Osztrák Színházi Múzeumban ezrek látogatják a halálának 10. évfordulójának emlékére rendezett kiállítást. Ezer krimiszakértő Holnapután, március 25- én ezer krimiszakértö tanácskozik a londoni Saint Martins Theatre-ben. Az alkalom kettős: január 12- én múlott 10 éve, hogy meghalt Agatha Christie, minden idők legnagyobb 'krimiírónője, és 25-én 300. alkalommal játsszák szünet nélkül, mindennap Az egérfogó című krimiregényének színpadi változatát. A darab bemutatója 1952-ben volt, s azóta a 13 800 előadás 32 női főszereplő színésznőt „koptatott el". A regényváltozatot 42 országban és 23 nyelven adták ki. Móllá Naszreddin Azerbajdzsáni török anekdota A bíró feje A városi bíró nem szerette Naszreddint. Mollának egyszer fel kelleti keresnie őt valamilyen ügyben, s ahogy odaért a bírp házához, meglátta őt, amint gyorsan visszahúzódott az ablaktól. Móllá kopogott. Kijött a szolga, és megkérdezte : — Mit akarsz? — A bíróval van dolqom. — A gazdám nincs itthon — mondta a szolga —, elment a vásárba. — Mondd meg a gazdádnak — szólt Naszreddin —, hogy amikor elmegy a vásárba, ne hagyja fejét az ablaknál, mert akkor az emberek azt fogják hinni, hogy itthon van. . . (Dr. Mándoki László fordítása) SIKER Megint atomfizika? A rozsdagátlás, a koraszülés és a Debreceni Atommagkutató Intézet Rozsdagátlás. Koraszülés. Az élet két, egymástól távoleső, óm mindennapos fogalma. Mindkettőt lassan újraértékeli a tudomány, legalábbis erre utal a Magyar Tudományos Akadémián a héten elhangzott egyik székfoglaló előadás: dr. Berényi Dénes, az MTA Debreceni Atommagkutató Intézetének igazgatója foglalta el helyét az Akadémián ezzel az előadással. A tudományos érték és az emberi megközelítés dolgában egyaránt nagy sikerű értekezésnek ez volt a címe: Megint atomfizika? — Az atomburokban általában több, sőt sok elektron van. A század elején az atomfizika azt jelentette, hogy az atomburokban egy, legfeljebb egy-két elektronnal történik valami, s az utána következő évtizedekben a kutatás egésze az atommagra irányult. A magfizika technikájának haladása azonban új lehetőséget teremtett az atomifzikának. Nyilvánvaló lett, hogy a magreakciók során az atomi elektronburokban is különböző folyamatok mennek végbe. Ez hozta létre az új atomfizikát, amelynek folyamataiban gyakorlatilag minden elektron részt vesz. — Az Önök intézete világ- viszonylatban egyedülálló berendezést létesített?! — Igen, a speciális elektronspektrométerünk valóban egyedülálló a világon, mert egyszerre képes felvenni az elektronspektrumot — 0-tól 180 fok között — tizenhárom szögnél. Ezzel a berendezéssel vizsgálataink időszerű atomfizikai kérdésekre vonatkoznak, széles nemzetközi együttműködéssel, részben a szovjetunióbeli Dubnával, részben az NSZK-beli Frankfurt am Main-i egyetemmel. Mindkét helyre kész programmal mentünk és mi állítottuk fel a berendezéseket is. Ezeket mi magunk terveztük és építettük fel az intézetben, és ezekkel a spektrométereinkkel bárhol a világon szívesen látnak bennünket. — Született-e már valamilyen haszon a gyakorlati élet számára? — Az ion-atom ütközési vizsgálataink közvetlen gyakorlati haszonnal járnak. Például a fémek várható korrózióját minden eddiginél korábbi időben vizsgáljuk és mérjük. így a Paksi Atomerőműbe beépített különböző rozsdamentes acélok korrózió ellenállóképességét vizsgáltuk meg, és igen nagy különbségeket találtunk a különböző acélokban. Más jellegű vizsgálatainkkal pedig a szerszámok készítésére használt fémek keménységét is elemezzük. — Van-e gyógyászati eredményük? — Igen. A Debreceni Orvostudományi Egyetem Szülészeti Klinikájával együtt vizsgáljuk, hogy a terhes anyák vérében hogyan változnak a mikroelemek, mégpedig a terhesség különböző szakaszában, illetve különböző betegségek vagy egyéb tényezők függvényében. A normál mikroelemóllomóny mennyiségi változásai pedig a koraszüléssel, függenek össze, azt jelzik jó előre. Főldessy Dénes A közönségre mosolyogva játszotta bravúrszámait A hét hanglemezújdonsága: megjelent Tabányi Mihály achív felvételekből összeállított albuma „Csillogó harmonika" címen. A Tabányi-név a 40-es, 50-es évek könnyűzenéjében fogalom volt, virtuóz harmonikajátéka szinte naponta hallható volt a rádióban, őt magát pedig személyesen is láthatták, hallhatták a rajongói, tisztelői, hiszen alig volt hely az országban, ahol ne hangversenyezett volna. S közben olyan társai voltak a zenekarban, mint Czillra György, majd Kovács Gyula, Pege Aladár, Túrán László, Beamter Jenő . . . A művésztől telefonon kértem interjút, s az első kérdésemre - hogyan fogadta, hogy a muzsikájával ismét találkozhat a közönség, és elégedett-e a válogatással? — ezt a meglepő választ kaptam : — A kiadást a Hanglemezgyártó Vállalat kezdeményezte, a válogatóst tavaly kezdték, de arról csak közvetve tudok, hogy meg is jelent a lemez, s hogy máris nagyon sok elfogyott belőle. Én még nem hallottam, és azt sem tudom, végül is mi van rajta .. . Előveszem a lemezt, olvasom a címeket, Tabányi elégedett megjegyzéseket fűz hozzájuk, aztán azt kérdezi: jók-e a felvételek, nem ser- cegnek? Miután megnyugtattam, hogy kitűnőek, a borító felől érdeklődik, és a hangszereiről ejt néhány szót. Kilenc harmonikája volt - néhánytól „megszabadították” —. nagy értékű egyedi, az ő részére, az ujjállásának megfelelő billentyűzettel gyártott darabok. A borítón nem az ő koncertharmonikáinak az egyike van.- Miért éppen most adták ki ezt a lemezt? Tabányi Mihály csillogó harmonikája / ~ x Hanglemezújdonság archív felvételekből — Újabban fokozódik világszerte az érdeklődés a harmonika iránt, új lemezek jelennek meg . . . Nálunk is beléptek a sorba. Annak idején 440 lemezfelvételem volt. Remélem, ezek közül viszonthallhatunk még néhányat újabb lemezeken. — ön annak idején új sti lust hozott a könnyűzenébe a harmonikaművészetével. . . — Inkább úgy mondanám: mi magyar harmonikaművészek . . . Tehát mi valóban új stílust, a ritmusos szving stílusát teremtettük meg, s ezt akkor egész Európa átvette tőlünk. — Mikor és miért hagyta abba? — Nagyon sokfelé jártam a világban a Szovjetuniótól az Egyesült Államokig, mindenütt sikerrel szerepeltem még akkor is, amikor itthon már nem forgott úgy a nevem, és a figyelem is új hangszerek felé fordult. Tíz esztendeje hagytam abba. Az USA-ból hazatérve családi tragédia ért: elveszítettem a feleségemet. Akkor határoztam el, hogy befejezem az interpretáló muzsikálást. — És most? — Külügyi szolgálatban dolgozom kultúrattaséként, de némileg ez is kötődik a zenéhez. — Minden kapcsolata megszűnt az aktiv muzsikálással? — A magam és baráti köröm kedvtelésére néha előveszem a hangszert, de ez minden. Viszont a mostani lehetőségeimet felhasználva gyűjtök anyagot ahhoz, hogy megírjam a harmonika történetét, amint a hegedűét, a zongoráét, a gitárét — nem a ma divatos, hanem a Segövia-fé- lére gondolok - megírták. — Még mindig szereti? — Nagyon! Annak idején a Zeneakadémián orgonát és nagybőgőt tanultam, a harmonika csak mellékesen jött, és törököt fogtam vele. Ma sem enged, és én nem tudok megválni tőle, hiszen ami csak elképzelhető, minden megszólaltatható rajta a köny- nyűzenétől Bachig . . .- Az előbb azt mondta: ismét nő az érdeklődés a harmonika iránt. Ezzel szemben évek múlnak el, mig pl. a tévében harmonikát látunk, harmonikaszót hallunk. Miért? — Nincs utánpótlás. Annak idején volt néhány tehetséges növendékem, de ezek - sajnos — szétszóródtak a világban. Akik ennek a hangszernek a szólisztikus művelői lehetnének, azoknak nemcsak nagyon kell tudniok, de a hangszer fizikai és átvitt értelmű nehézségeivel is meg kell birkóz- niok. Gondolja csak el: ez egy asszimetri'kus hangszer, ami állandó mozgásban van, a klaviatúrán pedig közben függőleges irányban kell játszani, és ezt vakjátékkal, könnyedén kell csinálni . . . Tabányi Mihály így csinálta. A közönségre mosolyogva játszotta bravúrseámait. Hársfai István Ló patkó a tanácsház alatt Szekszárdon, ahol a régi pincék már sok gondot és bajt okoztak, ezúttal a városi tanácsház mutatja a süllyedés jeleit. Az épület homlokzati fala mintegy nyolc méter hosszban megrepedt. A ház előtt két kutatóaknát készítettek a Bányászati Aknamélyítő Vállalat dolgozói, hogy a szakemberek megvizsgálhassák, milyen ' beavatkozásra, megerősítésre van szükség. Megdöbbenve tapasztalták, hogy a hatalmas épület alatt rendkívül laza, humuszos g talaj, amelyből régi vendégfogadó maradványai kerültek elő, valamint egy török lópatkó. A csaknem teljesen köralakú, lapos lemezpatkót átadták a szekszárdi múzeumnak. A várakozásnak megfelelően pincét is találtak az épület alatt, ennek betemetése ugyancsak szakszerűtlenül történt, mintegy 150 évvel ezelőtt, amikor hozzákezdtek a klasszicista stílusú épület elkészítéséhez. Mivel a városi tanácsnak nincs több pénze pz igen költséges kutatóaknák és vágathajtások folytatására, felkérték a Földmérő és Talajvizsgáló Vállalatot, segítse befejezni a feltáró munkát a maga egyszerűbb és kíméletesebb módszereivel. Annyi máris bizonyos, hogy a megrepedt fal alapozását speciális aláfalazással kell megerősíteni, szokatlanul nagy mélységben. Március 1.: a Baranya Megyei Rendőr-főkapitányság tudomására jut, hogy özv. Ben- cze Imrénét kárászi házában holtan találta a körzeti orvos. A halál körülményei azonban gyanúsnak tűntek, semmihez sem nyúlt. A nyomozás — nagy erőkkel, együttműködve a komlóiakkal, orvosszakértővel — azonnal megindult. A halott — 81 éves asszonyról van szó — sérülései akár rosszullétet követő elesésből is származhattak. A boncolást mégis elhatározzák, a gyanú felerősödött: valami itt történhetett. 4-én reggel ismét helyszíni szemle, újabb információk birtokában először hangzik'el: alapos a gyanú, vagyis ettől kezdve ismeretlen tettes ellen, emberölés miatt folytatódik a nyomozás. Felállították hipotéziseiket a nyomozók: ismerős is járhatott a néninél, vagy — a boncolás során feltárt egy apró sérü4 vasárnapi Mikor még csak gyanú... Emberölés és „emberölés” lésre alapozva — egy aberrált személy, esetleg ez a bizonyos sérülés nem idegentől származik. Ki lehetett az a helyszínen ismerős ember, aki nem teljesen .egészséges gondolkodású, akinek valamilyen egyéb indoka is lehetett arra, hogy megölje az idős asszonyt? — 4-én reggel már ez volt az alapkérdés. Óriási apparátus kell a környezet, az ismerősök felkutatásához. Sokat segítettek a karásziak is. Már az első nap látókörbe került két cigányasz- szony: jártak a néninél a gyilkosság napján, déli órákban mentek el tőle. (A szakvélemény szerint délután 3—5 óra között ölték, meg Bencze Imrénét.) Az egyik cigányasszony vásárolt, az idős néninek a boltban, többek között fél liter likőrt (ezt azonban csak később — és későn — mesélte el), ám ennek üvegjét nem találták a nyomozók. Állították azt is a cigányasszonyok, hogy csak egy cigarettát szívtak el, de a hamutörtóban négy csikk volt, piros Symphonia maradványai. Találtak a helyszínen egy zsíros kenyeret is, rajta két harapás nyoma — egészséges fogazatú embertől. És ez a zsíros kenyér később döntőnek bizonyult... O. Gy. 17 éves fiatalember bejáratos volt Benczénéhez. Március í-e óta senki sem látta, anyja szerint Komlóra indult munkát keresni. A nyomozók 11-én Pécsváradon bukkantak rá. Megkezdték kihallgatását: nem, mondta, nem járt 1-én Kati néninél. A zsíros kenyérbe azonban belezavarodott. Mégis leszállt Kárászon a buszról, bement az öregasszonyhoz, délután 2 óra körül. O. Gy. zakóján az egyik gomb más színű cérnával volt felvarrva, mint a többi.- Mikor birkóztál a Kati nénivel? — szólt a kérdés.- Én nem bántottam a Kati nénit. . .- Ki mondta, hogy bántották? Honnan veszed? Innentől kezdve már beszélt O. Gy. Megfojtotta az idős asszonyt, 3 óra után. Indíték: nemi abberáció, pénz. Elvitte magával a likőrt. Egészséges fogazatú, 180 centi magas, erős testalkatú fiatalember.- Pi- rgs Symphoniát szív. * Március 2.: este 10 órakor Pécsett, a Krisztina térről a mentők az Idegklinikára szállították a 31 éves Bencze Gézát súlyos koponyasérülésekkel. Másnap meghalt. A Baranya Megyei Rendőr-főkapitányságon elrendelték a nyomozást. A szakértő 14-én délután közölte: nem zárható ki, hogy Bencze -Gézát fejbeverték. És ezt beszélték már az utcán is az emberek . . . A nyomozók 2-ára koncentráltak: este fél 8 körül ment el a Piknik-bői Bencze, 9 körül érte a baleset. Ezen a napon mindent jég borított, es- tek-keltek az emberek. A Krisztina téri lakások némelyikében este 9-kor szokatlan csatta- násra figyeltek fel a lakók. Kinéztek, egy férfit láttak hanyatt fekve a járdán — közelében senki . . . Elesett Bencze Géza és ebből eredtek a fejsérülései? Ez volt az alapkérdés. Repedt a csont a koponyatetőn, tarkóján is nagy sérülés. Eleséstől a kettő? Ki van zárva. A megint nagy apparátussal nyomozó rendőrség szakemberei másodszor is felkeresték a helyszínt. Kiderült: egy fa ferdén dől a járda fölé. És az is kiderült: ha valaki lehajtott fejjel, elgondolkozva meqy, alaposan beverheti a fejét. Bencze Géza labilis idegzetű ember volt. Nagyon mélyen magába tudott temetkezni. A szakértők kiderítették: nekiment a fának, erről visszapattanva esett hanyatt. Végzetesen súlyosan megsérült. A bűn- cselekmény tehát egyértelműen kizárva. Pedig Bencze Géza családi körülményeiben, környezetében számos dologból következtethettek volna indítékra a nyomozók. Ám ezt kizárni, azt tisztázni, hogy nem történt bűncselekmény, nem volt emberölés, pontosan olyan erőt, energiát követel, mint egy megtörtént eset tisztázása. S ezekben az esetekben is kiderült: a lakosság közreműködése mekkora fontossággal bír: a pontos információk, a legapróbb jelek elmondása ugrásszerűen felgyorsíthatja a nyomozást — vagy éppen terelheti ideiglenesen tévútra. ^ Mészáros Attila
