Dunántúli Napló, 1986. március (43. évfolyam, 59-88. szám)
1986-03-21 / 79. szám
e Dunántúli napló 1986. március 21., péntek Az ifjúság kérdez — a történelem válaszol. A kiváncsi, minden részletet tudni vágyó és olykor nem is túlságosan udvarias kérdésekre felelniük kell a tankönyveknek, de nem hagyhatják válasz nélkül azokat a visszaemlé'kezők, az apák és nagyapák sem. E( kell mondaniuk mindazt, amit ő)< is apáiktól nagyapáiktól hallottak, éppen azért, mert annak idején ők sem elégedtek meg a történelemkönyvek szikár évszámaival, adataival. Tovább kell adniuk küzdelmeik hiteles történetét, mert nekik legalább olyan fontos, hogy az unokák nemzedéke ismerje hazánk múltját, mint maguknak a fiataloknak: ha nincs a történelemnek becsülete, nehezen értékelhető a jelen, és veszélyben forog a jövőbe vetett hit. A történelem ugyanis visszakérdez, számonkér: mi valósult meg az évszázadok álmaiból, éltek-e, hogyan éltek az utódok a vérrel kivívott lehetőségekkel. „A múlt a jövendőnek tüköré" — írta Kossuth Lajos. A magyar történelem 1848, 1919 és 1945 foncsörozta tükre megnyugtató képet mutat. Őseink harcát valóban békévé oldhatja az emlékezés — példát, erőt' hitet meríthetnek belőle ma élő utódaink. Tavasz, forradalom és ifjúság —- elválaszthatatlan fogalmak, mióta világ a világ, összetartozására mégis több mint két évtizede nagyszabású rendezvénysorozattal emlékeztet a KISZ. A forradalmi ifjúsági napok programjai évről évre azt üzenik a fiataloknak, hogy nemzeti múltunk három sorsfordító dátuma nem csak történelmi évszám, hanem örökség is: a forradalmak ügyéért, a szabadságért harcoló egykori ifjak lelkesedését, tettrekész- ségét a ma fiataljainak dolga alkotó erővé alakítani. Persze az ünnepek mindig vakítóak. Fényükből elsősorban a pirosbetűs napoknak jut, az odáig vezető hétköznapok, évek, évtizedek árnyékban maradnak. Az 1848-as polgári forradalom és a szabadságharc kapcsán Petőfit és a „lánglelkű" márciusi ifjakat emlegetjük: Kún Béla' Landler Jenő, Szamuely Tibor neve jut eszünkbe a Tanácsköztársaság kikiáltásának évfordulóján, de alig- alig gondolunk a névtelen hősökre, a közkatonákra, akiknek tömegéből a maqyar történelem e nagyjai is kiemelkedhettek. Pedig a kegyélet virágai, a koszorúk, az ünnepi megemlékezések éppúgy megilletik a közösség minden tagját, hiszen korunk mindennapjait éppen ők tették jelessé. Harcaik, győzelmeik egyik leglényegesebb tanulsága és az utókor számára talán legfontosabb üzenete, hogy társadalmunk olyan lesz — olyan lehet! — amilyenné a közösség haladó erői formálják. Az elmúlt npgyven esztendő valóra váltotta az évszázados álmokat, el tudunk számolni a ránk bízott örökséggel. A költőóhaj beteljesül: az erős, szilárd, független Magyarország emberséget adhat az embernek, magyarságot a magyarnak, szabad hazában együtt rendezhetik közös dolgaikat idősek és fiatalok nemzedékei. Az ifjúság éke az erő' a vének dísze az ősz haj — tartja a régi bölcselet. A friss tudás és a tapasztalat, a fiatalos lendület és a bölcs előrelátás egyaránt nélkülözhetetlen a mindennapok történelemmé alakításában. Nemzetünk három tavaszi ünnepén a forradalmi ifjúsági napok alkalmat adnak az emlékezésre, a visz- szatekintésre és egyúttal a jelen értékelésére, a számvetésre is. A holnapok felelőssége mindig a fiataloké: akkor, amikor egyre nagyobb részt követelnek a jövő formálásából, s akkor is, amikor apaként vagy nagyapaként — a következő generációnak adják át tapasztalataikat. Hogy gyermekeik, unokáik is tisztán lássák: elődeik hasznosították a forradalmi örökséget, s hogy ők se csak a tankönyvekből ismerjék meg hazájuk történelmét. Láng Zsuzsa Pécsi fiú Buharában, taskenti lány Pécsett Két arckép emlékekkel Lenin küldte haza Akinek halálhírét keltik, az sokáig él — tartja az ősrégi néphiedelem, ami Jaczkó Lajos, 88 éves, pécsi, nyugalmazott rendőrszázados esetében igazolódott is. Az első világháborúban 18 évesen került ki a galíciai frontra. Felderítő őrvezetőként a lábát lövés érte, orosz fogságba esett, de saját alakulatánál halottnak hitték. Szülei megkapták Pécsett az értesítést, hogy fiúk szolgálatának teljesítése közben hősi halált halt.- Kárpátaljáról, Ungvár- ról származtunk el Pécsre - meséli teljes szellemi frissességgel Jaczkó Lajos. — Édesapám eredetileg orgonaépítő volt, de ezzel a mesterséggel nem lehetett eltartani hat fiút. Vasúti altiszt lett belőle. A négy reáliskola elvégzése után a vasesztergályos szakmát tanultam ki. A háborúban csak ezért kerültem a felderítőkhöz, mert több nyelven is beszéltem: kárpátaljai lévén a szláv nyelveket, iskolai tanulmányaim alapján a németet és a franciát, s amikor apám Fiúméban teljesített szolgálatot o vasútnál, az olasz nyelvet is elég jól megismertem. Az orosz nyelv tudása a fogságban is segítségemre volt, amikor például Szamarkand és Taskent között a vasútvonalat építettük. Orosz őreink nagyon rendesen bántak velünk, s amikor 1917 végén elért hozzánk az októberi forradalom híre, az .őrség parancsnoka — később a szovjet hadsereg tábornoka lett — közölte velünk: vége a háborúnak, mindenki mehet haza, amerre lát. De hova mehettem volna Közép-Ázsiá- ból, többezer kilométerre Magyarországtól, az ellenforradalmár fehér csapatokon keresztül? Maradtam és beléptem a bolsevik pártba és a Vörös Hadseregbe lovaskatonának. Négyhónapos tiszti iskolára küldik Taskentbe, majd már hadnagyként a buharai emír testőreivel vívott harcban újabb súlyos sebet kap: az arcát lövik át úgy, hogy a nyakán jön ki a lövedék. Felépül, s szinte a hadikórház- bcI a szovjetek biztatására indul haza 1919 januárjában 460 magyar internacionalista társával. Mindvégig a fehérek ellen harcolva jutnak keresztül Ukrajnán a lengyel határig. — Négyszázan maradtunk. A lengyelek jól bántak védünk: ideiglenesen lefegyverezve vagonokban Csapig szállítottak bennünket. Április volt, s Magyarországon már Tanácsköztársaság. Hajmás- kérre kerültem a lovassági tüzérekhez, s egy üteg szakasz- parancsnokaként csakhamar az északi fronton harcoltam a cseh, intervenciósok ellen. Ágyúinkkal szétlőttük az Érsekújvárról Nagymarosra tartó cseh páncélvonatot. Utána a román front következett: Tiszalucnál egy nappal a Tanácsköztársaság leverése után is lövettem az ellenségre. Bölcsője egy Volga menti faluban ringott többezer kilométernyire Magyarországtól. Húszéves korától, 1921-től él Magyarországon. Orosz feleségként érkezett Taskentből az ott hadifogoly volt magyar építésszel. A Horthy-Magyar- országon sem tagadta meg bolsevik voltát: akármerre is vetette a sors az országban építészférjével, a tisztántúli kisfaluba, Nyíregyházára, Budapestre, Mohácsra, mindenütt felvilágosító szóval nevelte a fiatalokat — elsősorban a lányokat — arra, hogy mi a szovjet rendszer lényege, társadalmi igazsága. Volt része rendőri megfigyelésben, o Az otthoni balesetek megelőzéséről országos tanácskozást rendeztek csütörtökön a Magyar Vöröskereszt székházában. Dr. Gyűszű Miklós, a Vöröskereszt országos végrehajtó bizottságának alelnöke megnyitójában felhívta a figyelmet arra, hogy többet és hatékonyabban kell foglalkozni a háztartásokban előforduló balesetek megelőzésével. Jaczkó Lajos élete 1919 augusztusa után is mozgalmasan s veszélyesen alakul. Baranya szerb megszállása idején tolmácsként foglalkoztatják, mad 1921 auguszujsában Horthy uralma elől-Jugoszláviá- ba emigrál. Később Törökországból 14-szer próbál sikertelenül átjutni Szovjet-örményor- szágba. Visszatérve lugoszlá- viába munkásmozgalmi tevékenységéért börtönbe is kerül, majd a második világháború idején a bori rézbányába, később a belgrádi halál- táborba deportálják a németek. Innen a jugoszláv partizánok szabadítják ki, s velük harcol a háború végéig. Hatvanhét év távolából elevenen él benne az 1919 januári emlék: — A tábori kórházba ellátogatott hozzánk Lenin és Sztálin. Ck már akkor tudták, hogy Magyarországon tanács- köztársaság leSz, s ők küldtek minket magyarokat haza, hogy siessünk a védelmére. férjének munkanélküliségben. 1944 őszén Mohácson .a Gestapónak is feljelentették, mint oroszt és feltehetően kommunista szimpatizánst. A feljelentők nem is tévedtek, sőt: tizenévesen már a bolsevik párt tagja szülőhazájában, s Frunze megbízásából o Komszomol egyik szervezője Üzbegisztánban. A felszabaduláskor Pécsett a szovjet parancsnokság bizalmi tolmácsa. 1948-tól egy évig a Leö- wey Klára Gimnáziumban tanít orosz nyelvet, majd 1949- től, az orosz tanszék létrejöttétől a Pécsi Tanárképző Főiskola tanára. A pécsi tanárképző főiskolások által Dóra néniként tiszDr. Székely Lajos, a HNF Országos Tanácsa Balesetmegelőzési Társadalmi Munkabizottságának elnöke rámutatott: az otthoni balesetek problémaköre több szakterületet érint, egyetlen szervezet nem képes megoldani a megelőzéssel kapcsolatos feladatokat. Pedig ezek nagyon fontosak, hiszen tavaly például tízezer ember halt meg otthotelt és szeretett özvegy Balázs Józsefné 72 éves korában 1972-ben ment nyugdíjba docensként. Azokat, akik tanítványainak vallhatják magukat, csak négyjegyű számmal lehetne felbecsülni. Nevelő munkáját azonban nemcsak az orosz nyelv tanítására korlátozta: 146 tanárnak és diáknak volt ajánlója a pártba. A Magyar Tanácsköztársaság 133 napjának történetéta taskenti 18 éves komszomolis- ta lány csak hírből ismerhette. — Kiemelkedő jelentőségéről minden taskenti bolsevik és komszomolista jól tudott, hiszen többek között Lenin is többször méltatta — meséli özvegy Balázs Józsefné. — A Taskentbe hadifogolyként került magyar katonáknak volt egy klubjuk, s a magyarországi események hírére szervezkedni, mozgolódni kezdtek. Majd mindegyikük beállt a Vörös Hadseregbe és harcolt Kolcsak ellen. Omszkban, ahol az öcsém is elesett a fehér ellenforradalmárok elleni háborúban, rengeteg magyarka- tonasír van. Mindig is mondtam tanítványaimnak: a polgárháborúban Szovjet-Orosz- ország népeit leszámítva c magyar internacionalisták áldoztak legtöbbet a szovjet rendszer győzelméért. ni baleset következtében. 1980-hoz viszonyítva 14,1 százalékkal növekedett a háztartási sérülések száma. A balesetek 63 százalékát á 14 évesnél fiatalabbak szenvedték el, de magas az idős emberek otthoni baleseteinek aránya is. A társadalmi tudat befolyásolásával,. felvilágosítással javítani lehet és kell ezen a helyzeten — mondotta. Nemcsak az orosz nyelvet tanította D. I. Tanácskozás az otthoni balesetek megelőzéséről A politikai-mozgalmi stílus érvényesítése a helyi pártvezetésben (II.) A pártirányítás érvényesülése A politikai kultúra magába foglalja a politikai-ideológiai, valamint az erkölcsi felfogást és magatartást, amelynek meglévő fogyatékosságai jelen vannak gazdasági-társadalmi és politikai életünkben egyaránt. Sokszor előfordul például a végletekben való gondolkodás, a nyilvánosságtól való félelem és nem ritka a személyeskedő magatartás sem. Tehertételt jelentenek a korábbi időszak olyan szélsőségei is többek között, mint pl. a mindent felülről várás, a a politikai viták elintézésének erőszakos módszerei. Hiányzik a kellő türelem, esetenként a bizalom, a kellő tudatosság. A valódi elvi alapokon álló realista politikus típusának formálása napjaink pártéletének az eddigieknél szervesebb részét kell hogy képezze. A pártvezetőségek munkájukban tudatosabban és következetesebben alkalmazzák a politikai kultúra olyan elemeit, mint: minden kérdésben a megfelelő ismeretek nyújtása; a meggyőzőképességre; a másként gondolkodók tiszteletére; a vita és türelem képességére való nevelés. De nem hiányozhatnak az érzelmi momentumok, az érzelmi ráhatás elemei sem a politikai munkából. Ha csak abból indulnak ki a pártszervek, hogy a gazdasági előrehaladás nem nélkülözheti a megújulást, az alkotó gondolkodást, a koncepciózus vitákat, a toleranciát, a konfliktus megfelelő kezelését, a tárgyszerűségeket, - máris érzékelhetik, hogy ez kulturált politikai magatartás nélkül lehetetlen. Az ilyen magatartás- forma kialakulásában a politikai-mozgalmi életben való személyes részvétel, az élő-eleven politikai élmények, a szabad vitalégkör biztosítása — tehát a jó kommunista közösségi élet jelenthetik a gyakorló terepet. A fentebbi gondolatok szerves folytatása a XIII. kongresz- szus azon álláspontja is, amely hangsúlyozza a pártirányítás ideologikus jellegének erősítését és ami nem csupán a felsőbb pártszervekben, hanem minden egyes alapszervezetben követelmény. Ennek egyszerű indoka, hogy a helyi pártmunka tekintélyét, politikai befolyását döntően meghatározza, hogy milyen a politikai állásfoglalása a különböző gazdasági-társadalmi kérdésekben. Történelmi tapasztalatok is igazolják, hogy a párt vezető szerepe helyi érvényesítésének meghatározó elvi alapja, ha a politikai munka gyakorlatában jelen van a szocialista társadalmat tükröző olyan értékrendszere, amellyel mindig lehet mérni a változó, fejlődő valóságot. Egy marxista párt munkájához szorosan kapcsolódó ezen igazságok egyes korábban kialakult szcializmuskoncepciókról bebizonyosodott, hogy azok utópiák voltak, vagy más esetben azokat meghaladta a szocialista fejlődés. Az is gond a pártéletben, hogy az utóbbi években az ideológiai-eszmei munka színvonala — most az okokat nem elemezve és csak a lényegre utalva — nem tartott lépést az "egyre növekvő új igényekkel. Az említettek következtében a párton belül és még inkább a párton kívül széles körben jelentkeznek eszmei-politikai zavarok, bizonytalanság, és jelen van a bizalmatlanság is. A gondolkodásmódot gyakran még a reform előtti társadalomkép jellemzi. Sokan az új fejlődési folyamatokat a korai szocializmusfelfogás talajáról ítélik meg. E körülmények megnövelték a helyi pártszervezetek felelősségét abban, hogy saját területükön a döntések a végrehajtás, a politikai morál feleljen meg céljaink eszmeipolitikai követelményeinek. Az ideológiai jellegű pártmunka bonyolultsága abból adódik, hogy á marxizmus-le- ninizmus alapjainak megőrzése mellett az elméletnek nem szabad dogmává merevednie. Ezért a párt állandó feladatának tartja, hogy gazdagítsa, a mai viszonyokra alkalmazza és továbbfejlessze az ideológiai tételeket. Az utóbbi másfél évtizedben a hazai és nemzetközi társadalomtudományos kutatások által feltárt ideológiaipolitikai kérdések ismertetésében és feldolgozásában van fáziskésés. Egyes esetekben az is előfordul, hogy a társadalmi tapasztalatok még nem igazolták vissza kellő hitelességgel az új politikai megközelítések érvényességét a szocializmusban. Többek között ilyen okok miatt nem vált a párttagság között elég széles körben teljesen világossá, hogy a meghaladott álláspontok helyett a szocializmussal összeegyeztethető új politikai megközelítésekre van szükség. A pártvezetőségek és a párttagság részéről is az eddigieknél jóval nagyobb szellemiideológiai aktivitásra van szükség ahhoz, — amikor egy dinamikusabb gazdaságfejlődés megalapozása létérdekünk — hogy a meghatározó politikai közvéleményt ne terheljék bizonytalanságok és hibás nézetek a szocialista társadalmi rend olyan alapkérdéseiben, amelyeket saját négy évtizedes tapasztalataink is egyértelműen megerősítettek. Hadd soroljak fel ezek közül jó néhányat — olyanokat, amelyek valamilyen formában közvetve, vagy közvetlenül jelen vannak a napi politikai életben. Nem kérdőjelezhető meg többek között: hogy a szocialista tulajdonforma szerepe a meghatározó; hogy az elosztásban a végzett munka értékének kell kifejezésre jutnia; hogy a szociálpolitika feladata a társadalmi kiegyenlítődés irányába teendő lépések biztosítása; hogy célunk a szociális eredetű különbségek fokozatos csökkentése; hogy az oktatás- politikának a társadalmi esély- egyenlőségek érvényrejuttatá- sát kell szolgálnia; hogy a szocialista társadalom politikai rendszerén belül érvényesül a párt vezető szerepe; hogy a párt a politika alakításában a munkásosztály, a dolgozók jövőjét meghatározó érdekeket tartja szem előtt; vagy hogy a szocialista tervgazdálkodás érvényesítése mellett az árutermelésnek, a piacnak és pénznek is meghatározó szerepe van. A cikkben megfogalmazottakkal arról szerettem volna szólni ahhoz, hogy az élet minden területén jól érvényesüljön a pártirányítás, elengedhetetlen, hogy a helyi pártmunka gyakorlatában erősödjenek az eszmei-politikai és mozgalmi vonatkozások. A munkahelyeken a mindennapok során szükség van arra, hogy a különböző generációk körében — ha más-más előjellel is — szocializmus múltjáról, jelenéről és jövőjéről folyjanak értelmes, meggyőző és türelmes, de az elvi alapokat soha nem nélkülöző hasznos eszmecserék a párttaggyűléseken, a politikai oktatásban, a társadalmi szervek összejövetelein, vagy szükség szerint bármely más fórumon. Csakis ezen az úton biztosítható a pártegység politika melletti kiállásban és cselekvésben egyaránt. Földes Andrásné Tavaszi üzenet
