Dunántúli Napló, 1986. március (43. évfolyam, 59-88. szám)
1986-03-19 / 77. szám
6 Dunántúli napló 1986. március 19., szerda Gyümölcstermelés — korszerűen Milyen legyen a talaj? Zöldségfélék Holland magvak március végén A vetőmagkínálat valamivel szegényesebb a tavalyinál. Leginkább az uborkából és a babból kisebb a választék a megszokottnál. A Béri Balogh Ádám utcai üzletben paprikából, paradicsomból 10—15 fajtát kínálnak, retekből nyolc fajtát, dinnyéből hatot, ugyanennyit salátából, hagymából, sárgarépából és káposztából. Van sóskájuk, spenótból és petrezselyemből már kevesebb. Ezekből nagyobb a kínálat az uránvárosi, Hajnóczy utcai boltban. Igaz, hogy csak két fajtában, de van uborka, karalábé és karfiol, valamint tök. Kapható cékla, háromfajta sárgahüvelyü bab. Sokan érdeklődnek a holland vetőmagok iránt, amelyek bármelyik nop megérkezhetnek még márciusban. Gyümölcsfavásár Kivi, oitott dió Nagy a forgalom a pécsi szaporítóanyag-értékesítő telepeken. A Pécsi Kertészeti és Parképítő Vállalat Bolgár Néphadsereg úti faiskolájában a csemege, a fehér és a vörösbor szőlővesz- szőkből mintegy harmincfélét kínálnak. A gyümölcsfacsemeték közül talán körtéből van kevesebb a tavalyi évhez viszonyítva, mintegy 8 fajta, s nincs köszméte, valamint naspolya. A nagy érdeklődésre való tekintettel április elején újra lesz kivi. Szilvából, kajsziból, meggyből, cseresznyéből 5—8 fajta áll az érdeklődők rendelkezésére, míg őszibarackból 25-féle, almából pedig 15- féle közül válogathatnak. Van ribiszke, oltott gesztenye, mandula, tüskétlen szeder, konstantinápolyi és berecki birs és milotai 10- es dió magonc. A Pannónia ÁFÉSZ Nagyárpódi úti lerakatá- ban a nagy forgalom kimerítette a készletet, de pénteken érkezik újabb szállítmány és a hét végén már ismét bőséges választékkal várják a vásárlókat. Gyümölcstermő növényeink számára a talaj elsősorban táponyagforrás. Többet kell tudnunk róla az eredményes gyümölcstermelés érdekében, mint amennyit tulajdonságaiból általában a termelők figyelembe vesznek. A talaj termőrétege feltalajból és altalajból áll, amelyek közül a feltalaj a humuszban gazdagabb, több, a növények számára felvehető tóponyagot tartalmaz és rendszerint söté- tebb színű. Az altalaj a feltalaj alatt az anyakőzetig .terjed, kisebb a humusztartalma, levegőtlenebb, kevesebb a tápanyagtartalma, de jelentős a szerepe a vízellátásban. Bár a gyökérzet nagy része a művelt feltalajban helyezkedik el, sok gyökér belenő az altalajba is, ami elsősorban fáink stabilitását fokozza és segíti a vízfelvételt. így egyáltalán nem közömbös, hogy gyümölcsösünk milyen vastagságú terTöbb kertésznél tapasztaltam, ahol február végén kiültették a salátát a duplán takart — volt aki szimplán takart — fóliaházba, hogy a növényállomány nem egyenletes' a levelek aránytalanul nagyok. A nem fűtött fóliaházakban mínusz 15—16 fok következtében az alsó levelek elszáradtak, a növény most kezd újra hajtani. Ennek fő oka, a szellőztetés hiánya. Nem mernek szellőztetni, pedig akármilyen az idő, szellőztetni naponta kell. Hogy mennyi ideig, azt a külső hőmérséklet szabja meg. A saláta optimális hőigénye nappal 20—22 fok, éjjel 8—10. Gyakori hiba az ültetésnél, mőréteggel rendelkezik, és hogy azt az ültetés előtt milyen mélységig forgattuk meg és töltöttük fel tápanyaggal. A sekély termőrétegű talajok nem alkalmasak ültetvény létesítésére. Ugyancsak nem jöhetnek szóba a hideg talajok, a rossz vízgazdálkodásúak, az erősen hideg, szikes, lápos talajok éppúgy, mint a túl kövesek. A talaj kémhatása nem befolyásolja olyan mértékben a gyümölcsfáink életműködését, ahogy azt gyakran és sokan feltételezik, de kétségtelen, hogy a semleges kémhatású, vagy ahhoz közelálló talajokon díszlenek gyümölcsfáink a legjobban. Más és más a fajok mészigénye: a csonthéjasok mészigényesebbek — elsősorhogy a tápkockás palántát mélyen teszik a földbe. Az 5 ernes tápkockának másfél centiméterrel ki kell emelkednie a talajból, hogy amikor a saláta levelei elterülnek, az alsók ne a földön feküdjenek, mert elrohadnak. A nem kellőképpen szellőztetett fóliaházban a páratartalom rendkívül magas, ami a saláta fejlődésének legnagyobb ellensége. Sok kárt okoz az öntözés. Vagy túl sok, vagy nagyon kevés vizet adnak. A túlöntözés több kárt okoz, mintha kevesebb a víz, különösen ilyen napfényszegény időben, öntözni csak délelőtt szabad 8 és ban az őszibarack —, de igényli a szamóca is. A trágyázás nagymértékben befolyásolja a a talaj kémhatását, ezért talajunknak leginkább megfelelő műtrágyát — savas vagy lúgos kémhatásút — afkalmazzunk. A kémhatás változása befolyásolja a tápanyagfelvételt. Levegötartalma a gyökérzet növekedését befolyásolja. A gyökér igényli a levegőt. Ezt általában morzsás talajszerkezet mellett biztosítani tudjuk. Levegőtlen talajon a gyökérzet a felszín közelében helyezkedik el. Levegőigényes a cseresznye, kajszi, mandula. Igényli az őszibarack, alma, körte, dió gyökérzete. Leginkább a szilva tűri a levegőtlen talajt. Hőmérséklete függ a talaj színétől, víz- és levegötartal10 óra között, hogy éjszakára a víz felszóradjon a saláta levelein. Amikor a saláta eléri azt a feljettségi fokot, hogy a talajfelszínt teljesen elborítja, meg kell szüntetni az öntözést. Ne feledkezzünk meg a növényvédelemről! Kéthetenként permetezzünk 0,2—0,3 százalékos Zinebbel, eh.hez levéltrágyának keverjünk Volldüngert. Március 20. után duplán takart fóliaházba ne ültessünk már salátát, mert veszélyeztetjük a második növény biztonságos termelését. Fűtött, duplán takart fóliaházba már az uborkát és paradicsomot ültethetjük ki, de csak akkor, ha a hőmérsékletet termoventillátoros olajkályhával vagy kazánnal biztosítani tudjuk. Uborkát addig ne ültessünk, amíg a talajhőmérséklet el nem éri a 12— 14 fokot. Török Ferenc mától, fekvéstől és a mechanikai összetételétől. Az agyagtalajok hidegek, a homoktalajok melegek, a kajszi, mandula, őszibarack, cseresznye a meleg talajokra valók, az alma, szilva kisebb ezeknél hőigényével hűvösebb talajokon is eredményesen termeszthető. A talaj mechanikai összetétele, szerkezete a szemcsék elrendezésétől és a humusztartalomtól függ, jelentősen befolyásolja a talaj tevékenységét. Gyümölcsültetvények létesítésére legmegfelelőbbek a köny- nyen kezelhető, művelhető, jó szerkezetű talajok. Ilyenek a középkötött, mélyrétegű vályog, vagy vályogos talajok, de megfelelőek a laza szerkezetű homoktalajok is, ha ezek megfelelő mennyiségben tartalmaznak tápanyagokat és. huNövényvédelem Időszerű munkák A fák tisztogatása és metszése után, rügyfakadás előtt, ajánlatos a télvégi lemosó permetezéseket elvégezni. Azokat a fákat, cserjéket, amelyeken pajzstetű, atka vagy más rovar áttelelő alakját észleljük, "Ágról 3í5"j,-os töménységű oldatával permetezzük lemosásszerűen. Az Ágról minden évben alkalmazható káros utóhatás nélkül. A környezetre és hasznos élő szervezetre veszélyte- lerl, ezért a biokertészkedők- nek is javaslom a használatát. Báriumpoliszulfid rügypattanás előtt alkalmazható a csomagoló anyagon feltüntetett előírások szerint. A Báriumpoliszulfid méreg, ezért az óvórendszabályokat tartsuk be. A Novenda, mely 1,5%-os töménységben permetezhető rügyfakadás előtt, erős méreg. Permetezését csak azoknak javasoljuk, akik kellő szakismerettel, kifogástalan géppé1 és védő felszereléssel rendelkeznek. Lisztharmat kivételével a különböző növényi betegségek ellen a réztartalmú szerek rügyfakadás előtti permetezését is javasoljuk. Az őszibaracknál csak a rügypattanásig alkalmazhatók rézhatóanyagú vegyszerek, mert később perzselést, levélhullást eredményeznek. Az erősen lisztharmatos szőlőt metszés után Báriumpoli- szulfid, vagy Nevikén, ha szilva vagy akác pajzstetűt is észlelünk, a tőkéhez közeli vesszőrészen Ágról 3%-os oldatával permetezzük. Dr. Frank József muszt. Buzássy Lajos Kamu Csaba fóliaháza Diósviszlón Késik a saláta Új integráció Ötmillió tojás Baksáról ötmillió árutojást kíván kistermelőkkel termeltetni az idén a boksái termelőszövetkezet. Az integráció kiépítését megkezdték. Március végéig 12 000 tizennyolchetes jércét helyeznek ki a vállalkozókhoz — s nemcsak a tsz területén. Év végéig 20 000-re növelik a tyúkállományt. Jelentkezni még lehet Boksán a háztáji főágazatnál. A bábolnai Tetra SL kimondottan tojóhibrid. Ára 102 forint. Egy ciklusban, vagyis a 22. és 74. élethét között, tehát egy év alatt 260 tolással lehet számolni. Az árutojást a tsz gyűjti össze. Csomagolóanyagról ugyancsak az integrátor gondoskodik. Az ár télen-nyáron garantáltan 2 forint. A tsz a jércét és a takarmányt meghitelezi. A tyúkot a ciklus végén visszavásárolják a hivatalos áron, vagyis amit a baromfifeldolgozó kifizet, azt jóváírják a kistermelőnek. Az elszámolás a ciklus végén történik. Addig is minden tojás utón 27 fillér előleget adnak havonta, hogy a vállalkozónak folyamatosan jövedelme legyen. Aki mellékfoglalkozásként kíván tojást termelni, annak 300— 500 jércét javasolnak, ha megfelelő épülete van. Tojásonként 5C fillér, tyúkonként 130 forint tiszta jövedelemmel lehet számolni. Az érdeklődés nagy. Eddig 12 500 jércére jelentettek be igényt. Van, aki 3000-et kíván letelepíteni. Megindult a konkurencia 43-47 forint az akácméz A Magyar Méhészek Egyesületének Baranya Megyei •Szervezete vasárnap ’tartotte tagértekezletét. Elnöke beszámolt az egyesület 1985. évi munkájáról és 1986. évi terveikről, melyben célul tűzték ki a megye méhészei nagy részének beszervezését az egyesületbe, a szakmai oktatás megszervezését. A HUNGARONEKTAR és a MÉSZÖV képviselője ismertette a megye méhészeti helyzetét. A Varró atka különösen a Dráva mentén tizedeli a méhállományt. Felkérte a méhészeket a fokozott védekezésre és közölte, hogy a MÉM ingyen juttat 6 füstölő csíkot méhcsaládonként. A TSZKER Export munkatársai beszámoltak arról, hogy 250 tonna mézet vásároltak fel tavaly Baranyában, ebből 150-et a harkányi szakcsoporttól. A Pécsi ÁFÉSZ képviselője közölte, hogy ők fuva-- kedvezményt és előleget is adnak. A harkányi önálló méhész- csoport elnöke a diósviszlói tsz-szel való együttműködésükről szólt, önállóan működnek a tsz keretén belül, taglétszámuk jelenleg 164 fő. Ajánlotta a méhészeknek a szorosabb kapcsolódást a mezőgazdasághoz. Az ő áraik a legmagasabbak. A garantált felvásárlási árakon felül mindegyik felvásárló szerv igyekszik a méhészek egyéb igényeit is kelégíteni: fuvartérítés, méhtakarmány, eszköz, gyógyszer stb. besze - zési áron. Minden szerv képviselője ismertette, mit fizetnek a mézért. Az akácméz ára idén 43 Ft-tól 47 Ft-ig terjed. A megjelent méhészek ha a mézárakkal nem is, de elégedetten nyugtázták, ill. vették tudomásul, hogy a konkurencia léte magasabb árakat eredményez részükre. Egy évvel ezelőtt az akácpiéz ára 37 Ft volt. Pécsi utcák — híres emberek Tiborc 125 éve annak, hogy a régi Nemzeti Színház 1861. március 9-én bemutatta Erkel Ferenc harmadik operáját, a Bánk bánt, amely Egressy Béni szövegére készült. Kétségtelen, hogy a Himnuszon kívül a Bánk bán opera jelenti az Erkel-életmű csúcsát. Akár az operával, akár a tragédiával való beható foglalkozás meghaladná lehetőségeinket, ezért csak az utcanévadó Tiborc alakjával foglalkozunk. Van olyan téves felfogás, hogy Tiborc tulajdonképpen a dráma főhőse, bár bizonyos, hogy a III. felvonásban ő áll a dráma középpontjában. Tiborc akkor-jelenik meg a színpadon, amidőn Bánk ingadozik, amikor lelki erősödésére van szüksége. Bánk a panaszára is alig tud odafigyelni. Ö az ország nádora, hatalmas földesúr, Tiborc szerencsétlen, rongyos, koplaló paraszt. Bánatuk nagyon különböző, de okuk egy: az emberek jólétét, becsületét is sár- ba tipró idegen zsarnokság. Bánk kénytelen meghallgatni az olyan kitöréseket, melyeket előbb aligha vett volna észre. A sokszor csak fél szavakkal sejtető párbeszédben először kovácsolódik össze a magyar irodalomban az úr és a paraszt, a nemes és a jobbágy szövetsége az idegen zsarnok ellen. Tiborc panasza nem a XIII. századi parasztok helyzetét tárja fel, hanem Katona koráét. Tiborc nemcsak panászosai kesereg, hanem bánatában Bánkhoz hasonlóan keresi a kiutat, a „kigázolást", amelyet egyikük sem talál meg. Nem elégszik meg a Bánk adta válasszal: „Tűrj csak békességgel I" Tiborc tovább lép, s bár a homlokán levő sebforradás régebbi kapcsolatokat idéz fel, visszautasítja a markába nyomott tömött erszényt: „Szép pénz, de adhatsz-e hát mindenik szűköl- ködőnek? visszaadja-é ez a halottakért hullt könnyeket?” Mindebből következőleg Katona Tiborc alakjában j nép szemével nézte a világot, a paraszt szívével látta, érezte a magyar sorsot 1820-ban. Drámájában az idegen ura- Icm ellen harcba induló nemesség és a vele szövetségre lépett jobbágyság feloldhatatlan ellentéteiben meglátta a patriarkális vonásokat is. A Bánk vívódását feloldó Tiborc csak erősíti Bánk végső elhatározását. Ezzel a szerelmi szál kibővül a hazafiasság forró érzésével: bíráló, hibákat felfedő, ostorozó patriotizmussá. Bánk későbbi szavaiban is Tiborc szózata tör fel: Bejártam az Országot és mindenfelé csak az Elbúsulást találtam ........... E gy szájjal, egy lélekkel azt kiáltó Minden magyar hozzám: „Ez egynéhány Keserves esztendők alatt magyar Törvényeink magyar hazánkon úgy Fityegnek, amiképen egy pelengérOszlopra áhítotton mocskos tettinek Táblája. Vannak, akik Katona szemére vetik, hogy Tiborc 'kirakodásait nagyobbrészt Veit Weber: Sagen der Vorzeit című művéből vette. Ez így igaz, a szerző maga is utal erre drámája első kiadásának jegyzetében. A cenzúra kijátszásának egyik módja volt rámutatni arra, hogy a kifogásolt mondatok már egyszer átmentek a cenzúrán. A Bánk bán forradalmi mondanivalóját a későbbi évtizedek magyarsága megértette. Ezért követelték színpadra a forradalom napján is, 1848. március 15-én. Legnemzetibb drámánk 165 év óta a magvar hazafiság, a kitartás és lelkesedés feltáró fókuszává forrt. Dr. Tóth István
