Dunántúli Napló, 1986. március (43. évfolyam, 59-88. szám)

1986-03-17 / 75. szám

1986. mórcius 17., hétfő Dunántúli napló S Mérlegzáró köz­gyűlések Mohácsi Ruházati Ipari Szövet-kezet: felfutóban a termelés Mérlegzáró közgyűlést ■ tartott az elmúlt szomba­ton a Korona Szállóban a Mohácsi Ruházati Ipari . Szövetkezet. Az alig 200 fős szövetkezet elmúlt évi eredményeit Nagy Jenő vázolta. Termelési értékük az előző évhez képest va­lamivel több, 32 millió fo­rint volt, ebből 9,7 millió forint a tőkés bérmunka, a nyereség pedig mind­össze 1,4 millió. A pénzt a beruházások vitték el, tavaly Mohácson új üzem­csarnokot hoztak tető alá, az idén pedig Himesházán 50 fős varrodát indítottak. Éppen ezektől várják most növekedésüket. Saját erő­ből és bérletből további külföldi gyártmányú, spe­ciális gépeket állítanak munkába; technológiai szervezéssel, a kieső idők csökkentésével fokozni kí­vánják a termelékenységet. Mindezek eredményeként az idei évre már termelési értékben 44 millió forin­tot - ebből 16 millió a tőkés bérmunka -, nye­reségben 5,3 millió forin­tot irányoztak elő. B. M.-i Fodrász Ipari Szövefkezeh szalonosít-ják üzlefeiket­Mérlegzáró közgyűlést tartott vasárnap a POTE aulájában a Baranya Me­gyei Fodrász Ipari Szövet­kezet. Az elmúlt évi ered­ményekről és a további tervekről Szokolai Imréné, elnök számolt be. Az 536 fős szövetkezet 50 millió forint árbevételt ért el, amiben az is benne van, hogy a ráfordítások gyors növekedését ellensúlyo­zandó, tavaly szolgáltató- saik árának emelésére kényszerültek. Nyereségük 1,3 millió forint. Fejlesz­tésekre nagyon kevés pénz jutott, több egységük is I megszűnt, igyekeztek azon­ban meglévő üzleteiket csinosítani, a kiszolgálás, kultúráltságát emelni, új­donságokat bevezetni, mint például a kozmetikában a lézeres kezelést. A szövet- ! kezetnél terjed az átalány- díjas elszámolási rendszer. Hálózatfejlesztésre az elkövetkező években sem gondolhatnak, meglévő üzleteiket korszerűsítik, szalonosítják. Szolgáltatá­suk műszaki és szakmai színvonalának emelésére fektetik a fő hangsúlyt, továbbá a szakmai képzés­re, hogy gyorsan követhes­sék a legújabb divatirány­zatokat, vendégeiknek ked­vében járhassanak. Kiegé­szítő tevékenységként fod­rász és kozmetikai cikkek árusítását is tervezik. Mi­után a bérleti dijak igen­csak megugrottak, a szö­vetkezet szeretné megvá­sárolni a pécsi Jókai té­ren és a Jókai utcában lévő üzlethelyiségeket, új­jávarázsolni a férfi- és női fodrászüzleteit. Sajnos, a helyiségekért irreálisan magas árat kérnek. Min­denesetre kár volna, ha a pécsi belvárosban ez a szolgáltatás visszaszorulna. Miklósvári Z. Bolgár matiné az Üttörőházban Pécsett mintegy nyolcvan bolgár család él, klubjuk is van a városban. Rájuk, a gyer­mekeikre, valamint a Bulgária iránt érdeklődő magyar gye­rekekre gondolt a Szabó István Úttörőház, amikor nemzetiségi napjai után, tegnap délelőtt bolgár programot szervezett. A matiné főszereplői a Budapest­ről érkezett bolgár gyerekek, a Hriszto Botev Iskola diákjai voltak, akik felszabadult, ked­ves énekükkel, táncaikkal iga­zi házigazdaként viselkedtek, s magukkal tudták sodorni ven­dégeiket is. A budapesti bol­gár iskolában és kollégiumban egyébként 230 gyerek tanul, tizenegy osztályt járnak, s aki akar tehát érettségit is szerez­het, mellyel idehaza és Bulgá­riában is folytathatja a tovább­tanulást. A matinéra érkezőket egy márciusban divó bolgár szokás szerint a piros-fehér fonálból készített apró figurával, a mar- tinicával fogadták, amit ki-ki a kabátjára, blúzára tűzött — sokan a háromszinű kokárda mellé. A martinica márciusi, ta­vaszi jókivónságot fejez ki, egészséget, gondtalan eszten­dőt kíván, barátok szokták ad­ni, küldeni egymásnak március idején. Nem hiányzott a kórus és a népitáncosok fellépése után a szertartásosan körbe vitt óriási kalács sem, amiből mindenki törhetett egy kis darabot. A budapesti bolgár gyerekek mű­sora, a mai dalok, népdalok, néptáncok után a Hriszto Bo­tev Iskola tanulói, tanárai da­lokat tanítottak, táncházat ren­deztek, és a közös körtáncba vitték a pécsieket js. Ezután a gyerekek maguk is> készítettek martinicákat, mások pedig Bul­gáriáról szóló vetélkedőn vet­tek részt. E nemzetiségi, nemzetközi programok után nemzetközi gyermekklub megszervezését tervezi a pécsi úttörőház. A más népek, az idegen nyelvek iránt érdeklődő gyerekek szá­mára rendeznek majd ennek keretében különféle érdekes foglalkozásokat. Bolgár néptáncokat is bemutattak a budapesti Hriszto Botev Iskola diákjai Läufer László felvétele­Ki a szeméttel — de ne az árokszélre! Lomtalanítási akciók Baranyában Talán a Pécsbánya környéki illegális szemétlerakó helyek is eltűnnek Repülők baráti köre alakul Pécsett Segíti a klub munkáját a technikai bázis javításában Förtelmes szeméthalmok kísé­rik útjainkat mindenfelé ilyen­kor, a hó elvonultával. Hiába hangzanak el a vészjelzések a katasztrofális környezetszennye­zésről, tornyosul a szemét. Nos a tanácsoknak ezentúl sem lesz több pénzük arra, hogy utánunk takarítsanak. Söprögessünk végre a saját portánk előtt, és ne dobjuk ki a tizedik emeletről a műanyag­zacskókat! A tavaszi lomtalanítást pedig ezen a tavaszon is megszerve­zik a nagyobb lakóhelyeken. Komló, Mohács, Siklós, Sziget­vár illetékesei elmondták, hogy rövidesen mindenütt értesítést kap a lakosság arról, mikor te­heti ki háza elé a nagyobb méretű lim-lomot, olyasmit, ami nem fér a kukákba. Évek óta zajlanak ezek az akciók a ta­nácsok, a városgazdálkodási egységek, a HNF aktívái szer­vezésében, csak oda kell rájuk figyelni. A községek közül pél­dául Szentlőrinc, Hosszúhetény évek óta szervez lomtalanítási akciót. Pécsváradon idén ta­vasszal rendeznek első ízben. Vajszló most ügyködik a szer­vezett szemétszállítás beveze­tésén. Mindez azért, hogy megszűn­jenek a lakóhelyek szélén ki­alakuló szeméthegyek. Mohá­cson a város belterületét sem kímélik ezekkel a partizán- akciókkal, nem beszélve sze­gény Dunánkról, ahonnan sok­ezren az ivóvizünket kapjuk. A rendezett környezet, például a szigetvári, siklósi vár környékén rendet paracsol — ott nincs szemétlerakóhely. Pécs várost hagytuk legutol­jára, ahol a tanács figyelemre méltó, koncentrált tisztasági programot indít ezekben a he­tekben. Kétszer 1,5 millió forint költséggel a Kertészeti és Park­építő, valamint a Köztisztasági Vállalat tünteti el a tél nyo­mait. A tanács megkeresi a társadalmi, gazdasági szerve­zeteket, üzemeket: tegyen ren­det ki-ki a kerítésén belül, meg a kerítés mentén, az üzem köz­vetlen környezetében is. Szép feladat volna szocialista brigá­dok, iskolák számára, ha vál­lalnák egy-egy hozzájuk közel eső területnek — nemcsak a kialakítását, hanem a gondo­zását is. Ha az iskolákban nemcsak jámbor óhaj volna a felhívás, ,,ügyelj a tisztaság­ra!", hanem tényleges tevé­kenység. A háztulajdonosokat, a lakóközössége.ket is megke­resi a tanács, a Vöröskereszt, a HNF bevonásával fel kívánja éleszteni a „Tiszta udvar, ren­des ház"-mozgalmat is. Mindez Pécs Város Tanácsá­nál sem lesz csak jámbor óhaj, pusztába kiáltott szó, mert a szigorú ellenőrzés és ahol kell, a büntetés sem marad el ebből a koncentrált programból. És mi legyen a Pécsett ki­dobandó öreg lavórokkal, he- verőkkel, fürdőkádakkal, autó­gumikkal? Mint évek óta min­dig, a város idén is rendez lomtalanítást legalább két íz­ben. Számítani lehet erre a kö­vetkező hetekben. Időben köz­ük az időpontokat is. Tessék tehát várni még egy kicsit, mielőtt úgy alkonytájt elindulnánk, hogy kivigyük a szemetet Lapis és Remeterét vagy Pel lérd irányába. Mert jönni fognak a szemetesautók. Kezdődhet a közös nagytakarí­tás. Először persze a saját por­tánk körül. Gallos Orsolya Repülni muszáj, vallják némi módosítással a római mondást azok a jórészt már nyugdíjban lévő sportrepülők és ejtőernyő­sök, akik évtizedekig a külön­böző nevű pécsi repülő egye­sületek tagjaiként az ég ván­dorai voltak. Persze, az idő múlásával tudomásul kellett venniük, hogy a visszavonulás elodázhatatlan. A dolog azon­ban nem ilyen egyszerű, hisz aki megízlelte a repülés vará­zsát, végleges „leszállásra” nemigen gondol. Éppen ezért fogant meg többükben az öt­let, hogy megalakítják a bara­nyai repülők és ejtőernyősök baráti körét azzal a céllaJ, hogy ne szakadjanak el kedv­telésüktől, s hogy erejükhöz mérten támogassák az MHSZ Baranya Megyei Repülőklub­jának a munkáját. — A klubnak eddig is volt ugyan pártoló tagsága, de ez elég laza szervezeti keretek között működött, most azt sze­retnénk, hogy a baráti kör várhatóan 50-60 résztvevője, ismét aktívan bekapcsolódhas­son a szép hagyományú pécsi sportrepülésbe. - mondja Meiszterics István, a baráti kör egyik fő szervezője. — Persze, nem arról van szó, hogy mi, öregek „kiszorítsuk” a repülő­térről a fiatalokat. Az elképze­lésünk, hogy megismerjük a mai repülést, segítsük a klub munkáját, mindenekelőtt a technikai bázis javításában, karbantartásában. . A pécsi repülés majd hatvan évvel ezelőtt kezdődött. Dr. Pa- gács Páltól, az egykori szen­vedélyes repülőtől, a pécsi re­püléstörténet lelkes kutatójától tudom, hogy a Pécs-Baranyai Aero Club 1929-es megalakulá­sa óta, kisebb-nagyobb meg­torpanásoktól eltekintve, folya­matosan zajlott repülőélet. A felszabadulást követően a gé­peket, melyek pécsi iskolák pincéiben vészelték át a há­borút, megjavították, összesze­relték és ezekkel kezdődött a pécsi repülés újabbkori fe­jezete. A baráti kör most azokra az emberekre is számít, akik ebben a munkában részt vettek, s később is kapcsolat­ban voltak a repüléssel. Egyikük, Fehér Endre, 35 év után tavaly hagyta abba a vi­torlázó repülést. — Nem vagyok fiatal, de ne­kem az is boldogság, ha kint lehetek a repülőtéren és se­gíthetek a fel- és leszállások­nál. Hát ha még néha-néha felmehetek . . . A repülőklub örömmel fo­gadta az elődök javaslatát, Balogh Árpád klubtitkár sze­rint, ha ők nem jelentkeztek volna, akkor a klub keresi meg az egykori pilótákat, ejtőernyő­söket.- A repülés nem csupán sport, hanem életforma, így nehéz elszakadni ettől. A ba­ráti kört támogatni fogjuk, bár az az igazság, hogy az ő se­gítségük is nagyon sokat jelent nekünk. A Baranyai Ejtőernyősök és Repülők Baráti Köre április elején alakul meg Pécsett, az MHSZ székházában. Minden érdeklődőt szívesen fogadnak. Roszprim Nándor Télen a hideg vizet is nehéz megkeresni — szikvízzel Az igazi Dobszay József Pécsett, a Kő- virág utcában üzemelteti mű­helyét Szódásokat kerestem, szikvi­zeseket találtam — merthogy így tartják őket nyilván a kis­iparosok szövetségénél. Hát ké­rem: Pécsett négyen főfoglal­kozásban, ketten nyugdíjasként készítenek szikvizet, s besegít a pécsi ellátásba a kozármis- lenyi kisiparos is, aki nemrég váltotta ki az ipart. S termé­szetesen a Borgazdasági Kom­binát, melynek üzemei nemcsak Pécsett, hanem a vidéki váro­sokban is készítenek szódát. Sőt a vidéki városi üzemek ké­szítenek „hagyományos" szó­dát is, literes, nyomós, vastag­falú üvegekbe — Tortyogán már csak palackozzák az üdítő vi­zet, s ballonokba töltik; a szódásüveg itt már kiment a divatból. A tortyogói üzemben ilyen­kor télen 7—8000 palackot és 200—250 ballont töltenek meg, nyáron, kánikulában pedig 12 —13 000-et, illetve 500-at. Fő­leg nyáron nem jelent hát kon­kurenciát számukra a kisipar. A tortyogói üzem vezetőjével próbáljuk megsaccolni, milyen arányt képviselnek a maszek szódások: harminc—negyven százalékra becsüljük üzleti ré­szesedésüket. A kisiparosok egyik fő erős­sége Pécsett, hogy csak ők ké­szítenek „igazi" szikvizet. Szegény Pákosné ma már csak az egyik szemére lát iga­zán, mert úgy szétrobbant egy palack, hogy még az arcvédőn keresztül is sérülést okozott, most meg a lábán és a kezén éktelenkedik két, nehezen gyó­gyuló seb, ugyancsak palack­robbanás miatt. Dehát azért tölt ő a régi kuncsaftoknak, s persze magának, hiszen mint tudjuk — ez az igazi. Sajnos gyorsan fogy a szódásüveg. Most ugyan a szövetség küldött levelet, hogy' mindenki beje­lentheti szódá süveg igényét, s akkor legyártatják, de az üveg­gyár csak 400 000 fölött áll szó­ba a szövetséggel. Aztán itt az a piros, fröccs­öntött műanyag fej, amit mos­tanában lehet kapni, palackra, ballonra egyaránt. Még jó, hogy Dobszay József eredeti szakmája gépésztechnikus, s így hamar rájött, mi okozza folytonos meghibásodásukat, jönnek is hozzá a javításra. Dobszayék szép új házban laknak a Kővirág utcában. Elmondja, augusztusban lesz három éve, hogy kiváltotta az ipart — következésképpen au­gusztustól fizeti ő is majd az adót: szeretne üveges szódát is készíteni, mert most csak ballonost, gyűjti is már az üve­geket, meg rendelne is, s van néhány terve még, amit vi­szont nem árul el, mert lehet, hogy a Tortyogó nem konku­rens, a maszekok viszont egy­másnak igen — mert még ak­kor is meg kell küzdenie, ha ő is, mint Pákosné,' tortyogói vízből készít szódát —, hiszen az sem mindegy, mint ahogy az sem, tud-e kölcsönözni ballont a kuncsaftnak, vagy sem, ami­nek pedig egy év alatt meg­kétszereződött az ára. A három év alatt már megtanulták Dob­szayék: nyáron kel! bespájzol­ni, még szódából is, mert té­len a hideg vizet is nehéz meg­keresni tisztán és szikvízzel. B. L.

Next

/
Oldalképek
Tartalom