Dunántúli Napló, 1986. március (43. évfolyam, 59-88. szám)
1986-03-11 / 69. szám
e Dunántúli napló 1986. március 11., ked MAGAZIN Aki a magyar szénhidrogén-bányászat bölcsőjénél bábáskodott Száz éve született Pávai-Vajna Ferenc A tudományok történetében nem ritkák a küzdelmes emberi sorsok. Ilyen volt dr. Pávai- Vájná Ferenc pályafutása is, kit sok csalódás, igaztalan támadás és kevés elismerés ért. Úttörő volt, önzetlen kutató, aki azért küzdött, hogy nekünk is legyenek olajmezőink, És amikor az első sikeres kutatófúrásokból megindult a termelés, akkor ennek dicsőségét mások aratták le, róla elfelejtkeztek. Anyagi siker nem jutott neki, szerény erkölcsi elismerés is csak későn, élte alkonyán. De mindezzel nem törődött, ment a maga választotta úton hivatásának élt, azt szolgálta. Tudományos meggyőződésében meg nem alkuvó tudós volt, akinek életútja mindnyájunknak példát mutató. 1886. március 6-án született a Nagyenyed melletti Csong- váron, régi háromszéki székely családból, kiket szoros rokoni kötelékek fűztek a Bolyaiakhoz. Kilencéves volt, amikor édes apja meghalt. Ettől kezdve másokat tanítva a maga erejéből tanult a nagyenyedi Bethlen kollégiumban, ahol az iskola természettudósának tartották, mert már abban az időben közleményei jelentek meg a budapesti szakfolyóiratokban. Böckh Hugó, a Selmecbányái Bányászati Akadémia geolóqiai és telepismerettani tanszékének professzora, a később méltói), világhírű olajgeológus, az eirw+vi földgázkutatás vezetője felfigyelt a tehetséges fiatalemberre és 1912-ben meghívta maga mellé tanársegédnek. Mint Böckh tanársegéde részt vett az erdélyi, majd az izavölgyi, muraközi, egbel- li és Dráva'—Száva közti olajkutatásokban. Ekkoriban formálódott ki rendkívül aprólékos, kitűnő meqfiqyelőképesséqet igénylő munkamódszere a kisméretű hegyszerkezeti mozgások megfigyelésére. Ennek köszönhetőek figyelemre méltó megállapításai a földrétegek gyűrődésének folyamatossáqára és különösen a pleisztocén, a geológiai „tegnap", rétegeinek mozgási jelenségeire, gyűrődésére vonatkozóan. Sajnos a Böckh és társai által eredményesen kutatott értékes szénhidrogénmezők Trianonban elvesztek számunkra. Ezért, és mert a Horvátországban megállapított olajat hordozó redők egy része a DunánDí PAVAY VÁJNÁ FERENC (1886-196« J FŐGEOLÓGUS A HAJDÚSZOBOSZLÓI 3 SZÉNHIDROGÉNMEDENCE NKF\T DOLGOZ Pávai-Vajna Ferenc emlékműve Hajdúszoboszlón 'túlra is átnyúlik, Böckh megbízta Pávait a dél-dunántúli területrész földtani feltérképezésével. A kutatások több munkatárs bevonásával 1924-ig tartottak. Ezután az Alföldön folytatta munkáját. Mi volt munkamódszerének a lényege? Kíséreljük meg egy mondatban összefoglalni: a legfiatalabb korú földkéregmozgások gondolata alapján földtani térképező, ún. „magyar módszerével", aprólékos munkával, gyakorta néhány méter mély kutató aknákban végzett dőlésmérések ezreinek segítségével állapította meg a szerinte olajra produktív boltozatokat a Dunántúlon és az Alföldön. Messzire vezetne és nem is alkalmas erre egy megemlékezés, hogy ezt a módszert kritikai vizsgálat alá vessük. Elégedjünk meg annyival, hogy Pávai módszere az Erdélyi-medencében nagyszerűen bevált, a Dunántúlon már kevésbé, az Alföldön pedig kétes eredményt adott. De tévedései ellenére is e| kell ismernünk, hogy a Dunántúlon az ő kutatási eredményei rakták le az alapot a további, már tőkeerős vállalat által végzett geofizikai kutatás számára és így nagymértékben hozzájárult ahhoz, hogy az Eurogasco (a MAORT elődje) geológusai már pontosabban tűzhették ki annak a fúrásnak a helyét a Pávai által kimutatott boltozaton, mely az első ipari jelentőségű magyar kőolajat feltárta. Ez így igaz még akkor is, ha ezt a hivatalos körök akkoriban nem akarták elismerni. E sorok írója, mint fiatal egyetemi hallgató részt vett a Földtani Intézet azon 1943. májusi vitaülésén, ahol Pávai kutatási eredményeit hevesen és elfogultan megtámadták. Szakmánk tudomány- történetének szomorú epizódja volt ez az ülés. A méltatlanul megtámadott tudós ekképpen fejezte be viszontválaszát: földtani kutatással „egy eddig hiányzott nagyon fontos gazdasági tényezőhöz juttattuk hazánkat és nemzetünket. Ennek a ténynek az anyagi előnyök mellett dicsősége is olyan nagy, hogy az utóbbiból valami talán juthatott, volna az úttörőknek is, s azt is elvenni akarni hálátlanság — de nem újság — Magyar sors!" Időközben, 1920-ban a Pénzügyminisztérium bányászati főosztályára került, majd amikor Böckh 1921-ben Perzsiába ment az angol állam olajszakértőjének, ő lett a bányászati kutatások szakreferense és irányítója. 1930-tól a Földtani Intézet munkatársa főgeológus beosztásban, ahonnan 1944- ben, idő előtt, mint miniszteri tanácsost nyugdíjazták. Legmaradandóbb értékűek vízföldtani kutatásai voltak. Hidrogeológiai munkásságát 18 új fúrásos gyógy- és termálkút, valamint öt gyógyfürdő fémjelzi. A hajdúszoboszlói és a debreceni nagyerdei termálfürdő falán — sajnos posztumusz — emléktábla hirdeti Pávai érdemeit. A termál- és artézivíz-kutatás szívügye volt. Idézzük önéletrajzát: „A hajdúszoboszlói fúrás sikere után a városi magyar nép maga szavazott meg százezer koronákat a fúrások költségeire Karcagon, Debrecenben, stb. Nem kapitalista vállalatok, hanem a nép bizalma támogatta törekvéseimet s ez fokozta munkaerőmet a későbbi gáncsolások közben. Erre a geológus kartásaim működése között ritka népszerűségre vagyok büszke. Nem a tőke, nem a mágnások és tudósok támogattak”. A felszabadulás után hosz- szas utánjárására 1950-ben a Földtani Intézet reaktiválta, ahol kezdetben a vízügyi, majd a kőszénbányászati osztályon dolgozott. 1954. novemberében a Komlói Szénbányászati Tröszt mázai üzeméhez helyezték át bányageológusnak. A szekszárdi kórházban halt meg 1964. január 12-én. Szolnokon temették el. Egy nagy életút ért ezzel véget, nem oly módon, mint aminőt megérdemelt volna. Életében csak küzdelem jutott neki osztályrészül. Harcolt a szakmai értetlenséggel, hivatali elfogultsággal, az anyagi reménytelenséggel. Dr. Fejér Leontin MANYIKA w Uj ötéves terv a horgászegyesületek életében Mint mindert gazdálkodó egység, a horgászegyesületek is megtartották közgyűléseiket, zárszámadásaikat. Az idei közgyűléseknek az adott különös jelentőséget, hogy az elkövetkezendő öt évre új vezetőséget választottak, akik az egyesületek gazdálkodását, szervezeti életét irányítják. Kialakult már a közösségi munkát vállalók köre, de az élet megkívánja a változást, néhány ponton a fiatalítást. Köszönet jár azoknak a vezetőknek, akik továbbra is vállalják a feladatokat, de azoknak is, akik eddig aktívan tevékenykedtek és segítették a horgászmozgalom fejlődését, de nem kerültek újraválasztásra. Múlt év végén elkészültek az új halgazdálkodási üzemtervek, amelyek a saját kezelésű vizek következő öt évi gazdálkodását határozzák meg. Cél, hogy a növekvő horgászlétszám mellett az egy főre jutó halfogás ne csökkenjen, a vizek természetes hozamait jobban kihasználják. Az elmúlt évben a megye horgászmozgalma tovább erősödött. A horgászlétszám 12 383 fő volt, melyből az ifjúsági és gyermekhorgászok száma 3139. A 6%-os létszámnövekedés ellenére az egy főre jutó halfogás több volt az előző évinél. Egy horgász átlagfogása 22,20 kg volt. A megye horgászai az elmúlt évben a fogási naplók adatai szerint összesen 227,166 kg halat fogtak, melynek 58,8%-a ponty volt. A pécsi tavakból 50 441 kg hal került ki, melynek 68%-a volt a ponty. Nőtt a harcsafogás is, a Pécsi-tóból 1638 kg harcsa került ki. A megyei horgászok által kifogott halak értéke, forgalmi áron számolva 12,6 millió Ft volt. A horgászok gondoskodása teremtette meg a jó eredményeket. Ez az év is remélhetőleg nem lesz rosz- szabb halfogásban az elmúlt évinél, mert az ősz folyamán a megyei horgászkezelésű vizekbe 7,2 millió Ft értékű hal került kihelyezésre, ami egymillió Ft-tal több, mint az előző évi telepítés. A tavasz beköszöntével megindul a pontyhorgászat. Az intenzíven telepített, a tél folyamán kiéhezett halak még ugyan csapatban járva, de erőteljesen kezdenek enni. Egy-egy halraj. megtalálása esetén a napi és heti engedélyezett darabszámot viszonylag rövid idő alatt meg lehet fogni. Mégis azt ajánlom, érdemes mértéket tartani, nem kell a szükségleten felüli mennyiséget kifogni, jól jön az majd a kellemes nyári reggeleken is. Az évi arányos telepítés nem oldható meg, így sajnos tavasszal néhány horgász nem ismer határt. Az egyesületek és az IB is ebben az időszakban megerősíti ellenőrzését és a fegyelmi bizottságok is ilyenkor szigorúbban mérnek. Megkíséreljük elérni, hogy az IB-vizekén szabálytalankodóknak a következő években ne adjunk területi engedélyt. A tavakban levő halmeny- nyiség a közösség tulajdona, az a szabályok betartása mellett eredményes halfogást is biztosít, ha megőrizzük és nem tűrjük meg a horgászmozgalomban a horgászrend és a horgászetika megsértését. Március végén, április elején mindenütt megszervezik a környezetvédelmi napot, melyre minden horgász megjelenésére számítunk. Dr. Kovács Zoltán „Valami rejtélyes magnetiz- mus sugárzott Kiss Manyi lényéből, ami vonzotta az embereket, férfiakat, nőket egyaránt. Mindenki, aki a közelébe került, barátja, de legalábbis a bámulója lett.” E sorokat Bilicsi Tivadar írta róla, aki színpadon, s számos filmben volt á partnere. Hihetünk neki. Kiss Manyi 1911. március 12-én született Magyarlónán, egy székelyföldi falucskában (bár igazi szülőhelyeként Zá- gont említi, ahová nyolchetes korában került). Muzikalitására a gimnáziumban figyeltek fel, s tizenöt éves volt, amikor szülei Kolozsvárra vitték, és beíratták a zenekonzervatóriumba. Az egyik este színházba ment. Kálmán Imre Tatárjárás című operettjét látta, s o színház varázsa annyira foglyul ejtette, hogy csapot-papot, zongorát, konzervatóriumot otthagyott, s jelentkezett Izsó Miklósnál, a kolozsvári színház rendezőjénél, a kitűnő színész- pedagógusnál. Izsó meghallgatta, tehetséget látott benne, elvállalta a tanítását. Neve hamarosan felbukkant a kolozsvári Nemzeti Színház plakátjain, s két esztendő múlva, 1928-ban megkapta színész- diplomáját. Kolozsvár után Miskolc, majd Szeged következett, a közönség kedvence lett, rajongtak érte. Már Budapestre is hívták egy-egy szerepre, aztán újra visszament a Tisza- parti városba. 1936 őszén új kabaré nyílt Pesten, a Pódium. Komlós Vilmos, Herczeg Jenő, Peíhes Sándor, Keleti László és Szenes Ernő mellett Kiss Manyi is színpadra lépett — kiugró sikert aratva. A kritikusok és a közönség is felfedezte tehetségét, humorát, csillogó egyéniségét. 1936 decemberében” már a patinás Magyar Színházban játszott Csathó Kálmán Szakítani nehéz dolog című vígjátékában, s a kritikusok alig találtak jelzőket a dicséretére. Neve ismertté vált, operettek sokaságában szerzett népszerűséget, a film is sűrűn foglalkoztatta, pedig volt olyan időszak, amikor egy producer ezt mondta neki: A Manyi névvel menjen egy budai úricsaládhoz háztartási alkalmazottnak, de a filmgyárat hagyja békében. Egy „Manyi” nem csinálhat karriert. . . A sikerszériát a háború törte ketté. 1945 után évekig nem találta a helyét, revüszín- padokon, kabarékban tékozolta tehetségét. A csendet a film szakította meg: Bán Frigyes, Fábry Zoltán bízott rá szerepeket — koránál legalább 30 évvel idősebb, ezer redővel barázdált arcú öregasszonyokat játszott — elhitető erővel. 1954-ben került a Madách Színházba, ahol végre igazi otthonra lelt, s kibontakozhatott egyedülálló tehetsége. Az itt töltött másfél évtized alatt eljutott pályafutása csúcsára Játszott Brechtet, Csehovot Gorkijt, Sarkadit, Németi Lászlót. Színpadra lépett drá mában — eszményi Kurázs mama volt —, komédiában játszott öregasszonyokat é bakfisokat. Minden maszk nél kül meg tudott öregedni, é képes volt belülről megfiata lodni. Már jócskán benne jár a korban, amikor Darvas Szi lárd megírta neki a Hiccíg Ju- cikát. Hajába masnit tett, vé kony lábacskáira fehér zokni: húzott. „Jucika, te hány éve: vagy?” — kérdezte a szerep szerint partnere. Nyolc, mondta. Mire az egyik előadásor az első sorban félhangosan megjegyezte egy hölgy: „Ej lehetetlen, biztosan tíz is elmúlt.. .” Kiss Manyi civilben A Sziget a szárazföldön című filmben ösztönös tehetség volt. „Én sosem vesződöm a szereppel — nyilatkozta. — Elolvasom, átgondolom, kitalálom, ki vagyok, mi vagyok. A többi jön magától. Sokszor csodálkozom a kollégáimon, akik .a bemutató előtt egész könyvtárakat átrágcsálnak. Én még egy sort sem olvastam a szerepeimhez. Minek? Vagy beletalálok, vagy úgyis hiába." Utolsó nagy, emlékezetes alakítását Németh László Bod- nárné című drámájának címszerepében nyújtotta. Pedig már beteg volt komoly fájdalmak gyötörték, amelyek any- nyira fokozódtak, hogy 1971 márciusában kórházba kellett feküdnie, a műtéttől remélte a gyógyulást. Ám az orvosok már nem tudtak segíteni rajta. Kárpáti György fi komloi Zengő Áruházban 1986. MÁRCIUS 12-TŐL 20-30 százalékos árengedménnyel kerékpárvásárt tartunk, amíg a készlet tart. Gazdag választékkal állunk vásárlóink rendelkezésére. dro
