Dunántúli Napló, 1986. március (43. évfolyam, 59-88. szám)
1986-03-11 / 69. szám
1986. március 11., kedd Dunántúlt napló 3 Marcella, Rosalinda, Ivonne és Musztafa Folytatódik a vasútvonalak villamosítása A MÁV-nál megkezdődött a VII. ötéves tervidőszak villamosítási munkálatainak első szakasza: a Tárnok-Martonvá- sár—Kápolnásnyék közötti vonalszakaszon már alapozzák és állítják a felsővezeték-tartó oszlopokat. Hazánkban jelenleg összesen 1900 kilométernyi vasútvonal van villamosítva, a teljes vasúti hálózat egynegyede. A szállításban betöltött szerepe azonban ennél nagyobb arányú, ugyanis itt bonyolódik le a vasúti áruszállításnak több mint a fele. A gazdaságossági számítások alapján kidolgozott villamosítási terv szerint az elkövetkező időszakban a legfontosabb feladat a Budapest—Székesfehérvá r-Bala- tonszentgyörgy—Gyékényes, illetve a Dombóvár—Kaposvár- Gyékényes közötti — mintegy 350 kilométernyi - vonalszakaszok villamosítása. A tervek a MÁV Tervező Intézetben készültek, a kivitelező szintén MÁV cég, a Villamos Felsővezeték Építési Főnökség. A munkálatokat négy ütemben végzik: az első ütemben Budapest-Székesfehérvár— Szabadbattyán között teremtik meg a villamosvontatás feltételeit. A beruházásnak ez a része 740 millió forintba kerül — a teljes VII. ötéves tervi villamosítási programra összesen 1,8 milliárd forintot szán a MÁV. A tervek szerint az első ütem 1987 végére fejeződik be, vagyis ekkor indulhat meg a villamosvontatás Budapest és Székesfehérvár között. A hideg ellenére tervszerűen haladnak a munkák az első szakaszon, alapozzák és már állítják is a felsővezeték-tartó oszlopokat. A munkaterület kijelölésénél figyelembe vették, hogy ugyanezen a vasútvonalon pályakorszerűsítési munkák is folynak és a villamosítást célszerű a már felújított pályán végezni. A későbbi építéseket úgy ütemezik, hogy semmiképpen se zavarják a Velencei-tavi, a balatoni nyári üdülőforgalmat. Ebben az időszakban a kevésbé frekventált dombóvár-gyékényesi szakaszon dolgoznak majd. A számítások szerint a 350 kilométeres vasútvonal villamosításának beruházási költségei 4 év alatt megtérülnek, nem utolsósorban a jóval olcsóbb üzemeltetési mód következtében; a villamos vontatás költségei mindössze egy- harmadát teszik ki a dízelvontatásénak. A mohácsi székgyár növeli termelését Célrészjegyek a termelés bővítésére Öntvényeket csiszolnak Diósviszlón, a Sopiana Gépgyár megrendelésére. * Fotó: Läufer László Rorigyf eldolgozó Diósviszlon Nem a szintentartásra rendezkedtek be a Szék- és Kárpitosipari Vállalat mohácsi székgyórában, az idén a tavalyinál is többet akarnak teljesíteni. Pedig mostoha körülmények között folyik a munka, főként a két kárpitos telephelyen. Az idei 520 milliós termelési érték a múlt esztendeit 30 millióval haladja meg. Kétmillióval növekedik a nyereség is, a tervszám 52 millió forint. Kiegészítésül annyit a fenti adatokhoz, hogy az öt vidéki gyárat üzemeltető budapesti nagyvállalat termelési értékének 35-40, míg nyereségének 25—30 százalékát a mohácsi ezer dolgozás kollektíva állítja elő.- Sok pénzre van szükségünk, hogy rövid időn belül mintegy 100 millió forintért létrehozhassuk a széküzem szomszédságában a központi kárpitos részt — mondja Pál Ferenc főmérnök. - Háromszáz kárpitos dolgozónk kerülne új üzemrészbe, s ezáltal a belső szállítás, a kazánok és a tárolás üzemeltetési költségei jócskán lecsökkennének. Még 1990 előtt, minél előbb szeretnénk az átadást, Ebben az esztendőben elsősorban a belföldre szánt hagyományos és új kárpitoster- mékek gyártása erősödik fel. A termelési érték döntő hányadát - mintegy 380 millió forintról van szó — ezek teszik ki. A két kárpitosműszakban van még szabad kapacitás, ezért új munkásokat vesznek fel. Tavaly a Léda hálószoba- garnitúra futott be. Az idei újdonságok, mint a Marcella és Rosalinda kárpitosgarnitúra, az Ivonne és a .Musztafa sarokgarnitúra piaci startja jól kezdődött. A székelőállítás jelentőségét az adja meg, hogy a nyugati, főként NSZK-beli gyáriatoknak készülő újdonságok komoly valutabevételt hoznak. Idén 85—90 millió forintnak megfelelő valutához jut majd a vállalat a mohácsiak munkája révén. Egyre nehezebbek a termelési feltételek, mert a fenntartási költségek igen magasak, főként a kárpitos részlegeknél. Az a cél, hogy a mintegy 300 milliós évi alapanyagköltség ne emelkedjék tovább és legkevesebb egy százalékos megtakarítást érjenek el. Ezért érdekeltebbé teszik a fával, szövettel és habbal dolgozó szabászokat. Az érdekeltség javítása miatt vgmk alakult a kárpitos és a széküzemben is. Egy másik gmk a keservesen előteremthető import szerszámokat váltja ki a gyári tmk-ban előállított változatokkal. Egy újabb gmk-t azért szerveznek, hogy jobban. kihasználják a megmunkáló gépparkot. Szabad szombaton kerülne erre sor, amikor a tmk amúgyis munkába áll. Márciustól már 4 vállalati gmk termel. Költség- csökkentő tényezőnek számít az is, hogy az áramfogyasztást ésszerűsítik. Nagyon szép sikerrel jár már a fahulladékok eltüzelése is. Az érdekeltség azzal is tovább bővül, hogy a mohácsi gyár nagyobb önállósághoz jut. így például részt vállal a gyártmányfejlesztés, a belföldi értékesítés, az anyagbeszerzés feladatainak a megvalósításában. Csuti J. Rongyfeldolgozót létesít a diásviszlói tsz. A Dél-dunántúli MÉH Vállalattal kötött szerződés értelmében mosott, tisztított fongyot válogat, báláz az a tizenöt asszony, akik még e hónapban megkezdik a munkát az új üzemben. Ipari rongyot állítanak elő, ennek je-; lentős része szocialista országokba kerül. A Pécsett fertőtlenített textilhulladékot eddig Dunaföld- várra továbbította a MÉH, majd a bálázott rongyot visz- szaszállították. A fuvarköltségek csökkentése érdekében az évi kétmillió forint értékű munka elvégzésére baranyai vállalkozót kerestek. A diós- viszlói tsz az elmúlt öt évben több üzemmel állt kapcsolatban és végzett bérmunkát. Jelenleg is dolgoznak a Sopiana Gépgyárnak, évi két és fél millió forint értékben végeznek öntvénycsiszolást és forgácsolást. Hatvan szakmunkásuk közül 32 rendelkezik második szakmával is, és ezt az elmúlt öt évben szerezte. így ajánlkozhattak a MÉH-nek, és végeznek ma már rendszeresen lángvágást, vasvágást. A Diósviszlón élő női munkaerő megkötésére döntöttek a rongyfeldolgozó létesítése mellett. A kezdeti létszámot a rádfalvai asszonyok bevonásával 35-re bővítik majd. A válogatás és bálázás mellett a legfontosabb feladat a kor- colás, vagyis a gombok és cérnaszálak eltávolítása, a varrások fölfejtése. Az üzemet egy helyben lévő, ' kihasználatlan épület betelepítésével, 300 000 forintos pótlólagos beruházással alakítják ki. A 300 négyzetméteres helyiségbe százezer forint értékben kerülnek gépek, ezeket a tsz-ben készítik. Létrehoznak szociális helyiségeket is. Szerencsés körülmény, hogy az üzem a szövetkezet étkezdéjétől 150 méterre van csak. A beruházást a tsz-tagok által jegyzett célrészjegyek is segítik, a befolyt összegeket a mindenkori termelés bővítésére fordítják. A fűtést saját gyártmányú kazánokkal, a tsz energiabázisára alapozva oldják meg, hasznosítva így az erdészeti fahulladékot, és az itt keletkező melléktermékeket. Sz. Koncz I. Arab aspiráns a Pannonvinnél Remélhetően az iraki Kanon Mohamed nevét itthon és hazájában is elismeréssel említik majd a szőlész szakemberek, hisz aspiránsként olyan témát választott kandidátusi értekezése tárgyául, amely könnyen meghonosítható a gyakorlatban, „A rügyterhelés hatása az egyesfüggöny-művelésű olaszrizling tőkék teljesítőképességére” cím mögött any- nyi minden és oly sok ember segítsége húzódik, hogy elegendő csak a legkézzelfoghatóbb tényékhez ragaszkodni. Az egyesfüggöny-művelés előnyei: a törzsről 170—180 centiméter magasan kifeszített huzalra fekszik fel a kar és onnan nőnek lefelé a termőalapok és a hajtások, egyszerűbb, könnyebb és olcsóbb ez a tőkeműveíés, a, szálvesszőket és a hajtásokat nem kell kötözni. Ami talán a legfontosabb: a négy rügyterhelési kezelés is bizonyította, ezzel az eljárással hektáronként 19—38 tonng szőlőt lehet szüretelni: attól függően, hogy mennyi termő rügyet hagynak meg. A hazájában agráregyetemet végzett Kanan Mohamed miért éppen Pécsett és miért az olaszrizlinget választotta? Erre aspiránsvezetője, dr. - Diófási Lajos, a Pannonvin Borgazdasági Kombinát vezérigazgató-helyettese válaszol, hisz a témát ő ajánlotta: — Magyarországon az egyesfüggöny-művelés új, és még kevés ismerettel rendelkezünk, ugyanakkor az olaszrizling hazánkban a legelterjedtebb minőségi fehérbor fajta, melynek nemcsak múltja, jövője is van. Az iraki fiatalember a Pannonvin Kutató Állomásán már majd négy éve kutat és dolgozik, tapasztalatait 110 oldalas kandidátusi értekezésben foglalta össze. Lényege: az új művelési mód alkalmazásával művelés- tecbnikailag nagyot léphet előre a hazai szőlőtermesztés és -kultúra. Mi lesz a haszna magyar- országi kutatásának?- Szeretném otthon meghonosítani az itt megtanult új szőlőművelési módokat, a borszőlő-termesztést is szeretném magas színvonalra emelni, mert Irakban a csemegeszőlők vannak zömmel és alacsony színvonalú a borászati technológia. Nálunk hosszú a vegetációs időszak, bő a termés - hektáronként 28-30 tonna — és magas a cukorfok. Magasabb savtartalmú borszőlőkkel szeretnék tovább kísérletezni, de az is érdekel, hogyan lehetne nálunk meghonosítani például az olasz- és a rajnai rizlinget, a cirfandlit. Kanan Mohamed két éve pécsi lányt vett feleségül, kisfia, Ahmed 16 hónapos. Remélhetően sikerrel védi meg kandidátusi értekezését. Utána családjával, em lékeivel, tudásával felkere kedik, hogy odahaza koma toztassa azt, amit itt, a Mecsek alján elsajátított. Murányi László Hulladékhasznosítás Siklóson Kapós a félmárvány Az épület vagy egyéb felület burkolására használatos legértékesebb márványt hazánkban a Kőfaragó és Épületszobrászipari Vállalat siklósi üzemében állítják elő. öt- ven-en dolgoznak a bányában és hetvenen a lapüzemben. A tömött mészkő kedvezőtlen fekvésű: 65 fokos dőlésszögben kell fejteni, különben roi- csolódik a nemes anyag. Így is csak átlagosan nyolc négyzetméter tiszta márványlap hozható ki egy köbméternyi kőből. Siklósi sárga márvány került tavaly a budapesti Béke Szálló, a tihanyi Biológiai Kutató Intézet lefedendő részeire. Az Országház folyamatos felújítására is állandóan szállítják a zöld és sárga márványt. S régi vevő a kalocsai Fém- és Villamosipari Vállalat is, a hőtároló kályhák tetőlapjának használják. A márványhulladék hasznosítása, a meddőcsökkentés érdekében néhány éve elkezdték az úgynevezett félmárvá-ny, a Tenkes fantázianevű termék gyártását. Cementbe ágyazott -sárga márványdarabok alkotják a Tenkes-lapot. Feleany- nyit kérnek érte, mint a márványért. Különösen az állami építőipari vállalatok keresik a Tenkest, így a Heves Megyei ÁÉV egy csehszlovákiai kenyérgyár építéséhez 600 négyzet- métert vitt idén januárban. Nagy vevők a Győr-Sopron és a Zala megyeiek is. Egyéni vásárló egyelőre a -siklósi Tüzép-telepen juthat hozzá a jó minőségű, szép erezetű sárga vagy zöld márványhoz, illetve a Tenkes-lap- hoz.- Tenkesből tavaly 21 000 négyzetmétert gyártottunk, ez évre a növekvő kereslet miatt már 31 000 a terv. A feldolgozó gépsor ezt még elbírja - mondja Sugár György műszaki vezető. — A termelésnövelésben nagy szerep jutott a múlt év végi munkaszervezési intézkedéseknek, ez ötven százalékkal megnövelte a termelékenységet. Idén január 25- től fokoztuk az anyagi érdekeltséget a lapfeldolgozásban úgy, hogy a bérezést szigorúan a teljesítményhez kötjük. L. Cs. K. Olaszrizling é$ cirfandli Irokllqii
