Dunántúli Napló, 1986. március (43. évfolyam, 59-88. szám)
1986-03-11 / 69. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúlt napló XLIII. évfolyam, 69. szám 1986. március 11., kedd Ara: 1,80 Ft Az MSZMP Baranya Megyei Bizottságának lapja A tartalomból: Textil- feldolgozó Diósviszlón (3. oldal) Program az elmaradt térségek fejlesztése (5. oldal) Exportra készülő székek (3. oldal) Javuló kilátások Szőlőmetszési bemutató kistermelőknek Az idei tél sok csapadékot, termékeny rügyeket, kis fagykárt jelent a szőlősgazdáknak Háromszáz kistermelőt vonzott az a szőlőmetszési bemutató, melyet tegnap délután a pécsi kutatóállomás szentmik- lósi telepén tartottak. Harminc éve minden tavasszal összejönnek itt a szőlősgazdák, hogy a kutatási eredményekről, a korszerű művelési és metszési módokról tájékozódjanak. — Az 1985-ös év termés- eredményei megmutatták, hogy a szőlőtermesztésre hol optimálisak a feltételek. A tavalyi fagykár csak az 1929-eshez mérhető, s éppen ezért az elmúlt évi tapasztalatok a jövőben hasznosíthatók — kezdett a kutatási eredmények ismertetésébe dr. Diófási Lajos, a PANNONVIN Borgazdasági Kombinát vezérigazgató-helyet, tese. Dél-Dunántúl megyéit eltérően érintették a fagykárok: Tolna megyében például alig okoztak termésveszteséget, míg máshol igencsak súlyosat. A kutatóállomás dolgozóit is megleDte, hogy a jelenleg elterjedőben levő szőlőfajta, a Bianka mindössze 2—3 százalékos rügykárt szenvedett. Ugyancsak jól viselte az idő- iórási meapróbáltatásokat a Rainai rizling, az Olaszrizling, a ‘Cabernet franc, a Kékfrankos. Meaállapítottók, hogv a tengerszinttől számított 150 méter fölötti fennsíkokon, déli hegyoldalakon elviselhetőbb volt a faavkár mértéke, így például a villány-siklósi hegytetőn, Pécsett az Aranyhegy, Bálics és Donátus szőlőiben. A talaj, és levélelemzés alapján végzett szakszerűbb trágyázással a nagyüzemek elérték, hogy fagytűrőbbek lettek a tőkék, azonban a megfelelő laborkapacitós a levélana- lítikához még nem áll rendelkezésre, így ezen vizsgálatokat a kistermelők egyelőre még nem vehetik igénybe. Az idei tél biztató jelekkel indítja a szőlőmunkákat. Ekkora tömegű csapadék — november 1-től g tegnapi napig 331 milliméter — régen esett, s ennek is nagy része hóformában, azaz a legkedvezőbb csapadékként. A kutatóállomáson megállapították, hogy a rügyék termékenysége nagyobb mint a tavalyi, különösen a rizlingszilváninál, a rajnai rizlingnél, a királylánykánál. A február végi nagy lehűlés is csak bizonyos helyeken okozott fagykárt, így a mélyen fekvő területeken, völgyekben. — Ahol tavaly a rügyek 80— 100 százaléka a fagy következtében sérült lett, ott a tőkék is károsodtak, s ezek fokozatosan elhalnak — mondta dr. Diófási Lajos. — Akik ennek a jelét tapasztalják, azok a tőkefej fölött egy arasznyira vágják vissza a törzset, celciddel kenjék be gombásodás ellen a vágás helyét, és a tőke megújul. A tájékoztatót követően dr. Diófási Lajos gyakorlati bemutatót tartott a tőkekialakításról, a metszésről, majd a résztvevők megismerkedtek a huzalfeszítő eljárás új módjával, s végezetül megízlelték a kutató, állomás borait, hogy megállapítsák: a különböző metszésiművelési módok hogyan hatnak a minőségre. A PANNONVIN Borgazdasági Kombinát, a Baranya Megyei Tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztálya, a Magyar Agrártudományi Egyesület és a TIT agrárszakosztálya közös rendezvényére külön- busz érkezett Dombóvárról, Kocsoláról, valamint egyénileg utazók Baranya községeiből, városaiból. A Tolna megyei Nak községből egy fiatalemA Bányászati AknamélyítS Vállalat Alkotás utcai volt központja telepén üzemel a cég munkaruházati részlege. Havonta 180 kollekciót készítenek a vízhatlan ruhákból saját részükre, a szénbányáknak és Budapestre a csatornázási müveknek. Erb János felvétele bér telepítés előtti tapasztalatszerzésre jött, egy pécsi asszony pedig azért, hogy a metszési ismereteit bővítse, mivel a családban e feladat reá hárul. Az ez évi termések is bizonyítékai lesznek a tegnapi összejövetel hasznosságának. L. Cs. K. Á kiemelés több napig tart Megtalálták a Challenger utaskabinját Az áldozatok maradványai is megvannak Megtalálták a január 28-án, tragikus körülmények között felrobbant Challenger űrrepülőgép utaskabinját. Az Amerikai Országos Űrhajózási Hivatal, a NASA vasárnap délutáni bejelentése szerint í az utaskabinban ott van- '• nak az űrhajósok maradvá- : nyai is. Részleteket egyelőre nem közöltek, azt sem jelentették be, hogy mind a hét holttestét megtalálták-e. A várhatóan több napig tartó kiemelési munkálatokat haladéktalanul megkezdik. A kabin — amely két részből, a négyszemélyes pilótafülkéből és a további három személyt befogadó kabinból áll — mintegy negyven kilométerre van a parttól, körülbelül harminc méteres mélységben. A NASA közölte: a korábbi műszeres vizsgálatok után pénteken búvárok szálltak le a vízbe és azonosították az űrkabint, megtalálták az űrhajósok maradványait. A közléssel azért vártak egy napot, mert előbb az áldozatok hozzátartozóit értesítették. A szakértők* egy része feltételezte, hogy a kabin egyben marad a robbanás, illetve a zuhanás után, más részük azonban úgy vélekedett, hogy az darabokra tört. Eddig méq csak viszonylag kisebb roncsokat emeltek ki egy darabban a tengerből. Felvételeket „ez ideig nem tettek közzé a kabinról, így annak állapotát csak a kutatásban részt vevők ismerik. A Varsói Szerződés külügyminiszteri bizottságának ülése A Varsói Szerződés tagállamai külügyminiszteri bizottságának soron következő ülését március második felében Varsóban tartják. Hétmilliárd forint öt évre Baranya megye vízgazdálkodásának ■ »• rrm jovoje ■ Feltárják a megye vízbázisait ■ Cél a teljes körű ivóvízellátás Baranya az elmúlt öt évben 4,7 milliárd forintot költött a vízgazdálkodási feladatok megoldására, a viszonylag kedvező háttér azt is jelenti, hogy az előzetes elképzeléseken túlmenően 116,7 százalékra teljesült az ötéves terv. A Magyar Hidrológiai Társaság Baranya Megyei Szervezete tegnap délután a pécsi Technika Házában az eredményeket összegezte, és a következő öt év feladatait határozta meg. — Mi a célkitűzések megvalósításának anyagi bázisa? Dr. Hernády Alajos, a Déldunántúli VÍZIG igazgatója: — A vízügyi ágazat kedvezően indul a következő öt évben, 6,9 milliárd forintot költ fejlesztésekre, húsz százalékkal többet, mint az előző tervcik- lusban. Ez az összeg az országos fejlesztésnek 16—17 százaléka. Baranya nem megyei méretekben részesül az országos pénzekből, oka elsősorban a kedvezőtlen adottságaiból, illetve a megyei pénzek koncentrálásából ered. — Mit tart súlyponti feladatnak? — öt év eredménye, hogy a lakosság 86 százaléka egészséges ivóvizet kap. A következő öt év célja elérni, hogy Baranya lakóinak 91 százaléka részesüljön az ellátásban. Azzal számolni kell, hogy lesz 30—40 település, amelyen gondjaink adódnak abból, hogy nem tudunk végleges, közüzemi ellátást biztosítani. Helyi megoldásokat kell találnunk, például a településközpontban vízvételi lehetőséget biztosítani. — A vízügyi szakemberek most egy nagy programon dolgoznak. — A megyei tanács felkérésére az MTESZ alakított egy komplex munkabizottságot, melyben a tagegyesületek jól képzett szakemberei dolgoznak: feltárjuk a megye vízbázisát, amely alapja lesz a tanácsi tervezéseknek. Az őszre elkészülünk a munkával. G. M.
