Dunántúli Napló, 1986. március (43. évfolyam, 59-88. szám)

1986-03-10 / 68. szám

1966. március 10., hétfő Dunántúli napló 5 Veszett rókák, kóbor ebek Nyolcvan kutya harapás évente Sok a felelőtlen ebtartó „Jelentkezzen az a kutyatu­lajdonos, akinek a kutyája teg­nap délután itt ímeg itt, ekkor és elekor megharapott egy kis­gyermeket." Mostanában, mintha megszaporodtak volna az ilyen és ehhez hasonló saj­tóközlemények. Az ember há­tán önkéntelenül is végigfut a hideg, mikor a rádió vagy a tévé megszakítva adását be­mondja a riasztó hírt. Elbi- zonytaíanít a gondolat, vajon a veszettség elleni küzdelem­nek valóban ez ma a legha­tékonyabb módszere? Volt idő, amikor nyakörv és címke nél­küli kutyák nem rohangászhat- tak büntetlenül városaink ut­cáin. A törvény szigora lazult, vagy az emberek lettek fele­lőtlenebbek? Dr. Perlaki Emil, Pécs városi főállatorvos ez utóbbira teszi a hangsúlyt, amikor illusztrá­lásképp elmondja az emberi felelőtlenség legfrissebb pél­dáját. E hét péntekjén Vasa­son agyonvertek és megnyúz­tak egy veszett rókát, nyilván a bundájáért. Emiatt két, de lehet, hogy három embert be kell oltani, ami nem veszély­telen beavatkozás. Mi ez, ha nem emberi felelőtlenség? Az utóbbi hetekben megszaporod­tak a hatóságnál a bejelen­tések a város körül „ólálkodó" veszett rókákról, veszettség­gyanús kóbor kutyákról. — Pécsett március 15-én kez­dődik és április 15-ig tart az idei eboltás, amit a sajtóban és plakátokon is közzé teszünk. Évente 8500 ebet oltunk be, de legalább Í500 kutyát nem hoznak el az ismeretlen és fe­lelőtlen tulajdonosak. Állattar­tási, ezenbelül ebtartósi kultú­ránk színvonalával van a baj, hisz a törvény szerint állatot csak emberi élet veszélyezte­tése nélkül szabad tartani. Külföldtől e téren is van mit tanulnunk, meg más tekintet­ben is. Az NSZK-ban például minden kutya nyakörvén kis háromszögletű - sárga, kék, zöld, narancs stb. - színes mű­anyaglapocska csüng. A szín évente változik, s eképp már messziről meg lehet állapítani a kutyáról, hogy tárgyévben oltották-e veszettség ellen, vagy régebben. Valami hason­lót képzelnék el nálunk is be­vezetni, aminek pillanatnyilag nemcsak pénzügyi akadálya van, de magasabb ebtartói morált is feltételez. Talán egyszer eljutunk erre a fokra. Addig azonban marad a kóbor ebek összefogdosása és a sajtó. Pécsett a KÖJÁL- hoz évente nyolcvan kutyaha- rapási esetet jelentenek be. Dr. Ambrus Ilona, a KÖJÁL munkatársa szerint, az esetek nagy többségében a sérült meg tudja nevezni a kutyatu­lajdonost és ilyenkor elég si­mán elrendeződik minden. A kutyatartók első szóra béhoz- zák az eboltási igazolást. Na­gyobb a baj, ha kóbor kutya harap meg kisgyermeket. Évente szerencsére csak 4—5 hasonló fordul elő. Ilyenkor az állatorvos 14 napig megfigye­lés alatt tartja a kutyát, ennyi a veszettség lappangási ide­je. A sérültet csak akkor oltják be, ha valóban indokolt, mivel a veszettség elleni oltás ön­maga sem veszélytelen be- lavatkozás, bár tragikus eset Pécsett évek óta nem fordult elő. A pécsi állategészségügyi telep dolgozói és a mezőőrök mindent elkövetnek a kóbor kutyák befogásáért. Ez azon­ban korántsem elég. Fokozott ellenőrzés, nagyobb szigor kell a törvény érvényesítésében. — Rné — Ötletes tárgyak — tárgyiasult ötletek Formatervező gyerekek Ugyan melyik felnőtt nem bosszankodott még az olyan bolti látványon, amit a kifolyt tejben úszkáló tejeszacskók okoznak. Pedig a megoldás kézenfekvő, olyannyira, hogy imég egy tizenéves gyerek is találhat rá receptet. Á tejes­láda aljába helyezhető rács tervét, több már hasznos öt­lettel együtt, március 28-ig szemlélheti meg az érdeklődő a budapesti Design Center­ben. A rendhagyó kiállításra több mint 800 pályamű érke­zett. Akad közöttük teljesen ki­forrott egyéni elképzelés, de olyan is, amely csak terv, ám a megvalósításán érdemes el­gondolkodni. A 10—18 éves gyerekek elsősorban olyan mindennapi problémákra ke­restek választ, amit a felnőt­tek figyelembe se vesznek. Harmadik díjjal jutalmazták például Bálint Roland munká­ját, amely azt teszi lehetővé, hogy az egészen pici gyerek is önállóan készíthessen ma­gának egy pohár málna-, vagy jaffaszörpöt. A megoldás „pofonegyszerű". A szódásszi- fon kifolyó nyílására egy vas­tagabb meghajlított műanyag szívószálat kell helyezni, így a folyadék közvetlenül a po­hárba ömlik. Nem'kevésbé elmés megol­dás a szüretelő kés. Az ötletet az első díjas pályamű megal­kotásához a szigorú iskolai szabályok és az őszi munka során jelentkező apró kelle­metlenség hozta felszínre. Ugyanis a diákok 5 cm-nél nagyobb pengéjű kést nem vihetnek magukkal a szüretre. Hegyi Béla olyan vágóeszközt gondolt 'ki, amely alkalmas a szőlőfürtök eltávolítására, de szúrni már nem lehet vele. A pályázatot a Magyar Ke- resekdelmi Kamara Ipari For­matervezési Tájékoztató Köz­pontja, az MTV Iskolatelevízió szerkesztősége, valamint- az Országos Pedagógiai Intézel hirdette meg. Legtöbb pálya­mű — szám szerint 383 — a 10—12 éves korosztálytól ér­kezett. A 15—18 évesek ér­deklődése viszont jóval kisebb volt, ennek ellenére a díjazott munkák, ötletek ugyancsak figyelemre méltók. Kalmár Imre személyes ta­pasztalatai alapján készített „nyakizomkímélő” szemüve­get versenykerékpárosoknak, öveges Péter szájzuhany ter­ve a korszerű fogópolást se­gíthetné. Hollósi Judit borí­tékjai a hazai kereskedelem meglehetősen egysíkú kínála­tát tehetnék színesebbé. Or- sovszki Attila és Vadas Sza­bolcs ötlete a kereszt alakú körző, az állítható magasságú rajzbak a szerkesztést, a mű­szaki rajzot tennék köny- nyebbé. Az érdekes kísérlet a vártnál jóval eredményesebbnek bi­zonyult. A bemutatott pálya­művek alapján a felnövekvő ifjú nemzedékben óriási tárgy­formáló fantázia szunnyad. Természetesen, hogy mindez ne maradjon kiaknázatlan kincs, a meghirdető szervek jövőre újabb pályázatot ter­veznek. Ferenci Demeter Rosszul áll a lámpánk Valamennyi fényszóró beállí­tását hibásnak találták a szak­emberek azon a gépjármű-fe­lülvizsgálaton, amelyet a me­gyei TIT által szervezett közle­kedési szabadegyetem záró eseményeként szombaton tar­tottak az Építőipari Szállítási Vállalat pécsi telephelyén. A szervezők azt kérték a január­ban indított előadássorozat hallgatóitól, hogy személygép­kocsijaikat minden előzetes fel­készítés nélkül, azonmód hoz­zák el, ahogy közlekednek is vele. A 40 mérőpontot magába foglaló ellenőrzés díjtalan volt. Az eredmények sok szem­pontból meglepőek. Az autók kipufogógázaiban szinte kivétel nélkül a megengedettnél ma­gasabb a szénmonoxid-tarta- lom. Ezen a gyújtás és a kar­burátorok beállításával segítet­tek a vizsgálatot végzők. Sokar» közlekednek hibás fékszerkeze­tekkel. A kocsik közel egy ne­gyedénél találtak kisebb-na- gyobb rendellenességet. Gyako­ri az olajfolyás és hiányosságok mutatkoznak a kormányszerke­zetek karbantartásában is. Lát­hatóan kevés figyelmet fordíta­nak a tulajdonosok a futómű­vek állapotára. Jók a gumiabroncsok, meg­bízhatóan működnek az ablak­törlő és -mosó, páramentesítő szerelvények, egyéb biztonsági berendezések. A motorrögzí­tettség. a rugózás, a tüzelő­anyag-szállító rendszer minden esetben hibátlannak bizonyult. Az eredményeket értékelő Szá­raz Miklós, az ÉPFU főmérnöke kiemelte, hogv a gondok mel­lett is kedvező, hogy olyan jár­művel nem találkoztak, ame­lyet ki kellene vonni a forga­lomból. K. I. Jöl ment a malac es a süldő Egy árva borjú jól beöltöztetve a pécsi vásáron Fotó: Erb János Rekordárak a tegnapi állatvásáron Hókása, latyak, köd, vagyis a márciushoz képest pocsék idő fogadta tegnap Pécsett a vásározókat. A malacvásáron a szokottnál mégis élénkebb volt a forgalom. Hatosával vitték a malacot, süldőt, pe­dig ezer forint alatt még a leghitványabbat sem adták. Az árak alaposan felszöktek. A választott malacokat 1200— 1500, a süldőcskéket 1700— 2100 forintért kínálták. S a ve­vők nem is nagyon háborod­tak fel. Ismerősöm, aki állami válla­latnak szokott hízóalapanya­got vásárolni, közli, hogy mind­ez jó jel. A tavaszi malacár olyan, mint a barométer higa­nya; ha felszökik, jó lesz a malactartó kedv, sokan vál­lalkoznak nevelésére. Lesz elegendő vágni való sertés. Most úgy tűnik, erről van szó. Az volna a baj, ha nem így lenne. A reális maíacár per­sze 1100—1200 forint, de a vásárlói kedv felveri az árat. Ez a piac. És nincs ezen sem­mi megbotránkozni való. Tíz órára a Trabantok és Ladák szalmával bélelt után­futói félig kiürültek. Már csak a későn jövők alkudoznak. Egy barcsi házaspár 1200-as Zsigulival érkezik. Négyet akarnak venni, de a garéi eladó tiltakozik. — Kicseme­géznék a legszebbeket — igaz? Legyen, de akkor 1600 darabja. Hatosával 1400-ért adom, aki mind a tizenkettőt megveszi az viheti 1300-ért. Mi az, hogy pöttyösek, meg tarkák. A fehér kényesebb? Vagy nincs igazam? Az üzlet végül is létrejött. Azzal együtt a fehér malac tegnap jobban fogyott és ez is jó jel. „Nem olyan zsírosak, mint a babosak”, világosít fel egy fejkendős fekedi me­nyecske, miközben a férjének segít négy szép fehér malacot elhelyezni a Dacia csomag­tartójában. Rné T tárgyalóterem w „En nem szúrtam felé, belerohant a késbe” Melléhez kapott, az ujjai közt vér szivárgott... Emberölés bűntette miatt emelt vádat a Baranya Megyei Főügyészséq az 1985. szeptem­ber 18-a óta előzetes letartóz­tatásban lévő Egri Jakabné 34 éves büntetlen előéletű pécsi lakos ellen. Egri Jakabné 1985. szeptember 15-én este megölte élettársát, három kiskorú gyer­meke ápját, Mechura Lászlót. Néhány deci vörösbor, fél üveg sör,, egy bon-bon meggy. .. Csak a szokásos mennyiségű alkohol... Ennyit ivott ezen a tragikus vasárnapon Egriné. Délután kislányával a Tettyén járkáltak. A kellemes séta után egy vendéglő, majd siet­tek haza. A családi viharos ve­szekedés is szokványosán kez­dődött. Számonkérés, hogy hol jártak, hangos szóváltás, majd ordítozás Mechura Lászlóval. A vita szokásos volt, de ami utá­na történt... — Vacsorát melegítettem a konyhában, amikor élettársam kiabálva rohant felém, s tud­tam, hogy most mj következik. De a kés ott volt az asztalon, felkaptam. „Laci ne gyere, menj a ..." kiabáltam. Ezután már csak azt láttam, hogy a kés nincs a kezemben, újra az asztalon van. Ő a melléhez ka­pott, az ujjai közt vér szivár­gott, majd két lépést tett fe­lém és összeesett. — Laci ne hülyéskedj! — mondtam neki. Hanyatt fordí­tottam, s egy törülközőt borí­tottam a mellkasára, hogy csil­lapítsam a vérzést. Közben kia­báltam a gyerekeknek, hogy hívjanak mentőt. Roland fiam kirohant a konyhába, és azt ki­áltotta: Mit csináltatok? A késszúrás a bal mellkasán érte Mechura Lászlót. Megnyi­totta a mellüreget és áthatolt a szív jobb kamrájának mellső falán. A mentők Mechurát a POTE I. számú Sebészeti Klini­kára szállították, ahol műtét közben meghalt. Az igazság­ügyi orvosszakértő véleménye szerint a halált szívsérüléshez társult heveny belső vérvesztés (szívburki vérömleny) idézte elő. Megállapították, hogy Egri Ja­kabné nem kóros elmeállapotú, nála ideggyengeség tünetei állnak fenn, amely zűrzavaros családi életével függ össze. Az­nap nem is ivott túl sokat... — Tudom, hogy bűhös va­gyok, de nem akartam megölni Mechura Lászlót — ismétli vé­dekezésében Egri Jakabné. — Idegronccsá váltam mellette. Sokszor megvert, még terhesen is. Tört-zúzott a lakásban. Csak egyszer jelentettem fel. Azon a vasárnapi estén is éreztem, ha nem kapom fel a kést, ak­kor jön a szokásos verés. Már többször előfordult, hogy így riasztottam vissza attól, hogy nekem jöjjön és megverjen. A szomszédok tanúvallomása szerint, a családban a veszeke­dés, a mulatozás napirenden volt. Többnyire a gyerekek men­tek italért, a tizenhárom éves Gizella, a tizenöt éves Klaudia és a tizenhat éves Roland. — Levelezek a gyerekekkel, és meg is látogattak — mond­ja Egriné. — Roland hozta be a ruhámat. Gizella is bejött, és azt mondta: nem te ölted meg az aput... A Baranya Megyei Bíróság dr. Oltai László tanácsa Egri Jakabnét emberölés bűntetté­ben találta bűnösnek és nyolc évi szabadságvesztésre ítélte. Az ítélet nem jogerős. Marton Gy. 2000 fürdő­vendég Harkányban A megenyhült időjárás érez­tette a hatását Harkányban is. A lubickolok vendégforgalma megnövekedett ezen a hétvé­gén, a korábbiakhoz képest. Szombaton 1500-an, vasárnap mintegy 2000-en keresték fel mindkét téli fürdő medencéjét. Szemmel láthatóan máris jóval több jugoszláv gépkocsi tűnt fel a parkolókban: az enyhé­nek ígérkező időjárás a szo­kottnál jóval több külföldi ven­déget csábított Harkányba át­ruccanni egy-egy kiadós „meg­mártózásra”, főleg tegnap, március második vasárnapján. A kapott tájékoztatás sze­rint a kórházi beutaltakon kí­vül fizetővendégék is egyre többen veszik igénybe a téli fürdő hagyományos szolgálta­tásait: a szaunát, a masszázst és a szoláriumot, reggel 9 és délután 5 óra között.

Next

/
Oldalképek
Tartalom