Dunántúli Napló, 1986. március (43. évfolyam, 59-88. szám)

1986-03-01 / 59. szám

2 Dunántúli napló 1986. március 1., szombat * Tanácskozik az SZKP XXVII. kongresszusa * (Folytatás az 1. oldalról) irányt adott a századunk arcu­latát, az emberiség sorsának alakulását meghatározó társa­dalmi és politikai folyamatok­nak, eszmei hagyatéka pártja­ink és minden forradalmi erő számára ma is az elméleti tá­jékozódás és a gyakorlati mun­ka biztos és kimeríthetetlen kincsestára. Emlékeztetett rá, hogy Ulja- novszk a magyar és a szovjet nép barátságának is egyik szimbóluma. Népünk számon tartja és büszke rá, hogy a Nagy Októberi Szocialista For­radalom idején százezernyi magyar internacionalista fogott fegyvert azért, hogy oroszorszá­gi osztálytestvéreivel együtt vé­delmezze a fiatal szovjet hatal­mat. A magyar internaciona­listák ott voltak és helytálltak Szimbirszkben is. A szocializmus építésének magyarországi tapasztalatairól szólva Lázár György elmondta, hogy az MSZMP XIII. kongresz- szusa a múlt év tavaszán kri­tikusan és mélyrehatóan ele­mezte helyzetünket és megha­tározta tennivalóinkat. Szám- bavéve a szocialista rendszer nyújtotta lehetőségeket és fel­mérve a realitásokat, azt a feladatot tűzte elénk, hogy belső tartalékaink feltárásával, a hatékonyság, a munkafegye­lem, a minőség gyökeres meg­javításával, a műszaki haladás meggyorsításával, a KGST tag­államaival folytatott együttmű­ködés elmélyítésével teremtsük meg a feltételét egy lendülete­sebb előrehaladásnak. Ebben a szellemben dolgoztuk ki és kezdtük meg népgazdaságunk VII. ötéves tervének végrehaj­tását.- A kitűzött cél elérése, a magasabb követelmények tel­jesítése új megoldásokat, új módszereket is igényel. Ebből kiindulva határoztuk el, hogy a szocializmus általános törvény- szerűségeire alapozva, nemzeti adottságainkat figyelembe vé­ve és a közös tapasztalatok felhasználásával tovább fej­lesztjük gazdaságirányítási gyakorlatunkat. Ennek kereté­ben növelni kívánjuk a haté­kony gazdálkodásban való anyagi érdekeltséget, a szocia­lista demokrácia további ki­bontakoztatásával pedig tág teret szándékozunk nyitni a dolgozó kollektívák alkotó kez­deményezései számára.- Népünket a megbontha­tatlan barátság erős szálai fű­zik a világ első szocialista ál­lamához, a Szovjetunióhoz. A magyar—szovjet kapcsolatok fejlesztésében — amelyek át­fogják az élet minden terüle­tét — meghatározó szerepe van a Magyar Szocialista Munkás­párt és a Szovjetunió Kommu­nista Pártja internacionalista elvtársi együttműködésének. Erről tanúskodnak a magyar párt- és kormányküldouseg 1983 júliusában a Szovjetunió­ban tett látogatásakor született megállapodások és az a meg­beszélés, amelyen a múlt év szeptemberében Kádár János és Mihail Gorbacsov elvtársak áttekintették a magyar—szovjet kapcsolatok valamennyi lénye­ges kérdését. — A világ népei tudják, hogy a Szovjetunió fennállása óta a békéért folytatott harc élvona­lában halad, hogy a szovjet nép minden más népnél na­gyobb áldozatot hozott a fasiz­mus felett aratott győzelemért, amelynek 40. évfordulójáról az elmúlt évben az egész haladó emberiség megemlékezett. A Szovjetunió békeszerető lenini külpolitikájának, békekezde­ményezéseinek a jelenlegi bo­nyolult nemzetközi helyzetben is meghatározó szerepük van a feszültség csökkentéséért, a le­szerelésért, az enyhülés útjára való visszatéréséért folytatott harcban. — A Magyar Népköztársaság külpolitikájának sarokköve volt és marad barátságunk és szö­vetségi kapcsolataink erősítése a Szovjetunióval, a Varsói Szerződés és a KGST tagálla­maival, a testvéri szocialista országokkal. Barátainkkal együtt a jövőben is következe­tesen síkraszállunk a nemzet­közi feszültség csökkentéséért, az egyenjogúság és az egyen­lő biztonság elvének tisztelet­ben tartásáért, a különböző társadalmi rendszerű országok közötti párbeszéd folytatásáért.- A jövőben is maradékta­lanul támogatjuk és magunké­nak valljuk a Szovjetunió a Varsói Szerződés békekezde­ményezéseit. Mint kiemelkedő­en fontos eseményt üdvözöltük a genfi csúcstalálkozót és a Gorbacsov elvtárs január 15-i Moszkvában, a Kreml Kong­resszusi Palotájában pénteken folytatta tanácskozását a Szovjetunió Kommunista Párt­jának XXVII. kongresszusa. Mint ismeretes, a kongresszus első napján úgy döntöttek, hogy az első három napirendi pontról (az SZKP KB beszámo­lója és a párt feladatai, az SZKP programjának új szöve­gezése és az SZKP szervezeti szabályzatának módosítása) nem tartanak külön előadói beszédeket, hanem azok lénye­gét belefoglalják az SZKP Köz­ponti Bizottságának politikai beszámolójába, amelyet a KB főtitkára, Mihail Gorbacsov február 25-én terjesztett elő. A pénteki napon az első fel­szólaló Viktor Csebrikov, az SZKP KB Politikai Bizottságá­nak tagja, az Állambiztonsági Bizottság elnöke volt. A Szov­jetunió Állambiztonsági Bizott­sága, amely 1954-ben alakult, a szovjet társadalmat hivatott megvédeni a külföldi hírszerző szolgálatok, különböző külföl­di szovjetellenes központok és egyéb ellenséges elemek akna­munkájával szemben. Mint emlékezetes, az SZKP KB politikai beszámolójában kemény bírálat hangzott el a közép-ázsiai Kirgizia pártveze­tése címére. Abszamat Maszali- jev, a Kirgiz KP KB első titkára péntek délelőtti felszólalásáéban teljesen jogosnak ismerte el a kritikát. Rámutatott, hogy a köztársasági párt központi bi- zottsákának hibájából minimá­lisra zsugorodót a helyi párt­szervek szerepe, hibákat követ­tek el a káderpolitikában, megsértették a kollektív vezetés elveit. Az elkövetett hibákból levontuk a megfelelő tanulsá­gokat — mondta Abszamat Maszalijev. Az uráli Udmurtijában van az IZS márkájú gépkocsikat gyártó hatalmas termelési egye­sülés, amelynek párttitkára, Jurij Lobov elsősorban új típu­sok gyártása szükségességé­nek szentelte felszólalását. Az üzem rekonstrukciójával kap­nyilatkozatában megfogalma­zott, a nagy horderejű leszere­lési javaslatokat, amelyek célja az atomfegyverek teljes és ál­talános megsemmisítése, az emberiségnek a nukleáris há­ború veszélyétől való megsza­badítása, a világűr miiilarizá- lásának megakadályozása. A XXVII. kongresszuson megismé­telt és megerősített program a Szovjetunió békeszerető külpo­litikájának olyan meggyőző bi­zonyítéka, amely méltán szá­míthat az emberek millióinak csolatos huzavonát ugyanúgy bírálattal illette, mint az egyik új típus céljára kidolgozott motort, amely „nem tartozik a legjobbak közé”. Bírálta a kooperációs hibákat, amelyek lassítják az új típusokra való áttérést. Szibériának, ennek a zord éghajlatú, de természeti erőfor­rásokban hallatlanul gazdag vidéknek a problémáit tárta a kongresszus elé Szergej Ma- nyakin, az omszki területi párt- bizottság első titkára. Rámuta­tott a Szibéria „hasznosítása” és „élettel való megtöltése" közötti különbségre, arra, hogy az utóbbi feladatot kell, még­pedig nagyon ésszerűen és kö­rültekintően megoldani. Szibé­ria „megfiatalodásával" egyéb­ként sajátos tennivalók is je­lentkeznek. Omszk lakosságá­nak átlagéletkora jelenleg 31 év. Név szerinti bírálatot kapott a péntek délelőtti ülésen a köz­lekedésügyi miniszter első he­lyettese. „Milyen felelősség ez az önre bízott ügyért, ßevz’en- ko elvtárs?” — kérdezte a vi­tában felszólaló Alekszandr Szuharov, az egyik moszkvai metróépítő brigád vezetője, felidézve, hogy miközben az új ötéves tervidőszakban 40 százalékkal több munkát kell elvégezniük a szovjet főváros metróépítőinek, a programok egyharmadához még mindig hiányzanak a tervek és a költ­ségvetések. Szovjet Örményország virág­zásáról, a köztársaságok közöt­ti együttműködés üdvös hatá­sáról beszélt felszólalásában Karen Cyemircsjan, az örmény KP Központi Bizottságának el­ső titkára. Öt Viktor Misin, a Komszomoi Központi Bizottsá­gának első titkára követte a szónoki emelvényen. Rámuta­tott, hogy a szovjet fiatalok méltó módon kiveszik részüket az ország társadalmi és gazda­sági fejlesztéséből, a vezető iparágak fellendítéséből, a technikai felújításból, de a Komszomoi munkastílusán javí­rokonszenvére és támogatásá­ra. Beszéde végén Lázár György a magyar kommunisták, egész dolgozó népünk nevében to­vábbi kiemelkedő sikereket kí­vánt a Szovjetunió Kommunista Pártjának, a szovjet népnek a XXVIi. kongresszuson hozandó határozatok végrehajtásához, a XII. ötéves terv feladatainak teljesítéséhez, a Szovjetunió felvirágoztatásához. Nagy tetszéssel fogadott be­széde után Lázár György át­nyújtotta a gyár vezetőinek tani kell. Emellett sok a neve­lési gond, az ifjúság szabad­idejének ésszerű és hasznos eltöltésével kapcsolatos prob­léma. Az élesen bíráló hangvétel folytatódott a szovjet kulturá­lis miniszter felszólalásában. Pjotr Gyemicsev, aki egyben póttagja az SZKP KB Politikai Bizottságának, kifakadt azok ellen, a pénzügyi és tervező szervek ellen, amelyek a leg­utóbbi időkig a gazdaságra nehezedő nem jövedelmező ter­het láttak a kulturális építő munkában. Magatartásuk kö­vetkeztében az elmúlt öt évben visszaesett a kulturális beruhá­zások üteme. Gyemicsev mi­niszter elmondta, hogy a Szov­jetunióban jelenleg 622 szín­ház működik, ez kevesebb a háború előtti számnál. A miniszter ugyanakkor je­lezte, hogy az országban im­már meglehetősen sok olyan művészeti alkotás születik, ame­lyek az újtípusú kezdeményező szellemet mutatják be, segítik az előrehaladást fékező ténye­zők felszámolását. Szemjon Grosszu, a Moldovai KP KB első titkára a köztársa­ság ötéves tervének teljesíté­sét elemezve szóvá tette, hogy a részleges elmaradás egyes pártszervezetek formális mun­kastílusára, a döntési bátorság hiányára vezethető vissza, ami különösen az intenzív gazdál­kodásra való áttérésben okoz következetlenséget. Egy üzbegisztáni bentlakásos iskola igazgatónője, Marjam Jakubova szólalt Tel ezután. Ez a hatgyermekes idős asszony, aki három és fél évtizede dol­gozik a pedagógus pályán, visszatért a politikai beszá­molónak arra a részére, amely­ben a pártszervezetek szerepé­nek és felelősségének fokozá­sáról volt szó egy olyan fontos területen, mint a jó erkölcsi­hangulati légkör fenntartása a családban, az iskolában, a munkahelyen. Jakubova asz- szony bírálta a tankönyvkiadást és az iskolák ellátását. Ócsai-Kiss István „Fiatal mun­kás” című szobrát. A vendég­látók a látogatás emlékéül egy számjegyvezérlésű szerszámgép kicsinyített domborművű ábrá­zolásával kedveskedtek a ma­gyar kormányfőnek. A barát­sági gyűlés a két nép meg­bonthatatlan barátságának él­tetésével ért véget. Este a magyar pártküldött­ség tagjai részt vettek a Lenin múzeum- és emlékkomplexum­ban rendezett ünnepi hangver­senyen. A délelőtti ülés utolsó szov­jet felszólalója a volgográdi területi pártbizottság első tit­kára volt. Vlagyimir Kalasnyi- kov ipari sikerekről számolt be. Közölte, hogy elkezdődött egy új traktortípus, a „Volgar” gyártása, s e gép teljesítmé­nye.kétszer akkora, mint előd­jéé. Kalasnyikov bíráló hang­nemben szóit a területi építő­ipar szervezési gyengeségeiről. A péntek délelőtti ülésen üd­vözölte a kongresszust Men- gisztu Hailé Mariam, az Etióp Dolgozók Pártja Központi Bi­zottságának főtitkára, a Szo­cialista Etiópia Ideiglenes Ka­tonai Kormányzó Tanácsának elnöke, Gaston Plissonnier, a Francia KP Politikai Bizottsá­gának tagja, a KB titkára és Babrak Karmai, az Afganisztá­ni Népi Demokratikus Párt KB főtitkára, az Afgán Demokra­tikus Köztársaság Forradalmi Tanácsának elnöke. A péntek délutáni ülés első és nagy érdeklődéssel várt szó­noka Eduard Sevardnadze, az SZKP KB politikai bizottságá­nak tagja, a Szovjetunió kül­ügyminisztere volt. A bányászlakás-építés fény- és árnyoldalait tárta a kong­resszus elé egy donyec-meden- cei bányász, Jurij Satalov, be­számolva egyfelől arról, hogy az elmúlt évben itt 15 ezer bá­nyászcsalád jutott új lakáshoz, másfelől arról, hogy a bányász­lakótelepeken nem épülnek sport- és kulturális létesítmé­nyek. A kongresszusi palotát ez­után a különböző köztársasá­gok iskolásai, komszomolistái népesítették be. üdvözölték a kongresszus küldötteit és ven­dégeit, s átnyújtották az elnök­ségnek a lenini Komszomoi szimbolikus jelentését a fiata­lok eredményeiről. Dmitrij Gagarov, a szovjet Távol-Keleten fekvő primőrjei határterület pártbizottságának első titkára rámutatott, hogy évszázadunk végére itt lesz a Szovjetunión belül a legdina­mikusabb az energia-, a fű­részáru- és a színesfémterme­lés növekedése. Ugyanakkor a közelmúltban visszaesés mutat­kozott ezekben az ágazatok­ban. Gagarov bírálattal illette az állami tervbizottságot, amely egy évtizede halogatja egy bánya- és kohóipari komp­lexum létrehozását szovjet Tá­vol-Keleten, helyi nyersanyag- bázisra építve. A kerületi párttitkárok hét­köznapjairól adott képet ez­után Zsanna Fjodorova.a vo­ronyezsi területről, majd Szo­pat Nyijazov, a Türkmén KP KB első titkára emelkedett szó­lásra. Az SZKP KB politikai be­számolója ismeretes módon e köztársaság pártvezetését is el­marasztalta. Nyijazov elismer­te a bírálat jogosságát és ígé­retet tett a köztársaságban elég hosszú ideje megfigyelhe­tő gazdasági pangás felszá­molására. Lev Kulidzsanov, a Szovjet Filmművész Szövetség vezetősé­gének első titkára az emberi tényező szerepéről, a film ne­velési feladatairól beszélt. El­ismerte, hogy az utóbbi idő­ben joggal 'bírálják a szovjet filmgyártást: a filmek egy ré­sze tartalmatlan, a forgató- könyvek gyatrák, kevés mű szól a munkásokról, nem elég a gyermekfilm. A péntek délutáni ülésen a külföldi vendégek közül Her­bert Mies, a Német Kommu­nista Párt elnöke és Gus Hall, az Egyesült Államok Kommu­nista Pártjának főtitkára üdvö­zölte a kongresszust, amely ez­zel zárta pénteki tanácskozá­sát. Az SZKP XXVII. kongresszusa szombaton is ülésezik. A BVM Dunaújvárosi Gyára Hirdi Gyártelepére számítógéppel vezérelt, automatikus technológia üzemeltetéséhez. főleg automatikában jártas szakembereketB • LAKATOSOKAT, • TARGONCAVEZETŐKET, • BETONELEMGYÁRTÓKAT (NŐI, FÉRFI) felveszünk JELENTKEZÉS A BVM HIRDI GYÁRTELEPÉN, vasútállomás mellett. Telefon: 12-744 JÓ KERESETI LEHETŐSÉGI Fidel Castro kubai vezető a tanácskozás szünetében a küldöttek körében (Telefoto—TASZSZ—MTI—KS—DN) r Elénk vita a Kreml Kongresszusi Palotájában

Next

/
Oldalképek
Tartalom