Dunántúli Napló, 1986. február (43. évfolyam, 31-58. szám)
1986-02-13 / 43. szám
1986. február 13., csütörtök Dunántúlt napló 3 B aranya, Somogy, Tolna és Zala megye felsőoktatási intézményeinek együttműködéséről, a továbbfejlesztés tapasztalatairól tárgyaltak novemberben Pécsett, a Janus Pannonius Tudományegyetemen az illetékes megyék vezetői és szakemberei. Elhatározták, hogy a jövőben minden érintett területen szorosabb együttműködést alakítanak ki. A kezdeményező intézmény a Pécsi JPTE regionális bázis szerepe, tudományos tevékenysége, és nagysága miatt is vitathatatlan: valamennyiünk hasznára válik, ha mindenféle területen együttműködnek, tudnak egymás munkájáról a régióban működő, érintett felsőoktatási intézmények: Baranyában a JPTE, a Pécsi Orvostudományi Egyetem, a Pollack Mihály Műszaki Főiskola, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola pécsi tagozata, Somogybán a Kaposvári Tanítóképző Főiskola, a Kaposvári Mező- gozdasági Főiskola, Tolnában a Szekszárdi Tanítóképző Főiskola, Zalában a Pénzügyi és Számviteli Főiskola. Tanácsok és tapasztalatok A továbbtanulási fórumról Furcsának tűnhet, de úgy gondolom: a lapunk által szervezett, továbbtanulással foglalkozó, telefonos fórumainknak akkor lenne igazán sikerük, ha egyetlenegyszer sem szólalna meg a készülék. Ez mutatná, mutathatná, hogy a különböző információs lehetőségek között mindenki megtalálta az igazít, így tehát gyakorlatilag nincs kérdése vagy legalábbis olyanokról érdeklődik (ez is megesett a múlt kedden), hegy hány ponttal vagy egyáltalán milyen eséllyel pályázhat a különböző középiskolákba és szakmunkásképzőkbe vagy egyetemekre és főiskolákra — az ország minden pontján. Nem titok: két óra alatt 45 hívás érkezett, azaz szünet nélkül csengett a telefon. Elsősorban a középiskolai átmenettel foglalkoztak az érdeklődők. Ezekre a kérdésekre keddi számunkban választ adtunk. Itt csak azt hangsúlyozom újra: két-három év múlva az eddigieknél jóval nagyobb létszám éri el a középiskolákat. Érdemes lenne tehát még többet foglalkozni az általános iskolát végzettek továbbtanulás! lehetőségeivel, ezek propagálásával, az eddigieknél jobb szerkesztésű, naprakészebb füzetek megjelentetésével, mert a mostani helyzet nem kielégítő — a diákok szempontjából sem. (A tanárokról itt csak any- nyit: ha az utolsó pillanatban — az elkövetkezendő hónapokban — sem kapnak megfelelő támogatást azok, akik tanárképzős végzettséggel szívesen tanulnának tovább, sajnálatos módon konzerválódik és magasabb szinten „középiskolás fokon” jelentkezik újra a tanárhiány a kilencvenes évek elején.) Az egyetemi—főiskolai felvételekről viszonylag kevesebb kérdést kaptunk ebben az évben. Ez elsősorban annak köszönhető, hogy egyszerűsödtek a jelentkezőket közvetlenül érintő adminisztratív terhek, és időben, megfelelő példányszámban jelent meg az 1986- ra vonatkozóan kétkötetes felvételi tájékoztató és írásbeli feladatgyűjtemény, amit még ma sem késő beszerezni. Az egyetemi felvétellel kapcsolatban elsősorban a várható pontszámokra és a bejutási lehetőségekre érkeztek kérdések. Érthető, de nehezen megválaszolható hívások voltak ezek. Bár évek óta gyakorlatilag változatlan a felsőiskolákba jelentkezők száma és aránya, különböző ad hoc szempontok is szerepet játszhatnak az ideális pontszámhoz. így jósölni, tanácsot adni nagyon nehéz, és nem is érdemes. Inkább néhány olyan praktikus tanáccsal szolgálnánk, amelyek most,, néhány héttel a beérkezési határidő (március 10.) előtt fontosak lehetnek: Erkölcsi bizonyítványt mindenkinek csatolnia kell, aki két éve vagy korábban végzett, de elég, ha csak a szóbeli felvételire viszi be, június elején. A három éves időtartamú felsőiskolákba és az orvosegyetemekre sikeresen felvételizők a tanulmányok utón 18 hónapig, a többiek valamennyien előtte 11 hónapig vonulnak be katonának. A Pécsett nem induló szakokra a területileq legközelebb eső felsőiskolákba pályázhatnak a baranyaiak. Ugyanakkor érdemes pontosan, figyelmesen kitölteni a pécsi, Kodolányi úti nyomtatványboltban is kapható jelentkezési lapokat, hiszen átirányítással egyre többen kerülhetnek más, de általuk szintén kedvezőnek ítélt felsőoktatási intézménybe. Főként a műszaki egyetemek— műszaki főiskolák összefüggésében. Itt úgynevezett szakma- csoportos átirányítási rendszer van. Pályázati felhívás! Társadalmi problémák kutatására A tudományos diákkörök mellett egyre nagyobb szerepet kapnak a szakkollégiumi formák is az egyetemi-főiskolai hallgatók tanórákon kívüli tudományos képzésében. Az ország nagyobb egyetemi szakikollégiumai negyedik országos találkozójukat rendezték meg augusztusban. Itt határozták el annak a pályázatnak a kiírását is, amelyen valamennyi egyetemista és főiskolás részt vehet. Azok dolgozatait is várják, akik 1985. január 1. után már végeztek. A témák: 1. Modernizációs ideológiák és alternatívák a mai Magyarországon. 2. Műszaki elmaradásunk: a fejlődést gátló tényezők felszámolásának lehetőségei. 3. Környezetünk védelmének helyzete. Környezetszennyezés. A védekezés lehetőségei. 4. A szegénység okai, kezelési lehetőségei, a szegény rétegek helyzete a mai Magyarországon. 5. A közép-kelet-európaiság eszméje, a térség népeinek egymásrautaltsága, kapcsolatai. 6. A civil társadalom kibontakozásának keretei, mozgáslehetőségei a mai Magyar- országon. A kisközösségek, a helyi társadalmak. Máshol még nem publikált, 40—50 oldal terjedelmű tanulmányokat várnak március 31- ig. Az első díj témánként 6000 forint. A pályázatokat ajánlott küldeményként három példányban a következő címre küldhetik: Tóth István Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem Rajk László Szakkollégiuma Budapest, Makarenko u. 20. 1085. Konkrét, megvalósítható tervek a közeljövőben A repitis egyilttmlködés fatosságári Beszélgetés dra Ormos Máriávala JPTE rektorával A regionális együttműködés jelenlegi állásáról, a továbbfejlesztés lehetőségeiről és módjairól beszélgettünk dr. Ormos Mária egyetemi tanárral, a kapcsolatok további erősítését kezdeményező egyik pécsi intézmény, a JPTE rektorával. — Miért tartja különösen fontosnak a régióban található felsőoktatási intézmények együttműködését? — A JPTE a Dunántúl legnagyobb egyeteme. Képzési céljai így különösen túlmutatnak a szakismeretek átadásán; érdekfeltáró, érdektudatosító, ér- dekképviseleti-'közvetítő szerepet is el kell látnunk. Egyetemünk karainak már korábban is voltak kapcsolatai a környező megyék hasonló intézményeivel. Elérkezettnek láttuk az időt arra, hogy ezeket koordináljuk és megtaláljuk az olyan tevékenységi formákat, amelyekben kapcsolatainkat rendszeressé tehetjük. Ez manapság annál is fontosabb, mert egyrészről az oktatási törvény értelmében napirenden van a felsőoktatás szervezeti és tantervi korszerűsítése, másrészről pedig a szakemberigények ösz- szehangolása is lényegessé válik napjainkban. Nem szólva a tudományos kutatások összehangolásáról. — Vannak már konkrét megállapodások? — Néhány dolgot biztosra mondhatok. Megegyeztünk többek közt abban, hogy az érintett megyéktől megkapjuk előzetesen a JPTE-re jelentkezők számát. Végtelenül hasznos dolog az is, hogy tájékoztatnak minket a leendő álláshelyekről — jóval a pályázatok megjelenése előtt. Eldőlt, hogy kihasználva együttműködésünket, közös szervezésben rendezhetünk regionális vagy esetleg országos szintű tudományos konferenciákat, a négy megye erre legalkalmasabb helyszínein. Végül, de nem utolsósorban pedig felújítjuk a JPTE különböző tanszékeinek, intézeteinek más megyék vállalataival, intézményeivel korábban felvett kapcsolatait. — Vegyük sorra azokat a részterületeket, amelyekről a tanácskozásokon és az azóta eltelt időben szó esett. Kezdjük a továbbképzéssel! — Több ok miatt, a továbbképzéssel kapcsolatos tennivalóink a legfontosabbak. Az elkövetkező évektől megnő a középiskolákban tanulók száma. Az egyetemeket végzők mellett pedagógusok továbbképzésével is tudunk segíteni a várható szakembergondokon. Ennek végrehajtásához természetesen az általános iskolai igazgatók megértésére is szükség van. Úgy tűnik, leginkább megfelelő tudásszintű tanárok kellenek. Elképzelhető, hogy a közeljövőben (remélhetőleg 1987- től), 3 éves, intenzív oktatási formában képzünk nyelvszakos középiskolai tanárokat és várjuk más képesítésű, de középfokú állami nyelvvizsgával bírók jelentkezését is erre a kurzusra. Az igényeknek megfelelően tervezzük a továbbképzések szintentartó, továbbá diplomaváltóst biztosító, másoddiploma elnyerésére irányuló és végül tudósképzés jellegű formáit is. Helyünk is van, hiszen pécs-vasasi kollégiumunk pillanatnyilag csak részben üzemel és boglárlellei üdülőnket — téliesítés után — szintén használhatjuk e célra. Itt jegyzem meg, hogy a regionális együttműködés konkrét feladatainak kimunkálását a 'karok dékánjai végzik pécsi részről, az ő feladatuk annak biztosítása is, hogy a régióban dolgozó legjobb szakem berekkel valósíthassuk meg a továbbképzéseket. — Könyvtári és közművelődési területen is számíthatunk előbbrelépésre? — Elképzelhető, hogy regionális szintű könyvtárosképzés indulhat levelező tagozaton, megfelelő érdeklődés esetén. Terveink szerint kialakítható egy olyan információs rendszer is, amely a régióban található valamennyi nagyobb könyvtárat összefoghatná, számítógépek segítségével, lehetőséget adva ezzel a gyorsabb, köny- nyebb tájékozódásra. Elképzelhetőnek tartom, hogy C-szak- ként fel lehet majd venni a könyvtárosságot az egyetemi szintű tanárképzés 3. évétől, esetleg a jogász- és közgazdászhallgatókra is kiterjesztve. Ezzel is enyhíthetünk a könyvtáros szakemberi és do- kumentátori hiányokon és képzett embereket adhatunk a számítógépes technika elterjedéséhez is. A közművelődéssel kapcsolatban is említenék néhány konkrét tervet. Az egyetemisták szakmai és közművelődési gyakorlati tevékenysége céljából indokoltnak látszik megyei „terepmunka" szervezése akár úgy is, hogy más-más megyében tevékenykedjenek a hallgatók. Az általuk tapasztaltak alapján írt jelentést valameny- nyien hasznosíthatnánk. Az egyetemek művészeti, amatőr együttesei rendszeresen szerepelhetnének a régió közönsége előtt. A szakembergondok enyhítésére a népművelés szakos levelező képzést bővíthet- nénk és specializálhatnánk a különböző munkahelyek (kollégium, nagyvállalat stb.) vagy a tevékenységi terület (szabad- időszervezp, néprajzi vagy levéltári szakember stb.) szerint — Végül, de nem utolsósorban, a tudományos együttműködés lehetőségeit említeném ... — A JPTE integrációjával, 1982-től, létrejött az ország negyedik tudományegyetemi bázisa. Célunk, hogy a regionális együttműködések bővítésével lépést tudjunk tartani valamennyien az oktatás javítását is szolgáló alap- és követő kutatásokkal és maradhat energia arra is, hogy a társadalmi-gazdasági környezet befolyásolásával és részben igényei kielégítésével is foglalkozhassanak a felsőoktatási intézmények. Itt számítunk a szintén regionális bázisú Pécsi Akadémiai Bizottsággal és az MTA Regionális Kutatások Központjával való együttműködésre is. Ugyanakkor nem lehetünk provinciálisak, azaz a helyi igényeket úgy kell kielégítenünk, hogy közben országos és nemzetközi színvonalat közvetítsünk, illetve ehhez igazítsuk a helyi igényeket is. Szükségesnek látszik az intézmények közötti közvetlen kutatási kapcsolatok erősítése, regionális kutatócsoportok megalakítása. Fontos tény ugyanakkor, hogy alap- és középfokú nyelvvizsgát ez év januárjától már Pécsett is lehet tenni. Ezzel a lehetőséggel máris sokan éltek. — Befejezésül engedjen meg egy megjegyzést: ismerve a regionális együttműködés tervezeteit, hiányolom a hallgatók szerepét, az ő kapcsolataik formáinak jelzését. . . — Teljesen igaza van. A napokban a KISZ-szervezettel közösen kidolgozzuk ennek formáit is. A JPTE propagálásában mindenképpen számítunk hallgatói csoportok közreműködésére. Jó lenne, ha megismernék egymás gondolatait a különböző intézményekben tudományos diákköri tevékenységet folytató hallgatóink is. Képünk az Universitas utcai kollégiumban készült A Balokányiigeti épületben közgazdász* és jogászhallgatók laknak, háromágyas szobákban. A tanárképzősök a Jakabhegyi úti és a kar kerítésén belüli régebbi kollégiumban élhetnek. A két új kollégium miatt felszabadult épületek (Madách út, Rákóczi út, Vasas) sorsáról a közeljövőben — az egyetem rekonstrukciójával ösz- szefüggésben — születik döntés. (Fotó: Tóth László) Egyetemi tanácskozás Győrben 1986 szeptemberétől érvénybe lép az új oktatási törvény. Ennek értelmében több új, módosított keretjogszabályt dolgoznak ki. Ezek megvitatására hívták össze a felsőoktatási fórumot Győrbe, ahol február 20—22. között a Művelődési Minisztérium és az egyetemek- főiskolák oktatói és KlSZ-veze- tői tárgyalnak az előre kiadott, a megfelelő felsőoktatási intézményekben, előzetesen véleményezhető tervezetekről. Az öt téma: a felsőoktatási intézmények szervezeti-működési szabályzata, a felvételikről szóló rendelet, a tanulmányi és vizsgarend, a fizetett díjak (tandíj és eljárási díjak) rendszere, valamint az egyetemi-főiskolai hallgatók fegyelmi szabályzata. Történészek regionális fórumai Dél-Dunóntúl négy megyéjében régóta folynak országos jelentőségű történeti kutatások, annak ellenére, hogy e munkát a lehetségesnél jóval kevesebben és jórészt nem ösz- szehangoltan végzik. Február 6-án a régió megyéinek tanácsi művelődési osztályai, pedagógiai intézetei és KÍSZ-bizott- ságai, valamint a Magyar Történelmi Társulat Intézete megállapodtak abban, hogy az utóbbiak szakmai irányításával rendszeresen fórumokat teremtenek a kutatók képzésére és tapasztalatcseréjére. Az évközi konferenciákon, illetve rendszeres megyei találkozókon részt vehet mindenki, aki érdeklődik a történeti kutatások iránt. A fiatal kutatók nyári táborába — melyet minden évben az egyik megye KISZ vezetőképző táborában rendeznek —, 18—35 év közötti fiatalokat várnak a rendezők. Nemcsak szakembereket, hivatásos kutatókat, hanem olyan érdeklődőket is, akik ezután kívánnak bekapcsolódni régiónk történetének feltárásába. Különösen számítanak történelem- tanárok, levéltárosok, muzeológusok, a honismereti szakkörök tagjai, egyetemi és főiskolai hallgatók jelentkezésére. A tábor első színhelye Bala- tonfenyves, időpontja 1986. augusztus 11—15. A részvételi díj 700 Ft, ez fedezi a táborozás összes költségét. Az érdeklődők a megyei KlSZ-bizottsá- gon, illetve a megyei pedagógiai intézetben kaphatnak felvilágosítást és jelentkezési lapot. A jelentkezéseket is e két intézmény egyikébe kell eljuttatni, 1986 áprilisig. A szervezők azt remélik, hogy e fórumok sok új, hivatásos történelemkutatónak adhatnak segítséget szakmai fejlődésükhöz, munkakapcsolataik kiépítéséhez. Ennek érdekében az előadókat a legjobb szakemberek köréből kérik fel. Publikációk A Felsőoktatási Szemle (a Művelődési Minisztérium folyóirata) legújabb számában a JPTE két oktatójának egy-egy tanulmánya is olvasható. Dr. Sípos Béla A pécsi komplex szakközgazdász-képzés oktatásmódszertani tapasztalatairól irt, elemezve a posztgraduális képzési forma eddigi tapasztalatait a JPTE-n. Dr. Kovács Sándor A nevelésügyi innováció és a pedagógusképzés című, hosszabb tanulmányában nemzetközi szakirodalom alapján vizsgálja a témakört és elsősorban más országok tapasztalatainak elemzésével próbálja a hazánkban is időszerű kérdést körüljárni. Irta és összeállította Bozsik László
